Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

AZ MSZMP SZÁBOL CS-SZA TMAR MÉG YEf BÍZOTTS ÉGY El TANÁCS LAPJA XX\n. ÉVFOLYAM 90. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. ÁPRILIS 18, SZOMBAT LAPTTNK TARTALMÁBÓL* A bírálat fogadtatása (3. oldat) Árleszállítás — a vállalati nyereség terhére (5. oldal) Milliók a játékra (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1970. április 16-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és K Minisztertanács 1970. április 16-án, Kádár János elvtárs el­nökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság és Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályveze­tői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tit­kárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, államtitkárok, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnö­kei, az OKISZ elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. Az ülés résztvevői kegyelettel emlékeztek meg a közel­múltban elhunyt Hevesi Gyula elvtársról, a Központi Bizott­ság tagjáról, aki több mint öt évtizeden át küzdött a kommu­nizmus eszméiért. A napirendi pontok tárgyalása előtt Kádár János elvtárs tájékoztatást adott a hazánk felszabadulása 25. évforduló­ja alkalmából rendezett ünnepségekről. Az ülés megállapította, hogy a hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma tiszteletére országszerte szervezett megemlékezések, az április 4-i központi ünnepségek méltókép­pen kifejezték népünk történelmi sorsfordulójának jelentősé­gét Tovább erősítették népünkben a szocialista közgondolko­dást, a haza fi ságot és a proletár nemzetköziséget A felszabadulási ünnepségek fényét emelte, hogy a Szov­jetunió, a testvéri szocialista országok küldöttségei, a felsza­badj tási harcok résztvevői népünkkel együtt ünnepeltek. Eb­ben kifejezésre jutott, hogy pártjaink és népeink közösen küz­denek a szocializmus eszméinek megvalósításáért és korunk legfőbb kérdéseinek megoldásáért A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki a pártszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a szakszerveze­teknek, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, minden társa­dalmi szervezetnek, a munkásőrségnek, a honvédségnek, a fegyveres testületeknek, a közlekedés és hírközlés dolgozóinak, mindazoknak, akik lelkes, fáradságot nem ismerő munkájuk­kal hozzájárultak hazánk felszabadulásának méltó megünnep­léséhez. ' A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság jelen­tését a tanácsok tevékenységéről, valamint munkájuk fejlesz­tésének irányelveit; — megvitatta és elfogadta Borbándi János elvtársnak, a KB osztályvezetőjének előterjesztése alapján a Politikai Bi­zottság javaslatát a választási rendszer továbbfejlesztésére; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság javasla­tát a lakásépítés növelésére, a lakáselosztás és fenntartás rendjének fejlesztésére. m A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése megállapította: a tanácsok megalakulásuk óta eredményesen dolgoznak, államszervezetünk elismert és tekintélyes részévé váltok, Hozzájárultok a néphatolom kiépítéséhez, hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedéséhez. Jelentős eredmé­nyeket értek el a község- és városfejlesztésben. Szervezik a la­kosság anyagi, szociális ellátásának, művelődési és szolgálta­tási igényeinek kielégítését. A szocialista építés soron következő feladatai a tanácsok munkájának fejlesztését igénylik. A további munkában abból kell kiindulni, hogy fejlődjön ft tanácsok államigazgatási tevékenysége, erősödjön népképvi­seleti jellege és önkormányzati vonása. Ennek érdekében bővíteni kell a taná­csok hatósági és igazgatási jogkörét és nö­velni kell önálló gazdasági tevékenységét. Az államigazgatási és a hatósági munka vonatkozásában fokozni kell a központi szervek irányitói, ellenőrző munkájának haté­konyságát, ugyanakkor mindazokat a feladatokat, amelyek he­lyileg célszerűen oldhatók meg, a tanácsok hatáskörébe kell utalni. A tanácsok gazdálkodási önállóságának növelésével bizto­sítani kell, hogy jobban kiaknázzák a helyi erőforrásokat, töb­bet nyújtsanak a népgazdaságnak és a lakosságnak is. Az ülés egyetértett azzal, hogy a tanácsrendszer fejleszté­sének elvi kérdéseit a Központi Bizottság megvitatás és jóvá­hagyás céljából a párt X. kongresszusa elé terjeszti. 2. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése választási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatban meg­állapította: jelenlegi választási rendszerünk alapelvei megfelelnek társadalmi-politikai viszonyainknak. Az általános, egyenlő és közvetlen választás elve, a szavazás titkossága és az egyéni választókerületi rendszer, valamint a választások népfront­jellege jól szolgálja szocialista céljainkat. Néhány vonatkozásban indokolt választási rendszerünk továbbfejlesztése. Az ülés egyetértett azzal, hogy javaslatot kell kidolgozni és benyújtani az országgyűlésnek a választó- jogi törvény módosítására. Az országgyűlési és a tanácstagi választásoknál az eddigi­nél is nagyobb mértékben lehetővé kell tenni több jelölt állí­tását Több jelölt esetében biztosítani kell, hogy azonos esé­lyekkel indulhassanak a választásokon. Az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok tagjainak vá­lasztása a jövőben is közvetlenül történjék. A fővárosi és a megyei tanácsok tagjait eddig közvetlenül választották. Az ülés javasolja, hogy a jövőben a főváros és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok válasszák. E A Központi Bizottság és a Minisztertanács a lakáskérdés­ben történt állásfoglalásánál figyelembe vette az állami szer­vek javaslatait, a Szakszervezetek Országos Tanácsának véle­ményét, valamint a megyei párt- és tonacsszervekkel folyta­tott széles körű konzultáció tapasztalatait és megállapította: a negyedik ötéves terv során az eddiginél nagyobb arányú lakásépítést kell megvalósítani; tovább kell fejleszteni a la­kosság részvételi formáit a lakásépítésben; a lakbéreket a tényleges fenntartási költségek alapján és differenciáltan kell megállapítani, úgy, hogy a komfort nélküli lakások bére ne emelkedjék. Annak érdekében, hogy a lakbéremelésben érintetteknél az életszínvonal ne csökkenjen, a lakbéremeléssel egyidőben és azzal azonos összegű állami térítést kell adni, amely a jö­vedelmek növekedésével arányban, néhány év alatt szűnik meg. Az új elveken alapuló lakbérrendszert 1971. július 1-től kell életbe léptetni. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése úgy döntött, hogy a lakásépítés, elosztás és fenntartás kérdé­seit rendező állásfoglalást, a részletes állami intézkedéseket május hónapban nyilvánosságra kell hozni. 4. A vezető testületek rendelkezésére álló országos adatok azt bizonyítják, hogy az 1970-es népgazdasagi tervünk első ne­gyedévének teljesítése megfelelő volt. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy idei tervünket, amely a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje, minden vonatkozásban megvalósítsuk. Ebben a munkában a gazdasági élet irányítói támaszkodhat­nak az öntudatos dolgozók helytállására. Ezt bizonyítják a fel- szabadulási munkaverseny elismerésre méltó, szép eredmé­nyei. A Központi Bizottságot az elmúlt napokban különböző üzemek részéről megkeresték és közölték: a felszabadulási munkaversenyt a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa tiszteletére „kongresszusi munkaverseny”-ként to­vább folytatják. A Központi Bizottság a dolgozók kezdeményezését üdvöz­li. Felhívja a párt-, állami, szakszervezeti és KlSZ-szerveze- teket, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek kongresszusi szocialista munkaversenyéhez adjanak meg minden támoga­tást. A Központi Bizottság a kongresszusi munkaversenyben legkiemelkedőbb eredményeket elért vállalatoknak, az év eredményeinek értékelése alapján, 1971. május 1-én hat kong­resszusi zászlót és tizenhat oklevelet adományoz. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a X. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítése népünk ja­vát, az ország fejlődését szolgálja. Leszállt az Apollo—13 Washington, (MTI): Magyar idő szerint 19,08 perckor leszállt a Csendes­óceánra, az Apollo—13. Az űrhajósok kiemelése hala­déktalanul megkezdődött A mentőflotta vezérhajója az Iwo Jima fedélzetéről látni lehetett, ahogy az űr­kabin narancsszínű ejtőer­nyőivel lassan ereszkedett le az óceánra. A mentőflotta helikopterei azonnal az űr­kabin fölé szálltak és a bé­kaemberek a vízbe eresz­kedtek, hogy stabilizálják azt Az Iwo Jima fedélzeti ra­darjai már „menet közben” bemérték az űrkabint. A rá­diókapcsolat a normális idő­pontban szakadt meg, majd mintegy négy perc elteltével állt helyre, elsőnek a men- tőflotto egy C—130 típusú repülőgépe közvetítésével. Swigert jelentette, hogy min­den rendben van. A kapcso­lat ezt követően folyamatos volt, mind a leszállás köz­ben, mind a vízreszállás után. A mentőflotta személyze­te és a houstoni irányító központ állománya — amely televízión figyelte a leszál­lást — hatalmas tapsban tört ki, amikor a kalandos sorsú űrhajósok kabinja lát­ható lett az enyhén felhős, kora reggeli égen. Az űrhajósok a „menet közbeni” orvosi vizsgálat adatai — az űrkabinból köz­vetített telemetrikus adatok — szerint jó egészségben vannak. Az űrhajósok alig több mint húsz perccel a vízre­szállás után már az űrka­binhoz rögzített gumicsónak­ban voltak, s néhány perc múlva elsőnek a holdkomp pilótája, Haise, majd a „beugró” űrhajós, Swigert került a mentőhelikopter fe­délzetére. James Lovell, a veterán űrhajós, aki eddigi négy űrutazása során csak­nem egy teljes hónapnak megfelelő időt töltött a vi­lágűrben, utolsónak hagyta ott az Apollo—13-at. Az Iwo Jima fedélzetén csak igen rövid fogadtatás­(Folytatás a 2. oldalon) Már 33 500 munkás dolgozik csökkenteti munkaidőben Ülést tartott a megyei tanács vb Pénteken ülést tartott a Szaboics-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagyták a megye me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteinek múlt évi gazdálko­dásáról szóló jelentést. Meg­vizsgálták és jóváhagyták az Általános Fogyasztási Szövetkezet Szabolcs-Szat- már Megyei Szövetségének (MÉSZÖV) alapszabályát Megvitatták és elfogadták a munkaidő-csökkentés beve­zetésének tapasztalataival foglalkozó előterjesztést A vizsgálat a tanácsi vállalatok­ra terjedt ki. A megyében eddig 33 500 munkás, az iparban és épí­tőiparban foglalkoztatottak­nak mintegy 94 százaléka dolgozik csökkentett munka­időben. A múlt év végéig 71 vállalatnál csökkentették a dolgozók munkaidejét Ezek közül 18 tanácsi vállalat A munkaidő-csökkentés beve­zetése év közben különböző időpontokban történt így a múlt évi gazdálkodásra ál­talánosságban a „vegyes” munkaidő-beosztás a jellem­ző. Általános tapasztalat, hogy az érintett vállalatok a munkaidő-csökkentés beve­zetésére készített felkészülési tervükben foglaltakat meg­valósították, s ennek ered­ményeként egy-két vállalat kivételével a termelés to­vább növekedett a termelé­kenységi mutatók az üzemek többségénél emelkedtek, az egy főre eső túlóra az ösz- szes munkaóráknak kb egy százaléka körül mozog, emelkedettt a munkások át­lagkeresete. Mindezek alap­ján a végrehajtó bizottság a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás fenntar­tásával egyetért. A vállalatok többsége te­hát a munkaidő csökkenté­sét nagy körültekintéssel és kellő gondossággal készítette elő és vezette be. Bs u in­tézkedés jó hangulatot idé­zett elő, a dolgozók örön»- mel fogadták. Ami a részleteket illeti, már nem ilyen egyértelmű­en kedvező a kép. Így pél­dául néhány vállalatnál sok a túlóra, stagnál vagy csök­kent a termelékenység. Nem folytatnak még mindenütt tervszerű munkaerő-gazdál­kodást. Nagy a fluktuációt Csupán az évközi munkaerő- mozgás következtében ki­esett pénz összege mintegy 20 millió forintot tesz ki. A végrehajtó bizottság ezekre a kérdésekre — a szakosztá­lyokon keresztül — külön is felhívja a vállalatok figyel­mét A végrehajtó bizottság szerint a vállalatok rendel­kezésére álló lehetőségeket, köztük az anyagi ösztönzést is fel kell használni a mun­kaerőmozgás csökkentésére, esetleges megszüntetésére. Szerencsére vannak már er­re is jó példák. Az üzem- szervezésben — termelés­szervezés, munkafegyelem, anyagbiztosítás, normák karbantartása, stb — rejlő le­hetőségek további kihaszná­lásával is javítható a gaz­dálkodás eredményessége. A munkaidő csökkenté® következtében a szabadna­pok száma évenként 26-tal emelkedett. A vizsgálatok szerint a többlet szabad idő felhasználása igen tarka ké­pet mutat. A legjellemzőbb azonban az, hogy a többlet szabad idővel rendelkező csa­ládok többsége még nem alakította ki a rövidebb munkáidöhöz alkalmazkodó életmódját. Kívánatos lenne, hogy a szakszervezetek és egyéb szervek az eddiginél nagyobb gondot fordítaná­nak a szabad idő felhasználá­sának szervezésére, a szóra­kozási és kulturális igények: kielégítésére, e tevékenység propagandájának javítására. <K U VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETIRl Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents