Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
*ö (u. oyinio ‘U'i. KELET-MAGYARORSZA« fr ---------------------------------—■ A kongresszus tiszteletére A mezőgazdaság alkalmazkodjon a fogyasztók igényéhez Megyei termelési tanácskozás Vásárosnaményban Még el sem készültek a «kerekben gazdag elmúlt évi munka értékelésével az üzemekben, amikor 1970 első hónapjaiban már újabb versenyfelhívások, munkafelajánlások jelentek meg a lap 'hasábjain. A jubileumi év, a Lefiin-centenárium tiszteletére indított újabb verseny azóta már az első negyedévben újabb kimagasló eredménnyel zárult. Sikeresen teljesítették negyedéves arányaiban vállalásaikat a dolgozók a nyíregyházi dohánygyár üzemeiben, a Szabolcs Cipőgyárban, a nyíregyházi ruhagyárban, a TITÁSZ-nál, az állami és tanácsi építőipari vállalatoknál, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz-nél, stb. Szinte felsorolni is sok lenne a jubileumi évben újabb és újabb munkasikereket elért üzemeket, vállalatokat Űjabb lendületet adtak a szocialista munkaversenynek a Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére kezdeményezett kommunista vasárnapok és műszakok. Ezek szinte folytatásai a korábban lezajlott felszabadulási műszakoknak. S a közelgő május elseje ünnepi előkészületei is ennek a helytállásnak, a vállalások részfeI Vasú tagváros 1970. Záhony a hétköznapjait éli. Vonatok jönnek, dübörögnek, dudálnak. Ha versenyt hirdetnének a legzajosabb Szabolcs megyei község dmért, akkor a mi keleti kapunk magabiztosan nevezne be. De itt ki figyel oda? Csak az idegen. Az állomás. Kábelek, jelzők, telefonok, műszerek. Es a látogatóba jött történelem. A legendás 19-es páncélvonat, amelyet egy unoka fogad a sok közüL Egy lány, akinek piros sapkája van és húszéves. Rácz Ilona térfel- v így ázó, vonatmenesztő. t A munkával nincs baj~, S Záhonynak sok jelzője van. Határközség, keleti kapu, aranykapu, vasutasváros. Sok lenne felsorolni. De felesleges is. Hiszen számtalan dicsérő jelzőnél többet ér az, hogy ez a község munkát, kenyeret ad száz meg száz embernek. Munkát ad és még fogadni, egyre többet. Az állomást állandóan bővítik, s ezen a környéken szinte tradíciónak számít vasutasnak lenni. — Én örököltem ezt a vasutat Apukám is itt dolgozik a fűtőházban. Nekem eszembe sem jutott, hogy máshol is lehet dolgozni, amikor kikerültem az iskolapadból. Barátosi Klára, aki „vasutat kapott”, amikor nagykorú lett, hét éve dolgozik. Előbb Komoróban, majd átjött szülőfalujába. Csak a hely változott. A vasút maradt és a munkakör is. A kocsiintézőségnél dolgozik. És panaszkodik. — Nem a munkára. Szeretem csinálni azt, amit csinálok. Csak a szabad idővel van egy kis baj. Mert az is van, csak éppen lehetőség és hely nincs hol okosan eltölteni. Pedig .. Az itt dolgozók többsége fiatal. S még akkor is, ha nagy részük munkaidő után más községbe utazik, marad ■ Záhonyban éppen elég huladatainak jegyében telnek el. A felszabadult, teremtő, alkotó munka minden területen megélénkült. S bár a verseny a jubileumi év minden napjára érvényes, az emlékezés dátumai, az események fordulói mindmegannyi lendítő elemei ennek a munkának. Mint azt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány legutóbbi ülésért kiadott közlemény is hangsúlyozza; az öntudatos dolgozók helytállását a felszabadulási munkaverseny elismerésre méltó, szép eredményei is bizonyítják. Ugyanakkor szól a közlemény arra is, hogy több üzem dolgozói elhatározták: „a felszabadulási munkaversenyt a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa tiszteletére „kongresszusi munkaver- seny”-kéni tovább folytatják.” A Központi Bizottság üdvözli a dolgozók kezdeményezését és felhívja a párt-, állami, szakszervezeti és KISZ-szervezeteket, hogy a kongresszusi munkaversenyhez adjanak meg minden segítséget A versenyben legkiemelkedőbb eredményeket elérőknek a Központi Bizottszonéves vasutas, akik nem tudnak mit kezdeni a szabad idejükkel. fenekor csak ünnepen? Pedig minden megvan ahhoz, hogy ne csak a munkahelyen érezzék jól magukat a záhonyi fiatalok. Van művelődési ház, presszó, filmszínház, vannak klubok. Csakhogy a lehetőség egymagában kevés. Értő ember, emberek kellenek hozzá, akik tudják mikor, mit érdemes és hogyan tenni. Nem úgy, ahogy ez eddig ment Hogy a község egyetlen be- at-zenekara, csak kivételes ünnepnapokon játsszék. Hogy a fiataloknak legyen a legkevesebb beleszólás joguk abba, ami éppen őértük van. Pontosabban: miért nem bízzák ezt a fiatalokra. Hiszen: — Naponta több száz szerelvény érkezik és indul. Naponta kell fogadni a szovjet vonatokat és indítani a magyart. Éjjel pedig sokszor nagyobb a forgalom. Oda kell figyelni. Egyetlen tévedés jóvátehetetlen tragédiát jelenthet. Rácz Ilona húszéves. Éjszaka és nappal felelős azért, hogy ne legyen baj a váltókkal, hogy ne szakadjon meg egyetlen másodpercre sem ez a hatalmas pályaudvari vérkeringés. Ezt rá merik bízni Rácz Ilonára. A fiatal húszévesre. És rá bízzák Barátosi Klárára és Sebestyén Gáspárra is. Csákká saját szórakozásuk, művelődésük beosztását, megszervezését, irányítását féltik tőlük. Bízzák a fiatalokra Persze sok függ tőlük is. Mert aki nem ijed meg a szerelvények tömegétől, aki, mint Sebestyén Gáspár is, pontosan irányítja a külföldről érkező és külföldre induló szerelvényeket, merjen javasolni a KISZ-ben, merjen leülni a tárgyalóasztM- hoz a művelődési házban. Es ság — az egész év eredményeinek értékelése alapján — 1971. május elsején hat kongresszusi zászlót és oklevelet adományoz. A párt felhívása, a munkások kezdeményezésének felkarolása irányt mutat Szabol cs-Szatmár megye munkásainak, tsz-parasztsá- gának is. Azon túl, hogy a vállalások minden egyes forintja áldozatos munkánk sikerét segíti, nem lehetetlen a kongresszusi zászló, vagy az oklevél elnyerése sem. Élüzem szinten dolgozott például a vállalat eredményeinek növelésében a nyírbátori növényolajgyár. A vállalat most már negyedszer kapja meg a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlóját. A nyírbátori üzem dolgozói erre az évre nyolc és fél millió forintértékű terven felüli vállalást tettek. Népünk javát, a megye fejlődését szolgálják a már készülő vállalások, s majd azok teljesítése. Az ehhez nyújtott segítség többszörösen megtérül az ipari és mezőgazdasági üzemek eredményeiben. Legyen a verseny folytatásának célja, az újabb sikerek, a kongresszusi zászlók megszerzése. T. A. mind. Még azok is, akik a csengetés után vonatra ülnek és hazamenjek. Ki húsz, ki harminc kilométerre • Záhonytól. Hiszen sokszor a munkaidő végétől a vonat indulásáig órák telnek el. Mi jut erre az időre? — A resti. Sebestyén Gáspárból nemcsak az őszinteség beszél. Egyszerűen, más nincs. Ö maga harminc kilométert utazik naponta Nagyvar- sányból és vissza. Akárcsak Rácz Ilona Gyulaházára Aki sokszor csak éjfélre tud hazamenni. — Pedig a laktanyában a szállás olcsó. Naponta három forint. Itt is maradhatnék, itt lakhatnék Záhonyban. De minek. Inkább utazok, így legalább telik az idő. Töprengjenek azon. mit lenne érdemes tenni, hogy a szinte ingyen „albérlet" vonzó is legyen. Mert a szabad idő okos eltöltésén kívül az sem mindegy, különösen itt non, hogy fáradtan vagy frissen ül le a térfelvigyázó a váltóállásokat jelző műszerek elé. Horváth S. Maos Kopognak., meglehetőse» szaporán és határozottan kopognak az ablakon. Ki lehet az itt, az első emeleten? Odamegyek, nézem, hát egy cinke. Kis buta madárka, mellé-meUé koppint a párkányra szórt en~ nek-annak, s ilyenkor úgy szól az ablaküveg, mintha bebocsátást kéme rajta valaki. Kip-kop....kip-kop! A minde- nit neki, ez nem véletlenül kopog, ez direkt nekem és az ablakomon kopog. Csak nem akar mondani valamit? Vagy be akar jönni? Résnyi- re nyitom az ablakot, hátha megijed és huss elrepül) a kis madárka a hideg télben tova messze. — Na végre! Mi az süket, vagy fülén alszik? — förmedt rám dühösen a cinke... — Hogy mi..., hogy maga, hogy te beszélsz, egy madár? — tatom a szám hüledezve. Szerdán, április 22-én időszerű termelési és gazdaság- politikai feladatokról tartott tanácskozást Vásárosnaményban a megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, amelyen részt vett dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Gulyás János, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, a járási pártbizottságok osztályvezetői, a járási tanácsok és a városi tanácsok illetékes elnökhelyettesei, valamint mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezetői. 150 milliós nyereség Bacsu József, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatójában értékelte az 1969. év gazdasági eredményeit, sikereit, elmondta. hogy tavaly a termelési érték növekedése az élelmiszer-gazdaságokban 5— 6 százalékos volt. Különösen jó volt az almatermés, 1969- ben a közös gazdaságok 34 ezer vagon almát takarítottak be. Szólt arról, hogy a közös gazdaságok dinamikusan fejlődtek, s megyénk állami gazdaságai 150 milliós nyereséget értek el. Szóvá tette, hogy a gépjavító állomások viszont nem tudtak rugalmasan alkalmazkodni az új körülményekhez. Erdő- és fagazdaságaink eredményei is csökkentek 1968- hoz viszonyítva. Ez betudható annak is, hogy az 5 napos munkahétre való áttérés nem volt eléggé megalapozott. Megállapította az előadó, hogy összességében sikeres volt az 1969-es esztendő, ezt tanúsítja az is. hogy csupán 3 tsz zárt mérleghiánnyal a közös gazdaságok közül Sza- bolcs-Szatmárban. így kedvező alap van ahhoz, hogy az eredményeket tovább növeljük, s a meghatározott 3—4 százalékos termelésfej lesz» tési célkitűzéseinket még a szokatlan időjárás ellenére is teljesítsük. Ennek elérése most megfeszített munkát követel, mert sok a pótolnivaló és a tavalyi év igen kiváló volt. Elmondta, az a cél, hogy almából túlszárnyaljuk a múlt évi eredményt, ez lehetséges, mert áj gyümölcsösök fordulnak termőre az idén. Több húst, zöldséget Ezekután az élelmiszer-gazdaságok előtt álló feladatokHát ki beszélne? J6 kérdései vannak. Nem is az a hülye varjú ott fenn a háztetőn — méltatlankodik a cinke madár és mérgesen borzolja fel a tolláit. — Hát ilyet... Én még nem is hallottam ilyet... — Na. hát most háti és még különbet is. Ne tátsa már a száját jó ember, mert bemegy rajta a hideg. De nem azért kopogtattam. Mondja, van magának bőr a képén? — Hogy mim van nekem? — Bőr a képén? Nem, nem tudok szót találni. Már az is csodálatos, hogy egy cinke beszélni, sőt értelmesen beszélni tud, de ról beszélt. Legfontosabb a lakosság jó ellátásáról való gondoskodás és a megfelelő tartalékképzés biztosítása. Ennek érdekében törekedni kell arra. hogy egyes áruféleségekből — zöldség, hús — mérsékeljük az ellátásban tapasztalható feszültségeket, de ahol lehet, szüntessük meg. Fontos, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a fogyasztási igényekhez, ennek érdekében az üzemek törekedjenek a vertikális kapcsolatok fejlesztésére. Ezt követően az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tennivalókról szólt. Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese a Gazdasági Bizottság határozatából adódó megyei feladatokról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a GB határozatának megfelelően a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Sza- bolcs-Szatmár megye mező- gazdaságának és élelmiszer- gazdaságának a fejlődését megkülönböztetetten kívánja segíteni. Ezt célozza az is. hogy a minisztérium 1973. évi megvalósulással Kisvárdán évi 25 ezer tonna kapacitású baromfifeldolhogy szemtelen is legyen*, megáll az ész. — Mert esküszöm, hogy nincs — folytatja aprókat topogva a párkányon az őfc- lömnyinél is kisebb madár. Azt hiszi ugye, hogy maga a csupa csepegő jó szív a szegény kis didergő madarakkal szemben, mi? Hogy kirak az ablakba kis ezt, meg azt, és ezek után a madarak szerte a viágon a maga becses nevét esiesergik majd. mi? — Eredj a fenébe kis madár. ne szemtelenkedj itt — találom meg végül is a ketté szót és hangsúlyt. — Ne tegezz, nem szedtünk közösen magot„ Kirak gozó kombinát létesítését tervezi. E létesítmény bekerülési értéke kb. 250 millió forint. Gyümölcsfeldolgozók — társulással Támogatja a minisztérium azt a megyei elgondolást is, hogy termelőszövetkezeti társulásos alapon Szabolcs- Szatmárban 6—8 gyümölcs- szárító és léüzem épüljön. Hogy ez mennyire eredményes és hasznos, tanúsítja a Vásárosnaményban 10 termelőszövetkezet és a MÉK ösz- szefogásával megépült gyümölcsszárító is, amelyet a tanácskozás résztvevői megtekintettek. s jó például szolgál a követésre. Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese különösen hangsúlyozta a termelőszövetkezetek kooperációs beruházásának szükségességét, gyümölcsszárítók és léüzemek építését, melyre minden feltételünk. lehetőségünk biztosítva van, csak ki kell használni. (fk) Me az ablakra avas szalonnadarabokat, megavasodott, korhadt magokat, szemetet és azt hiszi, hogy ö a jószívű, az ember, aki megvédi az erdők madarait. Egy frászt! Vagy rendes, friss szalonnát, ép és friss magot tesz a párkányra. vagy idecsődítem a verebeket is, aztán súrolhatja hétszám a párkányt... Érti?! —■ förmedt rám a cinke és megbillentve farkát, emlékeztetőül a párkányon hagyja névjegyét, elhussant. — Ne törődjön vele uram — szólt le akkor a háztetőről a varjú*. — Ez a rögeszméje. Hogy szólni tud. meg kioktatni mtndenkit. Idei emfae ez még, s ilyenek bizony az idei fiatalok — nézett rám bölcsen és lassú számycsapásokkal eltűnt a hasssk íeUstL Gyarko Géza Fiatalok a vasutasvárosban Lány piros sapkában — Huszonéves vasutasok Szabad idő, de hogyan? Munkavédelmi tanácskozás Nyíregyházán Két napig tartó mezőgazdasági munkavédelmi tanácskozás kezdődött április 23-án. csütörtökön Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagytermében. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. az Agráregyesület, a Tisza menti, a Nyírségi és Beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségei és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete által rendezett első megyei tanácskozást délelőtt 10 órakor Bacsu József, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője nyitotta meg. Az első előadást „A munkavédelem helyzete mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben és feladataink a jövőben” címmel Csepregi István, a MÉM munkaügyi és szociálpolitikai főosztályának vezetője tartotta. Ezután ár. Lehel István megyei fő- ügyészhelyettes „Ügyészi tapasztalatok a munkavédelem területén”, majd dr. Beregszászi Attila docens, az Agrártudományi Egyetem kutatócsoportjának vezetője ..A munkavédelmi kutatás eredményei a mezőgazdaságban” címmel tartott előadást. A tegnapi nap utolsó előadását dr. Surányi János, a ME- DOSZ-közpomt főorvosa „Munkaegészségügy a mezőgazdaságban” címmel tart- totta. A délutáni órákban hozzászólásokkal ért véget a tanácskozás első napja. Ma, pénteken délelőtt tó órakor „A munkavédelmi propaganda jelentőségei és eszközei" címnnel Varga Endre, az SZMT munkavédelmi csoportvezetőjének előadása után munkavédelmi filmbemutatót tartanak a résztvevő szakembereknek, majd délután az elhangzott előadások vitájával fejeződik be a tanácskozás. A szemtelen cinke
