Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
Vasárnapi melléklet ' " ' " ■ I .1 I i ■ ' ■ ■ ■ ~ ' I ■■ f """um ,V~ ■■ i ~ ■ '■ ■' - — ~ ' ~ • ■ ■ ~ ' • ~ - ~ ■ -■ — A hangnem Névtelen levél, mely Bereg egyik szép nevű falujából íródott. Valaki arra figyelmeztet anonymusi módon, hogy a termelőszövetkezet elnöke parancsolgat, kiski- rályoskodik. Ennyit közöl, velősen, semmi mást. Hogy e kirívó magatartás miben nyilvánul meg, arról egy sor sincs. Vajon mi lehet az oka a névtelenségnek, a hallgatásnak? Mi tagadás, vegyes érzelmekkel fogadja az ember a névtelen leveleket, bízik is a közöltekben, de kétkedéssel is fogadja. Ki tudhatja, kiben mi lakozik, s miért figyelmeztet? Mégis úgy vagyunk e levelekkel, mint olyan jelzésekkel, amelyek mögött a jó szándék húzódik meg, s még idejében fel kívánja hívni az illetékesek figyelmét, nehogy eluralkodjon az intrika légköre, a félelem, s kárát vallja az egész közösség. Vezetett bennünket az is, hogy minden észrevételre odafigyeljünk, amely megpróbálja feltárni aV előrehaladás gátjait, segítheti a demokratizmus érvényesülését. így azonban a névtelenség csak annyit enged meg, hogy akarva, akaratlanul a sötétben tapogatózzunk, s próbáljunk a faluban emberekkel beszélgetni, kideríteni az igazságot. Nem könnyű, és teljes egészében lehetetlen is. Elöljáróban csak annyit: mégis érdemes, mert szándékunk a figyelemfelkeltés, a jó szándék .féltése a közösség alkotó légkörének és a vezetőnek — akiről szó van. Nehezítette helyzetünket az, hogy ebben a szóban forgó faluban két termelőszövetkezet van. Vajon melyik elnököt illette — joggal, vagy jogtalanul — a névtelen bíráló? Helytelen lenne pálcát törni bármelyik fölött is. Nem mellékes azonban tudni, hogy a tavasszal titkos választással nagy többségben szavaztak bizalmat mindkét elnöknek a közgyűlésen. Egyikük újdonsült elnök, először választották meg. Fiatal, alig 32 esztendős, korábban, tavaly már itt vol| főagronómus. Kezdő ember, bizalmat kapott. Reményeket fűznek további működéséhez. Felsőfokú technikumot végzett, s tovább tanul az egyetemen. Sorolhatnánk, hogy ez a tsz az utóbbi években sokat fejlődött, s az elnök agronómuskodásának ideje alatt szép termelési sikereket ért el, gondoskodtak a beruházásokról, s a tagság egyéni jövedelme megközelítette a 20 ezer forintot. Ha azonban csupán ez lenne az értékmérő, nem lenne teljes. Igaz, hogy. elsősorban ez a döntő, meghatározó, de az sem mellékes, milyen légkört alakit ki maga körül egy vezető, hogyan érintkezik a tagokkal — a tulajdonosokkal! —, a munkatársaival. És mi tagadás, ebben már nem volt egyértelmű a véleményük az embereknek ebben a tsz-ben. Sőt, teljesen ellentétes véleményekkel találkoztunk. A pártvezetőség egyik tagja — bár elmondta: korábban neki is volt összekoccanása az elnökkel — csodálkozott, amikor a parancsolgatást hangnem szóba került, a másik szerint bizony előfordul, hogy durva, nyers, s nem mindig objektiven ítéli meg az embereket. Ebben a tsz-ben tehát nem volt egyértelmű a vélemény az elnök magatartásáról. De a járási pártbizottságon elmondottak is azt bizonyították: van vele szemben fenntartásuk. Izgága magatartásáért korábbi munkahelyén pártfegyelmit kapott, de mint az egyik járási pártbizöttsági vezető hangsúlyozta: „Az a véleményünk, jó tsz-elnök válhat belőle. Magatartásában van fogyatékosság, főleg a hangnemben.” Nem lenne szerencsés, ha egy most kezdő, jó képességű, energikus, de ezzel a hibával küszködő elnök nevét ide írnánk. Ö tudja ezt. Talán ennyiből is leszűri a tanulságot, s változtat a hangnemén, a magatartásán, s valóra váltja azt az ígéretét, amelyet a járási pártbizottságon mondott. ,,Megszerettem az embereket, szorgalmasak, szót tudok velük érteni. Nem is akarok innen elmenni.” Reméljük, hogy ez a szeretet a másik oldalról is megnyilvánul majd, s annál jobb, minél előbb, mert végeredményben az a fontos, hogy befogadják maguk közé, s együttesen tevékenykedjenek a közös előrehaladásért. Meglehet, furcsának tűnhet, miért ezzel az elnökkel foglalkoztunk többet. Ennek is oka van. Ugyanis a másik tsz-ben immár ötödik éve választják újra a másik elnököt, akiről az a vélemény, hogy szerény, meggondolt, túl van már a negyvenen, s amikor ide került, a mérleghiányból húzta ki a közösséget, s ez a gazdaság is jól fejlődik, elégedettek a tagjai. Erről az elnökről vélekedett így az öreg mezőőr: „Talpig rendes ember, még éjszaka is kijár ellenőrizni. Inni még nem láttuk, s emberhez méltóan beszél mindenkivel, noha megköveteli a fegyelmet.” Egy másik tsz-tag mondta róla: „Amióta itt van, azóta tudunk eredményt felmutatni. Távol áll tőle minden gorombaság.' Névtelen levél nyomán indultunk el, Természetes, hogy így csak jelzéseket adhattunk. Nehezítette helyzetünket, hogy ebben a faluban két tsz van, tehát két elnök. Nem volt szándékunkban nyomozgatni. A bizalom hívei vagyunk. És ezt mindkét elnök a tagságtól kapta meg a választáskor. Ezzel a bizalommal azonban élniök kell. S vigyázni rá, mert ha egyszer elveszítik, visszaélnek vele, az emberek megvetésével találják maguka; szembe. Tanulságként válaszoltunk a névtelen levélre. Es ha csak annyit értünk el, hogy szándékunkat jóindulatú figyelmeztetésnek fogja fel az az elnök, aki úgy érzi, van mit tanulni belőle, tanulságot levonni, tegye meg. Ne keresse egyikük sem, ki volt a levélíró. Azt keressék inkább, miben hibáztak, hogyan tudnak javítani, s a bizalmat megtartani. Anélkül nem lehet alkotó légkört kialakítani, tartós eredményeket elérni. Farkas Kálmán NYÍREGYHAZA, DÉLI ALKÖZPONT Elek Emil felvétele Történetek 1.1 Szivar Tudása. szorgalma után meglehetősen jó állásban lévő barátomra aligha lehetne ráfogni, hogy elfelejtette, honnan indult. Nemcsak látszólag maradt meg egyszerűnek, udvariasnak, de magas pozíciója ellenére közvetlen baráti köre egykori sorstársai közül kerül ki. Egyebek között ennek az esetének is egy lakatos brigádvezető volt a főszereplője. A lakatos és a felesége névnapot ment köszönteni a magas pozícióba jutott barátomhoz. A házigazda — aki éppen azon a héten kapta meg a nyereségrészesedését — gondolta, a kiadós vacsora és az ital után valamilyen drágább szivarral kínálja majd meg a vendéget. Vásárolt is néhány darab szivart és elhelyezte a faragott dobozba. A vacsorái szertartást lezárván, a házigazda tenyérébe fogta a kis szépmívű szivarosdobozt és a lakatos elé tartotta: „Parancsolj kérlek!” Várta a hatást. -mert ő titkon arra volt kíváncsi, vajon mit szól •majd a lakatos a nem mindennapi füstölnivalóhoz, amit régen leginkább az urak szívtak. Eíckor , megszokott mozdulattal belső zsebébe nyúlt a lakatos és egy hosszúkás lapos dobozt húzóit elő, olyan ezüstfélét, felpattintotta és viszont kínálta a házigazdát, Külön-külön fémtokba csomagolt, igazi kubai szivart kínált. 2. Revans Főtt a feje a tsz elnökének amiatt, hogy a traktorosok, a zetorosok nagyon rakaptak az italra. Ahol csak megfordultak. mindenütt kinálgat- ták őket s az elnök rettegett szinte, hogy egyszer bekövetkezik a tragédia. Valamit tenni kellene — évődött mert nem akarta lehordani emiatt az embereket, akiken azért sok múlik a tsz-ben. A fegyelmezést még inkább mellőzni akarta.- hiszen ahhoz megfelelő eseménynek kellene történnie. Úgy döntött: estére beül a traktorosok közé a kocsmába, s amikor alkalmasnak mutatkozik az idő, megpróbál a lelkűkre beszélni. Nagy volt az öröm az ivóban. amikor meglátták a törzsvendégek az elnököt. Magúik közé ültették, kértek neki is egy korsóval. Záróra előtt már olyan tüzes dalokat énekelt a társaság, hogy némelyik táncra is kapott tő* le. Az elnök a sarokszéken maga elé révedt s engedte, hogy kitámogassák a helyiségből hazainduláskor. Még azon az éjszakán or* vos járt az elnöknél, gyógyszert írt fel és egyheti fekvést parancsolt. Beszélik a környékbeliek : mintha kicserélték volna azóta aa elnököt. Szondákat vásároltatott. induláskor személyesen tart ellenőrzést, s akinél a legkevesebb alkoholt is kimutatja a műszer, küldi aa irodára — „receptért”. Az elnök receptjén tabletták helyett — munkaegységelvonás szerepel. A falu asz- szonyai ezért tisztelik az elnököt — doktorként. A. $
