Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

Polgári védelem i# •• *t it i Közös ügyünk o polgári védelem korszerű fejlesztése frta; dr, Fekszi István, a megyei tanacs vb elnöke, • a polgári védelem megyei püruncsnoku Napjainkban a két társadal­mai rendszer változásainak tő irányát és alapvető sajátossá­gait az imperializmus ellen á társadalom szocialista át­alakulásáért küzdő erők hatá­rozzák meg. Ugyanakkor tud­ni kell, hogy az imperializ­mus meglévő és le nem be­csülhető gazdasági és katonai erűvel rendelkezik. Segíti es támogatja a szocialistaellenes erőket, meg akarja állítani a szocialista fejlődés menetét, vissza akarja szerezni elvesz­tett pozícióit. Az Amerikai Egyesült Államok minden igyekezete arra irányul, hogy megteremtse céljai elérésének katonai feltételeit. A NATO szárazföldi erőinek zöme Kö- zep-Európában helyezkedik el, a tő felvonulási területe Nyu- gat-Németország, ahol csak­nem egymillió NATO-katona van fegyverben. A Szovjetunió és a Varsói Szerződésbe tömörült szocia­lista országok ereje gátat vet az imperializmus, térhódításá­nak és megakadályozza szán- Jékai valóra váltását. Az euró­pai szocialista országok saját biztonsaguk és a világbéke fenntartása érdekében a ba­rátsági kölcsönös segélynyúj- tásoh alapuló védelmi szerző­dést 1955-ben Varsóban hoz­ták létre az agresszív NATO elten. A Varsói Szerződés­ben egyesített fegyveres érők főparancsnokságá­nak irányításával a szocializ­mus erői közös erőfeszítéseket tesznek erőik fejlesztésére, a harckészültség fokozására, az esetleges agressziók elhárítása érdekében. A két világrend- szer közötti küzdelemben és ennek következtében kialakult katonapolitikai helyzetben a szocialista államok védelmi képességeinek, honvédelmé­nek állandó erősítése a béke védelmét szolgáló politikánk eredményességének egyik fel­tétele, a szocialiámus építésé­nek biztosítéka. Az utóbbi két évtizedbén a hadügyben végbement forra­dalom lehetőségét adja annak, nogy az egymással szemben álló felek a történelem során eddig soha nem ismert nagy hatósugarú és energiájú fegy­vereket alkalmazzanak egy­más ellen. A háború jellegé­nek tudományos előrelátása, a párt-, állami és katonai ve­zetés részére rendkívül fon­tos, mert csak így lehet ered­ményesen felkészülni a fényéi gető veszély elhárítására. Az ellenségeink elgondolá­sait és célkitűzéseit ismerve valószínű, hogy az elkövetke- ' ndő háborúban" atom- és hidrogén bombákat alkalmaz­nának városaink, ipari és közlekedési csomópontjaink ellen. A támadó eszközök egy része célba érhet, és jelentős személyi, anyagi vesztesége­két okozhat. Á korszerű há­ború a „front” és „hátország” közötti különbségek teljes el­tűnésével a hadviselő felek teljes területére kiterjedne, igy a lakosság a háború ak­tív részesévé válna és nagy ' sgetéségét szenvedne. Egy ilyen háború kírnéíet- lén élet-halál harc lenne a két világrendszer között. A köz­vetlen támadást megelőző né­hány órás, napos felkészülési ic. i ne'fr. volna elég arra, hogy a népgazdasági szerveinket, a Iái osságot a háborús időszak- fél adataiba felkészítsük, ezt békében kell megtennünk. Áz alkalmazott fegyverek nagy i hőenergiája és a szállítóesz- ' űzök gyorsasága a várost és falut egyaránt veszélyezteti, lm az egész társadalmat fel kill készíteni a kollektív és egyéni védelemre, az Önse­gély nyújtás ismeretére. \ fe vveres erők fölkészí­ts:. hr. ” ti egvre nagyobb szerepe a hátország kor­szerű felkészítése a háború kimenetéiébah és ä túiéiésBén. .Minden szinten megnőtt a ve­zetők ~félélSssegé a termelés iSailyarnatosságának biztosítá­sáért, a dolgozók, a lakosság megvédéséért. Döntő jelentő­sege van, hogy milyen mér­tekben szervezik meg előre a lakosság életben maradásánaK feltételeit es biztosítani tud­ják-e a termelés folyamatos tevékenységét Az államok sorsa nem csupán a „front’” tói, hanem a „hátorszag’-tóf vagyis a legfontosabb gazda sági, ipari körzetek és köz­igazgatási központok szilárd­ságától, azok működőképessé­gétől is függ. A folyamatos zavartalan működés legfonto­sabb eleme az ember. Á hát ország hadászati jelentősége és a tömegek szerepe meg nőtt. Az időben végrehajtott alap­vető féládátök elvégzése je­lentősen csökkentheti a lakos­ság, az élet fenntartásához szükséges anyagi javak vesz­teségét. A védelem eredmé­nyességének elengedhetetlen teltétele és követelménye a lakosság védelmi ismereteinek állandó korszerűsítése és fej­lesztése, a polgári Védelmi szakszolgálatok, szakszolgá­lati alakulatok és önvédelmi szervezetek létrehozása. A szükséges ismerétek megszer­zése és tudatos alkalmazása nagymértékben csökkentheti a támadás utáni vesztesége- - két. A felkészülés feladata te­hát az egész nép, a társada­lom ügye. A hátország védelmi rend­szerében a honvédelmi tör­vény, a párt- és kormányha­tározatok alapján a polgári vedelem szervezeti, felkészí­tési -és működési Módszerét korszerűbbé és hatékonyabbá kell tennünk. Alapvető feladat volt a dol­gozók, a lakosság 10 órás, majd 15 órás tájékoztató ok­tatása, amely befejezéshez kö­zeledik. A tanácsi, a polgári védelmi és MHSZ-szervék eredményesen szervezték és oldották meg az oktatás bo­nyolult feladatait. Ezúton is elismerésünket fejezem ki pártúhk honvédelmi politiká­jának sikerre vitelében részt vett több ezer vezetőnek és aktívának. A dolgozók és a lakosság felkészítése — az elért ered­ményekre alapozva — a kö­vetkező években korszerűbben folytatódik tovább. Az állam­apparátusban, az iparban és a rhézőgazdaságban dolgozók arra kapnák polgári védelmi képzést, amire előreláthatóan a rendkívüli időszakban mun­kakörüknél fogva és önvédel­mük érdekében szükségük lesz. A különleges polgári védel­mi feladatok ellátására, a ve­szélyeztetettség, a kialakulható helyzet figyelembevételével a városok, járások, községek te­rületen szakszolgalátokut es szakszolgálati alakulatokat hoztunk létre. Meg lettek szer­vezve a riasztó-, az elsötetí- Lő-, a műszaki-mentő-, az óvó­hely-, a vegyvédelmi, az élel­mezési, a kitelepitési és be­fogadási, az egészségügyi, az állat- es növényvédelmi szak- szolgálatok) a kijelölt üze- mekbén a műszaki-mentő-, az egészségügyi és a vegyvédel­mi szakszolgálati alakulatok. A különböző szintű tanács vb-elnükök az ipari, a mező- gazdasági üzérnek, a szállítá­si, a kereskedelmi és egész­ségügyi szervák vezetői egy­ívű a vezetésük alá tartozó terület polgári védelmi pa­rancsnokai is. Az elmúlt évtizedben a la­kosság felkészítésében, a vá­rosi szakszolgálati erők, to­vábbá a Vöröskereszt bevoná­sával létrehozott egészségügyi alakulatok hálózatának meg- szervézésében és kiképzésé­ben jelentős fejlődést értünk el. A felelős vezetők mellett, a párt- és tömegszervezetek gazdag ismeretekre és tapasz­talatokra tettek szert példa­mutató részvételük során. A korszerű fejlesztéssel já­ró feladatok az eddiginél S3t?t- vonalasabb és jobb vezetői- szervezői munkával oldhatók meg. Fejleszteni és konkré­tabbá kell tenni a vezetők, a párt- és tömegszervezetek munkamódszerét és együtt­működését. Meg kell terem­teni a kitűzött célok sikeres megoldását».-íSíÜkSégí«'™» tételeket. körülményeket. Csakis sal tudjuk a soron következő megnövekedett feladatokat, pártunk honvédelmi politiká­ját sikeresen megoldani. Máé sok helyen a minden­napi élei szerves részévé vált a polgári védelmi munka, de még nem mindenhol alakult ki a vezetés, a gazdasági és védelmi feladatok helyes ösz- szehangolása. Ez elsősorban azoknál az ipari-, mezőgazda- sági üzemek vezetőinél ta­pasztalható, ahol a korábbi­akhoz viszonyítva újszerűek és nagyon megszaporodtak a feladatok. A megyei, városi, járási parancsnokságaink eze­ket a szervezeteket megkü­lönböztetett módon segítik kezdeti nehézségeik leküzdé­sében. A békés építő, termelőmun­kával egyidőben kell össze- kapcsoltan megoldani a párt- és kormányhatározatokból adódó feladatokat. E munkát fogja segíteni a havonta meg­jelenő Polgári védelmi mel­léklet is. Ezzel iránymutatást, tanácsokat, jó példákat és módszereket kívánunk nyúj­tani a megye lakossága ré­szére. ___ . . ----­§ Uj feladatok az üzemekben Eredményes szervező munka a konzervgyárban Szezon idején a gyár nagy csarnoka. A megye egyik legkorsze­rűbb es legnagyobb élélhii- szerüzeme a Nyíregyházi Konzervgyár több ezer dolgo­zót foglalkoztat. Az itteni speciális polgári védelmi munkáról beszélgettünk Be- retvás Dezső igazgatóval és Kriston István polgári vé­delmi törzsparancsnokkal. Áz alapvető: egy esetleges atomháború idején teljes vé­delmet garantálni nem lehet. Viszont lehetőségek vannak, s ezért meg kell szervezni a védelmet és tormáit fend- •fezérésenvlfk^lcj^téhi. kz- élelniiszeriparnaJttermé­kkel mi at#. Is (—Heten kell jár­nia a polgári védelmi szer­vező munkában. Növeli a feladatokat, hogy nemcsak sajátos gyártási technológiá­kat, sokféle és biztonságos ellenőrzést valósíthatnak meg benn á gyárban, hanem ar­ra kell törekedni, hogy már a termelőktől a legkevésbé szennyezett, károsult termé­ket szállítsanak be és ezzel biztosítsák a folyamatos ter­melést. A további feladatok kozott első helyet kap a raktáron lévő termékek védelme, amely adott, időszakban az élelmiszer-ellátásban nagyon fontos lehet. Mindezekhez megfelelően képzett appará­tust kell megszervezni. A szervezés gondja min­den munkahelyen felvetődik, ezért érdemes részletesebben kibontani a tapasztalatokat. Először is a felszereltség, a rendelkezésre álló technikai eszközök fontosak. Ez nagy­részt anyagiak kérdése. Rendkívüli sokat szükséees foglalkozni az üzemi polgá­ri védelmi munkában részt vevő emberekkel. Itt a leg­fontosabb. hogy eU'ogudják, megértsék és magukévá te­gyék a feladatokat. A meg­győző és felvilágosító munka jelentős részét a pártszerve­zettel az élen a tömegszer­vezetek végzik. Természete­sen ebben a gazdasági veze­tőknek is jelentős szerepük van. A konzervgyárban két kü lönböző, de mégis Összehan­golt szervező munkát végez­tek. Egyrészt megalakították az üzemi parancsnokságot és az, önvédelmi alegységeket Másrészt a megyei és a vá­rosi -jgényfchnek »leget. -Min megszervezték a vegyvédel­mi zászlóaljat és a műszaki mentő századot. Ezeket az egységeket a gyáron belül alakították meg, de tevé­kenységük nemcsak saját munkahelyükre terjed ki. A polgári védelmi szerve­zetnek a gyárban megfeleld és széles körű informáltság­gal szükséges rendelkeznie. Ez következik a korábban már említettekből is: nem eiég csak a helyszínt, magát a gyárat ismerni, tudni kell, hogy honnan, esetlegesen milyen szennyezettaégü nyersanyag érkezik. A lehe­tőség szerint meg kell szer­vezni már a helyszínen a szállítás előtti mentesítési munkát. Ehhez kiterjedt de­tektáló (lásd: köv. old. Kis­lexikon) és hírközlő szerv kell, hogy a lehető legjobb felkészültséggel tudják fo­gadni a beérkező nyersanya­got. Ez annál is inkább nagy feladat, mert a gyár ban nagy mennvNévű nyers­anyag koncentrálódik: napi 50—60 vagon érkezhet az üzembe. Web Emil felvétele A késztermékké törtéhó feldolgozás ttiéUett néhány különleges feladat is van. Esetleges háborús körülmé­nyek között olyan készárura van szükség, amelynek átfu­tása viszonylag rövid; fon­tos a megfelelő váidszték biztosítása, lehetőség szerint, eleget kell tenni az. adott esetben megnövekvő igé­nyeknek. Feladat lehet még a szállítás, a termékek el­osztása is. A feladatok lehat ismer­tek. Ezeknek megfelelően igyekeznek kialakítani, fel­építeni a jgyár polgári vé- .Ctélspi, í^tíjtezetét. Ez meg­törtei v* "jFk'nleg a kikép'zés, a speciális feladatok elsajá­títása a cél. Ebben még a kez­det kezdetén járnak. A meg­valósítás bizonyos részel azonban már kibontakoztak, Az üzem polgári védelmi ve­zetői feladatokkal megbízott dolgozói közül többen már ismerik sajátos feladataikat. Korábban a gyár dolgozói­nak többsége részt vett a 15 órás oktatásban, jó alapokkal rendelkeznek. Az igazgató és a polgári védelmi törzsparancsnok összegzett véleménye: á pol­gári védelmi egységek pa­rancsnoki állományát sike­rült úgy összeállítani, hogy megfelelően képzettek és a lehető legjobbak kerülték ezekbe a beosztásokba. Az egységekben részt vevők ki­képzése ezután következik. Komoly probléma eddig nem adódott, időarányos féladá- táiftát végrehajtották. A gya­korlati munkára, a részfel­adatoknál adódó tapasztala­tokra később visszatérünk. M. S. Stockholmtól Hirosimáig Ötvenkét évvel ezelőtt a Francia Tudományos Akadé­mia nagy érdeklődéssel hall­gatta egy tudós hazaspar új, tudományos eredményeit. 1898. júliusában Pierre és Marié Curie bejelentette a polonium, majd 1898. decemberében a rádium félfedezését. A felfe­dezés igen hagy érdeklődést Váltott ki a tudósok körében. A felfedezett anyagok jelen­tőségéről akkor még mit sem sejtettek. Különös tulaj­donságúk: minden külső be­hatás nélkül folyamatosan energiát sugároznak. Ezt a sugárzást radioaktív sugár- \ zú&hák névézték él. Ettől az időtől kezdve beszélhétünk joggal aé emberiség új kor­szakából, Az „atomkorszak­ról”. A thdós házaspár félféde- léséite az egész tudásvilág felfigyelt. Felfedezésükért a legnagyobb tudományos elis­merést kapiÁk, a mbel-díjúl. A Stockholmi Tudományos Akadémián munkájukról a beszámolóra csak 1905. juntas B-áh került sor. A kiváló atomkutátottak, Pierre Cur le­nek elöadasat nagy érdeklő­dés kísérte. Értekezését a kö­vetkező gondolatokkal fejezte bé: „...Feltehető, hogy bű­nös kezekben a rádium igen veszedelmessé válik, ez alka­lommal fel kell tennünk a kérdést: vajon van-e haszna az emberiségnek abból, ha ismeri a termeszei titkait: vajon elég érett-e már arra. hogy ezeknek előnyéit élvez­ze, vagy pedig e tudás ártal mára van-e? ... Én azokkal tartok, akik úgy gondolják, hogy az emberiségnek több haszna, mint kára lesz az új felfedezésekből.” E gondolatok elhangzása után 482 hónap telt el és a bűnös parancsot végrehajtó amerikai pilóta * megnyomta Hihösima fölött óz átómbórh­Mt mm mrkMéi frm­tyúját. A tudomány nagyszerű fel­fedezése, eredménye a világ­uralomról álmodozó, elvakult emberek kezében az egész emberiseggel szemben szár­nyú fenyegetesse váll. Azon­ban a múlté már az a kor, amikor a világ népei az ide­gen akarat engedelmes vég­rehajtói voltak. A világ népei jól tudják, hogy mit jelent egy olyan háború, amelyben atomfegyvert alkalmaznak Jól tudják, hogy azt nem sza­bad megengedni, lehetővé tenni, hogy az atomtűzvész­ben az emberiség legtiagysze rűbb Vívmányai pusztuljanak él: Stockholmban, 1950. márci­us 19-én, ugyanott, ahol Pi- érré CúHé előbb idézett sza­vai elhangzottak, a fenti gon­dolattól vezérelve gyűltek ősz szé a világ különböző ófszá- gaiftak. tekintélyes közéleti személyiségei, tudományos és kulturális élet kiválókngái, é Béke-mlágtanács tagjai. Az üléseken Pierre Curie veje, a kiváló Nóbel-díjas atomtudós és megbecsült békeharcos, Joliot Cúrie elnökölt. Ki tud­hatta volna jobban, mint o hires atomtudós, akinek a szi­ve az emberiségért dobogott, hogy mit jelenthet a nukleá­ris háború! De tudta azt is, hogy a bekemozgalom hatal­mas erőtartalékkal rendelke­zik. A béke minden becsüle­tes ember közös ügye, foglal­kozásától és világnézetétől függetlenül Tudatában volt annak, hogy á feladatok kö­zött legfontosabbnak az atom­fegyver elterjedésének meg­tiltását kell tekinteni. E napon — március 19-én, Stockholmban — hosszú vita után úgy döntöttek a részt vevők, hogy felhívást intéz­nék á Világ népeihez. A fel­hívás szövegének három mon­datát Joliot Curie beszédéből váiaSztöt'ták ki. .4 félhívás szövege ft következően hang­zik: „Követeljük az atomfegy­vernek — a megfélemlítés és a tömegpusztítás fegyvéfénék mindén féltem Mimi méé>- tütását Követeljük a szigorú nem­zetközi ellenőrzés megszerve­zését a szóban forgó tilalom érvényesítésével kapcsolat­ban. Az a véleményünk, hogy az a kormány, amely először al­kalmazza valamely ország el­len az atomfegyvert, bűnt kö­vet el az emberiség éllen. Ai ilyen kormányt háborús bű­nösnek kell tekinteni. Felhívunk minden jóakgra­ta embert a világon arra, hogy írja alá ezt a félhívási Stockholm, 1950. március 19-én.” Ettől a naptól kezdve a né­pek békeharca új szakaszába lépett. Az agitáció és a pro­paganda szakából áttért az tettek, a békéért vívott aktié harc iddszákára.. AZ atom történetének ettől kezdve már nemcsak a tudó­sok a szereplői. ,JCz á--am- énérgiát ásók békés célokra” — így hangzik a népék egyf onietű kívánsága. Máguk á népek váltak annak a harc­nak ,á, szervezőivé, amelynek legfőbb célja ai, hogy Föl­dünk sohase vélhessék égy atomháború színterévé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents