Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

VILÁG PMLÍTÁRJA1, EGműLjtmf f AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYE/ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVÉL ÉVFOLYAM. 97. SZÄM Ara i forint 1970. április 20. vasárnap LAPUNK TARTALMÁBÓL; A vállalati gazdálkodás tapasztalatai (3. oldal) Szolgáltatás — a látszatért (3. oldal) Diploma és élet (7. oldal) Mai sportműsor (11. oldal) Jó hangulatot az emberért A X. pártkongresszus tiszteletére Tovább tart a munkaverseny Több munka a jármüprogram keretében — Uj mozgalom az ÉPSZER-nél — Termelési tanácskozáson döntenek a vasútnál — Ifjúsági üzem a konzervgyárban A fogalmat — mikroklíma — a meteorológia szótárából kölcsönözte az üzemszocioló­gia. Korábbi jelentése aligba szorul magyarázatra: a .helyi széljárás és hőmérséklet kom­ponenseinek összességét fejez­te ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrö­zi, hiszen azt érzékelteti: hon­nan fúj a szél, s rideggé je- gesítik-e az üzemi, vállalati szociális: légkört bizonyos ta­lajmenti fagyok... Ám lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klí­mát természetesen nem lehet hőmérővel és szélfokozalok- kal értékelni. Mégis, egész sor megbízhatóan leolvasható műszer jelzi e klíma hőfok­szintjét — csak éppen: érte­ni kell hozzá, hogyan lehet a jelzőskála kilengését észre­venni és értelmezni. Nyilván­való például, hogy olyan té­nyezőkben, mint a termelé­kenység mérséklődése vagy stagnálása, illetve a vállala­tok kapuin ki- és beáramló munkaerőhullámok nagysá­gában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma ala­csony hőfoka is kifejeződik. Sok irányú tudományos— szociológiai vizsgálódás kutat­ja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha pél­dául a munkahelycserék ta­valyi adatait vesszük szezn- ügyre, érthető miért került a népvándorláshullám egye­bek között a vállalati klíma­viszonyok szempontjából is a tudományos vizsgálatok hom­lokterébe. Tavaly a szocia­lista szektorban összesen 1,6 millió esetben szűnt meg és keletkezett új munkaviszony. Ha mármost ezt a tényt egy­bevetjük például az egyik leg­nagyobb budapesti vállalatnál végzett munkalélektani vizs­gálódás eredményeivel, lei tű­nik, hogy a klíma nem cse­kély hatású a munkahely­változtatási döntésekben. A megkérdezett dolgozók 22 szá­zaléka a munkatársak egy­más közötti viszonyával; 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. Közismert, hogy a termelé­kenység tavalyi stagnálása egész sor gazdaságirányítási tényezővel is összefüggött, például a bérszabályozás ak­kor érvényben lévő rendsze­rével, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak ér­dekeltek a munkaerő-takaré­kosságban, mint a beruházási eszközökkel, általában az úgynevezett holtmunkával va­ló gazdálkodásban. Mind­emellett tudományellenes, ökonomista túlzás lenne e kedvezőtlen tendenciákat ki­zárólag érdekeltségi, tehát gazdasági eredőkre visszave­zetni, teljesen kiiktatva a szubjektív — emberi — kom­ponenseket. Kétség sem fér hozzá, hogy egész sor válla­latnál a termelékenység mér­séklődő görbéje az üzemi han­gulat. a klíma tükörképeként is felfogható. A gondolatsorból értelem­szerűen az következnék, hogy kizárólag a . forintban kifejez­hető vállalati és Országos ér­dekek indokolják á munkahe­lyi klíma elemzését és jó irá­nyú hőfokszabályózását. Ez így igaz' is. nem is. A nyere­ségben, forintban érzékelhető, s a gazdaság fejlődésében tes­tet öltő hangulati tényezők természetesen fontosak, azért is mert hiszen bűvös körről van szó; az így nyert forint ugyanis szintén visszahat a klímára, az üzemi hangulat­ra. Mégis, itt helyénvaló a meghatározás: a munkahelyi hangulat javítása, ha úgy tet­szik, öncélúan — tehát a vál­lalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontos. Igen, öncélúan, pusz­tán az ember, a dolgozó ér­dekében; azért, mert — át- költve az ismert szólásmon­dást —: nemcsak forinttal él az ember... A jó üzemi han­gulat, az alkotásra serkentő munkahelyi légkör, a kon­fliktusgócok programszerű ki­iktatása. a vezetők és vezetet­tek intézményesített jó kap csolata — mindez azért is fontos, mert hiszen életünk java részét mindannyian munkahelyünkön töltjük. Meglehet, hogy ez a fogalma­zásmód nem tűnik elég tudo­mányosnak; a szociológus ta­lán a munkahellyel szembeni társadalmi elvárásokról be­szélne szakmai kifejezésmód­ján — a lényeg azonban még­is ez! Az igény, amit abban össze­gezhetünk, hogy jó hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően társadalmi jellegű. Nyilván­való, hogy az ember elsősor­ban két szerepkörben érint­kezik a közösséggel, a társa­dalommal : fogyasztóként és termelőként. Ami az első funkcióhoz kötődő hangulati motívumokat illeti, ezek elemzése más kérdés, amely témánktól messzire vezetne — bár a második, termelői hangulattényezők bonyolult kölcsönhatásban befolyásol­ják a fogyasztói pozíciót is. Olyképp természetesen, hogy az üzemi klíma nyomán — végső soron — a termelt, kö­vetkezésképp értékesített ja­vak mennyisége, minősége, ára is változhat. Egy-egv üzemi perpatvar mögött, a műhelybéli intrikus vagy kiskirály terjesztette je­ges légkörben, a munkatársak közötti ridegségben ilyen messzire vezető hatásokat, összefüggéseket nem árt ész­revenni ! T, A. Néhány napja hozták nyil­vánosságra az MSZMP KB közleményét, amelynek egy része a munkaversennyel foglalkozik. A KB üdvözli a dolgozók kezdeményezését: a felszabadulási muhkaversenyt a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa tiszteletére . „kongresszusi tn unkaverseriy ’-ként tovább folytatják. Nyíregyháza több nagyüze­méből kaptunk hírt, hogy részt vesznek a tovább folyó munka verseny ben. A HAFE nyíregyházi gyáregységének párt-, KISZ- és szakszerve­zete üzemi gyűlésen foglal­kozott a versenymozgalom­mal. További versenyvália- lásukban jelentős a jármű- program, melynek keretében vállalják, hogy 189 ezer kooperációs munkaóra he­lyett kétszázezret végeznek el a járfnűprogram rájuk há­ruló részéből. Fontos helyet kaoqt! újabb vállalásukban .a műszaki fejlesztés is:' H“Ter­vezett tíz helyett tizenhá­romezer munkaóra megtaka­rítást kívánnak elérni. s A hagyományos nyári épí­tőtáborokba a jelentkezésü­ket már januártól bejelent­hették az iskolai KlSZ-szer- vezeteknél a fiatalok. Szabolcs-Szatmár megyéből 1600 középiskolás utazhat az ország különböző vidékein lé­tesített KISZ-építőtáborokba. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a jelentkezők száma sok­kal nagyobb. Fiataljaink az elmúlt évek során megked­velték a táborokban végzett kollektív munkát, ami egy­úttal üdülést, kikapcsolódást is nyújt számukra. 800 szabolcsi középiskolás leány Bács megyében, a Hel­véciái Állami Gazdaság új- bögi kerületében létesített építőtáborban végez majd nyári kertészeti műmön, 400 fiú pedig Balatonakaliban, szintén az állami gazdaság nyári munkáit segíti. „Férfi­nninka'’ lesz Csillebércen és Zankan az úttörőtáborok épí­tése. Ezért ezekbe a táborok­ba 200—200 középiskolás f'.ú utazik megyénkből. A középiskolasokon kívül külön csoporttal vesznek részt nyári építőtáborozáson a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola hallgatói. 80 lány Bala- tonaligán. 10 fiatalember Ba- latonedericsen dolgozik két hétig. A megyei KISZ-bizottság szervezésében fiataljaink első csoportja június 28-án indul az építőtáborokba. A turnu­sok kéthetenként váltják egy­mást. Egyéb munkalehetőség is kínálkozik a nyáron a dolgoz­ni kívánó fiatalok számára. ebben nagy szerepet szán­nak a versenymozgalomnak: A Szabolcs Cipőgyárnál és az 5-ös AKÖV-nél rendkí­vüli taggyűlésen csatlakoztak a dolgozók a kongresszusi mi inka versenyhez. Az ÉP­SZER-nél értékelték a fel- szabadulási munkaversenyt, a résztvevő kollektívák telje­sítményét. A vállalatnál az egy főre jutó termelési ér­ték a verseny hatására közel ezer forinttal nőtt. A dolgo­zók a kongresszus tiszteleté­re felújítják a munkaver­senyt, és vállalásukban egye­bek között ott szerepel: el­érik a 116 500 forintos ter­melési értéket, amely csak­nem újabb ezerforintos nö­vekedést jelent. A többi kö­zött jelentős a vállalás a gazdaságosabb anyagfelhasz­nálás, az önköltségcsökken­tés terén. Rendkívüli taggyűléseken és, brigádértekczlelgken dön­töttek a munkaverseny to­vábbfolytatásáról a gumi­gyárban, A MÁV nyiregy­Bár a tanácsok külön nem szervezik a fiatalok nyári fog­lalkoztatását, a járási illetve a városi tanácsokhoz jelent­hetik be az üzemek, vállala­tok, ha igényt tartanak az is­kolások munkájára. így az igazgatási szerv tájékoztatni tudja az iskolákat, de a ta­nulóknak egyénileg kell je­lentkezniük, mert szervezett, csoportos foglalkoztatásra csak szeptemberben lesz al­kalom. Április 25-én. szombaton megtartotta első ülését Kis- várda Városi Tanácsa. A többi között az 1969. évi gaz­dálkodásról szóló jelentést, valamint a városban végzett honvédelmi nevelés eredmé­nyeit és időszerű feladatait vitatta meg. A költségvetési beszámoló megállapította, hogy a fej­lesztésialap-gazdálkodás bátrabb, megfontoltabb, a bevételek teljesítése tekinte­tében tervszerűbb, követke­zetesebb volt a korábbi évekénél. 1969-ben teljes összegben megkapta az akkor még községi tanács a felsőbb ta­nácsi hozzájárulást és a fel­újítás összegét, összesen — illetményekkel együtt — 8 millió 232 ezer forintot. Az 1969. évi költségvetés meg­haladta a 10 millió forintot. házi csomóponton a szak- .szolgáiati, párt- és KISZ- vezetők arról számoltak be: munkaterületükön is meg­szervezik a kongresszusi munkaversehyt. Az újabb vállalások kidolgozását meg­kezdték. s ezek az áprilisi termelési tanácskozásokon kerülnek a dolgozók elé. így kívánják elérni, hogy a kong­resszusi munkaverseny fel­ajánlásai azokban a munkák­ban jelentsenek legtöbb se­gítséget. • amelyeket egyéb­ként nehezebben tudnának megoldani. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban sem zárják le a fel- szabadulási munkaversenyt. A kongresszus tiszteletére folytatandó versenynek új vonása lesz, hogy az üze­mekben megszervezik a ..szo­cialista műhelyekért” ver­senyt. A közeljövőben indu­ló új üzemrészükben pedig ifjú'-á"’ üzemet szerveznek, ahol fiatalok dolgoznak maid valamennyi munkakörb-Mi. .V» új üzem szintén benevezett a Kongresszusi munkaver- senyoe. A Nyíregyházi Konzervgyár, amely az eddigi tapasztalatok szerint is a legnagyobb szám­ban vett fel nyári munkára iskolásokat, az idén is ad ilyen lehetőséget a fiatalok­nak. Már júliusban és augusz­tusban is várja az iskoláso­kat munkával, egyéni jelent­kezés alapján. Szeptembertől viszont már itt is szervezett formában dolgoznak majd, tanári felügyelettel, előrelát­hatóan 100Ö—1500-an. Jelentős összegeket fordí­tottak lakásokra, állami bér­lemények karbantartására, felújítására. Az egészségügy területén ezek között a leg­nagyobbak a központi orvosi rendelő felújítási munkái voltak. Sokat költöttek az oktatási intézmények felújí­tására is. Az óvodákra 117 ezer, az általános iskolákra 446 ezer, a zeneiskolára 150 ezer, a könyvtárra közel 100 ezer forintot költöttek. 200 tanuló számára lehetővé tették az alsófokú zenei ok­tatást. A tanács 1969. évi fejlesz­tési tervében a 12 millió 200 ezer forint bevételből 7 mil­lió forintot költöttek el. Az év végén maradt 5 millió forint „megtakarítás” sor­sáról később döntenek. A lakosság közel egymillió Az MTI jelenti Fehér Lajos fogadta Szupotnyickijt A Minisztertanács elnök- helyettese szombaton fogadta N. I. Szupotnyickijt, a Centro- szojuz első elnökhelyettesét, az országos szövetkezeti ta­nács meghívására hazánkban tartózkodó szovjet szövetke­zeti küldöttség vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett dr. Kovács Sándor, a SZü- VOSZ elnökhelyettese is. Kozmosz—335 A Szovjetunióban pénteken végrehajtották a soron levő műhold kísérletet: felbocsá­tották a Kozmosz—335-öt. A mesterséges hold fedélzetén tudományos berendezés mű­ködik, amelynek segítségével folytatják a kozmikus térség kutatását a régebben meghir­detett programnak megfelelő­en. A tudományos berendezésen kívül a mesterséges holdon rádióállomás működik, a pá­lya elemeinek pontos mérésé­re, es rádiótelemetrikus rend­szer, hogy a Földre továbbítsa az adatokat a műszerek és a tudományos berendezés mű­ködéséről A szputnyikon elhelyezett berendezések szabályszerűen működnek. Lassú apadás a Tiszán Az Alsó-tiszavideki Vízügyi Igazgatóság ügyeletének szom­bati jelentése szerint a Tisza alsó szakaszán lassú ütemű apadás kezdődött. A szegedi, a csongrádi, a mindszenti és a tiszaugi méréseknél egy nap alatt 2—12 centimétert csökkent a folyó szintje. Sze­gednél a legnagyobb a csök­kenés, mert a Maroson is ki­sebbedéit az árhullám. Ennek ellenére Szegednél még min­dig 40 centiméterrel maga­sabb a vízállás annál, hogy elrendelhetnék a harmadfokú készültség mérséklését. Továbbra is nagy létszám­mal, 980 emberrel védekeznek a dél-alföldi gátakon. ’ Városi Tanácsa forint értékű társadalmi, munkát végzett a község fejlesztéséért. Épül a város vízmüve. Tavaly másfél kilométer csőhálózatot fektettek le. Az idén gyorsítják az építés ütemét. Már eddig több mint 3000 méter csővezeték került a helyére. Most foly­nak a tárgyalások a vízto­rony és a vízműtelep építési határidejének előbbre hozá­sáról. Ha eredménnyel jár­nak a tárgyalások, akkor a vízmű részleges üzembe he­lyezésére 1971 második fe­lében sót kerülhet. A tanács ezt követően a honvédelmi nevelés helyze­téről tárgyalt. Ebben az év­ben megkezdték a járási­városi MHSZ-székház építé­sét, amit. jövőre adnak át rendeltetésének. Irány: az építőtábor! Több, mini másfél ezer szabolesí diák vehet reszt a niiutkákhuu Megtartotta első ülését Kisvárda Éljen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom!

Next

/
Thumbnails
Contents