Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
1. oWí* RELET-MAGYARORSZAö wn kpmi » HÁZAI KILÁTÓ HOL A FEDÉL? A Bethlen utca és a Varsó utca sarkánál a járda mellett lévő szennyvízcsatorna nyílásáról, az elzáró fedél hiányzik. Nappal még könnyen észrevehető. kikerülhető, de ez a kerülgetés bosszantó, viszont este rendkívül balesetveszélyes. E hiányosság felszámolásánál különösen figyelemre méltó szempont az, hogy nagyon sok gyerek jár erre iskolába, s velük a baleset még nappal is megtörténhet — olvastuk a Ságvári telep lakóinak leveléből. LOCSOLUNK, LOCSOLUNK... Április 24-én délután úgy fél 5 körül a Szarvas utcán mentem, ott láttam a következő esetet. A „csúcsforgalom” ebben az időben már megkezdődött. Ebben a forgalomba egy „aktív” locsolókocsi is bekapcsolódott, locsolás céljából. Locsolni azonban nem nagyon tudott a forgalom miatt, viszont terjedelme és viszonylag alacsony sebessége miatt a forgalmat gátolta, lassította. A locsolás nagyon hasznos és szükséges is a városban, de az időpontot úgy kellene megválasztani erre a célra, hogy az semmiképpen ne essen a csúcsforgalom idejére, — javasolja levelében Nagy Kálmán nyíregyházi lakos. SARKAL BEFRÖCSKÖLIK Ä Csályi Ferenc utca lakóinak nevében írom ezt a néhány sort — olvastuk Hornyák János Nyíregyháza, Csályi Ferenc utca 19. sz. alatti lakos leveléből. Egykét héttel ezelőtt a nagy forgalomra való tekintettel a kövesút két oldalánál körülbelül 2 m szélességre a földet legyalulták, hogy a csapadékvizet elvezessék. Ez sikerült is, csak éppen a lakóház-tulajdonosok nem Igen örülnek' ennek. A víz ugyanis a házakhoz közelebb került, s az arra haladó járművek a házakat vízzel, sárral befröcskölik. Szerintünk ez így nem megoldás, hiszen az itt. lakók igyekeznek házaikat külsőleg 1s rendben tartani, de ilyen körülmények között ez a törekvés hiábavaló. rMj — kísérletezésért? Az elmúlt hónapban meghibásodott a gáztűzhelyemhez tartozó nyomáscsökkentő. Kérésemre március 13-án a Gázszolgáltató Vállalat kirendeltségének egyik embere eljött, hogy a hibát elhárítsa. Kicserélte a hibás nyomáscsökkentőt. A tűzhelyet azonban továbbra sem lehetett használni, így újból értesítettem a kirendeltséget. Most megállapították, hogy a nyomáscsökkentő nem engedi át a gázt, tehát az újat is ki kell cserélni. Én bemutattam az előző javításkor kapott számlát arra gondolva. hogy azt figyelembe veszik és most díjmentesen elvégzik a javítást. De nem így történt, meri közölték, hogy a részleg nem fogad el reklamációt, az alkatrészhibáért nem felelnek. Tekintve. hogy szükségünk volt a tűzhelyre. így megcsináltattuk és mégegyszer fizettünk. Magyarázatot azonban még mindig nem találtam az eljárásra. hiszen a nyomáscsökkentőket nem most kezdték el gyártani — hogy azt a fogyasztó terhére kelljen k{kísérletezni. Azt sem ériem. hogv az ötperces munkáért a vállalat 38 forintot számolt el. amit a hp-Äc alkatrész miatt kétszer kellett megfizetnem —- f>a naszolia levelében Szúnyog Sándor Nyíregyháza. Fecske uíca 21. sz. alatti lakos, NYÍRBÁTOR. A megépült víztorony után most a község utcáinak csatornázása a következő lépés. H. J. felvétele. A lap megírta, az illetékes válaszol HANGERŐ A Kelet-Magyarország 1970. április 13-i számában megjelent F. P. aláírású panaszbejelentést vállalatunk kivizsgálta. A vállalat személyforgalmi osztálya intézkedést és utasítást adott a MÁVAUT- állomás személyzetének, hogy a Tanácsköztársaság téri forgalmi iroda hangosbemondóját csak mérsékelt hangerővel működtessék. S. sz, AKÖV Nyíregyháza A SZÁLKÁI „DUGD” « A Kelet-Magyarország 1970. március 12-i számában megjelent „A szálkái dugó” című cikkre közöljük, hogy a panaszt kivizsgáltuk. Az utasváróterem valóban már méreténél fogva szűk a mai utasáramlás akadálytalan lebonyolításához és a kulturált csatlakozásra várás biztosításához. Az állomás új felvételi épületének a kivitelezésére az ötödik ötéves tervben kerül sor. A személyszállító, elsősorban a munkáságatok csatlakozását az illetékes megyei szakszervezeti és vállalati képviselőknek a bevonásával egyeztettük. Az egyes hétvégi vonatoknál jelentkező zsúfoltságot a rendelkezésünkre álló kocsikkal kívánjuk megszün- etni, melyre vonatkozóan intézkedtünk. MÁV Igazgatóság Debrecen KIRAKATOK A Fórum rovatban április 15-én megjelent azon panaszt, hogy a város egyes kirakatain annak ellenére, hogy van kihúzható napernyő, emelett az is előfordul, hogy a kirakatokat kívülről vagy belülről védik, redőnynyel így a kirakatokat eltakarják — valóban helytállónak találtuk. Véleményünk saerint is helytelen az említett eljárás, annál is inkább mert városunkban elég kevés a megfelelő adottságokkal rendelkező kereskedelmi és véndég- látóipari egységek azon száma, melyek megfelelő kirakatokkal rendelkeznek. A fentiek elkerülése érdekében írásban utasítottuk az irányításunk alá tartozó kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalat igazgatóit, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő. Nyíregyháza Városi Tanács VB kereskedelmi osztálya A szakmai szeretette nevelés és a fiatalok erkölcsivilágnézeti nevelése összefügg. A szakma megszerettetésére való nevelés — amelyről szólni szeretnék — sajátosan jelentkezik az ifjúnál, abban a korban, amikor már több-kevesebb ismerete van a természetről, a társadalomról. Választania kell. milyen területen kívánja egyéniséget szakmailag kiművelni. hogy a társadalomban az egyénre háruló feladatát teljesíteni tudja. Választás a lehetőségek közül még nem jelent automatikusan szakmai szeretetet. Az adott szakirányú oktatás, nevelés feladata, a hallgatók szakmai szeretetének kifejlesztése. E kérdésen belül kiemelem a mezőgazdasági szakmái Hazánkban a mezőgazdaság! munka, munkás, jelen társadalmat megelőző társada! makban lenézett, megvétel! volt. az ismert viszonyok miatt. A régi előítéletek alap ián még itt-ott ma is talál kozhatunk a mezőgazdaság ban dolgozókat lebecsülő megjegyzésekkel. azonban már ez nem jellemző. Szerkesztői üzenetek özv. Juhász Istvánná nyíregyházi. Maczinkó András nyírlövői, Imru István ófehértói. Kalydi Béláné fehér- gyarmati. Szabó Pálné nagyhalász!, Rócz Bertalanná gyulaházi olvasóinkat levélben tájékoztattuk. Oláh Árpád apagyi, H. Bodnár Ferencné vencsellői, özv. Nagy Istvánná ópályi, Kiss Istvánná nyíregyházi. Kocskavies József nyírvasvári, ifi. Sütő Sán- dorná tiszaadon.yi. Bogyó Ferenc kisvárdai. Kirilla Andrásáé petneházi. Ilován Mihány piricsei olvasóink ügyében a7, illetékesek segítségét kértük. Nemes Endre nyíregyházi lakos észrevételéről az illetékeseket tájékoztattuk. Perónyi István nyírder- zsi lakost a Nyírbátori Járási Tanács mezőgazdasági osztálya levélben tájékoztatta. Kocsmaros György balkányi lakost szintén levélben tájékoztatta a termelőszövetkezet. Lörincz' Julianna ibrá- nyi lakos 1970 évre a háztáji földet megkapja. Vlncze Endráná tiszaszentmártoni levelezőnk ügyében a Gázszolgáltató Vállalat nyíregyházi kirendeltsége — az igénylések sorrendjének figyelembevétele mellett — intézkedni fog. Tótfalusi Mária csengeri, Bgráth Sándomé, valamint id. Balázsi Mihály aranyosapáti /Olvasóink problémáival foglalkozni fogunk. HIÁBA KERESEM A KRISZTINÁT. _ Már talán egy évnél is több ideje, az újságban olvastam, hogy az úttörőblúzokat most már nem a „hagyományos” vászonból, hanem a jobban, könnyebben kezelhető „Krisztina” alapanyagból fogják gyártani. Néhány szülő már részesült is ebben a szerencsében — gyerekének tudott ilyen blúzt vásárolni ■— akik azután nem győzték dicsérni praktikumát és előnyét a légivel szemben. Sajnos mostanában hiába keresem a Krisztinából készült úttörőblúzt, nincs, csak a hagyományos. Kérjük az illetékeseket, hogy gondoskodjanak arrói, hogy az említett blúzokból megfelelő mennyiség kerüljön az üzletekbe, hiszen az úttörőblúzokra az elkövetkezendő időben különösen nagy szükségük lesz az iskolásoknak — kéri levelében Kovács Józsefeié nyíregyházi lakos. Aranygyűrű Aranygyűrűt kapnak a jubiláló dolgozók a Szegedi Fémipari Vállalatnál. A fémipari vállalat a cég emblémájával díszített arany gyűrűt alapított, amelyet azoknak a dolgozóknak adnak kitüntetésül, akik a vállalatnál a megalakulás óta dolgoznak. Legutóbb 23 törzs- gárdalag vette át a megtisztelő ajándékot, (Dál-M agyar ország) Medvefül kankalin A Veszprémhez közeli Ma- lomhégyen, az Esztárgár völgyben és Tobánhegyen virágzik a medvefül kankalin. Ez a ritka növény a jégkorszak után kétezer évvel, a fenyőnyír korszakban honosodott meg hazánkban. Jelenleg már csak a Bakony- nak azokon az északi tetőin tenyészik, ahol a legmel„- gebb nyári napokban is hűvös, nyirkos a környezet. (Veszprémi Napló) ,,Zsebbenyúló téma“ Ellenőrzésre hívtak a rendőrség és a tanács szakemberei. Az első számú szolnoki közellenség elfogása volt a tét. Az akció nem zárult sikerrel: sehol semmi szemét, még a kukák mellett sem, pedig ott máskor mindig akad. A hatósági ,,közegek” kénytelenek voltak megállapítani, hogy területükön nincs baj a tisztasággal. Vajon mi okozhatta ezt a nagy változást? Talán nagy hatással volt a címzettekhez az alábbi kis levélke, amit minden érintett megkapott: „Értesítem Önt... hogy április 17-én (majd ezt követően hetenként!) a város főútvonalain köztisztasági ellenőrzést tartunk. Az ellenőrzést végzőket utasítottuk, hogy a legszigorúbb helyszíni bírságolással, akár szabálysértési feljelentéssel is kényszerítsék ki a tisztaságot”. így már egészen más... (Szolnok megyei Néplap) Virágzik m „baracklugas** A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet szarkási gyümölcstermesztő telepén virágzik az ország legnagyobb sövénybarackosa. A mintegy 80 holdat kitevő, új rendszerű ültetvényen — ahol világszínvonalon termelnek — már majdnem négy és fél méter magas a „baracklugas”, amely most szemet gyönyörködte- tően virágzik. (Petőfi Népe) Családi házak — fából A Nagykúnsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat tervbe vette, hogy a lakáshiány enyhítésére családi, később pedig emeletes faházakat gyárt. A faházprogram első lépésekén! az idén nagy alapterületű fahózak elemeinek készítéséhez látnak hozzá, ezt követi majd a családi. sobb pedig az emeletes faházak gyártása. A kő- és téglaépületeknél lényegesen olcsóbb és gyorsabban felépíthető faházakból 60 millió forint értékű készítését tervezik. (Fejér megyei Hírlap) Még nem lopott a „lopókocsi“ A miskolci 3, ssr,. AKÖV a műit cv végén kapóit egy ,,k>póko= esit”. A kocsinak az lett. volna a feladata, bogy a rossz. helyen várakozó autókat a rendőrség kérésére elszállítsa. Ez tőéig érre a tevékenységre még nem vették igénybe a kocsit, de így sem marad kihasználatlanul: az AJ'ami Biztosítóval kötött szerződés értelmében a Casco-biztosított, karambolozott kocsik távolsági fuvarozására használják. (Déli Hírlap) „Hableányw Űj vízi járművel bővült a velencei-távi hajóflotta: a tavon teljesít szolgálatot a Balatonról átirányított tízszemélyes „Hableány”. Ezzel a Velencei-tó sétahajóinak száma négyre gyarapodott. Ha- jójáratöt indítottak Gárdonyba és Gárdonyfürdőbe, s ezzel Velence kivételével mái minden strand vízi úton i* megközelíthető. (Komárom megyei Dolgozók Lapja) Taraipörkölt Hazánk egyetlen baromfiipari konzervgyárában, Őrösé házán évente 100—120 vagon terméket állítanak elő.' A speciálisan fűszerezett orosházi konzervek iránt külföldön és idehaza egyaránt megnőtt a kereslet. Műszakonként 30 ezer doboz pástétomot gyártanak a leghi- giénikusabb körülmények között. Vigyáznak a magyaros ízekre. Eddig mintegy 15' féle konzervipari termékük volt, most újabbakkal jelentkeznek a boltokban: a tarajpörkölt, a tejfeles csirkepaprikás. a tájjellegű orosházi tyúkhúsleves a háziasszonyok kedvence lehel. (Békés megyei Népújságf Kés a csizmaszárban A 24 éves László János apagyi lakos bátyjával, a 30 éves László Sáudorraí ittasaw tért be az ér« esi kisvendéglőbe. Amikor a fel« szolgáló nem volt hajlandó síré« szes itallal kiszolgálni őket, bot« rányt okoztak. Tömegverekedés kezdődött, majd a két garázda idegent kilökték az utcára. A verekedés azonban az utcán is tó« vább gyűrűzött és László János a csizmaszárból előhúzott késsel háromszor mellbeszürta Bibók Györgyöt, akinek életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A Fejér megyei bíróság emberölés kísérlete miatt László Jánost öt évi és nyolc hónapi börtönre, bátyját garázdaság miatt tíz hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (Fejér megyei Hírlap) A fiatalok szakmai szeretetre nevelése A mezőgazdasági szakma társadalmikig történő elismerése segíti — a szakma megszerettetését. Ilyen körülmények. megváltozott viszonyok között kell keresni és megoldani a hallgatók, az ifjúság szakmai szeretette nevelését. Biztosítani kell a szakmai- világnézeti nevelés. oktatás egységét. Ki kell alakítani az ; [jakban a felelősségérzetet, a társadalom. a társadalmi tulajdon védelme iránt. Fontos megértetni a mezőgazdasági szakember szerepét a uépélelmezésben, a népjólét, megterem lésében. A szakma megszerettetésben kiváló lehetőség az jmbÄ- és a természet harcának bemutatása, hogyan lett az ember úrrá a természet felett. E vonatkozásban kiemelkedő a munka szerepe s a munkára nevelés, ami egyúttal vonzóan hat a szakma tudományos megismerésére. Igen döntőek azok áz élettapasztalatok. amelyeket a fiatalok az üzemi gyakorlatok, találkozók során szereznek. s közelről érzékelik a szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését, örömeiket és gondjaikat. Mit tettünk a mi iskolánkban a hallgatók szakmai szeretetre nevelése érdekében? Ez év elején írásos felmérést végeztünk, ahol a titoktartás elve alapján lehetett válaszolni a feltett kérdésekre. A felmérésből és a kérdésekre adott válaszból az derült ki, hogy a beiratkozott 50 fiatal közül 34 hivatásból jött ide tanulni. 16 fő nem élethivatásból jött az intézménybe. E 16 fő közül 9 a feltett kérdésre azt válaszolta, hogy itt szerette még a szakmát. Hol kíván elhelyezkedni? Eire a kérdésre 31 fő tsz- ben, 7 fő állami gazdaságban. 8 fő egyéb mezőgazda- sági üzemben, 1 fő tanácsi apparátusban. 3 fő nem a mezőgazdaságban — volt a hallgatók válasza.- Intézetünk, a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, szórós kapcsolatot. tart a végzett szak technikusokkal, s minden év őszén szakmai találkozóra hívjuk be a volt hallgatókat. A szakmai tanácskozások alapján, valamint a főhatóságok felmérése alapján kiderült. hogy az itt végzett hallgatók néhány kivételével a mezőgazdaságban dolgoznak, mégpedig azon a helyen, ahova az iskolából eredetilég kerülték. Kertész János dócén*