Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

I97Ó. március 5.

KELET MAGYARORSZÁG

S. oMal

Péter János beszéde

Hazánk külpolitikájáról és a nemzetközi helyzetről Péter János külügyminiszter tájékoztatta a parlamentet.

— Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak;

— Az a feladatom ezzel a külpolitikái beszámolóval, hogy csatlakozva a Fock Jenő elvtárs által előadott kormánybeszámolóhoz, nemzetközi kapcsolataink alakulásáról szóljak, s ezek tükrében a nemzetközi viszonyok legújabb változásairól, legalábbis néhány változásról.

— A jelenlegi nemzetközi

viszonyokat nagyarányú

mozgalmasság jellemzi. Ez nem egyszerűen felszíni jelenség, nem véletlen a jelenlégi viszonyok között. A sokféle. különböző szintű utazásokban és tárgyalásokban a nemzetközi erőviszonyok változásai — számunkra kedvező változásai — tükröződnek. Egy pillanatra sem felejthetjük azonban el, hogy egyrészt a fel- szln alatt nagy veszélyek aknái rejtőznek, másrészt fölöttünk a háború és a termonukleáris háború veszélyei is gyülekezhetnek időnként. Ebben a nagymértékű mozgalmasságban a mi kormányunk nagyon tudatosan, a lehetőségeket gondosan felmérve, ■ a marxista—leninista külpolitikai elvek körültekintő alkalmazásával. nemzeti és nemzetközi érdekeink összehangolásával vesz részt.

Az elmúlt hónapokban számos kétoldalú tárgyalás bontakozott ki Európában és a világ más tájain is. Szovjet—amerikai megbeszélések (kezdődtek Helsinkiben és folytatódnak Bécsben az emberiség jövőjét nagyon lényegesen érintő kérdésekben. Szovjet—kínai megbeszélések folynak Fekingben, s kínai—amerikai megbeszélések folynak Varsóban. A magyar párt- és állami vezetés két- és többoldalú megbeszéléseket folytatott Moszkvában. Berlinben. Prágában. December elején Moszkvában Kádár János elvtárs vezetésével párt- és kormánydelegáció vett részi az európai szocialista országok értekezletén az új — bizonyos értelemben új — európai változások értékelése céljából. Ezt követően Kádár János elvtárs Prágába látogatott, viszonozva Husák elvtárs ko- korábbi budapesti látogatását, majd ez év januárjában Kádár János és Fock Jenő elvtárs Berlinbe utazott a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő szövetségi kaesolataink fokozására és nemzetközi téren a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködésének összehangolására. Sok kétoldalú tárgyalás folyt közben, szovjet —magyar, magyar—román, jugoszláv—magyar, csehszlovák—magyar, osztrák— magyar - viszonylatban.

Az európai béke és biztooAz európai

Az európai szocialista országok 1969. márciusában itt Budapesten, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Európa minden országának érdekét szolgáló javaslatokat fogalmaztak meg az európai biztonsági rendszer és konferencia előkészítésére.

Ma már biztosan állapítható meg, hogy a felhívás kedvező nemzetközi viszonyok között hangzott el. Nem minden nemzetközi helyzetben talált volna ilyen kedvező fogadtatásra. mint most. Elmondhatjuk, hogy az európai biztonsági rendszerrel és az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos kérdések alkotják a mai nemzetközi politikai tárgyalások egyik legfontosabb elemét.

Mi volt a célunk ezzel a felhívással? Az, hogy a jelenlegi európai felszíni nyugalmat megalapozottá tegyük, s kedvező nemzetközi feltételeket teremtsünk a különböző rendszerű európai ors-.ágok békés egymás mellett éléséhez, kedvező feltételeket az európai országok további társadalmi fejlődése

Külügyminiszteri

A nemzetközi élet ilyen összefüggésében folytattunk külügyminiszteri megbeszeság. valamint általában a világbéke szempontjából egyaránt jelentősek azok a megbeszélések, amelyek egyrészt a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság másrészt a Német Szövetségi Köztársaság felelős tényezői között kezdődtek el Részben itt a Parlamentben. részben a Külügyminisztériumban folytattunk tárgyalásokat Wischnewsky- vel, a Német Szociáldemokrata Párt országos ügyvezetőjével, aki nem hivatalos, de nem jelentéktelen tárgyalásokon vett részt Magyarországon. Igen sok két- és többoldalú tárgyalásra, konzultációra került sor az európai országok államíér-f fiai közölt az európai btó-' tonság ügyében, méghozzá nem is eredménytelenül. Ez az érem egyik oldala.

