Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

we. «prüfe ti ««feW-WACrrAHOHSRA» S oldat Bizalom a fiataloknak Tóth Gyulát, ezt az egy­szerű. becsületes és jól gaz­dálkodó parasztembert a felismerés döbbentette rá, hogy egy kiterebélyesedett nagy gazdaság több szakér­telmet kíván, mint ameny- nyived ő rendelkezik. Egy ideig még csak elboldogult mint elnök a kis közösség vezetésével, a Petőfi Tsz­szel. Később a négyezer hol­das Uj Barázdának lett a főugronómusa. Ez meghalad­ta képességeit. Féltékenység nélkül önként adta át a helyét. Van ebben valami nemes gesztus is. beismerés is. de semmi nyoma a féltékeny­ségnek. Azt hiszem kevesen tudnak így cselekedni, beis­merni, s azt mondani: les­sek. itt az asztal. átadom, jöjjenek a fiatalabbak. az agrármérnökök ők ezt job­ban értik. Ö így tett: Újságolják a kein öcséi tsz tagjai, hogy az elnökkel együtt kérte fel az állami gazdaságban dolgozó fiatal szakembert, a most 33 esztendős Orosz Miklóst, vállalja el a íőmezőgazdászi posztot helyette. — Kitüntetésnek éreztem a bizalmat — emlékezik a főmezőgazdász Persze akad­tak az idősebb parasztembe­rek között, akik úgy gondol­ták elég fiatal és tapaszta­latlan vagyak, s ezt mond­ták: no majd meglátjuk mit produkál. Orosz Miklós akkor még alig 30 esztendős volt. S így válaszolt: — Nem én produkálok, hanem együtt. Három esztendő telt el azóta. Nem csal? megszeret­ték. de tekintélyt is vívott ki magának. S ha nem is ment simán minden. az együttes erőfeszítés, a kö­zös munka, a szakértelem összekovácsol ta a közösség­gel, mely I969-re már jó eredményeket produkált. A gépesítés, a kemizálás. a vegyszerek használata, páro­sulva az emberek szorgal­mával jó gazdasággá alakí­totta a kemecsei Uj Barázda Tsz-t. Csak néhány példát: ku­koricából (májusi morzsolt- ban) 268 holdon, 28,3 mázsás átlagot takarítottak be. Nap­raforgóból (110 holdon) átla­gosan 10,2 mázsát, búzából (305 holdon) holdanként 14,5 mázsát, stb. Fejlődött az állattenyésztés is. A tejho­zam tehenenként meghalad - ta a 3000 litert. A tavalyi évi tiszta jöve­delmük 11 és fél millió fö­lött volt. a tagonkénti jöve­delem súrolta a 12 ezer forintot, s fejlesztési alapra 3 millió 400 ezret, a szociá­lisra pedig 330 ezret, tartalé­koltak. Étvágy — evés közben Ezekben már tükröződik egy új nemzedék szakértel­me, egy másik generáció el­képzelése. S mint mondják evés közben jön meg az étvágy — belátta a tsz-veze- lőseg is. hogy több szak­emberre van szükség. Fiata­lokra. akik telve vannak ambícióval, energiával. s ezeknek kell biztosítani a lehetőséget, hogy elképzelé­seiket valóra váltsák. Ez persze nem történhet egy­szerre. Meg kell szerezniük a szükséges gyakorlatot. ta­pasztalatokat. Ezt teszi most Húszta íst- vánné friss diplomás agrár- mémöik, Hata ly ált Gy u la agrármérnök. Nemes Zoltán gépésztechnikus, Bornemisz- sza Gyula felsőfokú kertész­technikus. Turányi Imre fel­sőfokú állattenyésztési tech­nikus, Nyeste Gyula felsőfo­kú mezőgazdasági gépész- technikus. Nagy Gábor ker­tésztechnikus. S azt mondják, nyomát sem érzik annak, hogy félté­kenyek lennének rájuk. Az elmúlt 10 esztendő terme­lőszövetkezeti sikerei, a szak­emberek tenniakaxása meg­változtatta , az egyszerű pa­rasztemberek gondolkodását is. Belátták, ha előre akar­nak jutni, több szakemberre van szükség. És van türelem is hozzá .iuk. Huszta Istvánná újságol­ta: — Szorongással jöttem 3 hónappal ezelőtt. Egyrészt nő vagyok, s a mi szak­mánkban a férfiakat jobban kedvelik. De mondhatom, várakozáson felül kelleme­sen csalódtam. Szívesen se­gítenek, s számítanak a munkámra, pedig gyakornok vagyok. Jelenleg a Jakab Imre által vezetett brigád mellett dolgozom. Ismerke­dem az emberekkel, a terű lettel, s a brigád vezetésé­vel. Hatályúk Gyula akarva- ukaratlan belekerült a vízbe Úsznia kellett. — Guszti András. a bri­gádvezetőm beteg lett, s be­dobtak a vízbe. 1080 hol­dam van. s 32 ember. Úgy érzem sikerült a megfelelő hangnemet megtalálni — mondja. Nyaltig van a tava­szi munkákban, a szántás­vetés. talajelőkészítés tenni­valóiban. Van elképzelése a jelenlegi szervezeti felépítés megváltoztatására. amelyet a fejlődés gyorsan igényel. Fontos, hogy igényeljék a javaslatait, s ne érezze, hiá­bavaló a törekvése. ,Jóindulattal találkoztunk“ Kis eszmecsere alakul ki a fiatal szakemberek és Orosz Miklós, valamint a tsz üzemgazdásza, a községi csúcsvezetöség titkára. Mező­si László között. Kialakuló­ban van a 300-as komplex szarvasmarhatelep építése. Jövőre befejezik. Tavaly már épült egy tehénistálló, idén egy újabb es egy mes­terséges borjúnevelő is elké­szül. Ezek irányítása egész embert kíván. Itt szükséges figyelembe venni Halal.vák Gyula javaslatát önálló fő- állattenyészrtőre van szük­ség. — Legnagyobb gondunk a szakmunkásellátással van — veti közbe Mezősi László. — Járjuk az iskolákat, beszél­getünk a fiatalokkal, de még nincs jelentkező. Eddig csak két szakmunkásunk van az állattenyésztésben. A felnőt­tek közül próbáljuk megol­dani az ellátást. E szakemberek közül négy a gyakornok. Be kell még érniök. Ebben, kérnek és kapnak is segítséget. Áldozni kell rájuk, hogy produkálja­nak. Ök szeretnének maradni Azt hisszük nincs semmi akadálya. Huszta Istvánne mondja: — Jóindulattal találkoz­tunk mind a vezetők, mind az emberek részéről. Igazán elégedettek vagyunk. Farkas Kálmán Szövetkezet, Patyolat — és kisiparosok Javulóban a szolgáltatás a mátészalkai járásban Mátészalka varost leszá­mítva, az egész járásban egyetlen ktsz végez a lakos­ság részére javító-szolgálta­tó tevékenységet. Ez a kis­ipari szövetkezet is a csen- geri járás megszűnése után lett a mátészalkai járásé, addig a csengeri járáshoz tartozott. Éppen ezért kie­melten fontosnak tartják a járás vezető szakemberei fi magánkisipar fejlesztését. A Porcsalmai Vegyes Ktaz elsősorban építőipari jellegű szövetkezet. Emellett azon­ban sokoldalú tevékenységet fejt ki. Van asztalos-, üve­gező, s* oafestő, kályhás-, női szabó, cipész, villany- szerelő, lakatos-, vízvezeték­szerelő, rádió-leje vízi 6 és háztartási kisgép javító rész­lege is, bár ez utóbbi Csen­géi- székhellyel működik, mint a porcsalmai ktsz ki- rendeltsége. A szolgáltatóipar fejlesz­téséről megjelent kormány- határozat óta sokat javulta helyzet a szálkái járás köz­ségeiben. Ahová nem terjed ki a ktsz hatósugara, oda működési engedélyeket ad­nak a jelentkező kisiparo­soknak. A múlt év­ben csaknem hatva- nar kértek és kanta1 ilyen engedélyt- Ami a leg- örvendetesebb. nem a me­gyei építőiparban dolgozók, hanem többségi''’‘ben a me­gy«! kívülre járók kértek működési engedélyt a Járás Községeibe. Van azonban a kisiparban is fluktuáció. Az iparenge­délyt kérők a javító-szol gal­tató szakmákban kétéves adómentességet kapnak. So­kan kihasználják ezt a lehe­tőséget, működési engedélyt kérnék és amikor letelik a két év, akkor visszaadják az ipart és elmennek válla­latokhoz dolgozni. A múlt evben is visszaéltek neha- nyan ezzel a lehetőséggel. Legtöbb engedélyt Kőmű­ves és ács szakmákra kérik. Jelentős előrelépés történt a rádió- és televízió-, vala­mint a háztartási kisgépja- vítas terén. Korábban a GEt.KA-s.zerv ízen, a poros­aimat ktsz-en és egyetlen kisiparoson kívül más nem végzett ilyen tevékenységei. Ebben az évben már van Mérken. Hodászon, Ököritó- fülpösön, G.vőrteleken, és Kocsordon. Most ad­ják ki az iparenge­délyt Nyírmeggyesen és Por­osaimén; Nagyecseden pedig a termelőszövetkezet végzi a tv- és rádiójavításokat. Gondot okoz, hogy öt éve nem történt beisko’ázás a ipész szakmába, és ilyen tevékenységre az utóbbi években senki nem kér en­gedélyt. Jelenleg még min­den "községben van, aki el­végezze a javításokat, de általában idősebb emberek és elöregedéstől lehet tarta­ni. Teljesen megoldott ugyanakkor a községekben a fodrászszolgáltatás. Minde­nütt van kisiparos, de ezek mellett a legtöbb községben ott van a szálkái ktsz íod- rászreszlege is. Űjabb jelentős szolgálta­tás bevezetésére kerülhet sor a közeljövőben néhány községben. A Patyolat Vál- laliyi ajánlatot tett a járás­nak, hogy Nagyecseden, Győrt eleken. Porosaimén, Tyúkodon, Nyircsa holy ban, Nagydoboson, Ópályiban, Fábiánházán, Kccsordon, Ököritófülpösön, Urában és Csengerújfaluban felvevő­helyeket létesítene olyan for mában, mint ahogy ez már sok helyen bevált, a földmű­vesszövetkezetekkel együtt­működve. A napokban még egy hasznos kezdeményezés szü­letett a Kraszna Áruház és a GELKA között. A GEL- Ka-szerviz munkáját sok­szor hátráltatta a szűk he­lyiség. Most az áruház egy helyiséget adott a javítások elvégzésére és ezért cseré­lvén a javítórészleg a Krasz- na Áruházban vásárolt ké szül ékeket 8 napon belül javítja meg. Balogh József 4 4z ítélet című új magyar film ősbemutatója Nyíregyházán Dózsa György szerepében Bessenyei Ferenc. Rangos művészi esemény színhelye volt a napokban a nyíregyházi Krúdy filmszín­ház. A film alkotóinak je­lenlétében mutatták be kö­zönség előtt első ízben a Dózsa-íéle parasztháború­ról és forradalomról szóló új magyar filmet, az ítéletet. Kosa Ferenc rendező el­mondta: ne várjanak látvá­nyos, felhőtlen ragyogást, sem könnyű szórakozást, mert ez a film a magyar történelem egyik legsúlyo­sabb, legkiélezettebb esemé­nyéhez kapcsolódik. ..Azt szeretnénk, ha velünk együtt gondolkodnának hazáról, cselekvésről, emberi helytál­lásról. ..” Emléket állítani a magyar történelem nagy alakjának, Dózsa Györgynek, a paraszt­forradalom sok. ezer névte­lenjének — önmagában is több, mint dicséretes vállal­kozás. Eddig adósa volt a szocialista filmművészet tör­ténelmünk e tragikus kor­szakának. Kosa Ferenc fia­tal filmrendező és Csoóri Sándor író valószínű tisztá­ban volt e vállalkozás sú­lyával, felelősségével, sőt kockázatával. Nem csupán történelmi tablót, illusztrá­ciót akartak nyújtani. Sok­kal többet, maradandóbbat és időszerűbbet. Hozzásegí­teni az utókort, hogy törté­nelmünk egyik sorsdöntő eseményét torzítások nélkül ismerje meg, s kerüljön job­ban emberközelbe — emberi mivoltában is érzékelhetővé — a nagy parasztvezér. Ennél fs továbbmentek a film alkotói: a forradalmár magatartásának „egyetemes” kritériumait, történelmi felelősségét, erényeinek és gyengéinek következmé­nyeit kutatták őszinte szen­vedélyességgel, a nemzeti ön­ismeret mélyítésének szándé­kával. Lehetett volna ez a film látványosabb, hatalmas csa­tajelenetekkel. külsődleges összecsapásokkal. Helyette a valóságos^ drama nem is annyira a csatamezükön iz­zik, hanem a székely Dózsa Györgyben. Egy emberben, akit a történelmi helyzet és saját rátermettsége a pa­rasztforradalom vezetőjévé tett meg, s akinek egyszerre kellett ítélkezni a vérszom­jas, jobbágygyilkos főurak és saját katonáinak kilengé­sei, nem utolsósorban pedig saját gyengéi, botlásai fö­lött. Megérteni az elkesere­dett és agyongyötört testvé­reinek bosszút kiáltó sza­vait. érzéséit, egyben védeni a forradalom tisztaságát, fe­gyelmét. Dózsa György helytállásá­nak végső próbája — amire a film alkotói mondanivaló­juk súlyát exponálták — a belső lelkiismereti harc, me­lyet láncra verve vív önma­gával. Felismeri; a halálon túl létezik valami, ami több, mint a fizikai elpusztulás. Nem tagadja meg hitét, cse­lekedeteit, a láthatatlanul benne munkáló törvényt; ,,Űgy lehetsz ember, ha sza­baddá teszel másokat.” Nem hajlik Werbőczy már-már szimpatikusnak látszó alakja kérlelésére, hogy a levert se­reg előtt tagadja meg tetteit, s így megmentheti kaszásai­nak tízezreit. Werbőczy ta­lán Dózsa erkölcsi-lelki ere­jének összeroppanására szá­mít, a vezért téve felelőssé negyvenezer jobbágy és ugyanennyi hozzátartozó éle­téért haláláért. Dózsának még'a hihetetlen lelki kény­szerrel is van ereje, józan­sága megbirkózni. A tüzes trónt, a tüzes koronát vá­lasztja. .. Az ítélet — nem hiába hároméves gyűjtő, alkotó és gondolkodó munka van ben­ne — lenyűgöző hatású film­dráma. A nézők elemi erő­vel érzékelik az 1514-es na- raszlforradalom előzmé­nyeit, bukásának körülmé­nyeit, a haza sorsával vajmi keveset törődő főurak mér­hetetlen vérszomját, történel­mi bűneit, melyek az évszá­zadok múlásával sem évül­nek el. ök ácsolták Mohács keresztjét a vész előtt. a nemzet fenntartó és védó erejét, a jobbágyok tíz- és százezreit mészárolták le. mert ott voltak Dózsa sere­gében. A film gyújtópontja a for­radalmár személyes drámá­ja. De nem mellékes sze­replői a drámai sodrású ese­ményeknek a paraszttöme­gek sem. A nép. amelynek soraiban a magyarokon kí­vül ott vannak a románok, szlovákok, szerbek is. Az ítélet internacionalista alko­tás. Ady Endre, József Atti­la, Bartók Béla szelleme irá­nyította az alkotók munká­ját: magyar, roman és szlo­vák művészek, alkotótársak közös erőfeszítésének ered­ménye. A Kárpát-medence népeinek közös történelmi sorsát, a népek egymásra utaltságát, azonos célú küz­delmeit sugallja a ma vilá­gának. Ha var; megyeszékhely, amely mezőgazdasági terület­be ágyazva éli életét, Nyíregy­háza ilyen. Körös körül ter­melőszövetkezetek, szakszö­vetkezetek, élénk gazdasági működést kifejtő tanyavilág. Mégis, ha megnézzük a MÉK beszerzési forrásait, több zöldséget es gyümölcsöt hoz­nak a város ellátásara távoli, néha meg dunántúli megyék bői is, mint amennyit a va ros közvetlen környéke ad. Azt szoktuk mondani, nog korunkban a közlekedés má' nem jelenthet akadályt a? áruk továbbítása előtt. Ez igaz ts. De az árakban, a vasút megterhelésében nem kis tényező, hogy ezertonna; nagyságrendben több száz ki lométerröl, vagy pár száz mé térről látjuk el az élelmiszer piacot. A városi tanács — a Nyír­egyházi Járási Tanács közre­működésével — még az el­Az írók, Csoóri Sándor ét Kosa Ferenc gondolati szi­gorúsága, Sára Sándor opera­tőr képeinek szuggesztív ere­je, Bessenyei Ferenc „Dózsa” és Koltai János „Lórinez pap” alakításában nyújtott színészi teljesítménye, a ren­dező. Kosa Ferenc érdeméi­vé! egyenrangú Itt említjük a nem hivatásos színes/, a nyíregyházi Izsák Imre mar­káns szereplését, älu Eiózsa egyik alvezérét alakítja. A film művészi eszközei az ember belső világára, „törvényeire” koncentrá­lódnak. Az egyes jelenetek — a sereg elemi erejű vi~ - dása, a nagyobb totálképek — magukon viselik az alko­tók korábbi filmjeinek je­gyeit. Ez előnyei mellett az­zal is jár: a kölcsönvett mo­tívumok. azonos mondatok, túl ismerősek ahhoz, hogy újként hassanak. Nem való­színű, hogy erőssege a film­nek a naturalizmusában két­ségtelenül hatásos jelenetsor a tüzes trón körül. Nem az ulszemérem mondatja ve­lünk, de tartalmi és művé­szi szempontból aligha in­dokolt és motivált a pestis elleni mitikus szántójelenet, a meztelen szüzekkel. A film modern alkotás — természetesen nem a kifogá­solt momentumok teszik az­zá, — hanem gondolatisága. Korszerű szemlélettel, tehet­séggel, felelősséggel szól tör­ténelemről, helytállásról, em­beri méltóságról. Páll Géza múlt év decemberében ősz­szehívott egy megbeszélést, melynek feladata a probléma megoldása lett volna. Azért kell feltételes módba tenni az előző mondatot, mert ezen a a értekezleten szép szavak, el­hangzottak, elhatározták egy olyan termelőszövetkezeti ársulás életre hívását, mely a gyúrt tésztától kezdve a pri­mőrökig korlátlan mennyi­ségben ellátja a kereskedel­met. A szavak elhangzottak, 'öFténni nem történt semmi, l.egalábbis nem tudunk róla. "'edig érdeklődtünk. A nyom- íai munkától kezdve a fagy- alttölcsérig ma már minden uelíéküzemági tevékenységre allalkoznak termelőszövetke- -eteink. Jó lenne, ha arra is ondolnának, ami alapvető ■ladatűk: az élelmiszer-ter- nelés. Igen jövedelmez: eltek« üzemág volna ez is. LAPSZÉLEN: Érthetetlen késés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents