Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Í9Í0. Spt^fts ils fcELET-WACYARORSZA® I (MU 700 milliós beruházás Tiszavasváriban Egy családból négy-öt munkás — Kétszáz összkomfortos lakás „pluszként** — Próbaüzem az Alkaloidában Befejezéshez közeledik Tiszavasváriban, az Alkaloida Vegyészeti Gyárban a 700 milliós beruházással épülő gyárbővítés. Az év első hónapjaiban elkezdődött a termelő- és a kiszolgáló berendezések részleges próbaüzeme. A végleges befejezés pedig a jövő év elejére várható. Ennyi a pillanatnyi helyzet- jelentés egy gyárból, amelynek — de még a környezetének is — az életét befolyásolja, szinte meghatározza a gyárbővítés. Egy tény: jelenleg kétszer annyian dolgoznak az Alkaloidában, mint a múlt évben. S a létszám az üzembővítés teljes megindultával még emelkedni fog. Közben a gyár mellett új lakótelep nőtt ki a földből. A modern, emeletes épületekben több mint kétszáz család lelt otthonra. Sok gondjuk volt a gyár vezetőinek a bővítéssel. 1968. január elseje a beruházás közepén érte őket. Ebből adódtak a nehézségek, mert bár kiemelt állami beruházás maradt, de a költségek egy részét a gyárnak vissza kell téríteni. Időközben pedig az építőipari, gépipari árváltozások növelték a beruházás költségét. A Nehézitari Minisztérium, a megyei pártbizottság és a Gyógyszeripari Egyesülés együttes erőfeszítésével oldották meg a finanszírozás problémáját. Még egy kettősség bonyolította a helyzetet. Az Alkaloida csak félig-meddig volt gazdája a bővítésnek. Megbízott beruházóként a Vegyipari Invest Vállalat végezte az adminisztrációs, „bonyolító” munkát, a kivitelezőkkel való tárgyalásokat, a géprendeléseket. Ennek egyaránt volt előnye és hátránya. Mivel az Invest — amelynek a profiljába a vegyipari gyárak építése tartozik — jó kapcsolattal rendelkezik a gépgyártó cégekkel, így a beszerzés nyilvánvalóan könnyebbnek bizonyult. Viszont az építés, szerelés helyszíni műszaki ellenőrzését a budapesti székhelyű vállalat nehezebben oldotta meg. Ezért az Alkaloida már az építés idején több szakemberrel, mérnökkel, technikussal „beszállt”, hogy a helyszíni munkák zavartalanul folyjanak, s időben észleljék az esetleges hibákat Az eredeti határidőkhöz képest mintegy fél évet „csúszott” a beruházás. Ennek hatása szintén érzékenyen érinti a gyárat, hiszen a javarészt exportra kerülő termékeknél nem mindegy, hogy mikor jelennek meg a világpiacon. A hitelvisszatérítés megkezdésének időpontját is módosítani kellett 1972-re, hogy azt a megtermelt nyereségből tudják fedezni. Ma már a próbaüzemelő gyárrészben dolgoznak mindazok, — főként az Alkaloida által beiskolázott, s már végzett vegyipari szakmunkások — akiket több hónappal korábban ezzel a céllal veitek fel. Ugyanakkor a gyár kétszázfős műszaki gárdájából is többen a próbaüzemelés jó lefolytatásán fáradoznak. Jellemzője még az Alkaloida bővítésének, hogy igen sok munkásnőt alkalmaznak. Ennek tudható be, hogy a régi dolgozók hozzátartozói közül többen kérték felvételüket a gyárba, s ma már nem ritka, hogy egy-egy család 4—5 munkást ad az Alkaloidának. (lányi) A Tiszavasvárl Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyárban évente több millió különféle gyógyszert készítenek az arra rászorulóknak. Nagy Lászlóné, Tóth Lajosné kiszerelő gép segítségével, műszakonként 1800 fiola gyógyszert készít el. Elek Emil felvétele A munkaerőhiány ellen Korszerűsítés a szabolcsi építkezéseken Az ÉVM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat évek óta munkaerőhiánnyal küzd. Pár esztendeje más módon is igyekszik ezt a problémát megoldani. Ugyanakkor a cél az is, hogy függetlenítse magát a vállalat más szállító vállalatoktól. Ezért fordítanak évről évre nagyobb összeget a munka és a szállítás gépesítésére. A jelenleg is meglévő építőipari és szállító géppark többsége szocialista országok gyártmánya, kis része tőkés országokban készült Beváltak az MDK—63 típusú NDK gyártmányú 20 tonna maximális teljesítményű emelődaruk és az ugyancsak NDK készítményű panter autódaruk. Nagy partner Csehszlovákia is. Innen vásárolták meg az AB—63-as hidraulikus Tátra terepjárót, míg Lengyelországból a kisdömpere- ket és a Szovjetunióból a földmunkagépeket, kotrókat és dózereket. Az idei év elején is összeállították a gépvásárlási tervet, amelynek értéke 26 millió forint. Ennek a vásárlási tervnek nagy részét szocialista országokkal realizálja a vállalat. A már visszaigazolt megrendelés értéke 14 és fél millió forint, ebből a szocialista országok gyártmányaira g) millió forint esik. Az építkezéseknél szükséges különböző munkafolyamatok közül különösen az anyagmozgatás gépesítésére fektet a vállalat nagy súlyt. Ezért 25 gépjárművet vásárolnak az idén, amelyek között kis- és nagy teherkocsit, szállító targoncát és 11 magyar gyártmányú gyorsfelvonót kapnak. Az 1970-es év slágerének ígérkezik az olasz készítményű vakológép és a francia gyártmányú Outinord alagútzsalu- készlet. Bevált géptípus az NDK- ból importált Kirov autódaru. Nincs olyan év, amikor legalább egy darabot ne vásárolnának ebből is a nyíregyházi építők. Az idén egy Kirov—204-es típust kapnak, amelynek értéke 2 millió 800 ezer forint. Ugyanakkor már megbeszéléseket folytattak a gyártó céggel az ez évi lipcsei vásáron az ott bemutatott Kirov—404-es 5,5 millió forintba kerülő új típus megvásárlásáról. Különösen ehhez a típushoz fűznek nagy reményeket, hiszen ez az autódarun kívül egy 120 tonna teljesítményű toronydarut is magába foglal, amellyel 21,5 méter magasra 6 tonnát tudnak majd emelni és a felemelt terhet a gép 20 méterre nyújtja ki. Ha megérkezik, előrelátható cin 1971-ben, különösen a házgyári lakások építésénél használhatják fel jól, amelyet a megyében ez év végén, vagy a jövő év elején kezdenek meg. (hsj) Szemben a Április hat, hétfő délután fél öt. A Kertészeti Kutató Intézet gyümölcsnemesítő osztályának újfehértói üzemegységében a permetezőtorony tetején csapot hegesztenek. A raktáros bemegy, majd kijön a raktárból- és becsukja az ajtót. Néhány pillanattal később furcsa szag terjeng a torony körül. — Itt ég valami — mondja Tóth Mihály a mellette álló Bálint Andrásnak. Bent, a méregraktárban gyúlékony és könnyen robbanó vegyszerek, kint a raktár előtt két töltött palack a hegesztéshez. — A gáznak van ilyen szaga, amivel hegesztenek — válaszol Bálint, — de ac is lehet, hogy a méreg ég. Vajai fiatalok válaszolnak Mi a véleménye a tsz-ről, falujáról és önmagáról? Aligha van ma izgalmasabb kérdés, mint a fiatalok helyzetének megítélése. Nem egyszerűsíti le színességét, ha a kérdést falusi környezetben vizsgáljuk. Erről győződtem meg a háromezerhétszáz lakosú Vaján, ahol a Béke Tsz- ben csaknem kétszáz fiatal dolgozik tagként, vagy szerződés alapján. Ez évre ötven új tagot vettek fel, kétharmad részben fiatalokat. A felmérő érdeklődés három téma köré csoportosult: mi a véleménye a fiataloknak tsz-ükről, falujukról és önmagukról. Munkát biztosítanak A termelőszövetkezet, — bár jócskán van gyenge minőségű homokterülete, — nem gazdálkodik rosszul. Mérleghiánya az első közös év kivételével nem volt. Tavaly az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset huszonkét- ezer-háromszáz forint volt. Egy tízórás munkanapra 129 forint jutott. A fiatalok általában jó véleménnyel vannak a tsz-ről, annak vezetőségéről. Többen említik, hogy a tsz igyekszik a fiataloknak munkát biztosítani, s a keresettel is meg vannak elégedve. Ottjártam- kor mintegy félszázan foglalatoskodtak a kertészetben. Hagymát duggattak. Soós Viola: Munkám után megtalálom a számításomat. Nyavádi Éva: Ha úgy érdemeljük, kirándulni visz bennünket a tsz. Voltunk már Szegeden, a Hortobágyon és több más szép helyen az országban. A szocialista brigád címet már kétszer nyertük el. Tavaly tízezer forint jutalmat kaptunk. Gebei Csaba: Hat holddal lépett édesapám a tsz-be. Én kertészeti gyakornok vagyok, technikumi végzettséggel. Nem akarok elszakadni szüleimtől, jól érzem itt magam. ősz József: A tsz-nek köszönhetem, hogy segítségével gépszerelő szakmunkás vagyok. Kisebb, jelentéktelennek tetsző alkatrészhiányok miatt olykor nem haladhat megfelelően a javítás, de ezért nem a tsz a felelős. Jó, hogy új, korszerű gépműhelyt építünk. öröm lesz benne dolgozni. Községükről általában jő meglátású, határozott véleményük van. őszintén dicsérik a dicsérni valót, de bátran mondanak bíráló ítéletet is. Frizura és tej bolt Jónak tartják az utcák esti világítását, a járdát, hogy autó kivételével szinte minden szükségeset meg lehet helyben vásárolni. Dicsérik az új művelődési házat, a havi színházi előadás programját; nagy többségben fiatalokból áll az irodalr> színpad. Szükségesnek tartják, hogy női fodrász és több női szabó is van a faluban. Tudnak arról, hogy múlt évben tizenhat új házhelyet adtak át fiatal házasoknak; idén ugyancsak több hold parcellázására kerülhet sor. Számon tartják az új, emeletes tsz-irodát, értékelik a mind több látogatót vonzó múzeumot, a tizenkét tantermes iskolát. Helytelenítik, hogy nincs tejbolt. Ősz József: Szívesen meginnánk munkába jövet, vagy hazatérőben egy csésze tejet, tejeskávét. Meg ideje lenne már a fiatal házasok utcáját, a Tulipán utcát lekövezni... A bírálat „listáján” tartják, hogy az állomás melletti italbolt helyett jobb lett volna bisztrót építeni. Kifogásolják, hogy még mindig nincs egy valamire való étterem. A legkritikusabb kérdésnek a harmadik látszott. Milyennek látják-tartják önmagukat, A város szolgáltatóipari el- ' látottságáról tárgyalt hétfői ülésén a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapították, hogy a szolgáltatás színvonala nem kielégítő, az igények nagyobbak, mint a rendelkezésre álló kapacitás. Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan az igények is eltolódnak. Nagyobb mértékben jelentkezik a tartós fogyasztási cikkek — rádió, televízió, háztartási gépek, járművek —, továbbá a lakáskarbantartás, az építkezés területén. De nőttek az igények a személyi szolgáltatásokkal szemben is. Nem megnyugtató az anyagellátás sem. Különösen gondot okoz az anyag- vagy alkatrészhiány a tartós fogyasztási cikkek, mint a háztartási gépek javításánál. Néha hetekig kell várni valamilyen alkatrészre, de vannak olyan gépek, amelyekhez nem is lehet beszerezni. Nehézséget okoz, hogy a város- . .. --s milyen mértéket szabnak holnapjuknak. Biztos megélhetés Nem ok nélkül tartják számon példái a házhelykérdést. Mert mi sem természetesebb, minthogy a lányok férjhez mennek, a fiúk keresik élettársukat. S ma már „nem divat” szülőkkel, testvérekkel egy házban szorongani. Legtöbbet mondanak a szó szerinti válaszok. Paczái Mária: A tsz biztos megélhetést nyújt. Nem látom értelmét a bizonytalan vándorlásnak, távoli munkahelyen dolgozni. Gáspár Erzsébet: Én még csak tizenhat éves vagyok, szerződésre dolgozom a közösben. Remélem, jó tag is lesz belőlem. Gebei Csaba: Szeretném még elvégezni a felsőfokú technikumot, úgy hasznosabb munkát tudnék végezni a szövetkezetben. Ősz József: Számításom van nősülés után kocsit venni. Korszerűen és jól élni. íme, ezt kaptam a három kérdésre vajai tsz-fiatalokiól. Asztalos Bálint ban működő javító-szolgáltató egységek irányítása a várostól távolról történik aszerint, hogy minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti iparról van szó. Mindez szükségessé teszi a jó információs rendszer kiépítését, mert a pontos információ és helyes koordináció nélkül csak hiányosan tervezhető meg a lakosság igényeit minden tekintetben kielégítő javító-szolgáltató tevékenység A végrehajtó bizottság utasította az iparkereskedelmi csoportot, vizsgálja meg milyen területeken van szükség a többszektorúság fejlesztésére és tegyen javaslatot megvalósítására a végrehajtó bizottságnak. Kérte a szolgáltatásban részt vevő vállalatok vezetőit, hogy — figyelemmel a fokozódó igényekre — gondoskodjanak megfelelő számú szakmunkás-utánpótlásról, s gondoskodjanak üzleteik karbantartásáról, javításáról. Az ipari szoláltatás fejlesztéséről tárgyalt a Mátészalkai Városi Tanács VB veszéllyel Nem is volt több idejük a beszélgetésre, mert a méregraktár ablakán már látták a sárgásszürke füst színét. Tanakodás nélkül rohantak a gázálarcért. Fejükre húzták, kis bajlódás a zárral és máris bent voltak a raktárban. Az ajtóhoz közel lévő mérlegen két zsák thiovit égett. Tóth Mihály a zsákért nyúlt, hogy kivigye a szabadba. Közben lélegzetet vett és nem tudott tovább menni. A gázálarc nem zárt szorosan és Tóth Mihály tudta, hogy még egyszer nem vehet levegőt. Kilépett a raktár elé. Lehúzta magáról a gázálarcot, mély lélegzetet vett és beugrott a zsákért. Kihozta. Űjabb lélegzet, újabb ugrás és kint a másik zsák is. De a raktárban felmelegedett levegő és füst még mindig okozhat robbanást. Tóth Mihály most már gondolkodás nélkül rohan be harmadszor is, hogy kinyissa az ablakot. Sikerült. Aztán kitámolygott a levegőre. A veszély elmúlt, a tüzet még idejében megakadályozták. Az anyagi kár csak fillérekre tehető, de mi van, ha nem így sikerül? Az izgalmak után most már nyugodtan beszélgetünk Tóth Mihály kertész szakmunkással. Egyszerűen beszél, szavai nyomán fény derül a majdnem kataszrofálissá vált tűzeset momentumaira. Akkor nem gondolt a veszélyre. Arra, hogy a palackok bármelyik pillanatban robbanhatnak, arra, hogy az életét kockáztatja, amikor a tűzbe rohan menteni, amit lehet. Csak azt tudja: látta a veszélyt, nem maradhatott tétlen. A tornyot féltette. A kétszázezer forintért épített permetezőtornyot, meg a vegyszerrel tele zsákokat. Köztük is a legveszélyesebbek: a szénkén eg, a pol-akari- tox, a thiovit és a még ott lévő hétféle vegyszer. Van ennél fontosabb is — toldja meg Tóth Mihály. A permetezőtomyot az ősszel építettük Nagy szükség van rá a 480 hold gyümölcsös permetezésénél. Ha leég, nem tudom, mi lett volna, az idei permetezéssel. A tüzet valószínű a hegesztésből lepattanó szikra okozta, amikor a raktáros néhány pillanatig nyitva hagyta az ajtót. Akik pedig eloltották: Tlth Mihály 49 éves négygyermekes családapa és társa, Bálint András 23 éves fiatal, felesége éppen első gyermeküket várja. __» WlCgH ePUZBQSÍ
