Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
}§?6. mXreíus S CTtrrMAO^ASössz^« S. óidat Az ünnepi ellátásra felkészült a megye kereskedelme Dr, P, Szabó Gyula, a megyei íanács vb elnökhelyettese nyilatkozik az áruellátásról Az év első negyedében a lakosság jelentősen megnövekedett vásárlóerővel rendelkezik. Ilyenkor vannak a szövetkezeti zárszámadások, üzemekben, vállalatoknál a nyereségrészesedés kifizetések, de a múlt évhez viszonyítva általában az alapbérek is növekedtek, egyes kategóriáknál pedig központi rendelkezés szerinti nagyobb béremelés is volt. Nálunk különben is hagyománya van a tavaszi ünnepekre való vásárlásnak. Az idén a húsvét és április negyediké egy héten belül kétszer kétnapos ünnepet jelent. Mindezek indokolttá teszik, hogy az illetékesektől megkérdezzük: hogyan is készültek fel a várható nagy vásárlásra. Ezért kerestük fel dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, tájékoztassa olvasóinkat. — Mi már a felkészülést a múlt ősszel megkezdtük — mondta bevezetőül az elnökhelyettes. Láttuk a jó termést a mezőgazdaságban, ebből következtettünk a várható paraszti jövedelem alakulására. Ismeretes volt az iparban, kereskedelemben dolgozók keresetének, részesedésének növekedése is.’ Ezért már a múlt év végén minisztériumi, majd Debrecenben tájértekezleten és megyei tanácskozásokon beszéltük. meg a teendőket. Erre az az ok is késztetett bennünket, hogy tavaly nem volt minden rendben a kereskedelemmel. Ezeken a megbeszéléseken a múlt év őszi központi bizottsági ülés által megszabott feladatok tükrében határoztuk meg teendőinket. Valamennyi vállalatot. Szövetkezetei felszólítottunk — akik a lakosság ellátásával foglalkoznak —, hogy idejében több áruval, nagyobb választékkal készüljenek az 1970-es esztendőre. Vala-" mennyi kereskedelmi szervtől üzletpolitikai tervet kértünk, amiben ki kellett dolgozniuk, hogyan javítják a lakosság- ellátását. Az egész éves felkészülésen belül külön hangsúlyoztuk a tavaszi ugrásszerűen jelentkező vásárlási igények kielégítését. Most ezekben a napokban újra tanácskoztunk, ahol megvizsgáltuk konrétan Is az ünnepekre való készülést. Az eddigi szervező, irányitó és ellenőrző munkánknak mar jelentkeztek is bizonyos eredményei. Az állami kiskereskedelem például 13,6 százalékkal több áruval kezdte az évet, mint 1909- ben. Ezenbelül az élelmiszer 14,1, a ruházat 19,3, a vegyes cikkek mennyisége pedig 10,1 százalékkal több a tavalyinál. A szövetkezeti kiskereskedelem 23,3 százalékkal több áruval rendelkezett március elsején, mint egy éviéi korábban. Így ösz- szességében elmondhatjuk, hogy megszűnt a múlt évi óvatosKódss, az alátervezés. A rendeléseket, szállításokat sokkal • inkább idejében végzik. Bizonyos vasáruk hiányánál . a nagyobb felelősség az idén az iparé — a kisebb eszközökből nem gyártottak idejében eleget. Rátérve néhány megyei vállalat konkrét Intézkedésére. A tejipar például 1070- re 15 százalékkal több helyi értékesítést tervez. Javítják a tejföl minőségét, a tavaszi hónapokban pedig árusítják a 36 forintos vajat. A húsipar tőkehúsból a múlt évi szint körül mozog. Vágott baromfiból azonban korlátlan készlet van. Halból is sokkal többet kap a lakosság, mint eddig. Megkezdik a halértékesítést két túrajárattal: egyik Mátészalka— Csenger irányába, a másik Klsvárda—Záhony irányába hordja a friss halat így nem csak a megyeszékhely, hanem sok vidéki üzlet is kap halat. A hagyományos húsvéti ünnepekre 200 mázsa füstölt sonka lesz központi készletből, de ezentúl várható az állami gazdaságoktól is áru. Az élelmiszer kisker 5 millió forint plusz hitelt vett fel az árualap bővítésére. Mintegy 20 000 darab élő csirkével és tyúkkal, valamint 40 mázsa birkahússal jelentkezik az ellátás javítására. A MÉK a múlt évben 8 vagon baromfit értékesített, az idén 38 vagonnal tervez és ebből már a tavaszi hónapokban jelentős tétellel jelentkezik. Almából, burgonyából, sava- nyúkáposztáböl és zöldségfélékből minden igényt kielégítenek. A vendéglátóipar és a födművesszövetkezetek a szokott módon az idén is sütnek félkész tortákat. Le- .het, hogy kapacitás hiánya miatt a megnövekedett igényeket 'félkész tortából nem tudják minden községben kielégíteni. Legnagyobb gondokkal az elavult sütőiparunk küzd. Mindent elkövetnek, hogy három műszakban lehetőleg friss áruval lássák el az üzleteket, de a nagy ünnepi vásárlásolt idején lehetséges, hogy csak úgy tudják megoldani az ellátást, ha egyes helyeken egynapos kenyeret is árusítanak. Különös nyomatékkai hívtuk fel a sütőipar figyelmét az idejében való kulturáltabb szállításra. A FÜSZÉRT nagykereskedelem 17 százalékos árufelfutást ígér. A teljes citrom- ellátás mellett néhány más déligyümölcsből is várható még kisebb szállítmány. Az iparcikk kereskedelemben mennyiségileg jelentős többlet nincs, de választékban. minőségben van javulás. Nagyobb készletnövekedés csak a második fél évben várható. Az állami iparcikk kiskereskedelem 10 millióval több áruval készült fel. A Kelet-Textil Vállalat példáui a gyermek- ruházat javítására a kisvár- dai ktsz-szel kötött megállapodást 30 000 darab "ruhára. A kereskedelem rövid-kötött árukészletét a Nyíregyr házi Háziipari Szövetkezettél kötött szerződés alapján bővíti. Elmondhatjuk, hogy több hitellel, rugalmasabban kezdenek dolgozni a kereskedelmi vállalatok és jobban kutatják a helyi lehetőségeket is. Befejezésül elmondom, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítunk a lakosság érdekeinek megfelelő nyitva tartásra, ha néha még a szakszervezettel vitatkoznunk is kell. Például a halcsarnokot a húsellátás javítása végett vasárnap is nyitva tartatjuk. Még egy dolog: a múlt évinél jobban ellenőrizzük az árak alakulását is — fejezte be nyilatkozatát ' az elnökhelyettes. Cs. B. 4 jövő héttőt Újabb primőrök Késik a primőr. A hét eleji kemény, 10 fokos fagyok áz ország déli megyéiben is kedvezőtlenül érintették a primőrtermelést, késleltették a korai zöldfélék érlelődését. Ez az oka, hogy a korábbi ígérettel ellentétben, csak március második hetében tudja eljuttatni boltjaiba a MÉK a kora tavaszi vitamin- dús újdonságokat. Eddig"is kaphattunk paradicsomot, s az utóbbi napok ban már zöldhagymát is. A jövő héten viszont már megjelenik a boltokban az újkaralábé, a saláta, a paraj és a szentesi vagy cecei zöldpaprika. Az idei első hazai primőrszállítmány Csongrád és Bács megye tsz-eiből érkezik hozzánk. A délről érkezett hírek biztatóak; ezt követően folyamatosabbnak ígérkezik a „vitamin-utánpótlás''. NEGYEDSZÁZADA TÖRTÉNT Villany és vasút a romokból Az újjáépítésre emlékeznek harcostársak 1944. október 31-en felszabadul Nyíregyháza és Szabolcs. Még ezen a napon elkészül egy piakát a nyíregyházi nyomdában; „Kiáltvány Nyíregyháza népéhez!” Ennek a kiáltványnak az egyik mondata arra hívja fel a város népét, hogy lakóhelye megmentése és újjáépítése munkájában minden erejével az ideiglenes városi tanáccsal együtt vegyen részt. Az "élet nagyon nehéz volt. A MÁV-állo- más lebombázva, a sínhálózat felszedve. Nincs vasúti összeköttetés. A villanytelep felrobbantva, nincs fény a lakásokban és áram nélkül nincs normális élet. Egyesek azt mondták, hogy Nyíregyháza soha nem lesz olyan, mint volt a háború előtt és hogy hosszú évtizedekre van szükség csak az újjáépítéséhez. Az MKP nyíregyházi szervezete azt mondta: minden az embereken múlik. Faanyag a vasutas- pályáról Pivarnyik András, a TI- TÁSZ megyei igazgatója abban az időben villanyszerelő volt. A villanytelep egykori vezetőjének elmenekülése után átvette a telep vezetését. Hogyan történt? — Október 31-én a visszavonuló német csapatok egyik alakulata bejött a villanytelepre és felrobbantotta egyik óriási .m gőzgépünket. Ettől meggyulladt az egész tetőzet, tönkrement..^,,,!Qssz.es műszertábla a vezénylőteremben. A németek elvonulása után azonnal felkerestem egy Forró nevezetű ácsmestert, hogy legalább egy fedelet húzzunk az épületre. Ekkor mentem fel Fazekas János polgármesterhez, aki embereket rendelt ki rohammunkára. Az első napokban 40— 50-en, aztán már kétszázan is jelentkeztek romeltakarításra. A tetőzet helyreállításához anyagot egy fatelep színjének lebontásával, s a vasutas futballpálya deszkázata egy része lebontásából szereztünk. « Aram Demeeserből A romeltakarítás és helyreállítás november 5-től április végéig tartott, akkorára a megmaradt gépegységeket is megindíthatták. De ettől hamarabb is adtak már részlegesén áramot. — Február végén Platov, az akkori szovjet városparancsnok feihivatott és kérte, hogy a kórháznak és más fontos helyeknek áramot kellene adni. Akkor azt javasoltam, hogy a demecseri keményítőgyárból hozzunk áramot. Ott volt épen maradt gépegység, némi szén. Kimentünk közösen a városparancsnokkal, intézkedtünk, megépítettünk egy transzformátort és egy rövid vonalszakaszt, kimentek a gépészeink és Nyíregyháza így kapott hamarosan korlátolt villanyenergiát. A kórház egy része, a Damjanich laktanya (ahol a szovjet kórház és a hadsereg ellátására dolgozó élelmiszerüzem volt)__ a Vöröshadsereg utcai malom. a megyeháza és a városháza egy része és néhány fontosabb középület kapott ebből áramot. — Elláttuk árammal a Simái úti olajütőt is, mert nagyon fontos volt az élelem. Az emberek szívesen dolgoztak, pedig fizetést nem kaptak, még élelmet is alig. A munkásokat úgy próbáltuk ellátni olajjal, liszttel, hogy egy-egy lakás bekapcsolásáért két liter olajat és négy kiló lisztet kértünk. Az így összeadott szűkös élelmet osztottuk el. Reggeltől estig A szovjet parancsnokság nagyon sokat segített a helyreállításban. Platov alezredes két lovat és egy idős szovjet katonát is adott Pivarnyik Andrásnak, aki, így ellenőrizte a hálózatot. — A munkaidő reggeltől addig tartott, amíg a nap le nem szállt.. Azt nézte minden dolgozónk, hogy minél hamarabb meginduljon a villanytelep. Már a pártszervezés kezdetén beléptek a kommunista pártba Pivarnyik András, Gerzon Rezső, Bodnár József, Németh Gyula, Radvá- nyi István, Csinyi József, aztán a többiek, ök voltak az újjáépítés motorjai. Megkezdték a tönkrement hálózat összeszerelését Nyíregyházán és környékén, az erdőből kitermelt akáccal pótoltak az oszlopokat. — Megérkeztünk egy községbe, elmondtuk, hogy mi villanyt akarunk, de nekünk semmink sincs. Kértünk lisztet, krumplit, olajat, ho"v főzhessünk, így kosztoltuk magunkat egészen a forint megjelenéséig — mondja Pivarnyik András. S ma már történelem, hogy utána 1948- ban a faluvillamosítás kezdetén az első villamosított helyreállítása hősi harcai- ■' nak. — A szeptemberi bombázást követően a németek visszavonulásukkor felszántották a vonalat, derékba törtek minden talpfát. De : már 1944 november első felében helyreállítottak egy vágányt a 22-ből. Ezen történt a szovjet hadiszállítás. ! 1945. márciusában már három vágányra futhattak be a vonatok Nyíregyházán. :i Szovjet és magyar műszaki alakulatok és vasutasok dolgoztak éjt nappallá téve. Vasutasaink két műszakot teljesítettek ekkor. Akinek éjjel letelt a szolgálata, még részt vett nyolc órát a romeltakarításban, az újjáépítésben, csak aztán ment ! haza. !| — A vasúton Morozov kapitány (jóvágású, jó humorú, szemüveges ember) volt az állomásparancsnok. Igen sokat segített a közlekedés helyreállításában. Például abban, hogy helyrehoztuk a sóstói vasúti hidat, hogy 1—3 villamos megindulhatott az Erdei kitérőig. Nyíregyházán csak tolatómozdony és egykét vagon maradt. A szovjet parancsnokság hozatott ide kocsit utánpótlásnak. Emlékszem; Nyíregyházárql 1045. áprilisában ment Budapestre az első vonat. Egy 326-os tolatómozdony vitt tízt vagon élelmiszert. Szabolcs népe ajándékát az éhező fővárosnak. Két évig tartott 1945 elején megindult a párt- és a szakszervezet szervezése is. (A felszabadu- ; lás előtt a vasút dolgozói semmilyen pártnak, szervezetnek nem lehettek tagjai). Megindult és a legerősebb szervező munkát végezte a vasutasok között az MKP. Tömegesen léptek be a kommunista párt, majd a szak- szervezet soraiba s az új demokratikus hadseregbe. — A kommunisták programja a legelső időkben a romeltakarítás, a vasút újjáépítése volt. Állonjásíönököt a dolgozók megbízásából választottunk. A legfőbb programunk. hogy helyreállítsunk minden vágányt, rendbe tegyük az állomás épületét, a forgalmi szolgálatot, n vezénylést a szomszédos magánházakból a pályaudvarra helyezzük vissza. De erre még két évig kellett várni, mert nagy anyaghiánnyal küzdöttünk, nem volt sín, Szatmári István 40 éves budapesti lakos nem volt ismeretlen a bírósági tárgyalóteremben : tartási kötelezettség elmulasztása és üzérkedés miatt már többször ült a vádlottak padján. Mostani története régen kezdődött, amikor Bórtfai András budapesti lakost megismerte. Bártfai nyugdíjas fényképész volt, aki nyugdíjának kiegészítésére nagyítást és színezést vá- lalí, 1959-ben megállapodtak, hogy Szatmári megrendeléseket gyűjt Bártfai számára Szabolcs — és esetleg Hajdú — megye területén. Megrendelőnként előleget — száz forintot;— vesz föl, a vála- }ási díj többi része pedig Bártfait illeti. Ment is az, üzlet. Közben Szatmári megismerkedett a pincér szakmával is, és nyaranta a Balaton környékén dolgozott. Télen továbbra is gyűjtötte pártfai számára a megrendeléseket. Vidéki utazgatásai során kapcsolatba került a Hajdúböszörményi Szolgáltató és 4 tárgyalóteremből a színes fényképeket Várhatták Ruházati Ktsz-szel, végül 1968 novemberében szerződést is kötöttek. Ennek értelmében Szatmári a ktsz tagjaként veszi fel a megrendeléseket „Munkája” után havonta 800 forintot fizet be a ktsz pénztárába, s ezért, ott úgy szerepeltetik, mintha 1600 forintos havi jövedelmet élvezne. (Ez betegség idejére jöhetett számba.) Szatmáriról itt egyébként úgy tudták, hogy jártas a szakmában, s 6 maga végzi a nagyításokat. Ez azonban nem így történt. Szatmári felvette a megrendeléseket, a képeket elküldte Bánfainak, aki elvégezte & kívánt munkát. A ktsz havi 800 forintot kapott, mert a nevében dolgozhatott Szatmári. Ez a buli azonban nem sokáig tartott, mert Szatmári még a 80C forintokat Sem fizette, csak kétszer. Közben Bártfai beteg lett, s nemsokára meg is halt. Szatmári ekkor új szakemberrel próbálkozott, de nem járt sikerrel, — s a ktsz is megszüntette vele a kapcsolatot. Szatmári ott állt szakképzetlenül (mert felszolgáló a közben hozott bírósági ítéletek miatt nem lehetett), de állandó munkát mégsem akart vállalni. Gondolt egyet és továbbra is gyűjtötte a megrendeléseket nagyításokra és színezésekre. De nemcsak a megrendeléseket gyűjtötte, hanem az előlegeket is. S az előbbi még nem is lett volna baj, ha a megrendelésekre dolgozik valaki, teljesíti azokat. Szatmári nem tudta megcsinálni, Bártfai már nem élt, — így nem küldte sehová. Nem is volt célja, hogy valakivel elvégeztesse a nagyításokat és a színezéseket Ö csak jövedelemhez akart jutni, s ez sikerült is neki. -Januártól szeptemberig — pontosabban szeptember 11-én bekövetkezett letartóztatásáig — gyűjtötte a húsztól kétszáz forintig terjedő „előlegeket”. Nem rossz jövedelem: 25 és 30 ezer forint körül van a bebizonyított összeg, ennyit csalt ki a mit sem sejtő lakosságtól. A képek aztán nem érkeztek meg, hiába várták őket a szabolcsi falvakban. Végül Szatmárit Nyírbátorban elcsípte a rendőrség. A nyíregyházi megyei bíróság közveszélyes munkakerülés és 219 rendbeli kisebb súlyú csalás miatt két és fél év börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (kun) község az országban a Szabolcs, megyei Pátroha. A faluvillamosítás utolsó községe: a Szabolcs megyei Apor- liget. Közben 180 községet villamosítottak! Az első szállítmány Pestnek Süsvári András, MÁV-fő- intéző tanúja volt a vasút váltó. . 1947-re lettek készén a nagy történelmi rohammunkával, miután a párt kiadta a jelszót: „Arccal a vasút, felé!”. Akkor kezdődött az új nyíregyházi állomás megépítése. Ma már villanymozdonyok futnak be, kettős vágány épül Nyíregyháza és Budapest között, s a nyíregyházi az ország harmadik legforgalmasabb MÁV-pályaudvara X. J. Befejeződött a magyar nyelv hete Nyíregyházán A magyar nyelv hete címmel előadássorozatot rendezett március 2 és 6 között k TIT megyei szervezetének irodalmi és nyelvi szakosztálya. öt előadás hangzott el: dr. Deme László kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetének munkatársa, dr. Bakos József kandidátus, főiskolai tanár, dr. Tompa József kandidátus, df. Kálmán Béla, a nyelvtudományok doktora, egyetemi tanár és március fián a megyei művelődési központ nagytermében dr. Ló- rincze Lajos kandidátus, $ MTA nyelvtudományi intézetének osztályvezetője . tartott nyelvművelési kérdésekről előadást