Vietnamban azonban tovább folytatódik az amerikai agresszió, egyre aggasztóbb a helyzet a Közel-Keleten. Nixon elnöknek — az Egyesült Államok történetében soha nem látott méretű és saját maga által „Nixon- doktrinának” nevezett — februári kongresszusi üzenete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok látja ugyan már a nemzetközi viszonyok. az erőviszonyok lényeges változását, de ebből a legszükségesebb következtetéseket még mindig nem vonta le.

konferencia

számára.

Az európai biztonsági értekezlet megfelelő előkészítése céljából egész sor két- és többoldalú tárgyalásra, megbeszélésre került sor az elmúlt hónapokban. Ebben a nagy kezdeményező erővel kibontakozó Európa-politikában rendkívül fontos szerepe van a Varsói Szerződés országai egységes, határozott fellépésének.

Nyílt ellenzője a konferencia összehívásának és a jelenlegi bizonytalan európai biztonság helyett új és hatékony európai biztonsági rendszer kidolgozásának nincs. Sajnos, mégis meg kell állapítani, hogy egyes körök a konferencia összehívásával kapcsolatosan különféle előfeltételeket állítanak és arra törekednek, hogy elodázzak. s ezzel végső soron meghiúsítsák annak létrejöttét. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok is megkezdi Kanadával együtt a kétoldalú, majd többoldalú eszmecseréket .az európai országokkal az európai biztonsági konferencia és biztonsági rendszer előkészítésére.

megbeszélések

leseket számos alkalommal a közelmúltban és készülünk újabb megbeszélésekre a közeli jövőben — figyelembe véve azt is, hogy a NATO külügyminiszteri tanácsa május végén ülésezik, s állás- foglalása akkor szolgálná igazán a nemzetközi béke és biztonság ügyét, ha addig a még nyitott kérdésekben közelebb tudnánk kerülni egymáshoz.

Nguyen Thi Binh asz- szonyríak. a Dél-vietnami Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatása nagyon árnyalt elemzésekre nyújtott alkalmat mind a párizsi tárgyalások problémái, mind a dél-vietnami front összefüggései tekintetében.

Le Than Nghi elvtárs, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagja, miniszterelnök -helyettes budapesti látogatásai, tárgyalásai, a vele kötött megállapodások újra kifejezésre juttatták azt a támogatókészséget, amellyel a Magyar Népköztársaság népe és kormánya a vietnami nép ügye mellett áll.

Annak ellenére, hogy az európai biztonsági konferencia egybehívását már évek óta az európai szocialista országok kezdeményezték, számunkra ez nem presztízskérdés. Minden új kezdeménye- • zést, minden új javaslatot örömmel üdvözlünk, akármilyen területről — kormányoktól, társadalmi szervezetektől, egyházaktól, Nyugati-ól—Keletről, az élet bármilyen területéről — jönnek.

Szívesen üdvözöltük tehát a finn kormány kezdeményezését. Kekkonen elnök budapesti látogatása a két baráti ország és a rokonság hagyományos tudatában élő nép kapcsolatainak ápolásán felül azt is segítette, hogy az európai biztonság szolgálatában fokozzuk együttműködésünket. Az a valószínű, hogy még ebben az évben

Vietnam és

Ilyen probléma a háború Vietnamban. 1954-ben Franciaország akkori kormányzata megértette a helyzetet, le tudta önmaga akkori, vélt presztízsét győzni, s vissza tudott vonulni, annak ellené- i-e, hogy akkor az Egyesült Államoktól biztatást kapott a gyarmati háború folytatására. Franciaország akkor meg tudott szabadulni a gyarmati háború gyalázatától és ma Délkelet-Ázsia közvéleménye előtt az egyik legnépszerűbb európai ország. Az Amerikai Egyesült Államok kormányzatai, miután nem tudtak másokat maguk helyett harcba küldeni, beleptek a vietnami háborúba. Mi kezdettől fogva elítéltük az amerikai agressziót.

A másik fő veszélyzóna — amely a világ minden más részén érezteti a hatását, nehezíti a megoldást: a Közel-Kelet.

Amíg Izrael kórmánya a kérlelhetetlen tények kény(Kelet-Magyarország — telefotó)

eleget tesz Fock elvtárs a finnországi meghívásnak, Losonczi elvtárs pedig a jövő évben látogat Finnországba. Ezek a látogatások, a két ország kapcsolatainak további ápolása mellett, az európai béke és biztonság megszilárdítását is szolgálják.

Az európai biztonság meg szilárdításának azonban va előfeltétele. A konferencia nak nincsenek, de a biztonság megteremtésének van nak.

Igazi és teljes biztonsá. nincs Európában, amíg:

1. teljes nemzetközi elismerést nem nyernek Len gyelország mai határai;

2. a két Németország lé nyét -és/’íétét mind de - factr mind de jure minden euró pai ország el nem ismeri;

3. a Nyugat-Berlinre vo natkozó nemzetközi megái lapodásokat minden illetékes tiszteletben nem tartja;

4. a müncheni egyezményt minden érdekelt ország nemcsak törvénytelennek, hanem kezdettől fogva érvénytelennek nem nyilvánít ja.

Ezek nem az európai biztonsági konferenciának, hanem az európai biztonság kibontakozásának az előfeltételei.

Az európai problémák természetesen nem függetlenek a világ más tájainak problémáitól. Sőt, azok közül nem egy — ízzási hőfoka miatt — nagyobb mértékben hat az általános nemzetközi viszonyokra, mint az európai viszonyok alakulása. Sőt — ami még ennél is fontosabb — azoknak a más világtájaknak a válságai lassíthatják, gátolhatják, sőt lényegében lehetetlenné tehetik az európai kérdésekben való előrehaladást.

Közel-Kelet

szerítő hatása alatt tudomásul nem veszi, hogy — az Egyesült Államok magatartásának megváltozásával — nincs egyetlen nagyhatalom sem, amely provokációját támogatná, vagy újabb agresz- szioi következményei ellen védelemben részesítené, addig Izrael kormánya folytatni fogja mostani kalandorpolitikáját. Az a legbiztatóbb, hogy növekszik az együttműködési készség a nemzetközi élet terén Izrael meggyőzésére, a Biztonsági Tanács 1967. évi november 22-i határozata szellemében kell megoldást találni.

Külpolitikánkat a Varsói Szerződés és a KGST keretein belül, közvetlen szomszédainkkal, a harmadik világ országaival és a fejlett nyugati országokkal a magyar nép alapvető érdekei, s a nemzetközi béke és biztonság történelmi követelményei határozzák meg.

Tekintettel arra, hogy a viszonylagos enyhülés és a

Csűrős János

szabolcs-szatmári képviselő felszólalása

Tisztelt országgyűlés!

A kormány elnökének, lock Jenő elvtársnak beszámolóját nemcsak helyeslem és elfogadom, de az abban ttíivereil leiauaioii megoldássá ban tevékenyen is részt kívánok venni.

Mondanivalómat a beszámolónak a termelékenységről szóló részéhez fűzöm. Ismeretes, hogy népgazdaságunk fejlesztésének sarkalatos kérdése a termelékenység növelése — ez azonban csak a gépesítés növelésével érhető el. Ennek ellenére az AGROKER-vállaiatok még a mezőgazdaság legalapvetőbb gépigényét sem tudják kielégíteni. A Szabolcs-Szatmár megyei AGROKER Vállalattól például 1970-re 600 erőgépet kértek a termelőszövetkezetek, ám a vállalat ■ csupán 424 szállítására tett ígéretet. Külön gond, hogy a megye termelőszövetkezeteiben nem tudják használni a nagy teljesítményű erőgépeket, viszont még legalább negyven UE—28-as és százhúsz MTZ. erőgépre van szükségük. Sürgetően kellenének vetőgépek is, amelyeknek legkésőbb három hét múlva már munkába kell állniuk. Figyelmeztető adat: az elmúlt esztendőben gépeink körülbelül 10 000 katasztrális holdon nem tudták elvégezni az őszi szántást. Megyei sajátosság, hogy a több mint 30 000 vagon almatermés exportra szánt részét ötven— száz kilométernyire kell szállítaniuk a termelőüzemeknek, ezért különösen fontos az univerzálgépek számának ényeges növelése.

További gondunk a krónikus alkatrészhiány, az elmúlt években tapasztalt javulás ellenére még ma is sok erő- és mlmkagép vesztegel hónapokig a műhelyben. Sürgetővé vált, hogy az alkatrészhiány megszűntetésére növeljék a belföldi gyártó kapacitást, biztosítsanak nagyobb fedezetet a külföldi alkatrészek beszerzésére.

A kereskedelmi vállalatok a gépellátási zavarokat az igények gyors növekedésével,

tárgyalások mai időszakát a termonukleáris háború és az imperialista támadások állandó veszélyei alatt éljük, mi bél- és külpolitikai téren ebben az összefüggésben a következőket látjuk feladatunknak :

Fontosnak tartjuk a Varsói Szerződés hatékonyságának fokozását, annak ellenére. hogy javaslatokat tettünk az európai katonai szervezetek feloldására és új biztonsági rendszer megteremtésére.

A Magyar Népköztársaság nemzeti és nemzetközi érdekeit szem előtt tartva, következetesen képviseljük azt az elvet, hogy amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömbjei az általános és teljes leszerelésre vezető úton el nem indulnak, gor- szágunk védelmi képességének állandó növelése, a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése nem csak a Magyar Népköztársaság, hanem az emberiség egyetemes érdeke is. Ez a szervezet döntő tényező volt a harmadik világháború elhárításában mind a mai napig, s továbbra is döntő tényező lesz a háborús veszély csökkentésében, a nemzetközi politikai megoldások keresésében.

Ennek megfelelően néphadseregünket fejlesztjük, korszerűsítjük. szervezetét modernizáljuk, a fegyvernemeket a mai haditechnikai viszonyoknak megfelelővé tesszük és haderőnket a korszerű követelményeknek

megfelelően arányosítjuk.

Szükséges a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységének eredményesebbé tétele is. a. szocialista

a gépjavítás! kedvezne' íyelg megszűnésével magyarázzák. Ez az érvelés elfogadhatatlan, mert a szakfolyóiratok cikkei már jő egy éve jelezték a mezőgazdasági gép* vásárlások várható fokozását. A kereskedelem tehát — hatékonyabb piackutatással —. időben felkészülhetett volna a megrendelések teljesítésére. Ugyanígy rendelkezésére álltak azok az adatok is, amelyek a korábban beszerzett gépek elhasználódásáról szólnak.

További gond, hogy a mezőgazdasági gépek ara nem áll arányban azok használhatóságával. (A nagyobb erőgépek egy-egy lóerőteljesítményére aránytalanul magasabb a beszerzési ár). A munkagépek közül a cukorrépa- és a burgonyakombájn ára magasabb, mint az üzembe helyezésükkel várható költségmegtakarítás.

Még a nagy-üzemek gépel- látásánál ír rosszabb a helyzet \a háztáji gazdaságokban. Ide is kellenének praktikus, kisebb gazdaságra méretezett, olcsó gépek. Kevés van belőlük, s áruk is túl magas. Kérem a kormányt, hogy vizsgálja meg problémáinkat s a lehetőséghez mérten enyhítse gondjainkat.

A képviselő a kormánybeszámolót elfogadta.

országok gazdasági együttműködésének általános fejlesztésével együtt. Ezzel az összeurópai gazdasági együttműködés feltételeit is műn-1 káljuk.

Péter János ezután utalt arra, hogy kutatjuk az ázsiai, afrikai, latin-amerikai országokkal való gazdasági, politikai és kulturális együttműködés lehetőségeit is. Így került sor Nyerere elnök magyarországi útjára és Losonczi elvtárs több külföldi útjára.

Ebben az évben is hasonló színtű látogatások szervezésével foglalkozunk. különös gondot fordítva Latin-Ame- rikára és Kelet-Afrikára.

A kelet-európai szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink nagyarányú fejlődése mellett nagy érdeklődéssel tekintünk a nyugat-európai országokhoz fűződő kapcsolatainkra.

Az olasz külügyminiszter magyarországi látogatását csak az ottani kormányválság halasztotta későbbre. Ausztriában új összetételű kormány várható, de ez a változás — amely természetesen Ausztria belügye —, nem zavarhat bennünket abban. hogy amire törekedtünk és aminek osztrák hivatalos részről eddig pozitív visszhangja volt, azt az új ösz- szetételű osztrák kormánnyal megvalósítani igyekezzünk

Kormányunk külpolitikája arra irányul, hogy a nemzetköz! együttműködés fokozásával. a nemzetközi kölcsönös megértés mélyítésével minél kedvezőbb feltételeket* teremtsünk a szocialista Magyarország számára — mondotta befejezésül a kül-