Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
1. oMsi XELET-XfAGYARORSZAG mo. äprms * CSALÁD — OTTHON Or. Buga László; Őszinte beszéd a kenyérfogyasztásról Kenyeres nemzet a magyar. Mindnyájan azok vagyunk egytől egyig, jómagam is. De hiszen jó is az. Ha azt a bizonyos szőlőt eszi lágy kenyérrel az ember, vagy előtte párolog az iranyszínü paprikás hús és a puha, foszlós kenyér szivacsos belét belemártogatja az ínycsiklandozó lébe! Egy szó mint száz: szeretjük a kenyeret és fogyasztjuk is. Jó és szép dolog is ez. Csak talán a kezdete, az eredete nem szép. Bizony nem az! Mert a magyar akkor lett ilyen kenyérfogyasztó nemzet, amikor másra nem jutott és a kis darab szalonna, meg a vöröshagyma mellett a nagy darab kenyér volt a fő eledele még a nehéz betakarítási munka alatt is. És örült, ha a kenyérből nagy jutott. Meg is becsülte. Meg is becézte. A képzelet kakastejjel és varjú vajjal dagasztotta, még a határból visszatért „madárlátta” kenyérdarabocskát is csemegének tartotta és úgy hozzákötődött a kenyérszeretet, ' úgy második természetévé vált, hogy még ma sem tud leszokni róla. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor a minap a magyar ember táplálkozása került szóba és az egyik kiváló szakember megszólalt: Sajnos mi még most is sok kenyeret eszünk, pedig az az igazság, hogy a sok kenyér nem előnyös. Igazság ide... igazság oda. .. egyelőre így van. De nem tudom jól van-e így, mert ha nem is sántít, egy kicsit botladozik ez a mi sziklaszilárdnak tartott igazságunk. Valóban a világnak igep kevés nemzete van — az éhező nemzeteken kívül —, amelyik annyi kenyeret fogyasztana — vagy szeretne fogyasztani! — mint a magyar és a kenyérért még az áldozatra is képes. Sehol olyan türelemmel nem várakozik, mint a pékbolt előtt, ahol a friss, a még forró, a kemencéből azonmód kiszedett, párolgó kenyeret árusítják. Nos erről megint az eszembe jut valami. A közelmúltban az egyik tiszántúli faluban jártam és egy kedves fiatal nagymama megkínált kocsonyával. Nagyon szégyenkezve, nagy bocsánatkérések között egy szelet kölcsönkenyeret tett melléje: „A mienk tegnap elfogyott. Ha nem sietne ennyire, fél óra múlva puha, házi sütetű, meleg kenyérrel tisztelhetném.” Vigasztalni próbáltam, hogy én a szikkadtat is szeretem, amire dédnagyapa megszólalt: „Hát jó is az. Minél jobban csikorgóit benne a kés, annál jobb ízűén falatozta az ember. Tudja, a régi öregek azt mondták, hogy az él legtovább, aki leghosszabban tartja a hármas igazságot: hároméves bort iszik, háromnapos kenyeret eszik és csak harmadnaponként kacsint a menyecskékre.” Elgondolkodtam. Honnét eredhet, ez- a gyakorlati tapasztalat? A szakemberek megmagyarázták: a meleg kenyér jobb ízű, de ha kihűlt, ha kiszikkadt, ha egy-kétnapos, akkor egészségesebb. Az egészen friss, nem morzsálódik, a gyomornedvek számára nehezebben hozzáférhető, nehezebben emészti még az egészséges is, hát még a beteg gyomrú! A jó kelés, sütés alatt a kenyérben a szénhidrát alkoholos erjedési folyamata széndioxidot es egyéb gázokat szabadít fel és apró hólyagocskáik a forró kenyér belében még 24 óráig is megmaradnak. Ha a kenyér kihűl, megszűnik ez az ártalom. No de miért is hozom én ezt szóba? Azért, hogy kevesebb kenyeret együnk? Nem, nem! Ezt még javasolni sem merem. Vagy azért, hogy ne együnk friss, forró, puha kenyeret? Nem. Egyszerűen csak azért, hogyha én hallottam és tudom, akkor olvassák és tudják meg olvasóim is az igazságot. Tudják meg és gondolkodjanak. Furcsa az élet. Néha még a tanácsadó orvos-író is tanácstalanná válik és azt szeretné, ha az olvasók önmaguknak tanácsolnának. A társastánc f A mai társastánc Francia- országból származik. Bár már évszázadok óta hozzátartozott az udvari ceremóniákhoz, szélesebb körben csak a XVIII. század elején terjedt el. I A modern társastáncnak alig van közös vonása a népi tánccal vagy a balettel, a művészi tánccal. Az utóbbiak kifejező ereje a mozdulatokban, az egész test kifejező mozgásában és az arcjátékban (idegen szóval: pantomimika) rejlik. A népi tánc és a balett egyes mozdulatai, inkább mint díszítő elemek, itt-ott azonban a modern táncokban is fellelhetők. Helyenként és időnként sikerrel igyekeznek a több száz éves tánckultúra táncanyagát „parkettképessé” tenni, például a délamerikai szambát, a csa-csa- csát. a görög szirtakit, vagy a mi csárdásunkat. De ezeket a táncokat is — a népi hagyománnyal ellentétben — nem egyedül vagy csoportban, hanem párosán táncolják. Tágabb értelemben a társastánc nemcsak meghatározott szabályok szerinti mozdulatok sora, hanem bizonyos életstílust is kifejez és feKtalmazza a társas kapcsolatok történelmileg kialakult illemszabályait. Nem véletlen, hogy valaha a táncolást tánc- és illemtanórákon tanították. A táncolás megtanít emberek között mozogni és szinte kötelez az udvariasságra. Kellemes izgalmat jelent a táncra való készülődés is. A táncra ugyanis a divat, sőt a kozmetika is rányomja bélyegét. Egy bál, egy táncestély vagy akár csupán egy táncos összejövetel nehezen elképzelhető szép ruhák, divatos frizurák nélkül. A versenytárs tulajdonképpen már sportnak számít. Ehhez különös tehetség és sok-sok gyakorlat szükséges. A kettő együtt meghozhatja a sport mestereinek kijáró dicsőséget. A fiatalság körében a hagyományos társastánc mellett nagyon népszerű az erőteljes ritmusú beattánc is. A hangulat fesztelen, elvetik a merev formákat, és nagyobb szerepet kap a rögtönzés. Ehhez a tánchoz. nem illenek a libegő estélyi ruhák, az ünnepélyes öltönyök és a lakkcipők. De csak idő kérdése és a mindenkori fiatalok is lehiggadnak, megállapodnak és visszatérnek a társastánc, korhoz nem kötött szelídebb formáihoz. Konfekció — divat A mini elég régóta divat, unalmas már egy kicsit, a maxi- még nem tört be nálunk, helyettesíti egyelőre a nadrágkosztüm. Igaz, ez sem kimondott újdonság, új benne az, hogy a nadrág trapéz vonalú. A maxi helyett tavaszra ez lesz a divat. A jelek szerint a konfekcióipar már számolt ezzel és a divatbemutatókon a legújabb divatirányzat szerint készült modelleket vonultatták fel. Szakemberek szerint a nadrágkosztüm nagyon ké- -nyelmes viselet utazáshoz, sporthoz, sőt munkába is: pulóverrel, blúzzal jól kihasználható. Véleményünk szerint nyugodtan viselhetik a három X-en túli, tettebb alakú nők is, mivei a karcsúsított fazonú zakó nekik is előnyös, csak a színre kell vigyázni. Inkább a közép, vagy sötétebb színű anyagokat ajánlják, lehetőleg egyszínű sima, de semmi esetre sem kockás vagy nagy virágmintás anyagot. Legutóbb a SZÖVÁRU Vállalat rendezett bemutatót, ahol több, mint 130 konfekcionált modell reprezentálta azt a választékot, amit a szövetkezeti áruházaknak és szaküzleteknek kínál a vállalat tavaszra. A felvonultatott modellekre azért is érdeme? odafigyelni, mert a szövetkezeti kereskedelem képviselői ezekből válogattak Itt láttuk a Sikk Ktsz és az Uj Divat Ktsz említett trapéz vonalú nadrágkosztüméit — konfekcionált kivitelben és szolid árakon. A parádés bemutató bővelkedett újdonságokban. Ilyen volt például a Japánból importált műantilop, amiből a Pilisi Ruházati Ktsz nőknek csinos tavaszikabátokat, a férfiaknak pehelykönnyű zakókat készített. Ennek az anyagnak több előnyös tulajdonsága van: szemre is, tapintásra is olyan, mint a valódi bőr, vízhatlan, rendkívül könnyű, nem gyúródik, és ha bepiszkolódik, házilag is ki lehet tisztítani. Az sem előnytelen tulajdonsága, hogy jóval olcsóbb, mint a valódi antilop kabát vagy zakó. A Május 1. Ruhagyár valódi bőr ruházati cikkeket mutatott be, ezek közül az ujjatlan, zipzárral csukódó ruhákat említenénk, nemcsak azért, mert divat, hanem elsősorban azért, mert hétköznapi használatra nagyon praktikus: strapabíró, blúzzal vagy pulóverrel változatosan viselhető. Nem okoz gondot a mosás, a vasalás sem. Mint alapanyag, újdonság a szintetikus, fényhatású balFényhatású szintetikus ballonkabát (japán import) modern szabással, kétsoros gombolással. Alja deréktól lefelé bővül. Tavasszal már kapható lesz többféle kék, szürke és bézs színben. Szintetikus import ballonkabát a divatos trencskó fazonban. A képen látható ballonkabát anyaga vízhatlan, nem gyűrődik, mint autóskabát is praktikus viselet. Ion is, ami szintén japán importból származik. A ruhaipari ktsz ebből kétsoros gombolású, modern szabású, lefelé bővülő fazonú női kabátokat készített. Ugyanebből az anyagból láttunk trencskó szabású férfi ballonkabátokat is. Egyébként ami a férfiakat illeti, ismét divat a trencskó és ennek csak örülhetnek: az import ballonkabátok anyaga vizhatlan és nem gyűrődik. Változott a női ballonkabátok szabásvonala is: derékig karcsúsított, deréktól lefelé bővül. Világszerte nagy divat a mellényes öltözék szoknyával, vagy nadrággal, és különösen népszerű a hímzésdíszítés. Mi előnyös helyzetben vagyunk, hímzésmintákat nem kell más népektől átvennünk, saját népművészetünk eredeti díszítőelemeit használhatjuk. A SZÖVÁRU divatbemutatóján látott mellény-szoknya és mellény-nadrág együtteseket például Matyóföldön hímezték. A mellény alá viselhetünk pulóvert is, de előnyösebb a blúz, legyen az hosz- szú, vagy rövid ujjú. Csak arra kell ügyelnünk, hogy a blúz színe a hímzés domináns színével megegyező legyen. Hímzett mellényhez ne viseljünk például kockás, vagy pettyes, de különösen ne csíkos blúzt. Az alkalmi ruhák közül az Általános Ruházati Ktsz délelőtti, délutáni és estélyi ruhái tetszettek legjobban a közönségnek, különösen a csipkéből készült együttesek. Bemutattak kötött alkalmi ruhákat is — a Budapesti Finomkötöttáru Gyár termékei különlegesen szép lu rexes anyagokból. Külön figyelmünkbe ajánlották a világszerte divatos Trevira szintetikus fonalból kötött ruhákat elsősorban praktikussági szempontok miatt: ha a ruha bepiszkolódik, tisztíttatni nem kell, házilag mosható, vasalni nem kell, sőt nem is szabad. A budapesti gyárak és szövetkezetek konfekcionált termékeiről nagyon jó vélemény alakulhatott ki a szakemberekben. Az érdeklődés rendkívül nagy a szép és valóban divatos modellek iránt, és most már csak a termelő gyárakon és szövetkezeteken múlik, hogy az igényelt mennyiség és választék el is jusson a vásárlókhoz. Alföldi Erzsébet Gépkocsitulajdonosok figyelmébe: Amit a porlasztó szabályozásáról tudni kell Az autósok a túlzott benzinfogyasztás okát általában a porlasztónál keresik. Kétségtelen, hogy a fogyasztásemelkedést sok esetben ez okozza, de előidézheti néhány egyéb tényező és nem utolsósorban az üzemelés rendkívüli körülményei. A téli útviszonyoknál a nagyobb gördülési ellenállás jelentősen megnöveli a fajlagos fogyasztást. Az autósok egy része ezt a vélt túlfogyasztást a porlasztó sza- bályozgatusával próbálják ellensúlyozni. Jobbik esetben csak az üresjárat szabályozásával próbálnak alacsonyabb fogyasztást elérni. A bátrabbak már az úszószintállítással kísérleteznek, sőt fúvókamódosítástól sem riadnak vissza. Ez helyeden. mert a téli hidegben azért fogy több benzin, hogy az azonos térfogatú, de súlyegységben nehezebb levegő- mennyiségnél is meglegyen a helyes keverési arány. A porlasztószabalyozás bonyolult, nagy szakértelmet és megfelelő berendezést igénylő művelet. A szabályozás alapját mérések adják. Pontosan meg kell állapítani, mi okozza a fogyasztás növekedését, vajon túlfogyasztás-e, az időjárási vagy a kedvezőtlenebb útviszonyok? Ezt úgy érhetjük el, hogy normál útviszonyok mellett mérjük meg a fogyasztást. Az országúti mérést elvégezhetjük, ha indulás előtt teljesen feltankolunk és az út befejezésével ismét. Ha a 100 kilométerre eső fajlagos fogyasztás sokkal több az előírtnál, akkor valóban túlfogyaszt a kocsi. A porlasztó rendellenességei nemcsak a túlfogyasztásban ütközhetnek ki; kedvezőtlenül befolyásolják a motor működését is. Nem megfelelő az üresjárat, kisebb a teljesítmény, kihagyás, súlyosabb esetben füstölés is felléphet. Ilyen hibákat okozhat például, ha a szivató nem megy teljesen vissza, lazák a porlasztó tartócsavarjai (a motor hamis levegőt kaphat), erősen elszennyeződött a légszűrő. Az ilyen hibákat a minimális technikai érzékkel rendelkező magánautós is elháríthatja. Nagyobb műveletekhez azonban nem célszerű hozzáfogni. HÁZTARTÁSI TANÁCSADÓ A SONKA LEVÉNEK ÉS KÖVÉRJÉNEK FELHASZNÁLÁSA A főtt sonka szalonnáját felhasználhatjuk megpaprikázva tízóraira kenyérrel, azután borjú- és marhahúsok spikelésére, pecsenye bebo- rítására, szeletekben kisütve főzelékhez feltétnek. A füstölt húsok megía- gyasztott levéről egy darabban leszedjük a megfagyott zsírt, és kisütünk belőle minden vizel. A zsírtalan réteg igen jó ízű, felhasználhatjuk különféle főzelékek készítéséhez. A főzeléket azután a füstölt léről leszedett zsírral rántjuk be. VADAS PÁCLÉ Karikára vágott sárgarepa- és petrezselyemgyökeret, vöröshagymát ízlés szerint ece- tezett, sózott vízben egész borssal, öt-hat babérlevéllel, fél citrom vékonyan hámozott héjával és egy-két tárkonnyal puhára főzzük. Azután mindenestül ráöntjük forrón a szépen megtisztított, megmosott vadra. Lefedjük, és így hagyjuk állni legalább 24 óráig, de hideg időben három-négy napig is. Receptek HABOS TORTA ANANÁSSZAL ÉS EPERRE!* Hozzávalók: 1 félkész tortakarika, fél kiló ananászkonzerv, fél deci rum, 4 deci tejszín, 40 deka eper, 5 deka porcukor, vágott mandula. Félkész tortakarikát veszünk. Az ananászkonzerv levét szitán leszűrjük és jól le- csepegtetjük. 1 deci levet tálba teszünk, beletesszük a 10 deka eper átpasszírozott levet és a rumot. Ezzel a lével locsoljuk meg a tortát úgy, hogy ázzon el. Ezután az ananászt felét kis szeletekre vágjuk, elosztjuk egyenletesen a tortán, hozzáteszünk 20 deka kisebb darabokra vágott epret is úgy, hogy a gyümölcsök a torta teljes felületét betakarják. Az így előkészített tortát hűtőbe tesszük. Közben a jól lehűtött tejszínt habbá verjük és 5 deka porcukorral elkeverjük. Ennek egyharmad részét zsírpapírból készített zacskóba tesszük, a többit úgy rakjuk rá a tortára, hogy a tetején teljesen befedje a gyümölcsöket és a torta oldalára is jusson hab. Most késsel megjelöljük a tortaszeletek helyét és a habbal kihúzzuk. Minden tortaszeletet 1—2 szelet ananászkonzervvel és darabokra vágott eperrel díszítünk. Hűtőszekrénybe tesszük. Forró vízbe mártott késsel szeleteljük. Tetejét 2—3 deka vágott mandulával megszórjuk. VANÍLIÁS tejsodó Hozzávalók: 3 deci tej, 15 deka cukor, vanília, 3 tojás, liszt. 3 deci tejet 5 deka cukorral és kis darab vaníliával felforralunk. Kijzben 3 tojássárgáját, 5 deka cukorral és csipetnyi liszttel jól kikeverünk, majd a 3 tojás fehérjét jó kemény habbá verjük és ebbe is 5 deka cukrot keverünk. Ha a tej felforrt, habverővel való állandó keveréssel hozzáadjuk a tojássárgás cukorhoz és addig tartjuk lassú tűzön, míg forrpontig hévül. Ekkor levesszük a tűzről és — ugyancsak habverővel való állandó keverés mellett — hozzákeverjük a tojáshabhoz. Azonnal tálaljuk. TURÓFÁNK 25 deka lisztet dörzsöljünk el gyúródeszkán 20 deka vajjal, majd adjunk hozzá 2§ deka friss, szitán áttört tehéntúrót, 2 tojássárgáját, egy kevés sót, 1 csomag sütőport és 12 deka cukrot. A jól ösz- szegyúrt tésztát deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk, s pogácsa- vagy fánkszúróval kiszakítjuk. Forró zsírban vi- lágosbarnára sütjük, ,
