Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

1970. április n kslbt-magyarország S. oldal Mitől kiváló? Vidám fiatalemberek munka közben Vidám fiatalembereknek látszanak — ha valaki nem ismeri őket. Nem azért, mintha nem lennének szinte állandóan jókedvűek, hanem a beosztásuk riiiatt. Nem lát­szik erről a hármasról, hogy ők az igazgató és a két he­lyettes. Pedig azok, még ha utánpótlás csapatnak is ne­vezik az együttest, Jellemzőjük : a munka Ha utánpótlás korú is a Csapat, azért — ha már a sportnál vagyunk — nem játszik rosszul. Sőt. Most nyerték el a „Kiváló válla­lat” címet, az ÉPSZER törté­netében először. Béres Géza, akit már nem főkönyvelőnek, hanem gaz­dasági igazgatóhelyettesnek hívnak, alig 1 egy évtizede érettségizett. a pénzügyi technikumban, s az egyetem végzése mellett egyre fele­lősségteljesebb munkakörö­ket töltött be. Tóth Pál, a műszaki igazgatóhelyettes kinevezésénél a felügyeleti szerv vállalta a kockázatot, s „bejött” a húzás. A vé­kony. magas Jeszenszki Ist­ván inkább látszik egy ko­sárlabdacsapat közép játéko­sának. mint igazgatónak, pe­dig 36 évével a korelnöki tisztet is betölti a hármas­ban. De a látszat a munkánál befejeződik. Ha dolgoznak az igazgató személye eltűnik a cáfolhatatlan érvek mö­gött. Tóth Pál mosolya ala­posan megrágott indokolást takar. Béres Géza szemüvege pedig fekete villámokat szór a forintjaik védelmében. A munka egyszeriben megvál­toztatja őket, vagy az mu­tatja meg igazán emberi jel­lemüket. Színes dossziék Miben áll ez? Hogyan le­het az, hogy egy vállalat, amely néhány éve még el­rettentő példaként is szere­pelt. mert nem dolgozott jól. — most kiváló címet kap? Dombok közt összehúzódó faiucskába vetett, a kikülde­tés keze: Isz-riportot kellett írnom, abból a fajtából, ami ból épp 12 egy tucat. Késó délután lett, mire összejött az anyag, mire együtt volt a kellő számú „most jobban fizet a közös..„csirkefar mot is tervezünk..„majd minden házban van televí­zió. .Nem is érdemelne szót az egész, ha az elnök nem tart ott. egy esti boroz­gatásra és ha nem a Molnár Sándoroknál kapok szállást. •ár Molnárék háza verandás, vakító termésköves, nagy ab­lakos épület, egy ugrásnyira a „korzótól”, a templom mel­lett Közel járt az éjfél, mi­re a házigazdával hazaér­tünk — az egész utcában, már csak az ő ablakuk fény­lett „Klári még vár bennün­ket”, mondta kísérőm, ahogy végi gkopogtunk az ud­var keskeny betonjárdáján „most még egyszer nekiállhat vacsorázni a szerkesztő elv- társ. ." * Klári, a Molnár lány, szótlanul nézte a harmadik csirkecombbal vívott ádáz küzdelmemet. Elnevette ma­gát, elvette előlem a tányért: „Jó vendég akar lenni, lá­tom, de most az egyszer az Igyekezettel is beérem. Gon- dölöm. az elnöké* is rán­tott csirkével tartották idáig”. Hálásan nyúltam a borospo­hár után. majd gépies moz­ök a kollektívában látják ennek az eredményét. A ve­zetői, irányítói, valamint az egész dolgozói kollektívában. Az újságírónak volt alkalma már megküzdeni szerénysé­gükkel is: pár soros véle­ményt sem akart Jeszenszki István a saját nevében el­mondani. — mert ez is kö­zösen átgondolt állásfogla­lás. Ritkaság megyénkben az a mód. ahogyan dolgoznak. Az újságíró kérdez, szinte vegigzongorazik az összes vállalati problémán. A. ter­melés. Az igazgató leemel a porcról egy kék műanyag dossziéba kötött elemzést Szinte napra kész, s minden­ről pontosan beszámol. Bér. Minden ugyanaz, csak a mű­anyag színe zöld. Termelé­kenység. A műanyag színe változik, az elemzés friss. És így tovább, az újságíró kérdezhet, kész anyaggal ér­velnek a nehézségekről és az eredményekről is. Ez a mun­kájuk stílusa Valaki egyszer azt mondta róluk, hogy nemcsak vezetik a vállalatot, hanem gazdál­kodnak is Ez még mindig nem fejezi ki pontosan tevé­kenységül? jellemzőit. Sokkal többet jelent az, hogy- kor­szerű vezetői stílust próbál­nak kialakítani. Miért