Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-10 / 58. szám
Í9T6 mírelus 18. EELWf MAG7ARARS7ÄS S. o!d*J Auc§ökkemé§ vállalati költségre Egy üzletpolitikai ' terv meghat ározha ti a bármely ik kereskedelmi vállalat éves munkáját, de távolabbra is tekinthet. S ez az utóbbi a jobb. A Nyíregyházi TÜZÉP — most tizedszer teljesitettf a kiváló vállalat feltételeit! — idei üzletpolitikájában néhány olyan részre bukkanhat a figyelmes olvasó, ami egv-egv tendencia elindítója lehet. *, A legérdekesebb talán az ahogyan a várható forgalmat és nyereséget tervezték. 55 milliós bevételnövel; -dés mellé 3.4 milliós eredmény növekedést várna'v Az arány majdnem egyenlő, talán a bevételek növekednek majd néhány tized százalékkal g' "rsabban.-érdekes és jellemző e gyón szolid, s egyáltalán nem „rámenős'’ üzletpolitikát. takar. Arányos tervezés s egyáltalán nem üt ki raita a mostanában egyre g ■ akoribb nyereségben tri k u s kereskedelmi szemlélet. Nem akarja „megvágni” a vevőt — egyszerűen üzletelni akar hiszen ez a feladata. Miben jelentkezik az üzletpolitikának ez a szolidsága? Például az árakban. (S ez afc, ami, már sokkal mesz- szebbre mutat.) Azon gondolkodnak hogyan lehetne ará ayosítani a forgalmat nyákon és télen az árpolitikával, s hogyan lehetne növelni az mtesi kedvet. Nyáron — s ez már a korábbi években kialakult gyakorlat — árengedményt adnak a tüzelővásári óknak. De van egy új gondolat is. A csoportos vásárlóknak, akiknek vaepnból tudnák értékesítem lehat '--evesebb a rakodás. — fuvarköltSaé- kedvezménvt szedetnének adni. Ugyanígy van az építőanyag-ellátásban Is. A különböző s most már nyugodtan mondhatjuk- nagyvonalúan alakított kooperációi; elsősorban a stabil ellátás érdekében szüleinek, de azért az ár sem mellékes. Nem akarnak mindenen nyerni — és ez a döntő. Az indiai palat például veszteséges áron adják el. Baj ez? Dehogy baj. A palahiány akadályozta az építkezéseket, volt olyan, aki ilyen hiányok miatt nem (vágott bele. De ami a pala vámján elmegy, megtérül a tégla. a cement vagy a faanyag vévjén. Saját járművet állítanak be, házhoz szállítják a folyamkavicsot — ez nem nsak szolgáltatás, hanem az áru utjának egyszerűsítésé, aminek még árcsökkenés is tehet az eredménye. S nem. csak ezek a példák vannak. Az üzletpolitikai terv világosan leszögezi- az árpolitikát és az árukínálat rendszerét úgy alakítják, hogy elősegítsék az olcsó építkezés lehetőségeit; a tüzelőanyagnál .'«dig nem állami támogatást várnak az árszínvonal csökkenését a vállalati költségekből fedezik. A TÜZÉP — úgy véljük — azt példázza, ami nagyon fontos lenne a kereskedelmünkben: a százszor elmondott „nagy forgalom, kis haszon” élvét. Persze, ahhoz hallatlan erőfeszítések szükségesek, hogy a tevékenységet állandóan és nagy ütemben bővítsék, s ez nehezebb, mint egyszerű áremelésekkel. az árrések adta lehetőségekkel a vevő zsebére alapozva növeli az eredményt. K. I. írbátorí kezdeményezés Egymillió forint a közétkeztetés fejlesztésére LAPSZÉLEN Mostohák? Negyedik éve. hogy beköltöztek a lakók a Stadion út közepén lévő szövetkezeti és tanácsi lakásokba. Az új emeletes házak körül a kertészeti vállalat fűvel ültette be az üresen maradt részeket. A parkok közötti sétányokat — ez nem a legszerencsésebb — zúzott kővel borították be. A lakásokhoz vezető utat pedig lebetonozták. Illetve, egy kivételével be- - tónoztak le csak. Ez pedig a 16. számú épület. Éppen az, amelyik a legtávolabb esik mindkét oldalon a kövesd t- hoz. Télen a fagy, nyáron a 6zarazság idején nincs is probléma. Annál több ta- ' vasszal és ősszelj amikor bokáig ér a sár. Talán a legalacsonyabban fekvő része ez az Északi Alközpontnak, ahová a legtöbb csapadék összegyűl. De még ennél is lényegesebb az, hogy ha már négy évvel ezelőtt elfelejtették a járdát megépíteni, később a iakógyűlésen megígérték .az illetékések. Akkor, miért nincs még most sem? Az itt lakó közel nyolcvan ember ugyanannyit fizetett a szövetkezeti lakásért, mint a többi épületek lakói, a tanácsi lakásokról pedig ne is beszéljünk. Miért mostohák ezek az emberek tehát a saját pénzükért? Balogh József Újszerű kezdeményezest mondhat magáénak a Nyírbátori Községi Tanács. Tér- veik között szerepel egy közétkeztetési üzem felépítése. A jelenlegi gyakorlat szerint á különböző intézményeknél. illetve üzsniyckben javarészt korszerűtlen, sokszor még az egészségügyi követelményeknek sem megfelelő konyhákban készítik él az üzemi ebédet. A bővítésnek, új éttermek építésének gátat szab a drága építési költség, ami egy-egy üzemnél igen jelentős lenne. Ezért vetette fél a tanács azt a javaslatot, hogy egyesítsék erőiket, s közösen hozzanak létre egy modem konyhát és éttermei. Az üzemeknél megoldásra vár többek között a cipőgyárban, a dohánybeváltó üzemben, a VOSZK palackozó telepén az üzemi étkeztetés. Az óvodáknál, az általános iskolai napközi otthon - bem e> a középiskolai kollégiumban ugyancsak a központi konyha létrehozása jelenti a megoldást, míg az ipart tanulók étikeztetése is csak így biztosítható. Emellett a különböző szerveknél, a tanácsnál, az OTP. a Nemzeti Bank és az Állami Biztosító fiókjainál a jelenlegi szükségmegoldás helyett szintén a központi konyhával éV ettéromriiéi lőhet ’éé- gíterít a gondokon. A tervek és a szép javaslatok mellett a tanács a konkrét anyagi hozzájárulással is az élen jár. A fejlesztési alapból 1 millió forintot szármáit erre a célra, de még a járási tanács is hozzájárul az építkezéshez mintegy félmillió forinttal. A költségek előreláthatólag .'5—3.5 millió forint körül lesznek, ezért az üzemektől is segítségei várnak. A közétkeztetési üzemet a község központjában kívánják felépíteni egy 300 személyes étteremmel együtt. Az üzemekbe, iskolákba a központi konyháról — ahol mintegy háromezer adagot tudnának fózni — szállítanák ki az ebédet. Az építkezést — a tanács tervei szerint — legkésőbb a jövő évben elkezdik. <1. b.) LAPC SÁN KA Panaszkodtam a feleségemnek, hogy Szabolcs megye székhelyén, á lapcéánká nevezetű csodálatos krumplis sütemény hazájában könyörögni kell a vendég látóiparnak, hogy az ember lapé sonkát kapjon. — Ne könyörögj, — mondta — majd én csinálok neked annyit, hogy belerepedsz. Az utolsó szó hangsúlyára Akkor még egyikünk sem figyelt jel. Nem szabolcsi ásszoiiy, de gondoltam, eiíy- nyi idő alatt megtanulhatta. Beültem a tekét nézni, mint engedelmes jó férj. O hieg kiment lápcsánkát csináliii, inint engedelmes jé féleség. Már árra fél kellett volna figyelném, amlkof bekiabált a 'lanyhából, hogy aseongya: —- Krumpli kell belé? Kikiábáltam, hogy azZtd kezdődik. ÉS résiem kell Éppen érdekes műsor hőit, ideges voltam* «mikor bejött. hogy a megfelelő tuigy- ságú reszelöt én válasszam ki. Már Zalainai Sarolta énekelt, amikor megkérdezte, hogyan tovább. Mondtam, hogy a liszt következik. A híradó legizgalmasabb részénél tartottunk, amikor érdeklődött, hogy zsírral, olajjal, vagy vajjal csinálja, esetleg margarinnal? Idegesen odaszóltam, hogy bármelyikkel. Mint utólag kiderült, úgy gondolta, vagy értette, hogy mindegyikkel. Nem akarom részletezni, A sorsdöntő fordulat egyszerre erkézett el Kiáss kapitány életében és á mi házi lap- csánkákészítééünk közben. Kiáss éppen két őrt lőtt le, de inég hátra voltak á lényegek, amikor sírásán bé- kéfdesett a konyhából: — Élesztőt tegyek bele? Mit lehet erre válaszolni? Klose nagy bájbán volt JTé- gyii” — mondtam. Tett. Mise vége ooU * tévéműsornak, meg volt dagasztva (!) a tészta. De e Iái mosódtunk. Mondtam, édes szivem, majd megsütöd holnap. Hadd keljen. Elaludtunk. Éjjel hatalmas pottyanásra ébredtem fel. Keresem a zaj okát. Hát a konyhában meg is találom. A kis piros lábosból kibuggyant a lapcsánkatészta és úgy oldalt lecsöpent a fele a fazék mellé. Na mondom, ezért nem ébresztem fel szegénykémet, az izgalmak úgyis megviselték. Áttettem az egész tésztát a nagy piros fazékba. A kezem majdnem le tudtam mosni a zsiros, tapadó tésztától. Lefeküdtem. Hajnali háromkor újabb „pötty" hang ébresztett. Most mér együtt mentünk ki. Kibuggyant óz a nagy piros fazékból is. Reggel ötkor mér a szakajtóból is. Amikor elmentéin hazulról, már á vájdlingból is. Mig oda voltam, megsütötte. Tele volt vele az éléskamra, az asztal, a spár, mindén. Eleinte ízlett f*. Aztán kezdtünk eltelni vele Még Szoboravatás és képzőművészei! tárlat a Szamuely Tibor Úttörőházban Bensőséges ünnepség színhelye volt március 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Szamuely Tiborról elnevezett nyíregyházi úttörőház. Az előcsarnokban a megye, a város párt és tömegszervezeteinek, társadalmi és köz- intézményeinek képviselői, az érdeklődők jelenlétében avatták fel Szamuely Tibor életnagysága szobrát, Olcsai Kis Zoltán alkotását. Dr. Ördög János, a városi tanács vb elnökhelyettese emlékezett meg a nagy forradalmárról, városunk szülöttének munkásságáról, s adta át a szobrot az úttörőháznak. Vas Piroska, az úttörőház vezetője vette át az alkotást a városi úttörőcsapatok nevében, A szoboravató ünnepséget követően az emeleti nagyteremben nyitották meg Szamuely Tiborné Szilágyi Jolán festőművész tárlatát. Horváth Gabriella, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának helyettes vezetője közvetlen szavakkal méltatta Szilágyi Jolán munkásságát, akinek életében és művészetében összefonódott a forradalmi harc és a képzőművészetek iránti elkötelezettség. A gazdag tárlatot Borbély László művészettörténész, a Nemzeti Galéria munkatársa mutatta be a közönségnek. Szamuely Tiborné Szilágyi nem látszott híja. Hívtam ismerősöket. Ették, köszönték, elmentek. Még mindig az elején jártunk. Kimentem az utcára, kérdeztem az arra járókat: „Nem akarnak egy kis lapc'sánkát? Szívesen látom rá.” Vált, aki jött. Később ingyen osztogattam. Még van. Hordjuk, mint a disznótoros kóstolót. Egyre nehezebben fogadják él, mért keményedik. És városszerte viták ébredtek, hogy nem ketlett volna élesztővel csinálni. Meg, hogy csak élesztővel szabad. Továbbá, hogy bors nélkül ném igazi. Továbbá, hogy azt kell bezárni, aki borsot tesz bele. Végül, de nem utoljára, hogy csak vajjal, sose vájjál, csak olajjal, olajjal sose, továbbá, hogy kizárólag há- csázsírtal, hajolajjal, diófá- rüggyel, napraforgóolajjal, kokuszzsírral, vagy farkasfaggyúval áz igazi. Az én problémám megoldódott. Kértem, nem kaptám. Most nem kérem és kapóm, Ügy kellett néke#L fgeefctéfe’ti Látogatók a kiállításon Jolán Munkacsy-dtjas festő- művésznő sokoldalú művészetének legjobb alkotásai szerepelnek a március 22-ig tartó nyíregyházi tárlaton. Munkáinak egy részét a Nemzeti Galéria már bemutatta, de tartalmaz ez a kiállítás olyan plakátterve- ket, grafikákat, politikai karikatúrákat is, amelyek kevésbé ismertek. Sőt közülük néhány férje szülővárosában, Nyíregyházán kerül először a nyilvánosság elé. Nemrég, a kiállítás rendezésekor került elő egyik ■ emlékezetes plakátja, „Be a Vörös Hadseregbe,.,” .Hgsoploan kiemelkedő plakátja a „Minden gyárban legyen munkászászlóalj” című, — jellemző példái u forradalmár és művész fejlődésének. ábrázoló módszereinek, szimbólumteremtő erejének. A Tanácsköztársaság idején a proletárhaza védelmének szolgálatába állította művészi tehetsegét; tobor- zó plakátokat, űjságrajzokat készített. A bukás után Németországban folytatta a küzdelmet szatirikus politikai karikatúráival, melyeknek az a jellemzőjük, Hogy kevésbé késztették nevetésre a nézőket, annál inkább eltek a szatirikus leleplezés eszközeivel. „Vérre menő” szatíra volt ez. mint a megfagyott proletárgyereket ábrázoló képe, vagy a líin- denburg és a későbbiekben a Hitler és Mussollini, Göbbels, stb. sorozat. Lezárják az és a Stadion út Az 5-ös sz. AKÖV és a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya tájékoztatása szerint 1970. március 16-tól március 30-ig lezárják a közúti forgalom elől az Erdei kitérő és a főiskola bejárata közötti útszakaszt. A 8-as számú autóbuszjárat Útvonala ezzel a következőképpen módosul: Tanácsköztársaság tér—Kossuth út— Garibaldi út—Ifjúság út (itt fordul), Garibaldi út—Kossuth út^-Tanácsköztár saság tér. Március 30-tól május Síig pedig lezárják a? Erdei kitérő és a Stadion ét közötti szakaszt. A 8-a» aptőfeusz menetvonala ettől kezdve a követkézé Hammel József fel?. Máig tart a művesznek olt- hatatlan politikai, közéleti érdeklődése. Bármerre járt vagy jár a nagyvilágban, mindenütt az emberiség sorsa, az egyes. emberek élete köti le figyelmét, ad tápláló forrást sokoldalú művészeiének. A Szovjetunióban — ahol hosszú időt töltött — újabb és újabb munkái láttak napvilágot lapókban, folyóiratokban, vagy éppen az utcák forgatagában, plakátokon. A politika nagy kérdéséi együtt jelennek meg az emberrel. Kirgiz leány, vietnamiak, a Szamuely Tibor gyermekotthon, kis lakóinak gondolkodó portréiban, az Ózdi Kohászati Müvekben, kirándulás és mágánlátoga- tás során mindig ott feszül az ember iránti szeretet. Lakásának közelében, a lágymányosi presszóban is rneg- megfordul, amikor egészségi állapota engedi, megörökíti a törzsvendégeket, arcokat, jellemeket. Tájkepei finom, légies szárnyalással hazaszeretetéről vallanak, de igazi internacionalistához méltóan hazájának érez minden zugot a világban, ahol mun- kasemberek élnek. dolgoznak Sajnos személyesen betegsége miatt nem tudott részt venni férje szoboravalásán és tárlatának megnyitóján. De elküldte férje szülővárosának üzenetét, művészetét. Páll Géza Erdei kitérő közötti szakaszt lesz; Tánáesfcóztarsasag tér —Rákóczi út—Vasvári út— Stadion út—Kossuth út—Tanácsköztársaság tér. Az útszakaszok elkészítése után, május 31-től, megindul a forgalom az újjáépített és a2 új utakon. így a sóstói autóbuszjárat már ezen az útvonalon fog közlekedni. A forgalomkorlátozások miatt a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya kéri azokat, akik az érintett útszakaszok mentén laknak, hogy különböző szállításaikat még a március 16-í határidő előtt végézzék el. mert március 16-tól kezdve gépjárművekkel ezekre áz útszakaszokra. behajtass aas lehet
