Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

Í9T6 mírelus 18. EELWf MAG7ARARS7ÄS S. o!d*J Auc§ökkemé§ vállalati költségre Egy üzletpolitikai ' terv meghat ározha ti a bármely ik kereskedelmi vállalat éves munkáját, de távolabbra is tekinthet. S ez az utóbbi a jobb. A Nyíregyházi TÜZÉP — most tizedszer teljesitettf a kiváló vállalat feltételeit! — idei üzletpolitikájában né­hány olyan részre bukkan­hat a figyelmes olvasó, ami egv-egv tendencia elindítója lehet. *, A legérdekesebb talán az ahogyan a várható forgalmat és nyereséget tervezték. 55 milliós bevételnövel; -dés mellé 3.4 milliós eredmény növekedést várna'v Az arány majdnem egyenlő, talán a bevételek növekednek majd néhány tized százalékkal g' "rsabban.-érdekes és jellemző e gyón szolid, s egyálta­lán nem „rámenős'’ üzletpo­litikát. takar. Arányos terve­zés s egyáltalán nem üt ki raita a mostanában egyre g ■ akoribb nyereségben tri k u s kereskedelmi szemlélet. Nem akarja „megvágni” a vevőt — egyszerűen üzletelni akar hiszen ez a feladata. Miben jelentkezik az üzlet­politikának ez a szolidsága? Például az árakban. (S ez afc, ami, már sokkal mesz- szebbre mutat.) Azon gondol­kodnak hogyan lehetne ará ayosítani a forgalmat nyá­kon és télen az árpolitikával, s hogyan lehetne növelni az mtesi kedvet. Nyáron — s ez már a ko­rábbi években kialakult gya­korlat — árengedményt ad­nak a tüzelővásári óknak. De van egy új gondolat is. A csoportos vásárlóknak, akik­nek vaepnból tudnák érté­kesítem lehat '--evesebb a rakodás. — fuvarköltSaé- kedvezménvt szedetnének ad­ni. Ugyanígy van az építő­anyag-ellátásban Is. A kü­lönböző s most már nyugod­tan mondhatjuk- nagyvona­lúan alakított kooperációi; elsősorban a stabil ellátás érdekében szüleinek, de azért az ár sem mellékes. Nem akarnak mindenen nyerni — és ez a döntő. Az indiai palat például vesz­teséges áron adják el. Baj ez? Dehogy baj. A palahi­ány akadályozta az építkezé­seket, volt olyan, aki ilyen hiányok miatt nem (vágott bele. De ami a pala vám­ján elmegy, megtérül a tég­la. a cement vagy a faanyag vévjén. Saját járművet állí­tanak be, házhoz szállítják a folyamkavicsot — ez nem nsak szolgáltatás, hanem az áru utjának egyszerűsítésé, aminek még árcsökkenés is tehet az eredménye. S nem. csak ezek a példák vannak. Az üzletpolitikai terv vi­lágosan leszögezi- az árpoliti­kát és az árukínálat rendsze­rét úgy alakítják, hogy előse­gítsék az olcsó építkezés le­hetőségeit; a tüzelőanyagnál .'«dig nem állami támogatást várnak az árszínvonal csök­kenését a vállalati költsé­gekből fedezik. A TÜZÉP — úgy véljük — azt példázza, ami nagyon fontos lenne a kereskedel­münkben: a százszor elmon­dott „nagy forgalom, kis ha­szon” élvét. Persze, ahhoz hallatlan erőfeszítések szük­ségesek, hogy a tevékenysé­get állandóan és nagy ütem­ben bővítsék, s ez nehezebb, mint egyszerű áremelé­sekkel. az árrések adta le­hetőségekkel a vevő zsebére alapozva növeli az ered­ményt. K. I. írbátorí kezdeményezés Egymillió forint a közétkeztetés fejlesztésére LAPSZÉLEN Mostohák? Negyedik éve. hogy beköl­töztek a lakók a Stadion út közepén lévő szövetkezeti és tanácsi lakásokba. Az új emeletes házak körül a ker­tészeti vállalat fűvel ültette be az üresen maradt része­ket. A parkok közötti sétá­nyokat — ez nem a legsze­rencsésebb — zúzott kővel borították be. A lakásokhoz vezető utat pedig lebetonoz­ták. Illetve, egy kivételével be- - tónoztak le csak. Ez pedig a 16. számú épület. Éppen az, amelyik a legtávolabb esik mindkét oldalon a kövesd t- hoz. Télen a fagy, nyáron a 6zarazság idején nincs is probléma. Annál több ta- ' vasszal és ősszelj amikor bo­káig ér a sár. Talán a leg­alacsonyabban fekvő része ez az Északi Alközpontnak, aho­vá a legtöbb csapadék össze­gyűl. De még ennél is lényege­sebb az, hogy ha már négy évvel ezelőtt elfelejtették a járdát megépíteni, később a iakógyűlésen megígérték .az illetékések. Akkor, miért nincs még most sem? Az itt lakó közel nyolcvan em­ber ugyanannyit fizetett a szövetkezeti lakásért, mint a többi épületek lakói, a ta­nácsi lakásokról pedig ne is beszéljünk. Miért mostohák ezek az emberek tehát a sa­ját pénzükért? Balogh József Újszerű kezdeményezest mondhat magáénak a Nyír­bátori Községi Tanács. Tér- veik között szerepel egy közétkeztetési üzem felépíté­se. A jelenlegi gyakorlat sze­rint á különböző intézmé­nyeknél. illetve üzsniyckben javarészt korszerűtlen, sok­szor még az egészségügyi kö­vetelményeknek sem megfe­lelő konyhákban készítik él az üzemi ebédet. A bővítés­nek, új éttermek építésének gátat szab a drága építési költség, ami egy-egy üzem­nél igen jelentős lenne. Ezért vetette fél a tanács azt a javaslatot, hogy egyesítsék erőiket, s közösen hozzanak létre egy modem konyhát és éttermei. Az üzemeknél megoldásra vár többek között a cipőgyár­ban, a dohánybeváltó üzemben, a VOSZK palac­kozó telepén az üzemi étkez­tetés. Az óvodáknál, az álta­lános iskolai napközi otthon - bem e> a középiskolai kollégiumban ugyancsak a központi konyha létrehozása jelenti a megoldást, míg az ipart tanulók étikeztetése is csak így biztosítható. Emel­lett a különböző szerveknél, a tanácsnál, az OTP. a Nemzeti Bank és az Állami Biztosító fiókjainál a jelen­legi szükségmegoldás helyett szintén a központi konyhá­val éV ettéromriiéi lőhet ’éé- gíterít a gondokon. A tervek és a szép javas­latok mellett a tanács a konkrét anyagi hozzájáru­lással is az élen jár. A fej­lesztési alapból 1 millió fo­rintot szármáit erre a célra, de még a járási tanács is hozzájárul az építkezéshez mintegy félmillió forinttal. A költségek előreláthatólag .'5—3.5 millió forint körül lesznek, ezért az üzemektől is segítségei várnak. A közétkeztetési üzemet a község központjában kíván­ják felépíteni egy 300 szemé­lyes étteremmel együtt. Az üzemekbe, iskolákba a köz­ponti konyháról — ahol mintegy háromezer adagot tudnának fózni — szállíta­nák ki az ebédet. Az épít­kezést — a tanács tervei sze­rint — legkésőbb a jövő év­ben elkezdik. <1. b.) LAPC SÁN KA Panaszkodtam a feleségem­nek, hogy Szabolcs megye székhelyén, á lapcéánká ne­vezetű csodálatos krumplis sütemény hazájában könyö­rögni kell a vendég látóipar­nak, hogy az ember lapé son­kát kapjon. — Ne könyörögj, — mondta — majd én csiná­lok neked annyit, hogy bele­repedsz. Az utolsó szó hangsúlyára Akkor még egyikünk sem fi­gyelt jel. Nem szabolcsi ásszoiiy, de gondoltam, eiíy- nyi idő alatt megtanulhatta. Beültem a tekét nézni, mint engedelmes jó férj. O hieg kiment lápcsánkát csináliii, inint engedelmes jé féleség. Már árra fél kellett volna figyelném, amlkof bekiabált a 'lanyhából, hogy aseongya: —- Krumpli kell belé? Kikiábáltam, hogy azZtd kezdődik. ÉS résiem kell Éppen érdekes műsor hőit, ideges voltam* «mikor be­jött. hogy a megfelelő tuigy- ságú reszelöt én válasszam ki. Már Zalainai Sarolta énekelt, amikor megkérdezte, hogyan tovább. Mondtam, hogy a liszt következik. A híradó legizgalmasabb részé­nél tartottunk, amikor ér­deklődött, hogy zsírral, olaj­jal, vagy vajjal csinálja, esetleg margarinnal? Idege­sen odaszóltam, hogy bár­melyikkel. Mint utólag ki­derült, úgy gondolta, vagy értette, hogy mindegyikkel. Nem akarom részletezni, A sorsdöntő fordulat egyszerre erkézett el Kiáss kapitány életében és á mi házi lap- csánkákészítééünk közben. Kiáss éppen két őrt lőtt le, de inég hátra voltak á lé­nyegek, amikor sírásán bé- kéfdesett a konyhából: — Élesztőt tegyek bele? Mit lehet erre válaszolni? Klose nagy bájbán volt JTé- gyii” — mondtam. Tett. Mi­se vége ooU * tévéműsor­nak, meg volt dagasztva (!) a tészta. De e Iái mosódtunk. Mondtam, édes szivem, majd megsütöd holnap. Hadd kel­jen. Elaludtunk. Éjjel hatalmas pottyanásra ébredtem fel. Keresem a zaj okát. Hát a konyhában meg is találom. A kis piros lábosból kibuggyant a lapcsánkatészta és úgy ol­dalt lecsöpent a fele a fazék mellé. Na mondom, ezért nem ébresztem fel szegény­kémet, az izgalmak úgyis megviselték. Áttettem az egész tésztát a nagy piros fa­zékba. A kezem majdnem le tudtam mosni a zsiros, ta­padó tésztától. Lefeküdtem. Hajnali háromkor újabb „pötty" hang ébresztett. Most mér együtt mentünk ki. Ki­buggyant óz a nagy piros fazékból is. Reggel ötkor mér a szakajtóból is. Ami­kor elmentéin hazulról, már á vájdlingból is. Mig oda voltam, megsü­tötte. Tele volt vele az élés­kamra, az asztal, a spár, min­dén. Eleinte ízlett f*. Aztán kezdtünk eltelni vele Még Szoboravatás és képzőművészei! tárlat a Szamuely Tibor Úttörőházban Bensőséges ünnepség szín­helye volt március 8-án, va­sárnap délelőtt 11 órakor a Szamuely Tiborról elneve­zett nyíregyházi úttörőház. Az előcsarnokban a megye, a város párt és tömegszerve­zeteinek, társadalmi és köz- intézményeinek képviselői, az érdeklődők jelenlétében avatták fel Szamuely Tibor életnagysága szobrát, Olcsai Kis Zoltán alkotását. Dr. Ördög János, a városi tanács vb elnökhelyettese emléke­zett meg a nagy forradal­márról, városunk szülöttének munkásságáról, s adta át a szobrot az úttörőháznak. Vas Piroska, az úttörőház veze­tője vette át az alkotást a városi úttörőcsapatok nevé­ben, A szoboravató ünnepséget követően az emeleti nagyte­remben nyitották meg Sza­muely Tiborné Szilágyi Jo­lán festőművész tárlatát. Horváth Gabriella, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának he­lyettes vezetője közvetlen szavakkal méltatta Szilágyi Jolán munkásságát, akinek életében és művészetében összefonódott a forradalmi harc és a képzőművészetek iránti elkötelezettség. A gazdag tárlatot Borbély László művészettörténész, a Nemzeti Galéria munkatársa mutatta be a közönségnek. Szamuely Tiborné Szilágyi nem látszott híja. Hívtam is­merősöket. Ették, köszönték, elmentek. Még mindig az elején jártunk. Kimentem az utcára, kérdeztem az arra já­rókat: „Nem akarnak egy kis lapc'sánkát? Szívesen lá­tom rá.” Vált, aki jött. Ké­sőbb ingyen osztogattam. Még van. Hordjuk, mint a disznótoros kóstolót. Egyre nehezebben fogadják él, mért keményedik. És város­szerte viták ébredtek, hogy nem ketlett volna élesztővel csinálni. Meg, hogy csak élesztővel szabad. Továbbá, hogy bors nélkül ném igazi. Továbbá, hogy azt kell be­zárni, aki borsot tesz bele. Végül, de nem utoljára, hogy csak vajjal, sose vájjál, csak olajjal, olajjal sose, to­vábbá, hogy kizárólag há- csázsírtal, hajolajjal, diófá- rüggyel, napraforgóolajjal, kokuszzsírral, vagy farkas­faggyúval áz igazi. Az én problémám megoldódott. Kértem, nem kaptám. Most nem kérem és kapóm, Ügy kellett néke#L fgeefctéfe’ti Látogatók a kiállításon Jolán Munkacsy-dtjas festő- művésznő sokoldalú művé­szetének legjobb alkotásai szerepelnek a március 22-ig tartó nyíregyházi tárlaton. Munkáinak egy részét a Nemzeti Galéria már be­mutatta, de tartalmaz ez a kiállítás olyan plakátterve- ket, grafikákat, politikai ka­rikatúrákat is, amelyek ke­vésbé ismertek. Sőt közülük néhány férje szülővárosában, Nyíregyházán kerül először a nyilvánosság elé. Nemrég, a kiállítás rendezésekor ke­rült elő egyik ■ emlékezetes plakátja, „Be a Vörös Hadse­regbe,.,” .Hgsoploan kiemelkedő plakátja a „Minden gyárban legyen munkászászlóalj” cí­mű, — jellemző példái u forradalmár és művész fej­lődésének. ábrázoló módsze­reinek, szimbólumteremtő erejének. A Tanácsköztársaság ide­jén a proletárhaza védelmé­nek szolgálatába állította művészi tehetsegét; tobor- zó plakátokat, űjságrajzokat készített. A bukás után Né­metországban folytatta a küzdelmet szatirikus politi­kai karikatúráival, melyek­nek az a jellemzőjük, Hogy kevésbé késztették nevetés­re a nézőket, annál inkább eltek a szatirikus leleplezés eszközeivel. „Vérre menő” szatíra volt ez. mint a meg­fagyott proletárgyereket ábrázoló képe, vagy a líin- denburg és a későbbiekben a Hitler és Mussollini, Göbbels, stb. sorozat. Lezárják az és a Stadion út Az 5-ös sz. AKÖV és a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya tájékoz­tatása szerint 1970. március 16-tól március 30-ig lezár­ják a közúti forgalom elől az Erdei kitérő és a főiskola bejárata közötti útszakaszt. A 8-as számú autóbuszjárat Útvonala ezzel a következő­képpen módosul: Tanácsköz­társaság tér—Kossuth út— Garibaldi út—Ifjúság út (itt fordul), Garibaldi út—Kos­suth út^-Tanácsköztár saság tér. Március 30-tól május Sí­ig pedig lezárják a? Erdei kitérő és a Stadion ét közötti szakaszt. A 8-a» aptőfeusz menetvonala ettől kezdve a követkézé Hammel József fel?. Máig tart a művesznek olt- hatatlan politikai, közéleti érdeklődése. Bármerre járt vagy jár a nagyvilágban, mindenütt az emberiség sor­sa, az egyes. emberek élete köti le figyelmét, ad tápláló forrást sokoldalú művészeié­nek. A Szovjetunióban — ahol hosszú időt töltött — újabb és újabb munkái lát­tak napvilágot lapókban, fo­lyóiratokban, vagy éppen az utcák forgatagában, plakáto­kon. A politika nagy kérdé­séi együtt jelennek meg az emberrel. Kirgiz leány, viet­namiak, a Szamuely Tibor gyermekotthon, kis lakóinak gondolkodó portréiban, az Ózdi Kohászati Müvekben, kirándulás és mágánlátoga- tás során mindig ott feszül az ember iránti szeretet. La­kásának közelében, a lágy­mányosi presszóban is rneg- megfordul, amikor egészségi állapota engedi, megörökíti a törzsvendégeket, arcokat, jellemeket. Tájkepei finom, légies szárnyalással hazasze­retetéről vallanak, de igazi internacionalistához mél­tóan hazájának érez minden zugot a világban, ahol mun- kasemberek élnek. dolgoz­nak Sajnos személyesen beteg­sége miatt nem tudott részt venni férje szoboravalásán és tárlatának megnyitóján. De elküldte férje szülőváro­sának üzenetét, művészetét. Páll Géza Erdei kitérő közötti szakaszt lesz; Tánáesfcóztarsasag tér —Rákóczi út—Vasvári út— Stadion út—Kossuth út—Ta­nácsköztársaság tér. Az út­szakaszok elkészítése után, május 31-től, megindul a forgalom az újjáépített és a2 új utakon. így a sóstói autó­buszjárat már ezen az útvo­nalon fog közlekedni. A forgalomkorlátozások miatt a városi tanács vb épí­tési és közlekedési osztálya kéri azokat, akik az érintett útszakaszok mentén laknak, hogy különböző szállításaikat még a március 16-í határidő előtt végézzék el. mert már­cius 16-tól kezdve gépjár­művekkel ezekre áz útszaka­szokra. behajtass aas lehet

Next

/
Thumbnails
Contents