Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
jT » -ilAil JCTSfceT-MAGYARORSZAö — VASÁRNAP* WSSXMLSf tm áprffis si. Szégyenlős,.; Ralph Wiener: Rendnek — Szívesen megtennél» uram — hajlongott az udvarias pályaudvari borbély — de a szabályzat szerint csupán olyan személyeket borotválhatunk, akiknek birtokában érvényes menetjegy van. — De hiszen a műhely egészen üres — hangoztattam én épp oly udvariasan. — Talán mégis tehetnének egy kivételt. A borbély hajthatatlan maradt. — Ez az előírás, uram. Nekünk tartanunk kell magunkat a szabályokhoz, csupán utazókat borotválhatunk — és a nyomaték kedvéért még sóhajtott is egyet. — Szeretnék egy menetjegyet — szóltam kicsit később a jegypénztárban ülő ifjú hölgyhöz. — Hová parancsolja? — Az mindegy. A hölgy energikusan szólt rám: — Hagyja kérem a vicceit! — Nekem ez egyáltalán nem vicces — jegyeztem meg — de talán adjon egy jegyet a legközelebbi állomásra. Az biztosan elég lesz. — És mégis, melyik állomásra gondol? — Kedves kisasszony, már mondtam, hogy nekem teljesen mindegy. Az ifjú hölgy ekkor már láthatóan ideges lett. — Mégiscsak tudnia kellene, hogy hová akar utazni! — Nem akarok elutazni. Az ifjú hölgy ebbe már belepirult. — Ha nem akar elutazni, akkor mi az ördögöt kezd a menetjeggyel ? — Borotválkozni akarok. Ebben a pillanatban hangos csattanással bezárult a pénztárablak. — Kedves kisasszony — kopogtattam szerényen egy kis idő múlva — adjon nekem mégis egy jegyet. Olyan pillantást vetett rám, mintha kísértetet látott volna. Aztán szórakozottan belelapozott a menetrendbe. — A borbély kívánja, én nem tehetek róla — mondtam elhalóan. Erre már felfigyelt. — Mit kíván a borbély? — Csupán azokat borotválja meg, akiknek jegyük van. Úgy látszott, most már érti. Fogott egy jegyet, átnyújtotta nekem és azt mondta: — Tessék, itt egy jegy, Rebnitzbe. Hatvan pfennig! — Kérem, itt a jegy — lobogtattam büszkén újdonsült tulajdonomat a borbélynak. — Most már megborotválhat. Ám a borbély nem hagyta magát félrevezetni. Ez az, amit annak idején az emberek virágnak hívtak. FURFANGOS TENGERÉSZ — Hé, maga mit visz-abban a zsákban? kell lenni —• De hiszen ön nem utazik! — Mindegy, van egy érvényes menetjegyem Rebnitzbe Remélem ez elég? — Szó sincs róla — erősít- gette a borbély. — Számomra semmi jelentősége annak, hogyha ön borotválkozás céljából menetjegyet vált. Én csupán a menetjeggyel rendelkező utazókat borotválhatom. ön viszont egy menetjeggyel bíró nem utazó! Hagyja el kérem a műhelyt! — Kisasszony — tértem vissza a jegypénztárhoz. — Sajnos ez sem használt. Kérem, vegye vissza a jegyet. — Az nem megy — felelte az ifjú hölgy és megvonta e vállát. — De miért nem? — kérdeztem kétségbeesve. — Hiszen végül is az utazásra nem került sor. — Ha ön a jegyet utazási célból váltotta volna, — magyarázta a kisasszony — akkor visszatéríthetném a menetdíjat. Ön azonban a leghatározottabb formában kijelentette, hogy egyáltalán nem akar utazni. Ezért a visszatérítési követelése semmisnek számít. A borbélyhoz kell fordulnia. Miatta váltotta a jegyet, nem? — Visszafizeti a jegyem árát, vagy nem? — kérdeztem most már erélyesen az udvarias pályaudvari borbélyt. — Egy pillanat — szól ez és a telefonhoz lépett. Azután visszajött és szívélyesen fordult felém: — Minden rendben van. önt meg lehet borotválni. — Végre! — sóhajtottam és leroskadtam egy székbe. — De nem nálam — tette hozzá a borbély. — Csak Reb- nitzben! Fordította: Zilahi Judit Elektronica Alig szereztem be Elektro- nicát az Vrúverz-Impex vállalattól, máris rádöbbentem, hogy kitűnő titkárnő, okos, művelt és áramvonalas. Homlokán megnyomom a piros gombot, s a fülébe súgom: — Elektronica, kapcsold nekem a Vizio-telefonon ABF—1265—48-as barátomat. Halk búgás és máris befut a fényjel a viziotelefonon. A készülék kivilágosodik, s rám mosolyog barátom kislányának, Lidikének arca: — Apu még alszik —mondja —, mert éjjel jött vissza a Kisszojuzzal a Marsról. De jó, hogy itt van a bácsi, mert házi feladatnak kengurut kellene rajzolnom. Tessék a telefon képernyőjére rajzolni egyet. — Lidikém, én nem tudok kengurut rajzolni... De várj csak, hátha tud rajzolni Elektronica. Itt van mellettem... Elektronica, rajzolj Lidikének egy szép kövér kengurut. (Elektronica tipp-topp kengurut rajzol.) — Gyönyörű, máris lemásolom! — kiáltja ragyogva Lidiké. (A gyerek hűen lemásolja a kengurut). — Még van egy feladat, számtanból. Meg kellene szorozni 21 454-et 66 593-mal. Már háromszor számoltam, de mindig más jön ki. Bácsi, számolja ki nekem. — Ugyan, én? Itt van Elektronica, majd ő kiszámolja. (Megnyomom fején a piros gombot, fülébe táplálom a két számot). —- Hallo, Lidiké: 1 408 041 392H — Koszi. — De hogy bírta Elektronica ilyen hamar kiszámítani? — Tudod kislányom, ö nagyon okos szerkezet és kiváló titkárnő. Szorgalmas és biztonságos. Nem felesel, nem rángatja a vállát, reggel nem pletykálja el, mit mondott Lizi a Manóinak, és nem tupirozgatja a haját fél óráig munkakezdés előtt. Es tudod éppen az benne a nagyszerű, hogy nem idegesíti fel az embert szúrós szemével, mini szoknyájával, mint az eleven titkárnő, aki sírásával mindig kihozott a sodromból. Ű sose sir. — Ez nagyszerű, bácsi. Nagyon köszönöm. Majd megmondom apunak, ha felébred, hívja fel. Atira buci! — Attra buci! — s ahogy elköszönök, mindjárt diktálni kezdek. Elektronica gépel. Oly boszorkányos gyorsasággal, hogy előbb leírja, mint kimondanám. Már a gondolatomat is leírja. A gépelt sorok fényírással megjelennek a képernyőn. Hirtelen felsikolt a telefon. Elektronica felkapja a kagylót, s máris intézkedik: — Nem ér rá, csak fél hétkor, — mondja és felsorolja, mi mindent kell egész nap elvégeznem. Határozottan megismétli: — Csak fél hétkor, de akkor ott lesz. Már el is felejtettem. Tényleg, csak fél hétkor érek rá. Milyen jó, hogy Elektronica memóriája csalhatatlan. — Diktálok tovább, Elektro... — de itt megakadok. Elektronica sír. Éppen ő sír. Csak úgy potyognak fényszeméből a könnyek. Sír, fogja a hasinkóját. Megsimogatom acél homlokát: — Mi baj van, kis leukám, Elektron-Icukám? Összegörnyed, jajgat, s kiböki: — Kis Elektronicám lesz! Boldogan átölelem; de ahogy jéghideg acéltestéhez érek, megdermedek. Hiszen baj van, Elektronica elmegy 5 hónapi szülési szabadságra. — Keveset gondoltál — mondja —, mert igénybe tieszem a három év gyermek- gondozási segélyt is. — Es kajánul rám néz. Az ember már a géptitkár- nőben sem bizhal. \ Dénes Géza KERESZTREJTVÉN** Tessedik Sámuel, a magyar mezőgazdaság úttörője 1742. április 20-án született. Fő müvében; A parasztember Magyarországon mitsoda és mi lehetne, — világosan állást foglalt, hogy: folyt, a beküldendő vízsz. 1. és függ. 13. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Csecsemősírás. 14. Irányt mutató szó. 15. Megmintázott négylábú. 16. Kenyér németül. 18. Visz- sza: fájdalom. 19. Argon vegyje- le. 20. Lent. 22. Egy anya egyszerre született gyermekei. 24. Táj betűi keverve. 25. Román parasztvezér, róla nevezték el a lázadást. 26. Régi aprópénz. 27. Közeledik, falusiasán. 28. Óvoda a kicsinyek nyelvén. 29. Kicsinyítő képző. 30. Ilyen apa is van. 31. Régen az országgyűlést így nevezték. 32. Libahang. 33. Tánc idegen szóval. 35. Finom itóka. 37. Személyes névmás. 38. Mindenben partnerem. 40. Szalonnát főz. 41. Egymást előző betűk. 43. Paprika, paradicsomból készült ételem. 45. mi. 46. Igekötő. 47. Zománc. 49. Afrikai városból való. 51. Fellép, rálép. 52. Könyvkiadó vállalat neve. 53. Meséik híresek. 54. Lóverseny. 55. Úrnő angol rövidítése. 56. Köszönöm, franciául. 57. Még tapasztalatlan. 58. Német RT. 59. Tenger fele! 60. Rég? házakon még található ez a felírás, amikor készítették (latin szó). 61. ólomérc. 64. Lendület. 65. Kereskedelmi kifejezés. 66. Vérszopó. FÜGGŐLEGES: 2 Német, igen. 3. Szín. 4. Mint a vízsz. 16. 5. Kárt csinál. 6. Gallium vegyjele. 7. Sajt fele! 8. Női név. 9. Hüllő. 10. Birtokos rag. 11. YG. 12. A régi malmok egyik részlege volt. 16. Olasz kikötőváros. 17 Nyers szín. 21. Nem jő. ha ezzé teszik az embert. 22. Szamárhang. 23. Tevő, pakoló. 24. Kétjegyű mássalhangzó fonetikusan 26 Apátival együtt Vas megyei község. 27. Középkori arany- és eztistpénzek. 29. Idegen férfinév. 31. Volt politikusunk, keresztnevének kezdőbetűjével. 33. Virág. 34. Szaglószerv típus. 36. Helyhati. »zó rag. 39. Nagy írónk (Zsigmond). 42. Francia filmszínésznő. Elöl keresztnevének kezdőbetűjével. 44. Az öregasszony tréfás megszólítása. 46. Vágóeszköz. 48. Művészet latinul. 50. Mint a 41. vízszintes. 51. Vonó. 53. Lángész. 54. A japán császár címe. 56. Szabadít. 57. Vissza: egykori magyar bán. 59. Régi rövidítés címzésben. 60. Nem ül 62. Skálanang. 63. „Hangtalanul'’ tűr. 64. Azonos magánhangzók. 65. Indu- Latszó. A megfejtéseket május 4-ig keli beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk elT Április 12-i rejtvénypályázatunk helyes megfejtése: Az ember első űiv utazása a Föld körül. Az első űrrepülő a szovjet Gagarin őrnagy volt. Nyertesek: Bumberák József, Cselényi Edit, Oláh Sándor, Szabó Jánosné és Thuróczi Emőke nyíregyházi, Juhász József né nagykál- lói, Hegedűs Gézáné nyírboga ti, Csóka iíona szamosszegi, Szász Irén tarpai és Kiss Jánosné tisza- eszlári kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük.
