Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

nrm. épem* t CTLET-MAGTAROtSaaiÄ S. etéat Bejáró munkások Jubileumi kiállítás Mátészalkán Új RENDELETEK, Új LEHETŐSÉGEK ft háztájiban végzett munka — közös munka A BEJÁROK, MAS NÉVÉN : INGÁZOK közlekedési eszkö­ze a vonat, az autóbusz. Nyári időszakban közeli he­lyekre sokan utaznak kerék­párral, de nem ritka az olyan eset sem, amikor gyalog tér­nek haza a fárasztó fizikai munka után (az utóbbi gya­kori jelenség Záhony körzeté­ben, ahol a zsurki, bezdédi dolgozók élnek ezzel a kény­szerű lehetőséggel.) Ezek a dolgozók inkább a faluhoz tartoznak mint a vá­roshoz. Életmódjukban nem sokat változtak. Kulturális életükben a változás inkább az anyagi kultúra emelkedé­sét jelenti. A változás még nem terjed ki a belső, szelle­mi kultúrára. Mivel a város asszimiláló hatása a 8 óra alatt nem érvényesül kellő­képpen, szabad idejüket elra­bolja a sok utazás — népmű­velésük, kulturális nevelésük napjaink égető problémája. Miért fontos a bejárók nép­művelése? Népművelésüket munkakö­rülményeik. életmódjuk, je­lenlegi kulturális színvonaluk teszi indokolttá. Egy részük nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Jócskán akad köztük analfabéta is. E hiányosságok felszámolása sokat segítene a bejárók mű­veltségi szintjének emelésé­ben. Ennek megszűntetéséhez az állami, tömegszervek es az iskola összefogása szüksé­ges. (Pl. Záhony MÁV, Nyír­egyháza Víz- és Csatornamű- vek). NAGYON KEVÉS A SZA­BAD IDEJÜK, hiszen sokat utazgatnak. Például Záhonyig egy fényeslitkei napi egy órát, egy demecseri napi két orat vonatozik. Jóval keve­sebb időt tudnak fordítani a szabad idő kulturált felhasz­nálására, mint a nem bejá­ró dolgozók. Milyen lehetőségek vannak a bejárók népművelésére? A bejárók népművelésének lehetőségei: falujában, a köz­lekedési eszközön, munkahe­lyén és családi kereten belül, rádió, tv és a könyv, újságok segítségével. A bejárók lak­helyén művelődési intézmé­nyeink személyi és tárgyi* adottságai megközelítőleg sem tudnak olyan lehetőséget biz­tosítani a szabad idő hasz­nos és kulturált felhasználásá­ra, mint a városi adottságok. A bejárókon ezek az intézmé- nvek csak úgy tudnának se­gíteni. ha volna megfelelő tár­gyi lehetőség és anyagi keret az ideótis munkához. Ez me­gyénkben még nem biztosí­tott, de az ország más vidé kein már szép kezdeménye­zéseket találunk. Pest környé ki gyárak szociális-kulturális keretükből utalnak át a mű­velődési otthonok számlájára. hogy ebbői fedezzék a mun­kához szükséges pénzössze­get. A MŰSZAKBAN DOLGO­ZÓKNAK még így is kevés lehetőségük van a kulturáló- dásra. Este, amikor hazatér, már nem tud részt venni ren­dezvényen, ugyanis például a záhonyi vonatok 20,30-kor in­dulnak. Más este sem tud részt venni, mert 18-kor in­dul műszakba, hiszen az 19,30-kor kezdődik. Csak a harmadik este rendelkezik idejével. A nem műszakban dolgo­zóktól is sok időt elrabol az utazás és a munka után még ez is fórasztja az embereket. A közlekedési eszköz több szempontból sem alkalmas népművelésre. Az utazási kö­rülmények egyszerűen nem teszik lehetővé: zsúfőltság. zaj. Esetleg az olvasás jöhet számításba. bár ez mozgó járművön, gyenge világítás­nál csak fontja a szemet.’ A legideálisább az üzemi, munkahelyi népművelés. Meg­határozó tényezők; az üzem, az üzemi művelődési intéz­mény kulturális adottsága. Pontos a gazdasági vezetők „hozzáállása” is, ami néha nem kielégítő. Az is sokat számit, hogy a munkaidő be­fejezése után azonnal indul a közlekedési eszköz. avagy sem. Ha igen, akkor a dolgo­zó nem az ismeretterjesztő előadást fogja meghallgatni, hanem igyekszik haza pihen­ni és* családjához közelebb kerülni. Ha az üzem területén van művelődési otthon, akkor ez a legcélszerűbb hely, - ha nincs, akkor erre a célra va­lamilyen módot kell, hogy ta­láljanak a különböző szervek, összefogással. Mielőtt e nagy munka megkezdődne, feltétle­nül biztosítani kell a népmű­veléshez szükséges, eszközö­ket : diavetítő, hangszórók, mikrofon, gépész, pótalkatré­szek, pénzügyi keret filmek szállításához, kölcsönzéséhez, előadók tiszteletdíjához. A családi körben — rádió és tv által történő kulturáló- dás nehéz probléma. A mű­soranyag sokrétű és differen­ciált. Nagyon jó lenne meg oldani az érdeklődés, a mű­sorválogatás irányítását, re­mélve, hogy ezzel ízlésformá­lást érünk el. hasznosan ha­tunk kulturális igényük fejlő­désére. Sajnos, ennek a nép­művelési formának -1 m 1 rei még csak most kezdenek kialakulni, reméljük bizia.^ eredménnyel. AZ INGAZOK NÉPMŰVE­LÉSÉNÉL' FOKOZOTTAN ízem előtt tartandó a részt­vevők érdeklődése, fáradtsá­guk figyelembe vétele, a té­mák változékonysága, és a népművelők találékonysága. Németi Sándor Szerdán ünnepélyesen meg­nyitották Mátészalkán a ha­zánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére ren­dezett, a város és a járás ipari és mezőgazdasági üze­meinek termékeiből összeál­lított kiállítást. A kiállítás megnyi fásának alkalmából két előadás hangzott el. „Az ipar 25 éves fejlődése Sza- bolcs-Szatmár megyében és Mátészalkán” címmel Szilágyi Imre, „Növényvédelmünk 25 éves eredményei és további perspektívái” címmel pedig Hoványj Ferenc tartott elő­adást. A Móricz Esi gmond Mű­velődési Otthonban rende­zett kiállításon a második Szabolcsi város fiatal ipara kapta a legnagyobb szere­pet, Bemutatja gyors fejlődé­sét a tejipar, a gépjavító, a sütőipar... Az ÉRDÉRT má­tészalkai telepének bemutató­ján a fő helyet annak ábrá­zolása kapta, hogy az évek során miként előzte meg a termelési érték növkedése a létszám emelkedését. Nagyszerű maketten mutat­ja be a TITÁSZ mátészalkai kapcsolóállomását: két dol­gozója féléves munkával ké­szítette el kicsinyített má­sát. Az 1SG mátészalkai gyáregysége gyártmányaival ismerteti meg a közönséget. A BL—12-es motorokon kívül kiállítják a kondenzedénye- ket. 6 a többi. Mátészalkán gyártott szerelvényárujukat. A Szatmárvidéki Faipari Vállalat különlegesen szép kiállítást készített. Gyártmá­nyaik kicsinyített másával mutatják be, hogyan változ­tak a bútorgyár termékei a vegyes jellegű termeléstől a festett Erzsébet hálókon és a kombinált szekrényeken ke­resztül a divatos Szatmár la­kószobákig. A mezőgazdasági bemuta­tóteremben igen sok díjat ál­lítottak ki a járás termelő- szövetkezetei és állami gaz­daságai: ezeket mind külön­böző kiállításokon nyerték. Szinte csak a díjaktól és tablókból átfogó képet lehet kapni arról, hogyan fejlődött az elmúlt években a máté­szalkai járásban az élelmi­szer-gazdaság. Nagy bemuta­tóval jelentkezik a MÉK: a most is frissen illatozó almá­juk mellett kiállítják új ké­szítményeiket, a coctailokat, gyümölcsl eveket. konzervei- ket. A kiállítás április 8-ig 'esz nyitva. Mindazok, akik az ország sorsáért felelősek, az utób­bi években egyre növekvő aggodalommal figyelték a háztáji állatállomány alaku­lását. A statisztika egyre ki­sebb számokat mutatott és ez mérsékelte már az or­szágos összlétszamot is. mert a háztáji csökkenést a közös gazdaságok nem tudták el­lensúlyozni. Az aggodalom és felelős­ségérzet tetteket érlelt. Ren­dezték a szarvasmarha és sertés felvásárlási árakat, mégpedig úgy, hogy az emelés igazi nyertesei a ház­táji gazdasagok lettek. Ak­ciók sora indult, hogy az ér­deklődők állatot kaphassa­nak. Felszabadították a ta­karmányforgalmat, ma már bárki hozzájuthat a legérte- kesebh táphoz, az importált fehérjéhez is. ELISMERÉS Hiányzott azonban még egy lépés, amit , politikai nyelvezettel úgy fogalmaz­hatnánk, hogy a háztájiban végzett munka társadalmi el­ismerése. A Magyar Közlöny 13. számában közölt rendelet­csokor most ennek a kíván­ságnak is eleget tesz. A jövőben — sőt 1970. ja­nuár elsejétől visszamenőle­ges hatállyal — a háztájiban végzett munkát a társadalmi juttatásoknál is figyelembe veszik. A rendelet betűi sze­rint: „Közösben végzett munkának számít a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet tagjának az a tevékenysége, amelyet a termelőszövetke­zettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságá­ban szarvasmarha, vagy ser­tés tartására fordít. Ezt a munkatevékenységet a nyug­díj és egyéb társadalombizto­sítási szolgáltatások, a gyer­mekgondozási segély, vala­mint a tagnak a termelőszö­vetkezettől járó .szociális jut­tatások és a háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni.” MUNKANAPOK Amint látjuk a rendeietek hatálya a kisállattartásra és tenyésztésre, tojásra, pecso nyecsirkére, tenyészbaromfi- ra, nyálra, galambra. bá­rányra gyapjúra nem terjed ki. Továbbra sincs azonban akadálya annak, hogy — az eddigi módszer szerint — az ilyen háztáji állományt a termelőszövetkezet tulajdoná­ba adják és így a tagnak a közös tulajdonú kisállatállo­mány körül végzett otthoni munkáját közös tevékenység­ként számolják el. A rendeletek meghatároz­zák a beszámítható munka­napok számát, is. Eszerint te­hén után darabonként és havonként három, egyenként 10 órás munkanap számolha­tó el. Hízómarha és tenyész- üsző után darabonként és havonként másfél, borjú ne­velése és hizlalása, valamint a kocatartás után egy. ser- téshízlalás, süldőtartás után pedig 0,25. tehát negyed munkanap számolható fel. Felső határt egyik rendelet sem szab meg. Azonban, ha egy kicsit számolgatunk rá­jövünk hogy ily módon egy intenzív háztáji gazdálkodást folytató család évenként mintegy száz — közös tevé­kenységnek számító — munkanapot szerezhet. Az így elszámolt munkana­pok teljes értékűek a háztá­ji föld mértékének kiszámí­tásánál, bármilyen, a tsz-ből juttatott és munkateljesít­ménybe-/ kötött szociális jut­tatásnál. a táppénznél. a gyermekgondozási segélynél és természetesen a nyugdíj­nál is. Sőt, ha a tsz-tagot a háztájiban, de a közössel kö­tött megállapodás alapján tartott jószág ellátása sorár» baleset éri. akkor ez ugyan­úgy üzeriíi balesetnek számít, mintha a közösben érte vol­na valami Szerencsétlenség. A szövetkezet viszont az ál­lamnak az ilyen napok után is társadalombiztosítási járu­lékot fizet. FIZETSÉG A háztájiban, a közössel kötött megállapodás alapián végzett állattenyésztési mun­ka után természetesen külön fizetség nem jár. Hiszen a tejpénzben, az átadott nőven- dékállat, vagy hízó árában már benne foglaltatik a ház­tájiban végzett munka bé­re is. A megszerzett napokat viszont a nyugdíj kiszámítá­sánál a tsz-ben egy közösben végzett munkanapra járó át­lagos részesedés mértékének megfelelően veszik figyelem­be. Amint látjuk, a Vendeletek meglehető« pontosan körül­határolják a lehetőségeket. Jelentős feladatot . bíznak azonban a közösségre, a tsz közgyűlésére is. A közgyű­lésnek kell kidolgoznia, il­letve jóváhagynia azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetkezet szerződést köt tagjaival a háztájiban vég­zendő. közösnek számító munkára. Ezeket a feltétele­ket. igen pontosan kell ki­dolgozni. hogy a később} jogvitákat megelőzhessék. A feltétetek között kell megál­lapítani azt is, hogy a mun­kanapokat kinek, mikor ír­ják jóvá. Érdekes utasítása a rendeletnek az a része, amelv kimondja, hogy ha a tag szerződni akar, akkor ezt a közös csak igen nyomós okok fennforgása ese,i>i ta- gadtótja meg. Ha viszont a tag nem jár el a megkívánt gondossággal, akikor a szer­ződés felbontható, vagy a futtatás csökkenthető. (K. S.) Hévíz. Szovjetunió, fürdők A Isz-eli önsegélyező csoportjainak idei programja A megye termelőszövetke­zeteinek tagjaitól alakult biztosítási és önsegélyező csoportok idén is színes, vál­tozatos üdülési és társasuta­zási lehetőséget biztosítanak. Ennek keretében már az év első negyedében mintegy há­romszázan vettek részt bu­dapesti társasutazáson. S Ugyancsak az első- negyedév­ben a híres hévízi, harkályi fürdőben és a -debreceni tsz-, üdülőben í80-an töltöttek kellemes napokat. További program: társas- utazás a Szovjetunióba 50— 60 fő részvételével, egynapos kirándulás Egerbe. Hajdúszo­boszlóra 700—800 személy ré­szére: folytatódik a debreceni üdültetés idén még 100—150 Beállt a sorba ... senyen a tiszanagyfalui MHSZ-klub. De erős me­zőnyben jó helyezést értek el. Negyedikek leltek, Még ki sehr lihegték magukat, ami­kor a klub legidősebb ver­senyzője a zsűritől átvette oklevelét. Békési Mihály volt, Tsz-tag. ötvenhét éves. Egyéves volt, amikor kitört az első világháború. Huszon­hat volt. amikor végigszen­vedte a másodikat. Most beállt a sorba. Mert nem akar még egyet... (horváth) Nehéz versenynek ígérke­zett. Nemcsak a homokos, du.nbos terep, a nehéz fel­szerelés és a gázálarc miatt. Akik ott állták a rajtnál, ré­gen voltak katonák. A leg­fiatalabb is négy-öt éve. Döntő ez a verseny. Nyolc kilométert kell vágtázni, s hogy eredmény is legyen, ki kell tartani. Békési Mihály megfogadta. amikor kézbe vette' a fegyvert, hogy nem all ki a sorból. Ha ügyesen beosztja az ember az erőt. elégnek kell lenni. Nem lett első ezen a ver­biztositott tag beutalásával; ' szegedi szabadtéri játékok megtekintésére legalább 300 tagot küldenek yz önsegélye­ző csoportok. Tervben van 1 csereüdültetés Lengyelország­ba is. Ezekről már döntöttek az intéző bizottságok. De még tovább fog bővülni az éves program. Természetesen — a már szokásos módon — na­pirenden van a színház- és mozilátogatás. Az eddigi tervek szerint is komolyabb kirándulásokon, üdüléseken mintegy 2000 biz­tosított tsz-tag vesz részt eb­ben az évben, ami hozzávető­leg 10 százalékát teszi ki a biztosított, tsz-tagok létszámá­nak. AZ ÖL lluska agronómus A 1-otelVeddk fejüket csó­váltál De hangot is adtak zsörtölődésüknek. „Ugyan mit akarhat egy lány agronó­mus? Hová tette az eszét a ve etősig?" Négy é'-e ennek. Sok viz elíoiyt azóta a közeli Tiszá­ba». S Mészáros Ilonka még mindig Jandon van. Helyze­te szilárdabb, mint bármi­kor. Nem kényszerből kérte fel­vételét érettségi után , a Szarvasi Öntözéses Felsőfokú Technikumba. Márhogy más tanulási lehetőség nem akadt Volna. Csodára sem gondolt a vízzel kapcsolatban. Csak- hát, miért ne teremjen töb­bet a föld. Annyit bántja, sújtja a szárázsag. Érdekes dolog van emögött. Ezt meg­ismerni ment a Nyírség szé­léről, Vitkáról Szarvasra Azt mondja Csohán* Gá­bor, a jándi Előre Tsz elnö­ke. ki hinné, hopv annyi akaraterő lenne benne. Mert az kell mindahhoz, amit ezerkétszáz holdra „szabott” öntözőrendszerrel azt pro­dukálni. amit lluska agro­nómus. Elmondanak egy1 esetet. A közösben, a háztájiban egy­aránt jói tejelnek a tehe­nek. Az öntözött legelőn ta­vasztól őszig dús a fű, nem földet nyal a jószág. CsaK a háztájiban tartott tehe­nektől kétszázezer liter te­jet fejnek egy esztendőben. Hol volt azelőtt ilyen?! Nem volt könnyű meg­szoknom az itteni helyzetet — említi Ilonka. — Kezdet­ben sokat kellett vitatkoz­nom, töprengenem. Az emberek szorgalmasak, rendesek. Csupán a levegő­be beszélés itt sem megy. Arra legyintenek. Bizonyítás, meggyőzés kell. Már ilyen is van. 1 Eltelt négy esztendő. Nevet. — Ja igen, az idő nem áll meg. .. Nem volt könnyű bi­zonyítanom, ha jó á szerve­zés és betartjuk a szakszerű­séget, az öntözés épp úgv meghálálja a fáradságot, mint bármilyen más munka Itt a Tisza, a kertek alatt. Megszokta a beregi sárt. — Nem lehet belehalni... A folytatás helyett elhall­gat. Arca komor. Két évvel ezelőtt egy súlyos autóka­rambol országos hírré da­gadt. Mészáros Ilonka el­vesztette édesapját, egyik bátyját és bátyjának kis­gyermekét, A szomorú tra­gédia hatasa alatt is volt ereje maradni és tovább dol­gozni az idegen környezet­ben. Visszanyeri kedélyét. — Most azért drukkolok, hogy jól sikerüljön az új tervem. — Mi lenne az? — Az esőztetésről átté­rünk az árasztásra, a csör- gedeztetésre. A megyei víz­ügyi igazgatóság is kétszáz­ezer forinttal segít. . . Nem kell csőtelepítés. szórófejes gépesítés, elég lesz csak a szivattyú a kiemelő helyen. Ez olcsóbb módszere az ön­tözésnek. Mert nem mindegv miképpen alakul a termelés önköltsége. Harminc holdon mintalegelőt alakítunk ki. Munkálatait már múlt ősz­szel megkezdtük. Ez év nya­rára befejezzük. Nem csinál csodát egy lány Jándon. Dol­gozik keményen, hittel telve most már. Ügy mondják a tsz-tagok: „Sok olyan lány kellene, mint a mi lluska agronómusunk.” Asztalos Bálint Von egy Becstől örökölt hosszmertekünk,, az ól. Nem sokáig már, 1972 végére az egész országban áttérünk a méterrendszerre. A bécsi öl néhány milliméteres kerekí­téssel 190 centiméter hosszú. (Szép szál legény az. akire azt mondják öles termetű). Az öl hat lábra, egy láb 12 hü­velykre (colira), egy hüvelyk 12 vonalra tagozódik. No, de. nem általános iskolás matematikát akarok közölni, ez megtalálható a tankönyvekben. Az öl, mint mérőeszköz az ország különböző vidékéin más-más néven szerepel. Van ahol csak öl. máshol ölező, öles, baktató, lépegető. Ilyen baktató, lépegető ölet lát­tunk a múlt hét péntekjén a televízió képernyőjén Békési Mihály tiszanagyfalui „paraszt mérnök’’ kezében, amint visszaidézte az 1945-ös földosztás kezdetét. Az ölező mindig nevezetes eszköz volt a paraszti szerszámok között. A múltban kevés öröm és tengernyi bánat, rengeteg tragédia látója lehetett volna az ölező. ha nem egy holt eszköz. Vele mérték a cselédek járandóságát, a krumpli- és kukoricaföldet, de ezzel osztották a jussot is. Hányszor verték szét ymáson testvérek, szomszédok az ölezöt. mert egy-két arasznyival odébb vélték a mezs­gyét. A véres lécdarabok mennyi perben odakerültek bűnjelként az igazságot osztó bírák asztalára. A sok keserű történet után egyszer, 1945 tavaszán tör­ténelmet csináltak ezzel a szürke eszközzel. A több ezer ölező közül az országban bizonyára néhányat már múzeum­ba tettek, de a földosztást elindító tiszanagyfaluiak törté­nelmi ereklyéjét a múlt héten még ott láttuk a filmen. Jó lenne, ha a birtoklevelek és egykori bélyegzők mellé ez is múzeumba kerülne. Legújabbkori történelmünknek olyan dokumentuma ez, amit az utókornak mindenképpen meg kell őriznünk. U. R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents