Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

KELET-MAG Y ARORSZA» S. oldal A legszebb jutalom Négy község PRÓBATÉTELE Akik úrrá lettek az egyesülés nehézségein TAVASZ VAN, szívet derí­tő, rügyeket fakasztó, virá­gokat bontó tavasz. A hu­szonötödik szabad tavasz né­pünk életében, városunk la­kóinak életében. Sokan is­merték azt a huszonöt évvel ezelőtti tavaszt is, amikor már itt volt a szabadság, de még kicsiny szelet volt a ke­nyér, még nem jutott ruha, még sok minden hiányzott. Csak egy dolog volt óriási és legyőzhetetlen: az akarat, az elszánt igyekves, a lelkes tenniakarás. A lakosság jó része nem ismeri ezeket a napokat, lég­ii, ijebb könyvből, újságcik­kek bői. dokumentumi'ilmből, vagy az idősebbek, visszaem­lékezéseiből, mert a nyíregy­házi lakosság több, mint te­le a felszabadulás után szülé­ié, t De idős és fiatal ismeri a \ árosát, szereti lakóhelyét, s szeme előtt zajlik mindaz a Változás, amellyel Nyíregy­haza az igazi városok köze küzdötte, s küzdi fel magát. Itt zajlik a — méltán mond­hatjuk: történelmi — folya­mat, amelyre joggal vagyunk büszkék. Öregek, akik most if jódnak, fiatalok, akik ezt a tempót is meg szeretnék gyorsítani és azok is, akik nem itt születtek, éltek ifjú korukban, akik csak mosta­nában költöztek ide, de már magukénak vallják ezt a vá­rost. „ÉN NYÍREGYHÁZI VA­GYOK” — mondta valami­kor büszkén a tirpák. S ugyanezt mondja mindin­kább minden városlakó. Mert Nyíregyháza olyan vá­ros ma is, holnap pedig még inkább olyan lesz, amely­ben érdemes és szép élni, amelyet érdemes és megsokszorozattan gyümöl­csöző építeni, gondozni, óv­ni. öt évvel ezelőtt még terep­járóval vágtunk neki a tanya­világnak. ügy is elakadtunk az úttalan utakon, melyeken iskolába igyekvő gyerekek da­gasztották a sarat. Kilométe­reket gyalogoltak így, hóban, viharban, sáros, esős időben. Emlékszem, milyen nagy szo­morúsággal figyelte a tudá­sért valóban megküzdő gyer­mekarcokat akkor a járási pártbizottság első titkára, Cse- pelyi Tamás. — Kötelességünk, hogy se­gítsünk ezeken a gyerekekén •— mondta. Már akkor készen volt a járási pártbizottság és a járá­si tanács közös terve, mély célul tűzte ki a tanyatelepü­léseken lakók élet- és mun­kakörülményeinek megjavítá­sát. Vizet, utat, villanyt, or­vost. ellátást biztosítani a ta­nvakra. Tizenkétezer ember vartá 121 tanyatelepülésen élete jobbrafordulását a párt megyei bizottságának határo­zata nyomán. Es a terv testet öltött * Újra a tanya világba indu­lunk. De már nem terepjáró­val, hanem Volga kocsival. Mi kissé csodálkozunk, a járási titkár leplezetlenül örül, s megjegyzi: — Nein kell már segítségül hívni embereket, gépet, hogy húzzanak ki bennünket a sárból. Kiváló út köti össze a tanyavilágot. Indulás előtt odaszól a tit­kárnőnek: — Ha valaki keresne Tor­Felszabadulasunk ünnepé­re készül az ország. Orszá­gos, megyei felhívások lát­tak napvilágot a közelmúlt­ban, hogy induljon nemes versengés: tegyék szebbé, gazdagabbá lakóhelyüket az emberek. Aki járja a tele­püléseket, látja, tapasz alja, hogy nem hiába. Aki sétál a nyíregyházi utcákon, észre­veszi, örömmel nyugtázza, hogy nem csupán egy tavaszi nagytakarításhoz, haqern egy városépítő, szépítő moz­galomhoz járulnak hozzá az emberek. Parkokat lélesíte­nek, virágot ültetnek, fákat, cserjéket, díszbokrokat he lyeznek el. A városi tanács végrehaj tó bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága fordult e napokban a lakos Sághoz: segítsenek tovább: városfejlesztő céljaink meg valósításában. Üzemek, ter­melőszövetkezetek. kisipar: szövetkezetek, intézmények veztőit és dolgozóit, a város minden lakóját kérik, hogy e jubileumi év során segítsék a problémák mielőbbi felszá­molását. A gondok ismer­tek: sok új óvodai, bölcsődei helyre, napközi otthonra, kulturális intézményre, kor­szerű üzletre, parkokra és játszóterekre, jó utakra és járdákra van szükség. JOGOS A FENTIEK IRÁN­TI IGÉNY. Az ország, s a város jelenlegi erőforrásai azonban nem bírják kielégí­teni a rohamosan jelentkező kívánságokat. Természetes tehát, hogy igénybe akarják venni a mind gazdagabb, jobb lehetőségekkel rendel­kező vállalatok, ipari és me­zőgazdasági üzemek anyagi erejét is. Melyek azok a fel­adatok, amelyekhez már idén kérik a segítséget? El­ső a közművesítés gyorsító­máspusztán elérhetnek ben­nünket telefonon. És újra csak egy régi em­lékkép villan fel bennem. Né­hány évvfel ezelőtt még egyet­len tanyán sem Volt telefon.' Nem tudtak segítségért kiál­tani, ha szült a tanyasi asz- szony, ha súlyos beteg volt. ha tűz ütött ki. Ölt érzik igazán mit jelent a telefon ★ Biri hosszan elnyúló falu. Karéjban helyezkednek el az új cseréptetős családi házak. — Ez a falu a dohánynak köszönheti felemelkedését —- jegyzi meg Csepelyi. — Itt épül fel a pártház, mellette az MHSZ-klub, a tsz-falatozó — mutat balra. — Jó gazdaság az itteni, sok még a lehetősé­ge, ki kell használnia — magyarázza. Olyan úton fut a Volga, mely beillenék főútvonalnak is. Tanyai műút. A kereszte­ződéseknél táblák jelzik, me­lyik tanya merre van. Uj, változó világ. Újságolja a já­rási titkár, hogy már autó­buszforgalom is rilegindult. Befordulunk jobbra Tábla mutatja: Csifitanya. — Ugorjunk be egy pilla­natra, szeretnék valamit mu­tatni — mondja. Ideáig van kövesút. Házak sorban. Itt még nincs villany. sa, az óvodák építése, az óvodák, bölcsődék felszerelé­sének korszerűsítése. A jö­vő nemzedékével törődni annyit jelent, mint a holnap­pal gondolni! Értük teszünk akkor is, amikor hozzájáru­lunk a sóstói vidám park ki­alakításához,' a felszerelés és berendezés létesítéséhez. Ezek a legfontosabb célok, s hogy a városi szervek nem kérnek lehetetlent, arra bi­zonyíték: eddig is sokat se­gítettek hasonló esetekben az üzemek, vállalatok, a mun­kások Az pedig mar telje­sen természetes, hogy a ju­bileumi esztendőben kérik: fokozottan járuljunk hozzá környezetünk szépítéséhez, rendezéséhez. Legyenek kul­turáltak, virágosak az üze­mek, a tsz-ek, az utcák, véd­jük és gondozzuk a sok mil­liós költséggel, nagy gonddal, fáradsággal kialakított zöld­területeket, parkokat. Nyíregyházán az elmúlt évben majdnem félmillió fo­rinttal jutalmazta a tanács az egyes kerületek lakóinak versengését, társadalmi mun­káját, s idén újból értékeli a nemes tettek végrehajtóinak, a kollektíváknak, az egyé­neknek az anyagi, s egyéb támogatását. De a legszebb jutalom mégsem ez lesz, a legnagyobb öröm mégsem az­zal éri az egyes üzem, in­tézmény kollektíváját, az egyént, amikor oklevelet, vagy pénzjutalmat kap. A LEGNAGYOBB ÖRÖM az, amikor megszépült, kör­nyezetben, a magunk keze, ereje nyomán változó város­ban lakunk, s elmondhatjuk, hogy ezt mi tettük Nyíregy­házáért. Kezdjük el újból ezén a szép, jubileumi tavaszon. A városért, magunkért De hamarosan lesz. Egy rom- badőlt nádtetős vityillót mu­tat. — Négy évvel ezelőtt tör­tént. Küzdöttek a belvízzel a Csifitanyán. Ez a ház úgy dőlt össze, hogy egy anya Öt gyermekével volt benne. A szoba közepén állt az asztal. A négy nagyobb gyerek ön­kénytelenül, félelmében az asztal alá bújt. Ez volt a sze­rencséjük, mert a szegényes tákolmány tetőzetét, a geren­dát felfogta az asztal. Az édes­anya megsérült, az ágyban mellette fekvő gyereke pedig meghalt Gyorsan kórházba szállitot- ták, Csepelyiék hozták vissza az asszonyt. Most a család már másik házba ■ költözött. Várják a villanyt. Egymillió­ba kerül, de a Csifi-, a Tor­más, a Jármi-, a Dési-, a Nádastanya több, mint fél­ezer embere villanyhoz jut. * Halódunk tovább Tormás- pusztán, az iskolában népi el­lenőrökkel találkozunk Azt vizsgálják, milyen á tanyái iskolák felszereltsége Elhasználódott padok. ross2 katedra. — De a szépírást meg kell követelni — mondja egy fia­tal tanító. Ezeken a padokon Négynapos volt Csenger- ben a Lenin Tsz közgyűlése. Az egyes községekben kép viseltették magukat a ta­valy ide egyesült csengersi- maiak, komlódtótfaluiak. nagygéciek. A zárszámadáso­kon egyöntetű volt a megál­lapítás: az egyesülés a? ag­gályok ellenére elérte célját, jó lépés volt, érdemes volt megtenni. Ám év közben nem min­dig látszott ez a végered­mény. ,Xsinál:anak »issza mindem** Komlódtótfalun es Csen- gersimán írásban is kérték, hogy csináljanak vissza min­dent, megbánták, hogy csat­lakoztak. Több névtelen le­vél is ment illetékes helyek­re s ezeket vizsgálatok kö­vettek. Mi volt e nehézségeknek az oka? ■ Először az, hogy rendkívül összetett négy tsz egyesült. A csengeri Lenin Tsz-ben ko­rábban is rend volt, jó gaz­dálkodás, elfogadható jövede­lem, szervezett munka, fel­készült vezetés. A másik há­romról ez nem mondható el. Az egyesülésnél az volt a kérdés, vajon a csengeriek képesek lesznek-e rendet te­remteni az új társaik háza táján is. vagy a többieknél tapasztalható jelenségek lesz­nek úrrá a nagy gazdaság munkájában. Mik voltak ezek a jelensé­gek? Komlódtótfalun — fő­ként — szokás volt, hogy egy-egy tag bement az iro­dába, s kért 500 forint előle­get, mert — mondja — inni akar. És addig nem megy ki, — mutatja, s felemeli a tete­jét. Több gondot fordíthatnának ezekre a művelődési szervek. Van már tévéjük, de villany hiányában agregátorral ter­melik az áramot. Tart a bioló­gia óra. — Szép dolgokat látunk az iskolatévében, csak éppen mi nem tudjuk megvalósítani, mert hiányoznak a legszüksé­gesebb szemléltetőeszközök is — panaszolják. így tanítani fizikát, bioló­giát, kémiát nem lehet Az öt­nyolc osztálynak egyszerre van órája. Közel ötven gyerek zsúfolódik egyetlen tanterem­ben Itt segíteni kell! Kövesút, telefon van. Jól működik a szakszövetkezet. De a tanyai legkisebbekről még nem elég a gondoskodás. Ez a legsür­getőbb most. Tudja, látja Cse­pelyi elvtárs is. De hamarosan itt lesz a villany. Az első titkár megjegyzi: — Én már nem szívesen lennék a káliói járásban, ha nem lérménék tanyák. Itt érzi otthon magát, eb­ben á közegben, ahol segíteni kell. És másokká! együtt ő is mindent megtesz az em­berekért, a tanyavilág életé­nek átalakításáért V. KJ amig meg nem kapja. Meg­kapta. Különböző elnevezé­seken túlzottan sok járulé­kot kaptak Komlódtótfalun, , irrv.tn és Nagvgécen is. Ezeknek az volt a fő hi­bájuk, hogy nem a vegze! munka szerint osztották. A leltár — amit az egyesülés után folytattak le — csaknem 200 ezer forint rendkívüli előleget talált, de e hatalmas összegnek nem volt munka- fedezete Az érintettek — s mind­egyik községben akadt ilyer néhány —, folytatni akarták ezt az életformát, a cs-ingé­nek pedig megszüntetni. Ekörül folyt az a harc. amit nyugodtan politikainak ne­vezhetünk. A bejelentésekre, levelek­re lefolytatott vizsgálat meg­állapította. hogy a gazdálko­dás nem lazább, hanem szi­lárdabb,, így nem is történt intézkedés. Amíg megszűnt az intrika Hátra volt még a tagság. Közgyűlés elé vitték a témát. Nyíltan kimondták: — Csak az tartsa a markát, aki dol­gozik! Megtapsolták Különösen az asszonyok. De akik nem ihattak to­vábbra is potyára, folytatták a hangulatkeltést. Lassan­ként azonban kiszaladt lá­buk alól a talaj, s a döntő erő a vezetőség mellé állt. Ez a döntő erő: a négy falu asz- szonyai! Ök dolgoztak, ők ném ittak (legfeljebb a gond­juk lett több, ha az ember ivott), ők a rend kialakulását várták. Megértették, mit akar a vezetőség, s hamar rájöt­tek, hogy ez nekik is érde­kük. Augusztusra rend lett Megszűnt a intrika, javult a munkafegyelem. De nem mindenkinek tetszett, s az első adandó alkalommal ki is használták, A csengeri Lenin Tsz-ben az volt a szo­kás, hogy lisztet kapnak a tagok, másutt pedig az, hogy búzát. Az előbbi egyszerűbb, mert nem kell a malmot jár­ni, egyszerre elvégzi ezt a tsz. Az emberek egy ideig féltek, hogy nem lesz meg a kenye­rük, később megnyugodtak. (Most annyi tartalékuk van, hogy aligha fogy el újig.) Szinte egyik napról a má­sikra megszilárdult a rend. (A hangadók nyíltan "azóta sem támadtak.) Elkészültek a hatásköri listák. A régi el­nökök megmaradtak üzem­egység-vezetőknek, s egyre jobban végzik munkájukat. Nagy önállósággal rendelkez­nek, lényegében ők a terület gazdái. Hetente beszámoltatja őket a vezetőség a nehézsé­gekről, aztán a határozatot feladatiként kapják vissza. A munkafegyelemmel sincs baj. de a minőséggel kapcso­latban van javítani való. Az állandóan finomodó bérezés ezt segíti. Kétszer annyi jövedelem A jól sikerült év után igy érkezett el a zárszámadás. A három csatlakozott tsz-ben az 1968-as átlagjövedelmek megkétszereződtek: egy tagra átlagosan 25 ezer forint ju­tott. S nem csökkent a csen­genek keresete sem! Közben azért számos más akadályt is el kellett háríta­ni. A gazdaságok pártszerve­zetei például nem egyesül­tek. Minden gondot négyszer kellett megtárgyalni, ez akadályozta. lassította a megoldást. Novemberben csúcsvezetőséget választottak, amelyben minden községet képviselnek a vezetőségi ta­gok. így ez megoldódott Akadály az is, hogy a -öz- ígazgaiási határok nem azo­nosak a gazdaságiakkal. En­nek rendezése is folyamatban van: várható, hogy nagyköz­séggé válik Csenger. Az egyesült, s most már nem kicsiny (8600 hold két­ezer család) tsz tervej las­sanként megvalósulnak. Sa­ját brigádjuk — 88 tagot számlál, egy kisebb ktsz-t! — építi a sertéskombinátot és két darálót Korszerűsítik, tatarozzák a majorokat, s a volt bankházat megvásárol­ják Csengerben, hogy mező- gazdasági termékek boltját alakíthassanak ki benne. A termál kút létesítésére minden előkészület megtörtént. de pénz hiányában egy évvel el kellett halasztani. Nagy nehézséget okozott, hogy a területek szakosításá­val együtt legjobb teheneik pozitívvá váltak, s ki kellett selejtezni őket. A kárt és a kiesést birkával meg sertés­sel pótolták. A munkában különös gond­dal figyelik az asszonyok te­vékenységét. Úgy el sikerült húzni az almafeláolgozás sze­zonját, hogy még most is folyik. Csak ott elérhetik a 120—130 munkanapot a szor­galmasok, s az átlagkereset naponta 80 forint! Felül 100 millión A közgyűléseken az asz- szonyok külön elismerést kaptak. t>e nemcsak szóbeli. Az üdültetésnél is előnyben részesítik őket. A napokban hazatért 38 szoboszlói üdülő közül csak 8 volt férfi, a többi nő. Az idén a gazdaság átlép egy fontos határt: árbevételei meghaladják a 100 millió fo­rintot. Különösen az építő­ipari tevékenységük növeke­dik meg, hiszen a 21 milliós fejlődés több is néhány épí­tő szövetkezet teljes kapaci­tásánál. A fejlődés gyorsítá­sa érdekében autódarut is vásárolnak. A gazdálkodás javítása mellett most már azon is gondolkodnak, hogy elfogad­ják a javaslatot: egyesülni a csengerújfalui és urai tsz­szel. Ha ez megtörténik, mammutgazdaság alakulna az ország keleti sarkában. Ez azonban még nem bizonyos. Ennyi tehát a tavaly egye­sült négy tsz közös történe­te. Nem lehetett könnyű év, meg keliett vívni a rend és a haladás érdekében számos harcot. De úgy látszik, a csen­geriek kiállták ezt a próbát, s most már minden erejüket a gazdálkodás korszerűsítése, a legfejlettebb technológiák bevezetése, a kitűnő terme­lési módszerek átvétele érde­kében használhatják fel A koncentráció, az anyag-; és szellemi erők egyesítése erre jó alapot ad. s bizonyos, ho.sv ha erre az alapra tudnak építeni, még sok nagyszerű eredményt érhetnek eL Kun István K, J. Volgán a tanyavilágba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents