Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
♦. oídai IfELET-MAGYARORSZAÖ 1976. ápríífs M, Korunk mezőgazdasága Elíenállóság a növényvédőszerekkel szemben Egyre súlyosabb gond, ienleg Ismeretlen tényezők is hogy a kártékony szerveze- közreműködhetnek az elleniek ellen megjelenésükkor ki- «^képesség kialakulásában. Alagcsövezés szovjet Beregben ódszerrel Az első tapasztalatok Csarodáról Olyan ez a beregi talaj, hogy régen azt mondták az Idősebbek, két isten kellene hozzá; egyik amelyik áztatja, a másik, amelyik szárítja, ha szükséges. Nos, ilyen 4100 holdon gazdálkodik a csaroda-tákosi Űj Élet Ter- nielős zövetkezet. Egyik alkalommal egy egyetemi tanár járt ezen a tájon, azt vizsgálta, hogyan gazdálkodnak itt az emberek. Csodálkozott, amikor a talajt megvizsgálta, s elismerését fejezte ki — említette Danes Lajos a tsz elnöke. Való igaz, itt meg kell verítékezni minden mázsa terményért duplán mint máshol. Mély rétegű, erősen kötött talaj ez, melynek rossz a vízgazdálkodása. Emiatt sok a belvíz, talajvíz. 1965-ben, 66-ban és 67- ben több mint nyolcszáz hold föld maradt ezért meg- műveletlenül, parlagon, de a bevetett területek (őszi kalászosok, pillangósok, kapások) is megsínylették, sok kárt okozott bennük a víz. Sokszor emberfeletti az a küzdelem, amelyet e talajon gazdálkodó termelőszövetkezetek végeznek. A sok belvíz miatt évente legalább kétMlió forint terméskiesés ■ezik ebben a szövet- ' is. Kihat ez afel- a és a tagság jös. Érthető tehát ezetők szorgalma, gy felvegyék a természeti csa(i jis*g Ehhez nyújtottak baráti segítséget a szovjet szakemberek. Csarodához alig nyolc kilométer a határ. A két szomszéd megye és járás pártvezetői, szakemberei összefogtak és a pártbizottságok kezdeményezésére kértek segítséget a Szovjetunió Kárpátontúli területén már alkalmazott és bevált alagcsövezési módszer kísérleteire a csaroda-tákosi Űj Élet Tsz földjén. 1968 novemberében kezdték itt a munkát. Jöttek a szovjet mérnökök, technikusok, munkások és a gépek. Két hétig dolgoztak itt, a hatalmas gépek megnyitották a földet, s 9300 folyóméter hosszúságban 28 ezer darab alagcsövet helyeztek el 70— 110 centiméter mélységben. Segítették ezt a munkát, a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei is. Decemberre végeztek a munkákkal. Ez a termelőszövetkezetnek holdanként 17 ezer forintjába került volna állami támogatással együtt A szovjet segítség eredményeként összesen 340 ezer forintot takarítottak meg. Ezt a szovjet alagcsövezé- » módszert olyan őstalajon alkalmazták, amely azelőtt a talajvíz miatt semmit nem termett. Az alagcsövezett 20 holdas kísérleti terület 1969 őszén már holdanként 120 mázsa silókukoricát adott a közös gazdaságnak. Igazán azonban most az ugyancsak esős idei tavaszon lehet látni, hogy milyen eredménynyel járt a szovjet alagcsövezési módszer. Ezen a területen talajvíz egyáltalán nincs, s az idén a tsz e területen napraforgót, silókukoricát, cukorrépát és kukoricát termel benne. Hagytak e tábla mellett egy 10 holdas kontroll parcellát is, amelyet nem alagcsöveztek, de ugyanolyan adagú műtrágyát és trágyát kapott, mint az alagcsövezett terület. Mindkettő most kerül bevetésre. Az őszi betakarítás mutatja meg a kettő termés- eredménye közötti különbséget, s érdemes-e alagcsöve- zést végezni. Érdemes lenne folytatni Bár még csak egyeszten- dős tapasztalat áll rendelkezésre, a tsz vezetői azt mondják, érdemes az alag- csövezést elvégezni és az egész Beregben alkalmazni ezt a módszert a mély fekvésű vizes talajokon elsősorban azért, mert ez nemcsak hogy elvezeti a káros vizeket, de azért is, mert ugyanakkor alkalmassá teszi a talajt a művelésre, megváltoztatja a talaj vízgazdálkodását és a talaj életét is. E módszerrel nagymértékben lehetne a beregi talajokat javítani, termőképességüket fokozni. Danes Lajos tsz-einök és Kosa Bertalan elnökhelyettes, párttitkár elmondották, hogy az 'ő tsz-ük területének közel 40 százaléka ilyen mély fekvésű, belvizes terület, amelyek javítását, termőképességének fokozását csak az alagcsövezéssel lehet javítani. Természetes, hogy egyedül nem elegendő az alagcsövezés. Ennek megvalósításával egyidőben el kell végezni — talajvizsgálat alapján — a talajjavítást (meszezést, trágyázást stb) is. Ezt ők a kísérleti területen elvégezték, s így született az első év termés- eredménye. Kétségtelen, hogy az alag- csövezés és a vele járó talaj- javítás jelentős beruházásokat igényel. Ennek elvégzésére egy-egy tsz aligha vállalkozhat. Van azonban megoldás. Az égetett agyagból készülő csövek gyártására társulhatnának a termelő- szövetkezetek, a beregi, érintett közös gazdaságok. Sőt ilyen vállalkozás létesítése is elképzelhető. Ezekhez meg kellene építeni a szükséges égetőkemencéket, közösen beszerezni a szükséges berendezéseket, feleszereléseket, szakembereket. Természetes, hogy ez jelentős állami támogatást is igényelne. Szakembereknek- el kellene végezni a szükséges számításokat, hogyan lenne a legolcsóbb, s milyen módon érdemes e gondolattal foglalkozni. Ezer holdak várnak javításra Egy biztos: az alagcsöve- zéses szovjet módszerrel és a vele járó talajjavítással Beregben és Szatmárban ezer és ezer holdak válnának hasznosíthatóvá. Olyan területek, amelyek korábban semmit nem termettek vagy csak silány legelőkként használták őket. Persze föld nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, s éppen ezért e közös gazdaságok rá vannak kényszerülve, hogy ézeket is valamilyen módon, nagyobb ráfordításokkal hasznosítsák, amely megdrágítja a termelést is, a termékek árát is. Egyéves gyakorlat, tapasztalat nem jogosíthat fel senkit arra, hogy 'messzemenő .következtetéseket vonjon le. De érdemes a csaroda-tákosi Uj Élet Tsz szovjet kísérletét figyelemmel kísérni, s három-négy esztendő eredményei alapján a bevált módszereket terjeszteni, általánosítani, Farkas Kálmán váló növényvédőszerek hatása rövidebb-hosszabb idő után jelentős mértékben csökken. Hiába permeteznek, poroznak velük, a kártevők egy része tovább él és károsít, sőt szaporodik is. Különösen gyorsan lelteit hatástalanok egyes erős utka- irtó-készítmények. de szembetűnő az is, hogy a kakas - lábfű. a folyóka és még több hasonló veszélyes gyomnövény ellen alig hatnak a gyomirtószerek. Hatástalan mérgek Ha a kártékony szervezetek ellen javasolt n'vényvédőszereket a használati utasítás szerint készítik el. megfelelően használják fel. és mégis hatástalanok maradnak, akkor ennek az oka rendszerint az. hogy a kártékony szervezetnek olyan egyedei szaporodtak el, amelyek már „megszokták” a használt szert, vagyis rezisz- tensek lettek. A növényvédőszerekkel szembeni rezisztencia mind nagyobb jelentőségét bizonyítja, hogy már közel kétszáz kártékony szervezetről állapították meg. hogy kifejlődött bennük ilyen ellenállóság, és ezek száma sajnos állandóan gyarapodik. A jövőben mindazoknál a kártékony szervezeteknél számolni kell az ellenállóképesség veszélyével, amelyek ellen rendszeresen védekeznek vegyi anyagokkal. Ezért nagyon fontos a növényvédőszerekkel szembeni ellenállóság okainak feltárása. Annyit már sikerült megállapítani, hogy a kártékony rovaroknál az ellenálló egyedek sokszor képesek gyorsan elbontani a növényvédőszerek hatóan-a- gát. Ugyancsak a rovaroknál mutatták ki azt is, hogy a szervezetükre veszélyes méreganyag gyakran a méregre érzéketlen zsírszövetükbe kerül, ahol felhalmozódhat anélkül, hogy elpusztulnának tőle, és emiatt lesz hatástalan a növényvédőszer. Olvan ellenállóképesség is lehetséges, aminek alapja az, hogy a károsító szervezet a növényvédőszer hatóanyagát bontó ellenanyagot terrrej. Ezeken kívül még egyéb, jeJégeső, jégverés Mire számíthatunk a nyáron ? Az emberiség évszázadok óta próbál védekezni a jégesők ellen, — sikertelenül. A jégelhárítás céljára a misztikus, vallási szertartásoktól kezdve a viharágyukig, s egyéb eszközökig, mindent kipróbált. Több ezer viharágyú műkő-1 dött hazánkban 1900 és 1910 között, de hiába. A kudarc ráirányította a gazdák figyelmét az egyetlen, — már ami az anyagi következményeket illeti — védekezési lehetőségre, a jégbiztosításra. Első helyen állt az elmúlt évben a mezőgazdasági károk között a jégverés (az összes mezőgazdasági kárra tavaly közel másfél milliárd forintot fordított az Állami Biztosító, ebből csak jégkárra 581 milliót fizetett ki) és sajnos az utóbbi évek adataiból az is kitűnik, hogy a jégkár országosan emel ke iáik. Meteorológiai megfigyelések szerint hazáhkban június, közvetlenül utána pedig május a legveszélyesebb hónap a jég szempontjából, de a nyár és a kora ősz minden szakában is lehetséges óriási pusztítást okozó jégverés. Évtizedes ritkaság volt az 1964. június 8-i egerbaktai 60 perces jégeső. Leggyakrabban 5—8 percig zuhog, szakad a jég, de még ilyen rövid idő alatt is katasztrofális veszteségeket tud okozni. Jégesős napok átlagos' évi száma a megyék egész területére vonatkoztatva 13 ev adatai alapján. Délután 3 és 6 óra között van a legtöbb és legerősebb jégverés. A károk zömét a borsó és a mogyoró nagyságú jég okozza, különösen akkor, ha erős széllel párosul és oldalról éri a növényt. Nincs megye jégverés nélkül — állapítja meg a Meteorológiai Intézet térképe, amely jelentős információ a mezőgazdasági termelés irányítóinak éti a gazdálkodóknak. A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy 1970-ben a jégesős napok száma ismét növekszik. Legalábbis ezt támasztja alá több eddigi, a szokásostól és a sokévi átlagtól eltérő időjárási jelenség. Például; a napi középhőmérséklettől eltérő nagyobb fokú ingadozások, késői, csapadékos kitavaszodás, stb. Minimálisan 14 jeges napra számíthatnak Komárom megyében, Borsodban pedig közel 60 jeges nappal számolhatnak a mezőgazdasági szakemberek. Természetesen az időjárás minden évben szolgálhat újabb meglepetésekké1,. . Tavaly nem akadt egyetlen olyan „bátor” meteorológus sem, aki ki merte volna jelenteni, hogy az idei tél évszázados rekordot fog dönteni havazásban» Hatékony ellenszer: a szerrotáció Azonban már az eddigi kutatások, megfigyelések is bi- zonjutják, hogy a növényvédőszerekkel szembeni ellen- úllóképesség nem öröklött tulajdonsága a kártékony szervezetnek, hanem ugyanazoknak a növényvédőszereknek az egymás utáni gyakori használata során alakul ki. Éppen ebből adódik a káros ellenállóképesség kialakulásának ma még egyedüli hatásos ellenszere, a szer- rotáció. Ugyanannak a szernek az egymást követő többszöri használata helyett, azonos hatású, de különböző összetételű, eltérő hatóanyagtartalmú szereket kell válta- koztatva használni, hogy ne szokhassak meg a védekező- szereket a kárr :ó szervezetek. Ennek kedvező hatását jelentősen növeli a növényvédőszerek előírt adagolásának szigorú betartása. Megkezdődött már olyan növényvédőszerek gyártásának az előkészítése is, amelyek egyik hatóanyagrésze megakadályozná a kártékony szervezeteknek a szerrel szembeni ellenanyagtermelését. Azonban ezek a szerek is csak olyan esetekben lehetnek hatásosak, amikor az ellenállóképesség a hatóanyagot bontó ellenanyagtermelésből adódik. Az ellenállóképesség egyéb eseteinek leküzdésére egyelőre továbbra is csak a szerrotá- ció lehetősége marad, Komisszár Lajt* Szakkönyvtárunk Gyümökstárolás A gyümölcstárolás fontosságát és szakszerű megoldásának sürgősségét aligha kell a szakemberek előtt hangsúlyozni. Az élelmiszer-termelés egyik olyan problémája ez, amely hosszú évek óta és egyre sürgetőbben van napirenden. Érdekes vagy inkább sajnálatos módon mindeddig csak egy fejezet, tudományos értekezés adott némi útbaigazítást, de a probléma egésze nélkülözte a korszerű ismeretek összefoglalását. Ezért lehet örömmel üdvözölni Boros Rezső: Gyümölcstárolás című könyvének megjelenését (A munka természetesen kollektiv mű.) A gyümölcstárolás munkafázisonkénti és sajátosságok szerinti csoportosításban tárgyalja a témát. Minden jel szerint igen hasznos és régen várt kiegészítője ez a könyv a gyümölcstermesztés általános szakirodaimának. A gépek üzemeltetése A gépeknek egyre nagyobb szerepük van a termelésben, a lakosság bőségesebb ellátásában. Sokféle gépet alkalmaznak, mindegyiknek más más a szex-epe, a technológiája. Egy szerzői kollektíva összegyűjtötte most ezeket a technológiákat és a gépesített termesztési eljárások sokféleségét és azt úgy írta le, hogy a gyakorlati életben is fel tudják használni. így vált a Tibold Vilmos szerkesztésében, s a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában megjelent könyv üzemi kézikönyvvé. Külön fejezetek foglalkoznak a mezőgazdasági gépek műszaki és üzemi vizsgálatával, a bejáratással és korrózióvédelemmel, az üzemanyagok szakszerű megválasztásával és tárolásával, továbbá egyes termelési ágak technológiájával: talajműveléssel, vetéssel, növényápolással, öntözéssel, kertészkedéssel. Igen értékes segítséget nyújt gyakorlati szempontból a technológiák összeállítását szolgáló táblázatod és illusztrációk közléflfc