korszerű? Például a döntések meghozatalában a megalapozottság: a-/, elemzé­sek nem öncélúak, bár saját használatra készültek. De sok következtetést le lehet vonni belőlük, s a vezetői kollektí­va ezeken keresztül képes átfogni a legjobban ennek a napról napra növekvő válla­latnak minden gondját. Sok vezető azt mondja er­re. nincs idő ilyen elemzé­sek készítésére. Talán ponto­san azért nincs rá idő, mert nem készítik, — s ez már átvezet az ÉPSZER három vezetőjének egy másik tulaj­donságához. az uj iránti fo­gékonysághoz. Ezt sokszor el lehet mondani, sok vezetőre, dolgozóra, — de náluk egy kicsit többet jelent. mint másutt. Szinte naponta megtár­gyalják az ÉGSZI és a tudo­mányos folyóiratok által fel­vetett lehetőségeket, s alkat mázzál? is a vállalatnál. Az Outi-Nofd licenctől, a rádiótelefonon keresztül a gépi • adatfeldolgozásig szá­mos olyan újdonság teszi könnyebbé a munkát, amit az ilyen információkból me­rítettek. (Egyébként a válla­lat adatszolgáltatását java­részben szolgáltatásként el­végeztetik egy elektronikus számítógépekkel jól felsze­relt céggel, s ez hármat je­lent: nem kell a hajrában túlórázni, mégis pontosan tudnak mindent, s jut idő eiemzesekre is). * Llj stílus Ereznető. hogy benne él­nék a magyar építőipai- egy­re gyorsuló fejlődésében, s ami csak erejükből telik, — azt megvalósítják. Ritkaság az is. ahogyan ezt csinálják. Most például van egy tanul­mánytervük hat évre, amely a vállalat fejlesztését elemzi. (Ha jói emlékszik az újság­író, zöld volt a műanyag). Ez a terv négy alternatívát dolgoz fel: mi lesz, ha így alakul, ha úgy, amúgy. . Válogathatnak a lehetőségek között. Persze, előbb meg kell ta­lálni e lehetőségeket, s ki kell dolgozni hatásukat Ez a megalapozott előrelátás szin­te a legdöntőbb a hármas munkájában. Nagyon nagy szerepe van benne, hogy az ÉPSZER kiváló vállalat lett, még akkor is, ha ők hárman a vállalat kollektívájának tulajdonítják e szép eredmé­nyeket. A vezetés, a gazdálkodás és az előrelátás újszerű egy­sége valósul tehát meg az „utánpótlás csapat” stílusá­ban, és ennek az eredmé­nyei évről évre jobban be­érnek. Most a kiváló címmel az eddigieknél is nagyobb követelmények járnál?. s ezeknek is eleget kell tenni, mert az építtető szemét nem vakítja el a kitüntetés. ha határidőn túl vagy sok hibá­val készült el az épület. Kun István AUTOMATA TÉGLAGYÁR. Az év eléjén helyezték üzembe a megye legkorszerűbb téglagyárát Fehérgyarma­ton. Az automatizált gyárban még nem teljes a termelés, de ha letelik a gépek bejáratási ideje, évente 40 millió kisméretű falazóanyagot készítenek. így a megye összes téglagyárainak termelése eléri a 69 milliót. Elek Emil felvétele Gyár rész! eg a VAGÉP uek Pesti ő* A napokban hagytak lóvá a Budapesti Könnyűipa 5 ál- katrészgyártó Vállalat t-s a Nyíregyházi VAGÉP ko.-itt létrejött szerződést, mely sze­rint a fővárosból megyénk­be települ a budapesti gvár egyik részlege. A Vasszert- e- zeti ós Gépipari Válla'at gyártja azután az országban egyedül a textilipar számara a lcártolószalagokat. A letelepítés tervezése le­bonyolítása több hónapig tart. Nagy létszámú uunMs- kollektívát — főként női be­tanított- és segédmunkásokat — foglalkozta ó, évi iá —20 millió forint termelési érté­ket előállító üzemet ..hoznák le” Szabolcsba. A jövő hónapban a nyír­egyházi gyár munkásainak egy csoportja is a fővárosba utazik, hogy megismerkedje­nek az új gyártmánnyal, a gyártás technológiájával. A letelepítés előreláthatóan az ősszel befejeződik, így a IV. negyedévben már megkezdő­dik a kártolószalagok pró­bagyártása a VAGÉP új üzemrészében Az üzemszerű termelést 1971 januárjának első napjaiban indítják. Megállapodások Nyíregyháza jobb élelmiszer-ellátására Ha javult is Nyíregyháza ellátása az utóbbi időkben, még mindig elég sok a ten­nivaló ahhoz, hogy a városi háziasszony, mindig mindent megkapjon, amit szeretne. Az ember azt hinné, egy gyorsan növekedő város bő­vülő piaci lehetőségeit első­sorban a környező termelő- szövetkezetek igyekeznek ki­használni. Ez azonban nincs így. Egészen távoli megyék­ből is szállítanak árut az élelmiszer-ellátásunk javí­tásához. ) A megoldás világos: első­sorban a környék mezőgaz­daságának kellene fedezni a város szükségletét. Hetek óta folynak a tárgyalások erről a városi tanács és a Nyíregy­házi Járási Tanács védnök­A falu másként lép dulattal rágyújtottam. „Meg­kínálna?” nézett rám. Res­telkedve nyújtottam felé a dobozt, a szórakozottságom­ról hebegtem valamit. „Tu­dom, hogy nem erről van szó. Meg sem fordult a fejé­ben, hogy falusi parasztlány létemre szenvedélyes dohá­nyos legyek...” Körülbelül ezzel a mon­dattal kezdődött életem egyik legfurcsább beszélgetése. Ta­lán ha húsz szót mondtam ki másfél óra alatt, Molnár Klári beszélt. Valamiről, amihez nem értettem, vala­miről, amihez nagyon keve­set értenek. ir „A faluban mindenki cso­dálkozott, amikor négy éve, kitűnő érettségi bizonyít­vánnyal a táskámban vissza­jöttem a tsz-be. Nem póz­ból, még csak nem is valami szent tűz lángjával a sze­memben. Más lehetőség, egyszerűen meg sem fordult a fejemben. Visszatérni ide, bárhová, bármiért is mennék el... Színház a városban, vagy éppen Pesten, balatoni vakáció, tavaly nyáron egy hónap Olaszország — min­dent ide gyűjtök össze. Tu­dom csak itt maradok meg iáját magam, egyszerűen csak itt érthetem és érezhetem a világomat. Félek az újtól? Nem hiszem. Mások is vá­doltak ezzel, még az apam is. Két éve miatta jelentkez­tem a Műszaki Egyetemre. Felvettek. Barátaim voltak; nagyon szép egyetemi élmé­nyeim. izgalmas vizsgáim. 4,7-te] zártam az első félévet. A vizsgaidőszak után össze­csomagoltam és visszajöttem növénytermesztési brigád­vezetőnek. Irodára se aka­rok menni, az elnök minden­nap hív titkárnőnek. A föl­det szeretem, a növényeket, a friss levegőt, a zöld domb­oldalakat. Tudom, hogy nem érti — ambíciói vannak, fő- szerkesztő akar lenni, vagy miniszter. Hát én nem. Mit kapnék érte. a mostaninál többet? Amj érdekel, megta­lálom. Nézze meg a könyve­imet! Milliók olvassák szno­bizmusból Kafkát — én sze­retem. Egy dán orvostan­hallgatóval, meg egy innen elszármazott mérnök sráccal fél évig leveleztünk a „Kas­télyáról. Háromszor is elol­vastam. Kétszer, az ő fejük­kel. Nemrég a Vasarelly-ki- állításró! volt néhány kép a tv-ben. Magyarázgattam a lányoknak — sokaknak nincs meg köztük a nyolc elemije sem —, hogy mi is lehet az értelme, a tartalma ennek a „szögletes” művé­szetnek. Le lehetett, ahogy minden mást, ezt is le lehe­tett fordítani a nyelvűikre. Elhivatott, falusi prófétának néz? Még csak pedagógiai hajlamaim, szándékaim sin­csenek. Az életemet élem, és ha Vasarelly hozzátartozik, elmondom azoknak is, akik körülvesznek. Megértik. Sok mindent megértenek, amit maguk intellektuelek a kizá­rólagos tulajdonuknak te­kintenek. És itt az emberek, az újságból a vezércikket is elolvassák. Nem tapsolják meg a nevéért a tv sztár beat-énekest. mikor a szüre­ti bálunkon flegmán énekel. A romantikus kalandfilme- ket szeretik és Jókait olvas­nak, de végigszurkolják a holdrakéta útját és megta­nulják. hogy mi az a gravi­tációs tér .. A falu, az más­ként lép, mint a város. De lép. Egyszer lehívtam ide ví- kendezn: az egyetemista ba­rátnőmet. Ilyesmikről is be­szélgettünk. Azt mondta, ro­mantikus bolond vagyok, nem veszem észre, hogy a kocsma tele van minden es­te, hogy vasárnap templom­ba mennek az emberek, hogy a mellékutcákban térdig ér a sár —. hogy minden olyan, mint ötven évvel ezelőtt. A barátnőm nem értett meg semmit. Hogy magyarázzam meg magának? Látja, apám fáradt volt, álmos, gondol­kodás nélkül itthagyott a szobában, éjszaka, egy ide­gennel Talán ha öt éve, még meg nem tette volna . Puskás li Tamás sége alatt. Egész sor, az el­látást javító megállapodást lehetne kötni, ha a felek megegyeznek. Erről beszél­gettünk dr. Ördögh Jánossal, a városi tanács vb elnökhe­lyettesével és Juhász Sán­dorral, a Nyíregyházi Járási Tanács VB elnökhelyettesé­vel. Közvetlenül — árengedménnyel Nézzük, milyen megállapo­dások várhatók még ezen a tavaszon. Elsősorban a zöld­ség és gyümölcs problémái­ról érdeklődtünk. Harmadik éve működik 12 járási ter­melőszövetkezet közös érté­kesítő vállalkozása. Az el­múlt évben kilencmilliós forgalmat bonyolítottak le. A közeljövőben hajlandó meg­állapodást kötni egy sor üzem és közület üzemi kony­hájával, hogy közvetlenül lássa el a szükséges élelmi­szerrel. Mégpedig a városi tanács, az UNIVERSXL, a megyei kórház és az építő­ipari vállalat étkeztetését egészen, a dohánygyár. a konzervgyár és a mezőgaz­dasági technikum üzemi ét­keztetését részben. Mivel úgy tervezi, hogy a kívánt cik­kek a termelőszövetkezetek­ből minden közbevetett rak­tárt megkerülve egyenesen az üzemek konyhájába ke­rülnek, tízszázalékos áren­gedményt tud adni a min­denkori fogyasztói árból. A megállapodás kerete három­millió forint, így a dolgozók is jól járnak, mert bővebb, választékosabb ebédet kap­nak. A kereskedelem kívánságlistája A városi kereskedelem kí­vánságlistáján a jó. itteni íz­léssel készített gyúrt tészta is szerepelt. Erre az ibrányi termelőszövetkezet vállal­kozott. Üj tojóházának két­harmad teljesítményét, kö­rülbelül ötszáz mázsa tojásos tészta készítését vállalná el, ha sikerül az egyezséget nyélbeütni. Ez még csak ne­gyedrésze a város által kért mennyiségnek. A nyírszőlőst termelőszö­vetkezet két érdekes új cik­kel lépne be a nagy vállal­kozásba. Fagylalttölcsérüze- met indít, mivel tavaly ép­pen a tölcsérek hiánya miatt akadozott Nyíregyháza fagy­laltellátása, És egy savanyí­tóüzemet rendezett be, mely­nek teljes termelését, több száz vagont, átadna a városi fogyasztás számára Zöld­paprikából és káposztából it készülne ilyen savanyúság. A nagyhalászi termelőszö­vetkezet — mely most épí­tett otthon halcsárdát, tár­gyalásokat folytat az Alkot­mány Halászati Termelőszö­vetkezettel, hogy együttmű­ködve rajta keresztül a vá­rosban értékesíti halastava termékeit A város egész területén A sényői és nyirbogdanyi termelőszövetkezet úgyne­vezett „finomkóstoló” léte­sítésére társulna a városban. Általában a nyírbogdányiak nagyon tevékenyek a város ellátására irányuló tervek és kombinációk kialakításában. Például, hogy falatozójukban mindig friss kenyér legyen, a Kemecsei ÁFÉSZ-szel tár­sultak egy még idén meg­nyíló kis falusi sütöde létre­hozására. (Sütöde nyitásával foglalkoznak a rakamaziak és a nyírteleki Dózsa Tsz is.) Végül a nyirbogdanyi Kos­suth Termelőszövetkezet most elkészült, négy és fél milliós hajtatóháza egész ter­melését hajlandó átadni az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak. Az elárusítóhelyek kérdé­sében még folynak a tárgya­lások. A járási tanács jó borsodi kapcsolataival sze­retne szétszedhető fapavilo­nokat szerezni, hogy — ha a város szépítése miatt egy el­árusítóhely útban van — akárhol fel lehessen állítani. Felbukkant az a javaslat is, hogy ezeket a szép fahaza­kat ne zsúfolják össze egy helyen, (mondjuk a piacon) hanem szétszórtan a város egész területén, főleg ahol még messze kell gyalogolni vásárolni Talán legérdekesebb a ter­vezett elárusítóhelyek közül a tizenkettedik. Ez nem len­ne más, mint a Szabolcs ét­terem kisebbik terme, a „kis­korona”, ahogyan hívják a városiak. Elavult, újjá kel­lene alakítani. A kótaji ter­melőszövetkezet vállalna az új finomfalatozó-bisztró tel­jes élelemellátását, sőt. haj­landó még az átalakításban is részt venni. A sokféle tárgyalást sür­gősen befejezik, mert Itt a tavasz. A két tanács közös vb-ülésen akar pontot tenni valamennyire. Gesztelyi Nagy Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents