Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

LAPUNK YARTALMABOl)| t VfL/S PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 80 FILLER 1970. Április 23, csütörtök A fiú már nem akar ingán! (3. oldaR Olvasóink leveleiből (5. oldal) Szezon előtt Sóstón (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Leninváros lett Tíizaszederkém <*/ Cseterki Lajos mondott beszédet az avatóünnepségen 96 millió forint nyereség 18 tanácsi vállalatnál Otthonteremtés Viszonylag rövid közle­mény adta hírül, hogy a párt és a kormány együttes, kibővített ülésén megtárgyal­ták a tanácsi munka helyze­tét, körének kibővítését, a választási rendszer tovább­fejlesztését, valamint a la­kásépítés lehetséges növelé­sét, a lakáselosztás és fenn­tartás rendjét, ezzel össze­függésben a lakbérek jövő év közepén esedékes új meg­állapítását. Teljességgel érthető, hogy a közvélemény nagy érdek­lődéssel fogadta a bejelenté­seket. És bár a megjelent dokumentum e tevékenysé­gek fejlesztésének, javításá­nak csupán főbb elveit ha­tározza meg, az a körül­mény, hogy e kérdések na­pirendre tűzésének fontossá­ga és időszerűsége már jó ideje széles körben ismert, sőt elismert, csak növelte az érdeklődést. Egyébként valóban szinte minden családot, minden ál­lampolgárt érintenek az em­lített tanácskozáson megvi­tatott problémák. Legfőkép­pen a tanácsi tevékenységre igaz ez a megállapítás, mert az ma már országszerte igen sok szállal kapcsolódik az egyéni es közösségi élet megannyi formájához, meg­nyilvánulásához, és most ar­ról van szó, hogy e kapcso­latot még általánosabbá, szo­rosabbá és főleg, még gyü­mölcsözőbbé tegyük. Azt mondja a közlemény, hogy a tanácsok hozzájárultak a néphatalom kiépítéséhez, kö­vetkezésképpen, munkájuk továbbfejlesztése tovább erő­síti a nép hatalmát beleszó­lását falujának, városának ügyintézésébe. Hogyan valósítható ez meg? Ha erősödik a taná­csok népképviseleti jellege, ami viszont a választási, kö­zelebbről a tanácstagok vá­lasztási gyakorlatának ugyan­csak most tárgyalt fejleszté­sével függ össze. Több jelölt állítása és azonos esélyű in­dítása a helyi, tanácsi vá­lasztásokon éppúgy hozzájá­rul a népakarat megvalósí­tásához, a szocialista de­mokrácia fejlesztéséhez, mint az orázággyűlési választási rendszer ilyen irányú töké­letesítése, ami ugyancsak esedékes. Mindez teljesen egybevág a gazdasági reform célkitűzéseivel is, hogy a de­mokratikusan választott he­lyi népképviseleti, önkor­mányzati testületek kezében összpontosuljon minden olyan hatósági, igazgatási és természetesen gazdasági, szo­ciális és kulturális tevékeny­ség, amelyet helyben lehet a legcélszerűbben és a legered­ményesebben megoldani. Sokan úgy gondolják, hogy ilyen körülmények között a központi, országos hatósá­gok, szervek „kiszállnak" mindezen ügyek intézéséből, fontosságuk összezsugorodik, hovatovább nem is igen lesz gzükség rájuk. Holott ennek csaknem a fordítottjáról van szó, arról nevezetesen, hogy bz országos intézmények, mindenekelőtt a minisztéri­umok elvileg ugyan, de ténylegesen irányítsák, szer­vezzék és hangolják össze a helyi államigazgatási és gaz­dasági munkát, mert ez az előfeltétele, hogy minden község és város úgy dolgoz­hasson a maga boldogulásá­ért, hogy ezzel az országnak is jől szolgáljon. Ugyanez fordítva is igaz: vegyék a Tiszaszederkény szerdán reggel új névtáblát kapott, amely büszkén hirdeti, hogy a „Tisza-parti metropolist” a déli óráktól kezdve Lenin- városnak nevezik. Az alföldi jellegű tájon 15 év alatt épült fel a több mint 2300 lakásból álló új szocialista város, ahol a lakosok átlagos életkora éppenhogy eléri a 27 évet. A város lakói az ország minden részéből települtek át az új városba, és a dolgozók a környező nagyüzemekben, a Tiszai Hőerőműben és a Tiszai Vegyikombinát külön­böző gyáregységeiben találtak munkát. A fiatalok városá­ban az általános iskolán kí­vül 12 tantermes gimnázium, jól felszerelt művelődési központ, egészségház, csak­nem félszáz kereskedelmi létesítmény működik és a széles utak mentén húzódó virágos parkokat művészi szobrok díszítik. Leninvá­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzisi ünnepséget rendezett a Fel­vonulási téri Lenin-szobor- nál. A magyar, szovjet és vö­rös zászlókkal övezett téren több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A koszorűzási ünnepségen megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Apró Antal, Bisáku Béla, Gáspár Sándor, Nemes Dezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Czinege Lajos, llku Pál, a Politikai Bizottság póttag­jai, valamint az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kor­mánynak számos tagja, a po­litikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti dip­lomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A magyar Himnusz elhang­zása után a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára és Nemes Dezső, a politikai főiskola rektora, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Népköztársaság Elnöki Tanács helyettes el­nöke, a forradalmi munkás- paraszt kormány nevében Apró Antal és Tímár Mátyás, vállukra a tanácsok mind­azoknak a jogköröknek és feladatoknak a terhét és a gondját, ami valóban őket illeti, de ezt országos fele­lősséggel tegyék. Úgy válja­nak saját községük, városuk tényleges gazdáivá, hogy ép­pen est növelje bennük az ros a következő években to­vább fejlődik és felépül a város leendő központja, ahol 11 szintes magasházakat, közintézményeket és vegy­ipari szakmunkásképző inté­zetet létesítenek. A névadó ünnepségre a 11 000 lakosú város zászló­díszt öltött. Az ünnepségre eljöttek a környező községek termelőszövetkezeteinek kül­döttei, a testvérvárosok kép­viselői. A Derkovits Gyula Művelődési Központ szín­háztermét zsúfolásig megtöl­tötték az érdeklődők. A Le- nin-centenárium alkalmából megtartott ünnepség elnök­ségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Cse­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Szekér Gyu­la, a nehézipari miniszter első helyettese, Méhes Lajos, a kormány elnökhelyettesei helyeztek koszorút az emlék­mű talapzatára. A szovjet szocialista köztársasagok szö­vetségének budapesti nagykö­vetsége nevében Ny. Ny. Szi- kacsov követtanácsos, ideig­lenes ügyvivő és J. V. Pono- marjov nagykövetségi taná­csos koszorúzott. A Bolgár Népköztársaság nagykövetsé­ge nevében Vaszil Bogdanov nagykövet és Nikola Nikolov nagykövetségi tanácsos. a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nagykövetsége ne­vében Frantisek Dvorsktf nagykövet és Michal Sabolcik tanácsos. a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetsége nevében Le Huu Van ideig­lenes ügyvivő és Luu Kiem kulturális és sajtóattasé, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetsége nevében Li Dong Szón nagy­követ és An Min Szu másod- titkár. a Kubai Köztársaság nagykövetsége nevében Jósé Feijeiro Lopez ideiglenes ügyvivő és Domingo Alonso Nunez kereskedelmi taná­csos, a Lengyel Népköztársa­ság nevében Tadeusz Ha- nuszek nagykövet és Bogumil Dabrotiüski első titkár, a Mongol Népköztársaság nagykövetsége nevében Zsamcin Bolod nagykövet és Csimidijn Cerendorzs keres­kedelmi tanácsos, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetsége nevében dr. Herbert Plaschke nagykövet és Erhard Dechnik első tit­kár, a Román Szocialista Köztársaság nagykövetsége országos érdekek iránti ér­zékenységet. Nem véletlen, hogy mind­inkább helyi hatáskörbe ke­rül a lakásépítés és gazdál­kodás is, amelyről a párt és a kormány hamarosan nagy jelentőségű állásfoglalást tesz közzé a most nyilvá­nosságra hozott elvek jcs» a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára. dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és dr. Ladányi József, a Borsod Megyei Tanács VB elnöke. Részt vett az ünnepségen Sz. Sz. Szatucsin, a budapes­ti szovjet nagykövetség ta­nácsosa, valamint a város és a gyárak több vezetője. Az ünnepséget dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezután került sor Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának ünnepi beszédére. Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak! Száz esztendeje, ezen a napon született Vlagyimir Iljics Lenin. A hálás kortár- sak és utódok sokféle, mélta­tó elnevezéssel ruházták fel; (Folytatás a 2. oldalon) nevében Joan Boehis nagy­követségi tanácsos és lan Leontescu kereskedelmi ta­nácsos, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nagy- követsége nevében Hoang Luong nagykövet és Chau Tho Thong első titkár helye­zett el koszorút az emlékmű talapzatára. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében dr. Erdei Ferenc, az Országos Tanács főtitkára és dr. Trautmann Rezső, a bu- pesti népfrontbizottság elnö­ke, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nevében Gáspár Sándor főtitkár és Somoskői Gábor titkár. a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nevében Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára és Csil- lik András, a KISZ buda­pesti bizottságának első tit­kára, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság nevében dr. Mihályfi Ernő elnök és Nagy Mária főtitkár, Budapest Fő­város Tanácsa nevében Sar­lós István, a végrehajtó bi­zottság, elnöke és Kelemen Lajos, a végrehajtó bizott­ság elnökhelyettese koszorú­zott Ezután a fővárosi üzemek, hivatalok, intézmények, ke­rületek képviselői tették le a hála és a megemlékezés vi­rágait az emlékmű talapza­tára. A fővárosi dolgosak hosszú sorokban perceken át vonultak el az emlékmű előtt tisztelettel s kegyelettel adózva Lenin emlékének. A koszorűzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. rint A cél látnivalóén az, hogy a lakbéremelés ne ter­helje a családokat — a kü­lönbséget az állam egyelőre ^ visszatéríti —, viszont segít-' se elő, hogy minden család mielőbb a jogos igényeinek megfelelő lakáshoz jusson és legyen elegendő anyagi eró Ülést tartott az Szerdán ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Fabók Zoltáiy, a SZOT elnökségének tagja, a HVDSZ főtitkára. Az ülés kezdetén Binó La­jos, az SZMT Közgazdasági Bizottságának vezetője szóbe­li tájékoztatást adott a kol­lektív szerződések módosítá­sának, a nyereségrészesedés felosztásának, valamint a műszaki konferenciák, ter­melési tanácskozások, mun­kaértekezletek tapasztala­tairól. Ezt követően megtár­gyalták a Rostkikészítő és Feldolgozó Vállalat nagyha- lászi gyáregysége dolgozói­nak élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulásáról szóló jelentést, majd az elnökség az Országos Gumiipari Vál­lalat Palma Gumigyár nyír­egyházi gyárrészlegében tár­gyalta meg a vállalati szak- szervezeti tanács irányító, vezető munkáját A kollektív szerződések módosításáról és a múlt év utáni nyereségrészesedés fel­osztásának tapasztalatairól szóló tájékoztató hangsúlyoz­ta, hogy ezt a feladatot mind az SZMT, mind a megyebi­zottságok fontos tevékenysé­güknek tekintették. A tájé­koztató értekezleteket meg­tartották az illetékes reszort­felelősök és gazdasági veze­tők részvételével, s megvi­tatták a rendelkezések cél­kitűzéseit, alapelveit, s útmu­tatást kaptak a módosítá­sok eredményes lebonyolítá­sara. A bizottságok a módo­sítást a dolgozók véleményé­nek előzetes meghallgatása alapján eszközölték. Az ide vonatkozó tájékoztatók nagy segítséget adtak a helyes szabályozáshoz. Általános jelenség volt, hogy a gazda­sági vezetők nagy többsége helyeselte a módosítás alap­elveit, mert nagyobb lehető­ség nyílt az önállóságra. A kategóriák eltörlésével a fi­zikai dolgozók teljes mérték­ben egyetértettek. A módosított kollektív szerződések felülvizsgálatai megtörténtek, s április 1-én életbe léptek. A felülvizsgá­latkor megállapították, hogy nagy többségben helyes és keretszabályokon belüli mó­dosítások történtek. Szórvá­nyosan azonban voltak nega­tív jelenségek is. Általános tapasztalat, hogy a szakszer­vezetek e munkában követ­kezetesebbek voltak, mint a gazdasági vezetés. A módosí­tásokat nem mindenütt előz­a szépen növekvő lakásva­gyon megőrzésére. Egyszóval, akár a jogok, akár a felelősség, akár a te­endők oldaláról vizsgáljuk a tanácskozáson megvitatott, látszólag egymástól távol eső kérdéseket, kitűnik, végül is nagyon közel állnak egymás- boa, A szocialista építés ett­SZMT elnöksége te meg a megfelelő gazdasá­gi számítás és elemző mun­ka. így például a munkaidő­beosztást nem részletesen, a tényleges szükségletnek meg­felelően szabályozták, a túl­munka szabályozásánál nem vették eléggé figyelembe a várható változásokat. Nem szabályozták a legfontosabb bérpolitikai elveket. Elvétve még törvénysértő szabályozá­sok is előfordultak. Néhány vállalatnál történtek hatás­kört túllépő szabályozások. Nem mindenütt állapították meg helyesen a Kiváló dol­gozó jelvénnyel vagy máé kitüntetéssel együttjáró ju­talom mértékét, az ideigle­nes és átmeneti idő fogalmát. A nyereségrészesedés el­osztásánál is számos tapasz­talatot szereztek a megyebi- zottágok. Általában érvénye­sült az az elv, hogy a nyere­séget a bér, a vállalatnál el­töltött munkaidő, a törzs- gárdaszabályzat es az ered­ményes munkavégzés alapján osztották fel. Ami a felosztott összeget illeti, 18 tanácsi vál­lalatnál együttesen a nyere­ség tömege 96 millió forint volt, 20 millióval több az előző évinél. A részesedési alap terhére történt évközi magasabb bérfejlesztés kö­vetkeztében azonban a kifi­zetett nyereségösszeg vala­mivel kisebb mértékű volt. A minisztériumi és tanácsi vállalatok 90—95 százaléká­nál viszont az előírtnak meg­felelően vagy még nagyobb mértékben emelkedett a dol­gozók átlagkeresete. Egyes helyeken a részese­dést a kollektív szerződések módosítása előtt ki akarták fizetni. Ezért intézkedések váltak szükségessé. Néhány helyen kifogásolták, hogy a nyereségprémiumban, nye­reségjutalomban részesülők körébe a fizikai dolgozókat nem sorolták be. Vitatták aa áthelyezett dolgozók munka- viszonyát. Néhány esetben csak az utolsó áthelyezést megelőző munkaviszonyt kí­vánták figyelembe venni. Ke­vés kollektív szerződésben rögzítették, hogy a kollektí­vák, brigádok, üzemrészek nyereségprémiumban része­sülnek. Több vállalatnál a nyereségprémiumban része­sülők körét ugyan megálla­pították, de nem rögzítették a feltételeket Esetenként ta­pasztalható volt még az egyenlősdire való törekvés is. A tapasztalatokat mind á megyebizottságok, mind az üzemi bizottságok hasznosít­hatják a további munkájuk­ban. (h. I) dlgi eredményeire támasz­kodva, egyik legfontosabb célunkhoz keressük a legrö­videbb utat: hogy minden értelemben igazi otthonra leljen minden becsülete^ dolgozó ember e hazában. u Koszorúzási ünnepség a Lenin-szobornál XXVIL EV FOLT a

Next

/
Thumbnails
Contents