Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-23 / 94. szám
LAPUNK YARTALMABOl)| t VfL/S PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 80 FILLER 1970. Április 23, csütörtök A fiú már nem akar ingán! (3. oldaR Olvasóink leveleiből (5. oldal) Szezon előtt Sóstón (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Leninváros lett Tíizaszederkém <*/ Cseterki Lajos mondott beszédet az avatóünnepségen 96 millió forint nyereség 18 tanácsi vállalatnál Otthonteremtés Viszonylag rövid közlemény adta hírül, hogy a párt és a kormány együttes, kibővített ülésén megtárgyalták a tanácsi munka helyzetét, körének kibővítését, a választási rendszer továbbfejlesztését, valamint a lakásépítés lehetséges növelését, a lakáselosztás és fenntartás rendjét, ezzel összefüggésben a lakbérek jövő év közepén esedékes új megállapítását. Teljességgel érthető, hogy a közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta a bejelentéseket. És bár a megjelent dokumentum e tevékenységek fejlesztésének, javításának csupán főbb elveit határozza meg, az a körülmény, hogy e kérdések napirendre tűzésének fontossága és időszerűsége már jó ideje széles körben ismert, sőt elismert, csak növelte az érdeklődést. Egyébként valóban szinte minden családot, minden állampolgárt érintenek az említett tanácskozáson megvitatott problémák. Legfőképpen a tanácsi tevékenységre igaz ez a megállapítás, mert az ma már országszerte igen sok szállal kapcsolódik az egyéni es közösségi élet megannyi formájához, megnyilvánulásához, és most arról van szó, hogy e kapcsolatot még általánosabbá, szorosabbá és főleg, még gyümölcsözőbbé tegyük. Azt mondja a közlemény, hogy a tanácsok hozzájárultak a néphatalom kiépítéséhez, következésképpen, munkájuk továbbfejlesztése tovább erősíti a nép hatalmát beleszólását falujának, városának ügyintézésébe. Hogyan valósítható ez meg? Ha erősödik a tanácsok népképviseleti jellege, ami viszont a választási, közelebbről a tanácstagok választási gyakorlatának ugyancsak most tárgyalt fejlesztésével függ össze. Több jelölt állítása és azonos esélyű indítása a helyi, tanácsi választásokon éppúgy hozzájárul a népakarat megvalósításához, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, mint az orázággyűlési választási rendszer ilyen irányú tökéletesítése, ami ugyancsak esedékes. Mindez teljesen egybevág a gazdasági reform célkitűzéseivel is, hogy a demokratikusan választott helyi népképviseleti, önkormányzati testületek kezében összpontosuljon minden olyan hatósági, igazgatási és természetesen gazdasági, szociális és kulturális tevékenység, amelyet helyben lehet a legcélszerűbben és a legeredményesebben megoldani. Sokan úgy gondolják, hogy ilyen körülmények között a központi, országos hatóságok, szervek „kiszállnak" mindezen ügyek intézéséből, fontosságuk összezsugorodik, hovatovább nem is igen lesz gzükség rájuk. Holott ennek csaknem a fordítottjáról van szó, arról nevezetesen, hogy bz országos intézmények, mindenekelőtt a minisztériumok elvileg ugyan, de ténylegesen irányítsák, szervezzék és hangolják össze a helyi államigazgatási és gazdasági munkát, mert ez az előfeltétele, hogy minden község és város úgy dolgozhasson a maga boldogulásáért, hogy ezzel az országnak is jől szolgáljon. Ugyanez fordítva is igaz: vegyék a Tiszaszederkény szerdán reggel új névtáblát kapott, amely büszkén hirdeti, hogy a „Tisza-parti metropolist” a déli óráktól kezdve Lenin- városnak nevezik. Az alföldi jellegű tájon 15 év alatt épült fel a több mint 2300 lakásból álló új szocialista város, ahol a lakosok átlagos életkora éppenhogy eléri a 27 évet. A város lakói az ország minden részéből települtek át az új városba, és a dolgozók a környező nagyüzemekben, a Tiszai Hőerőműben és a Tiszai Vegyikombinát különböző gyáregységeiben találtak munkát. A fiatalok városában az általános iskolán kívül 12 tantermes gimnázium, jól felszerelt művelődési központ, egészségház, csaknem félszáz kereskedelmi létesítmény működik és a széles utak mentén húzódó virágos parkokat művészi szobrok díszítik. LeninváA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzisi ünnepséget rendezett a Felvonulási téri Lenin-szobor- nál. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal övezett téren több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A koszorűzási ünnepségen megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, Bisáku Béla, Gáspár Sándor, Nemes Dezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Czinege Lajos, llku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára és Nemes Dezső, a politikai főiskola rektora, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Népköztársaság Elnöki Tanács helyettes elnöke, a forradalmi munkás- paraszt kormány nevében Apró Antal és Tímár Mátyás, vállukra a tanácsok mindazoknak a jogköröknek és feladatoknak a terhét és a gondját, ami valóban őket illeti, de ezt országos felelősséggel tegyék. Úgy váljanak saját községük, városuk tényleges gazdáivá, hogy éppen est növelje bennük az ros a következő években tovább fejlődik és felépül a város leendő központja, ahol 11 szintes magasházakat, közintézményeket és vegyipari szakmunkásképző intézetet létesítenek. A névadó ünnepségre a 11 000 lakosú város zászlódíszt öltött. Az ünnepségre eljöttek a környező községek termelőszövetkezeteinek küldöttei, a testvérvárosok képviselői. A Derkovits Gyula Művelődési Központ színháztermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. A Le- nin-centenárium alkalmából megtartott ünnepség elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Méhes Lajos, a kormány elnökhelyettesei helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A szovjet szocialista köztársasagok szövetségének budapesti nagykövetsége nevében Ny. Ny. Szi- kacsov követtanácsos, ideiglenes ügyvivő és J. V. Pono- marjov nagykövetségi tanácsos koszorúzott. A Bolgár Népköztársaság nagykövetsége nevében Vaszil Bogdanov nagykövet és Nikola Nikolov nagykövetségi tanácsos. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetsége nevében Frantisek Dvorsktf nagykövet és Michal Sabolcik tanácsos. a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetsége nevében Le Huu Van ideiglenes ügyvivő és Luu Kiem kulturális és sajtóattasé, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetsége nevében Li Dong Szón nagykövet és An Min Szu másod- titkár. a Kubai Köztársaság nagykövetsége nevében Jósé Feijeiro Lopez ideiglenes ügyvivő és Domingo Alonso Nunez kereskedelmi tanácsos, a Lengyel Népköztársaság nevében Tadeusz Ha- nuszek nagykövet és Bogumil Dabrotiüski első titkár, a Mongol Népköztársaság nagykövetsége nevében Zsamcin Bolod nagykövet és Csimidijn Cerendorzs kereskedelmi tanácsos, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetsége nevében dr. Herbert Plaschke nagykövet és Erhard Dechnik első titkár, a Román Szocialista Köztársaság nagykövetsége országos érdekek iránti érzékenységet. Nem véletlen, hogy mindinkább helyi hatáskörbe kerül a lakásépítés és gazdálkodás is, amelyről a párt és a kormány hamarosan nagy jelentőségű állásfoglalást tesz közzé a most nyilvánosságra hozott elvek jcs» a KISZ Központi Bizottságának első titkára. dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és dr. Ladányi József, a Borsod Megyei Tanács VB elnöke. Részt vett az ünnepségen Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, valamint a város és a gyárak több vezetője. Az ünnepséget dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezután került sor Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának ünnepi beszédére. Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak! Száz esztendeje, ezen a napon született Vlagyimir Iljics Lenin. A hálás kortár- sak és utódok sokféle, méltató elnevezéssel ruházták fel; (Folytatás a 2. oldalon) nevében Joan Boehis nagykövetségi tanácsos és lan Leontescu kereskedelmi tanácsos, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagy- követsége nevében Hoang Luong nagykövet és Chau Tho Thong első titkár helyezett el koszorút az emlékmű talapzatára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében dr. Erdei Ferenc, az Országos Tanács főtitkára és dr. Trautmann Rezső, a bu- pesti népfrontbizottság elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár Sándor főtitkár és Somoskői Gábor titkár. a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára és Csil- lik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében dr. Mihályfi Ernő elnök és Nagy Mária főtitkár, Budapest Főváros Tanácsa nevében Sarlós István, a végrehajtó bizottság, elnöke és Kelemen Lajos, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese koszorúzott Ezután a fővárosi üzemek, hivatalok, intézmények, kerületek képviselői tették le a hála és a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatára. A fővárosi dolgosak hosszú sorokban perceken át vonultak el az emlékmű előtt tisztelettel s kegyelettel adózva Lenin emlékének. A koszorűzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. rint A cél látnivalóén az, hogy a lakbéremelés ne terhelje a családokat — a különbséget az állam egyelőre ^ visszatéríti —, viszont segít-' se elő, hogy minden család mielőbb a jogos igényeinek megfelelő lakáshoz jusson és legyen elegendő anyagi eró Ülést tartott az Szerdán ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Fabók Zoltáiy, a SZOT elnökségének tagja, a HVDSZ főtitkára. Az ülés kezdetén Binó Lajos, az SZMT Közgazdasági Bizottságának vezetője szóbeli tájékoztatást adott a kollektív szerződések módosításának, a nyereségrészesedés felosztásának, valamint a műszaki konferenciák, termelési tanácskozások, munkaértekezletek tapasztalatairól. Ezt követően megtárgyalták a Rostkikészítő és Feldolgozó Vállalat nagyha- lászi gyáregysége dolgozóinak élet- és munkakörülményeinek alakulásáról szóló jelentést, majd az elnökség az Országos Gumiipari Vállalat Palma Gumigyár nyíregyházi gyárrészlegében tárgyalta meg a vállalati szak- szervezeti tanács irányító, vezető munkáját A kollektív szerződések módosításáról és a múlt év utáni nyereségrészesedés felosztásának tapasztalatairól szóló tájékoztató hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot mind az SZMT, mind a megyebizottságok fontos tevékenységüknek tekintették. A tájékoztató értekezleteket megtartották az illetékes reszortfelelősök és gazdasági vezetők részvételével, s megvitatták a rendelkezések célkitűzéseit, alapelveit, s útmutatást kaptak a módosítások eredményes lebonyolításara. A bizottságok a módosítást a dolgozók véleményének előzetes meghallgatása alapján eszközölték. Az ide vonatkozó tájékoztatók nagy segítséget adtak a helyes szabályozáshoz. Általános jelenség volt, hogy a gazdasági vezetők nagy többsége helyeselte a módosítás alapelveit, mert nagyobb lehetőség nyílt az önállóságra. A kategóriák eltörlésével a fizikai dolgozók teljes mértékben egyetértettek. A módosított kollektív szerződések felülvizsgálatai megtörténtek, s április 1-én életbe léptek. A felülvizsgálatkor megállapították, hogy nagy többségben helyes és keretszabályokon belüli módosítások történtek. Szórványosan azonban voltak negatív jelenségek is. Általános tapasztalat, hogy a szakszervezetek e munkában következetesebbek voltak, mint a gazdasági vezetés. A módosításokat nem mindenütt előza szépen növekvő lakásvagyon megőrzésére. Egyszóval, akár a jogok, akár a felelősség, akár a teendők oldaláról vizsgáljuk a tanácskozáson megvitatott, látszólag egymástól távol eső kérdéseket, kitűnik, végül is nagyon közel állnak egymás- boa, A szocialista építés ettSZMT elnöksége te meg a megfelelő gazdasági számítás és elemző munka. így például a munkaidőbeosztást nem részletesen, a tényleges szükségletnek megfelelően szabályozták, a túlmunka szabályozásánál nem vették eléggé figyelembe a várható változásokat. Nem szabályozták a legfontosabb bérpolitikai elveket. Elvétve még törvénysértő szabályozások is előfordultak. Néhány vállalatnál történtek hatáskört túllépő szabályozások. Nem mindenütt állapították meg helyesen a Kiváló dolgozó jelvénnyel vagy máé kitüntetéssel együttjáró jutalom mértékét, az ideiglenes és átmeneti idő fogalmát. A nyereségrészesedés elosztásánál is számos tapasztalatot szereztek a megyebi- zottágok. Általában érvényesült az az elv, hogy a nyereséget a bér, a vállalatnál eltöltött munkaidő, a törzs- gárdaszabályzat es az eredményes munkavégzés alapján osztották fel. Ami a felosztott összeget illeti, 18 tanácsi vállalatnál együttesen a nyereség tömege 96 millió forint volt, 20 millióval több az előző évinél. A részesedési alap terhére történt évközi magasabb bérfejlesztés következtében azonban a kifizetett nyereségösszeg valamivel kisebb mértékű volt. A minisztériumi és tanácsi vállalatok 90—95 százalékánál viszont az előírtnak megfelelően vagy még nagyobb mértékben emelkedett a dolgozók átlagkeresete. Egyes helyeken a részesedést a kollektív szerződések módosítása előtt ki akarták fizetni. Ezért intézkedések váltak szükségessé. Néhány helyen kifogásolták, hogy a nyereségprémiumban, nyereségjutalomban részesülők körébe a fizikai dolgozókat nem sorolták be. Vitatták aa áthelyezett dolgozók munka- viszonyát. Néhány esetben csak az utolsó áthelyezést megelőző munkaviszonyt kívánták figyelembe venni. Kevés kollektív szerződésben rögzítették, hogy a kollektívák, brigádok, üzemrészek nyereségprémiumban részesülnek. Több vállalatnál a nyereségprémiumban részesülők körét ugyan megállapították, de nem rögzítették a feltételeket Esetenként tapasztalható volt még az egyenlősdire való törekvés is. A tapasztalatokat mind á megyebizottságok, mind az üzemi bizottságok hasznosíthatják a további munkájukban. (h. I) dlgi eredményeire támaszkodva, egyik legfontosabb célunkhoz keressük a legrövidebb utat: hogy minden értelemben igazi otthonra leljen minden becsülete^ dolgozó ember e hazában. u Koszorúzási ünnepség a Lenin-szobornál XXVIL EV FOLT a
