Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

Í9Í0. Spt^fts ils fcELET-WACYARORSZA® I (MU 700 milliós beruházás Tiszavasváriban Egy családból négy-öt munkás — Kétszáz összkomfortos lakás „pluszként** — Próbaüzem az Alkaloidában Befejezéshez közeledik Ti­szavasváriban, az Alkaloida Vegyészeti Gyárban a 700 mil­liós beruházással épülő gyár­bővítés. Az év első hónapjai­ban elkezdődött a termelő- és a kiszolgáló berendezések részleges próbaüzeme. A vég­leges befejezés pedig a jövő év elejére várható. Ennyi a pillanatnyi helyzet- jelentés egy gyárból, amely­nek — de még a környezeté­nek is — az életét befolyá­solja, szinte meghatározza a gyárbővítés. Egy tény: jelen­leg kétszer annyian dolgoznak az Alkaloidában, mint a múlt évben. S a létszám az üzem­bővítés teljes megindultával még emelkedni fog. Közben a gyár mellett új lakótelep nőtt ki a földből. A modern, emeletes épületekben több mint kétszáz család lelt ott­honra. Sok gondjuk volt a gyár vezetőinek a bővítéssel. 1968. január elseje a beruházás kö­zepén érte őket. Ebből adód­tak a nehézségek, mert bár kiemelt állami beruházás ma­radt, de a költségek egy ré­szét a gyárnak vissza kell téríteni. Időközben pedig az építőipari, gépipari árváltozá­sok növelték a beruházás költségét. A Nehézitari Mi­nisztérium, a megyei pártbi­zottság és a Gyógyszeripari Egyesülés együttes erőfeszíté­sével oldották meg a finanszí­rozás problémáját. Még egy kettősség bonyolí­totta a helyzetet. Az Alka­loida csak félig-meddig volt gazdája a bővítésnek. Megbí­zott beruházóként a Vegyipa­ri Invest Vállalat végezte az adminisztrációs, „bonyolító” munkát, a kivitelezőkkel való tárgyalásokat, a géprendelé­seket. Ennek egyaránt volt előnye és hátránya. Mivel az Invest — amelynek a profiljá­ba a vegyipari gyárak építé­se tartozik — jó kapcsolattal rendelkezik a gépgyártó cé­gekkel, így a beszerzés nyil­vánvalóan könnyebbnek bizo­nyult. Viszont az építés, sze­relés helyszíni műszaki ellen­őrzését a budapesti székhelyű vállalat nehezebben oldotta meg. Ezért az Alkaloida már az építés idején több szakem­berrel, mérnökkel, technikus­sal „beszállt”, hogy a helyszí­ni munkák zavartalanul foly­janak, s időben észleljék az esetleges hibákat Az eredeti határidőkhöz ké­pest mintegy fél évet „csú­szott” a beruházás. Ennek ha­tása szintén érzékenyen érin­ti a gyárat, hiszen a javarészt exportra kerülő termékeknél nem mindegy, hogy mikor je­lennek meg a világpiacon. A hitelvisszatérítés megkezdé­sének időpontját is módosíta­ni kellett 1972-re, hogy azt a megtermelt nyereségből tud­ják fedezni. Ma már a próbaüzemelő gyárrészben dolgoznak mind­azok, — főként az Alkaloida által beiskolázott, s már vég­zett vegyipari szakmunkások — akiket több hónappal ko­rábban ezzel a céllal veitek fel. Ugyanakkor a gyár két­százfős műszaki gárdájából is többen a próbaüzemelés jó le­folytatásán fáradoznak. Jellemzője még az Alkaloida bővítésének, hogy igen sok munkásnőt alkalmaznak. En­nek tudható be, hogy a régi dolgozók hozzátartozói közül többen kérték felvételüket a gyárba, s ma már nem ritka, hogy egy-egy család 4—5 munkást ad az Alkaloidának. (lányi) A Tiszavasvárl Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyárban évente több millió különfé­le gyógyszert készítenek az arra rászorulóknak. Nagy Lászlóné, Tóth Lajosné kiszere­lő gép segítségével, műszakonként 1800 fiola gyógyszert készít el. Elek Emil felvétele A munkaerőhiány ellen Korszerűsítés a szabolcsi építkezéseken Az ÉVM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat évek óta munkaerőhiánnyal küzd. Pár esztendeje más módon is igyekszik ezt a problémát megoldani. Ugyanakkor a cél az is, hogy függetlenítse ma­gát a vállalat más szállító vállalatoktól. Ezért fordítanak évről évre nagyobb összeget a munka és a szállítás gépesíté­sére. A jelenleg is meglévő épí­tőipari és szállító géppark többsége szocialista országok gyártmánya, kis része tőkés országokban készült Bevál­tak az MDK—63 típusú NDK gyártmányú 20 tonna maxi­mális teljesítményű emelő­daruk és az ugyancsak NDK készítményű panter autóda­ruk. Nagy partner Csehszlo­vákia is. Innen vásárolták meg az AB—63-as hidraulikus Tátra terepjárót, míg Len­gyelországból a kisdömpere- ket és a Szovjetunióból a földmunkagépeket, kotrókat és dózereket. Az idei év elején is össze­állították a gépvásárlási ter­vet, amelynek értéke 26 mil­lió forint. Ennek a vásárlási tervnek nagy részét szocialis­ta országokkal realizálja a vállalat. A már visszaigazolt megrendelés értéke 14 és fél millió forint, ebből a szocia­lista országok gyártmányaira g) millió forint esik. Az építkezéseknél szükséges különböző munkafolyamatok közül különösen az anyagmoz­gatás gépesítésére fektet a vállalat nagy súlyt. Ezért 25 gépjárművet vásárolnak az idén, amelyek között kis- és nagy teherkocsit, szállító tar­goncát és 11 magyar gyártmá­nyú gyorsfelvonót kapnak. Az 1970-es év slágerének ígérke­zik az olasz készítményű va­kológép és a francia gyártmá­nyú Outinord alagútzsalu- készlet. Bevált géptípus az NDK- ból importált Kirov autó­daru. Nincs olyan év, amikor legalább egy darabot ne vá­sárolnának ebből is a nyír­egyházi építők. Az idén egy Kirov—204-es típust kapnak, amelynek értéke 2 millió 800 ezer forint. Ugyanakkor már megbeszéléseket folytattak a gyártó céggel az ez évi lip­csei vásáron az ott bemuta­tott Kirov—404-es 5,5 millió forintba kerülő új típus meg­vásárlásáról. Különösen eh­hez a típushoz fűznek nagy reményeket, hiszen ez az autódarun kívül egy 120 ton­na teljesítményű toronydarut is magába foglal, amellyel 21,5 méter magasra 6 tonnát tudnak majd emelni és a fel­emelt terhet a gép 20 méter­re nyújtja ki. Ha megérkezik, előrelátható cin 1971-ben, kü­lönösen a házgyári lakások építésénél használhatják fel jól, amelyet a megyében ez év végén, vagy a jövő év ele­jén kezdenek meg. (hsj) Szemben a Április hat, hétfő délután fél öt. A Kertészeti Kutató Intézet gyümölcsnemesítő osztályá­nak újfehértói üzemegységé­ben a permetezőtorony tete­jén csapot hegesztenek. A raktáros bemegy, majd kijön a raktárból- és becsukja az ajtót. Néhány pillanattal ké­sőbb furcsa szag terjeng a to­rony körül. — Itt ég valami — mondja Tóth Mihály a mellette álló Bálint Andrásnak. Bent, a méregraktárban gyúlékony és könnyen robba­nó vegyszerek, kint a raktár előtt két töltött palack a he­gesztéshez. — A gáznak van ilyen sza­ga, amivel hegesztenek — vá­laszol Bálint, — de ac is le­het, hogy a méreg ég. Vajai fiatalok válaszolnak Mi a véleménye a tsz-ről, falujáról és önmagáról? Aligha van ma izgalmasabb kérdés, mint a fiatalok hely­zetének megítélése. Nem egy­szerűsíti le színességét, ha a kérdést falusi környezetben vizsgáljuk. Erről győződtem meg a háromezerhétszáz la­kosú Vaján, ahol a Béke Tsz- ben csaknem kétszáz fiatal dolgozik tagként, vagy szer­ződés alapján. Ez évre ötven új tagot vettek fel, kéthar­mad részben fiatalokat. A felmérő érdeklődés há­rom téma köré csoportosult: mi a véleménye a fiatalok­nak tsz-ükről, falujukról és önmagukról. Munkát biztosítanak A termelőszövetkezet, — bár jócskán van gyenge mi­nőségű homokterülete, — nem gazdálkodik rosszul. Mérleghiánya az első közös év kivételével nem volt. Ta­valy az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset huszonkét- ezer-háromszáz forint volt. Egy tízórás munkanapra 129 forint jutott. A fiatalok általában jó vé­leménnyel vannak a tsz-ről, annak vezetőségéről. Többen említik, hogy a tsz igyekszik a fiataloknak munkát bizto­sítani, s a keresettel is meg vannak elégedve. Ottjártam- kor mintegy félszázan fogla­latoskodtak a kertészetben. Hagymát duggattak. Soós Viola: Munkám után megtalálom a számításomat. Nyavádi Éva: Ha úgy ér­demeljük, kirándulni visz bennünket a tsz. Voltunk már Szegeden, a Hortobágyon és több más szép helyen az or­szágban. A szocialista brigád címet már kétszer nyertük el. Tavaly tízezer forint jutalmat kaptunk. Gebei Csaba: Hat holddal lépett édesapám a tsz-be. Én kertészeti gyakornok vagyok, technikumi végzettséggel. Nem akarok elszakadni szü­leimtől, jól érzem itt magam. ősz József: A tsz-nek kö­szönhetem, hogy segítségével gépszerelő szakmunkás va­gyok. Kisebb, jelentéktelen­nek tetsző alkatrészhiányok miatt olykor nem haladhat megfelelően a javítás, de ezért nem a tsz a felelős. Jó, hogy új, korszerű gépműhelyt épí­tünk. öröm lesz benne dol­gozni. Községükről általában jő meglátású, határozott vélemé­nyük van. őszintén dicsérik a dicsérni valót, de bátran mon­danak bíráló ítéletet is. Frizura és tej bolt Jónak tartják az utcák es­ti világítását, a járdát, hogy autó kivételével szinte min­den szükségeset meg lehet helyben vásárolni. Dicsérik az új művelődési házat, a havi színházi előadás programját; nagy többségben fiatalokból áll az irodalr> színpad. Szük­ségesnek tartják, hogy női fodrász és több női szabó is van a faluban. Tudnak arról, hogy múlt évben tizenhat új házhelyet adtak át fiatal há­zasoknak; idén ugyancsak több hold parcellázására ke­rülhet sor. Számon tartják az új, emeletes tsz-irodát, érté­kelik a mind több látogatót vonzó múzeumot, a tizenkét tantermes iskolát. Helytelenítik, hogy nincs tejbolt. Ősz József: Szívesen meg­innánk munkába jövet, vagy hazatérőben egy csésze tejet, tejeskávét. Meg ideje lenne már a fiatal házasok utcáját, a Tulipán utcát lekövezni... A bírálat „listáján” tartják, hogy az állomás melletti ital­bolt helyett jobb lett volna bisztrót építeni. Kifogásolják, hogy még mindig nincs egy valamire való étterem. A legkritikusabb kérdésnek a harmadik látszott. Milyen­nek látják-tartják önmagukat, A város szolgáltatóipari el- ' látottságáról tárgyalt hétfői ülésén a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Megállapították, hogy a szolgáltatás színvonala nem kielégítő, az igények nagyob­bak, mint a rendelkezésre ál­ló kapacitás. Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan az igények is eltolódnak. Na­gyobb mértékben jelentkezik a tartós fogyasztási cikkek — rádió, televízió, háztartási gépek, járművek —, továbbá a lakáskarbantartás, az épít­kezés területén. De nőttek az igények a személyi szolgálta­tásokkal szemben is. Nem megnyugtató az anyagellátás sem. Különösen gondot okoz az anyag- vagy alkatrészhiány a tartós fo­gyasztási cikkek, mint a ház­tartási gépek javításánál. Né­ha hetekig kell várni vala­milyen alkatrészre, de vannak olyan gépek, amelyekhez nem is lehet beszerezni. Ne­hézséget okoz, hogy a város- . .. --­s milyen mértéket szabnak holnapjuknak. Biztos megélhetés Nem ok nélkül tartják szá­mon példái a házhelykérdést. Mert mi sem természetesebb, minthogy a lányok férjhez mennek, a fiúk keresik élet­társukat. S ma már „nem di­vat” szülőkkel, testvérekkel egy házban szorongani. Legtöbbet mondanak a szó szerinti válaszok. Paczái Mária: A tsz biztos megélhetést nyújt. Nem lá­tom értelmét a bizonytalan vándorlásnak, távoli munka­helyen dolgozni. Gáspár Erzsébet: Én még csak tizenhat éves vagyok, szerződésre dolgozom a kö­zösben. Remélem, jó tag is lesz belőlem. Gebei Csaba: Szeretném még elvégezni a felsőfokú technikumot, úgy hasznosabb munkát tudnék végezni a szö­vetkezetben. Ősz József: Számításom van nősülés után kocsit venni. Korszerűen és jól élni. íme, ezt kaptam a három kérdésre vajai tsz-fiatalokiól. Asztalos Bálint ban működő javító-szolgálta­tó egységek irányítása a vá­rostól távolról történik asze­rint, hogy minisztériumi, ta­nácsi, szövetkezeti iparról van szó. Mindez szükségessé teszi a jó információs rend­szer kiépítését, mert a pontos információ és helyes koordi­náció nélkül csak hiányosan tervezhető meg a lakosság igényeit minden tekintetben kielégítő javító-szolgáltató te­vékenység A végrehajtó bizottság uta­sította az iparkereskedelmi csoportot, vizsgálja meg mi­lyen területeken van szükség a többszektorúság fejlesztésé­re és tegyen javaslatot meg­valósítására a végrehajtó bi­zottságnak. Kérte a szolgál­tatásban részt vevő vállalatok vezetőit, hogy — figyelemmel a fokozódó igényekre — gon­doskodjanak megfelelő számú szakmunkás-utánpótlásról, s gondoskodjanak üzleteik kar­bantartásáról, javításáról. Az ipari szoláltatás fejlesztéséről tárgyalt a Mátészalkai Városi Tanács VB veszéllyel Nem is volt több idejük a beszélgetésre, mert a méreg­raktár ablakán már látták a sárgásszürke füst színét. Tanakodás nélkül rohantak a gázálarcért. Fejükre húzták, kis bajlódás a zárral és máris bent voltak a raktárban. Az ajtóhoz közel lévő mérlegen két zsák thiovit égett. Tóth Mihály a zsákért nyúlt, hogy kivigye a szabadba. Közben lélegzetet vett és nem tudott tovább menni. A gázálarc nem zárt szorosan és Tóth Mi­hály tudta, hogy még egyszer nem vehet levegőt. Kilépett a raktár elé. Le­húzta magáról a gázálarcot, mély lélegzetet vett és beug­rott a zsákért. Kihozta. Űjabb lélegzet, újabb ugrás és kint a másik zsák is. De a raktár­ban felmelegedett levegő és füst még mindig okozhat rob­banást. Tóth Mihály most már gon­dolkodás nélkül rohan be harmadszor is, hogy kinyissa az ablakot. Sikerült. Aztán kitámolygott a levegőre. A veszély elmúlt, a tüzet még idejében megakadályozták. Az anyagi kár csak fillérekre te­hető, de mi van, ha nem így sikerül? Az izgalmak után most már nyugodtan beszélgetünk Tóth Mihály kertész szakmunkás­sal. Egyszerűen beszél, szavai nyomán fény derül a majd­nem kataszrofálissá vált tűz­eset momentumaira. Akkor nem gondolt a ve­szélyre. Arra, hogy a palac­kok bármelyik pillanatban robbanhatnak, arra, hogy az életét kockáztatja, amikor a tűzbe rohan menteni, amit lehet. Csak azt tudja: látta a veszélyt, nem maradhatott tétlen. A tornyot féltette. A kétszázezer forintért épített permetezőtornyot, meg a vegyszerrel tele zsákokat. Köztük is a legveszélyeseb­bek: a szénkén eg, a pol-akari- tox, a thiovit és a még ott lévő hétféle vegyszer. Van ennél fontosabb is — toldja meg Tóth Mihály. A permetezőtomyot az ősszel építettük Nagy szükség van rá a 480 hold gyümölcsös per­metezésénél. Ha leég, nem tu­dom, mi lett volna, az idei permetezéssel. A tüzet valószínű a hegesz­tésből lepattanó szikra okoz­ta, amikor a raktáros néhány pillanatig nyitva hagyta az ajtót. Akik pedig eloltották: Tlth Mihály 49 éves négygyerme­kes családapa és társa, Bá­lint András 23 éves fiatal, fe­lesége éppen első gyermekü­ket várja. __» WlCgH ePUZBQSÍ

Next

/
Thumbnails
Contents