Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
WTO. március ?. KELET-MACYARÖRSZ AO S. «Mal Fusi, fegyelmi — és a teljesítmény Gondok a fehérgyarmati METRIPOlSD-ban Szolgáltatás a lakosságnak a vásárosnaményi járásban ■* FELVEVŐHELYEK 12 KÖZSÉGBEN "" TERV: LAKÁSKARBANTARTÁS m Ml LESZ A KISEBB TELEPÜLÉSEKEN? Nem láttuk még olyan dü- hösneK a METRiPOND szatmári gyáregységének vezetőjét, mint a minap. Akkor az egyik művezető — az előrelátás, a jó szervezés hiánya miatt — nem tudott munkát adni az egyik csoport felének. r'- idegesítette a gyárveze:~t. Virágtartó es perzselő Tizennégy hónapos METRI- PON D-korszaKukban nem ez volt az egyetlen, amikor valakiknek nem tudtak munkát adni. Ezt a munkások elviselik mert megtörténhet, de csak — ritkán. S nem voltak olyan áthidalhatatlan akadályok, amik ezt időről időre szükségessé tették volna. Nem pontosan üzemszervezési téma, de hasonló „csíny” megtörtént máskor is. Az alkatrészgyártó műhelyben szép, láncos virágtartót találtak. Biztos, hogy „fusi”. Tettes csak nehezen akadt, s igaz az is, hogy másnap barátjával elhagyta a gyárat. (Nem kellett volna távoznia, ő azonban elmenekült a felelősségre vonás előL Nem ritkaság az ilyesmi). A forgácsolóknál olyan alkatrészeket találtak, amelyek egy jól tervezett, gázzal működő disznóperzselőre utaltak. Az alkatrészeket régi, becsületes dolgozó eszká- bálta. Bizonyára tanult az esetből, s a fegyelmiből. Elég gyakori, hogy az öltözőben vagy az udvaron csoportos beszélgetéseket folytatnak a munkások.^ Ha a gyárvezető meglátja őket, levonat: az órájukból. Néhány ilyen levonás figyelmeztethet másokat is. A „jószívű“ művezetők A gazdasági vezetés megállapodott a szakszervezettel , hogy két figyelmeztetés után a harmadik esetnél fegyelmit indítanak a sorozatosan késők ellen. Késés van, kezdeményezés nincsen: nem csinálják a művezetők. Az ilyen apró, ám gyakoriságuknál fogva sokat jelentő fegyelmezetlenségek sok bosszúságot okoznak. De nemcsak azt. Tavaly például ugyancsak sok volt a panasz a normákra. Ezeknek jó része megalapozottnak látszott, hiszen olyan normákat kaptak, amilyenek Hódmezővásárhelyen „élnek.” Ott kátéid,izedes tapasztalat, sokszori „karbantartás” után tartanak itt Fehérgyarmaton gyakorlatlanok még az emberek, nehezen teljesíthetik ezeket a követelményeket Ám nem véletlenül 34 százalékos ott a normateljesítmény, ahol fusiznak! Türelemmel — de meddig? Ez gond még manapság Fehérgyarmaton, s aligha leszünk rossz jósok, ha azt mondjuk: nem sokáig. Most ők is abban a korszakban vannak, mint még sok szabolcsi üzem: tanulják a gyáripart az igazán üzemi munkát. 14 hónap nem elegendő ennek olyan elsajátítására, hogy az valóban vérré váljék, hogy másképp ne is tudjanak élni az emberek. Szerencsére a vásárhelyiek nem türelmetlenek, sbár szorítja őket a profilok átadásában a sok megrendelés, a fokozatosságot is megtartják, és számba veszik a szatmári gyáregység tényleges helyzetét is. Tavaly a tervezett 12 millió termelésből kétmillió hiányzott Fehér- gyarmaton. (Ezt azért pótolták a vásárhelyiek, s a vállalat nyeresége sem csökkent A tavalyi év után 1970 első két hónapja sem sikerült túlságosan jól. Ebben az említett fegyelmezetlenségek, az irányítás és a szervezés hiányosságai is szerepet játszanak. Javult a balesetvédelmi és munkavédelmi helyzet a megye kisipari termelőszövetkezeteiben. örvendetes, hogy nem volt halálos baleset, de csökkent az ezer főre jutó balesetek száma. Csökkenés van a kiesett munkanapok számában. Két ktsz tartozik a villamosiparba, mégis egy év alatt 10-ről 25-re emelkedett a balesetek száma. Nem megnyugtató a védőberendezések használata. Előfordul, hogy az új gépekre szerelt berendezéseket leszerelik. Növekedés van az anyagmozgatásból eredő baleseteknél. Emelkedett a faipari munkagépeken balesetet szenvedők száma. Gyakori baleset előidéző ok a 8 órán túli foglalkoztatás. 14 dolgozó sérült meg Sokat javult a harmadik ötéves tervben a lakossági szolgáltatás a vásárosnaményi járásban. Öt évvel ezelőtt mindössze 160 kisiparos és két kisipari szövetkezet végzett javító-szolgáltató tevékenységet. Az igények azonban régen túlhaladták a rendelkezésre álló lehetőségeket. Nem is csoda, hiszen a két ktsz összlétszáma sem érte el a száz főt és ez is többnyire építőiparra korlátozódott. A szolgáltatóipar fejlesztéséről megjelent kormány- határozat óta szinte napról napra javul a helyzet a járási székhelyen, de a hozzá tartozó községekben is. Félszázzal növekedett a magánkisiparosok száma és a ktsz-ek is kibővítették szolgáltatási tevékenységüket. Üj részlegekkel bővítették a naményi szövetkezet profilját. Van már rádió- és tvjavító, háztartásigép-szerelő, autószerelő, vízvezetékszerelő, villanyszerelő, bádogos- és cserépkályhás részleg. De a helvi ÁFÉSZ-szel kötött megállapodás alapján a járás községeiben — összesen 12 helyen — felvevőhelyeket létesítettek, ahonnan a szövetkezet gépkocsijával hordják be a ktsz műhelyébe a meghibásodott rádiót, televíziót. A kocsi útvonalát úgy szervezték meg, hogy hetenként kétszer érinti a felvevőhelyeket. A javítási idő — a téli hónapokban — anyagmozgatás közben azért, mert a nyújtott munkaidő miatt szellemileg és fizikailag már fáradt volt. Változatlanul magas a 20 és 30 éven aluli dolgozók balesetének száma. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy még a legelemibb biztonsági előírásokat sem tartják be. Jelentős a javulás az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók balesetének alakulásában. Csak négy esetben volt kisebb mérgezés. Az időszakos orvosi vizsgának köszönhető, hogy a múlt évben nem volt foglalkozási megbetegedés. összességében megállapítható: javult a dolgozók egészségügyi és szociális ellátottsága, ami végső soron a baleseti helyzet kedvezőbb alakulásához vezetett. átlagosan másfél hét, de nyáron ez lényegesen kevesebb. A magánkisiparban különösen az építőipar területén jelentős a javulás. öt év alatt 37 építő és ács iparengedélyt adtak ki a tanácsok elsősorban azokba a községekbe, ahol nem volt, vagy nem volt elegendő szakember a lakosság által igényelt munkák elvégzésére. Annak ellenére, hogy a legfontosabb ágazatokban megoldott a lakossági szolgáltatás, a j;' --ás vezetői a további fejlesztés lehetőségeit is nagyon fontosnak tartják. Engedélyt adnak még lakáskarbantartásra és gépkocsik javítására. Bár a nagy varsányi gépjavító társulás Vásárosnaményba helyezi gépjavító részlegét, ez valószínű csak a járási székhely és közvetlen környékének gondjait oldja meg. Terveik között szerepel egy tanácsi költségvetési üzem létrehozása is, melynek különösen építőipari részlegét kívánják fejleszteni. Ezzel a tanácsi kezelésben lévő épületek tatarozását és felújítását végeztetik el. Két év óta fellendült a fodrászatban is a szolgáltatás. A Kisvárdai Fodrász Ktsz üzletet nyit Gemzsén, Be- regsurányban, Tiszaszalkán és Gulácson. A kisebb községekben gebines rendszerben oldaná meg a problémát a ktsz. Az üzletet, a felszerelést a ktsz biztosítaná és meghatározott összeget fizetned*--«- vaHalkwnS a szövetkezetnek. Ha ez a forma nem válik be, akkor magánkisiparosok átjárásával oldják meg a szolgáltatást. Nem megoldott a textilruházati cikkek javítása, sem a járásban, sem Vásárosna- ményban. Bár az idén hét iparengedélyben két női szabó is van, még sem tudják a lakosság igényeit kielégíteni. Egyedül talán a vasiparban nincs probléma, ahol a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységével nem csak a tsz-ben szükséges mankókat végzik el, hanem a lakosság igényeit is igyekeznek kielégíteni. A tervek szerint a többi szakágban is hamarosan utolérik a vasipart, amivel sok ezer ember minden napi gondjain enyhítenek. <b. j.) Kevesebb baleset a megye ktsz-eiben Balogh Kálmánnénak a nagyapja is, apja is tanító volt. Testvérei, de még a sógora is azok. ¥ A pályája Kisszekeresen kezdődött. Ide kapta meg az első igazi kinevezését. Mert az egyházzal szembekerült, a kis szatmári tanyára „száműzött” négygyermekes tanító lánya hat évig nem kapott állást a tanítóképző elvégzése után. Házitanítós- kodott, édesapjának segített a kisiskolában, s csak 1939 ben adtak neki egv ideiglenes helyettesítést Nyírmegy gyesen Mégis, most azt mondja, nem voltak ezek elherdált évek. — Kisszekeresen ketten voltunk az öreg Végh tanítóval. Sokat segített Többet adott szakmai ismereteinél: megerősítette bennem az otthonról hozott világnézetemet, emberi tartásomat. Együtt éltük át a községben a fel- szabadulást. Akkor kezdődött számunkra az igazi munka. Egyszerre kitágult a világ körülötte. Az öreg Végh igazgató tanító a földosztás egyik vezetője lett, munkatársa, a fiatal tanítónő az újuló élet szervezésébe vetette magát Szervezte a falu fiataljait. Megalakították az EPOSZ-t, majd a MA- DISZ-t, az asszonyok körében pedig a nőszervezetet. Falunapokat rendeztek. Tanították az embereket az új lehetőségekkel élni. Megalakították a járásban a pedagógus-szakszervezetei, melynek az öreg igazgató lett az első elnöke. Együtt vettek részt az iskolák államosításában. * A fiatal tanitqnő útja töretlenül vezetett a párthoz. Rövid idő alatt elnyerte a legjobb pártmunkásoknak járó bizalmat. Először a helyi vezetőségbe, majd a járási pártbizottság tagjai sorába választották. Megosztotta erejét, — s ha ezt így nem is fogalmazta meg magában akkor — érezte, érdemes. Végre taníthatott úgy, abban a szellemben, ahogy elképzelte, amire készült. Volt értelme munkájának. Élete legnehezebb feladatát 1950-ben kapta. Két évig vezette a járási tanács oktatási-egészségügyi osztályát. Ismeretlen, sok buktatót rejtő munkával is megbirkózott Ide kapcsolódik életének sorsdöntő eseménye: férjhez ment egyik munkatársához. Volt mire hivatkozni, amikor kérte, helyezzék vissza tanítani. Mert — tanítani: ezt akart mindig. . * ' S azóta vezeti a Fehér- gyarmati Általános Iskolát. 875 gyerek nevelője, igazgatója egy 58 tagú tantestület élén. Otthon pedig háziasszony, két gyermek édesanyja. Meséli, hogy tizenhét éves lánya szintén pedagógusnak készül. Tizenhat éves fiának pedig az érettségi után egy neki való szakmát szeretne adni a kezébe. A párt, most is számít Balogh Kálmánnéra. Dolgozik a megyei pártbizottságban és a párt járási végrehajtó bizottságában. Alapszervezeteket patronál, segíti a ndmozgalom munkáját. Most éppen a községi nőszervezet megerősítése a Húsz éve „született" Ömbölyi dátumok A lakott helységek érdekessége általában a gazdag történelmi tradíció. ahogy megmaradásukban mai helyzetükig eljutottak. A nyírbátori járásban, az országhatár közelében lévő Ömböly nevű falunak nincs ilyen nevezetessége. Mindössze húszéves önálló igazgatási egység. Érdekessége tehát éppen az lehet, amit két évtizede mutat. Erről beszélgettem Bereczki Imre tanácselnökkel. Eoy (elő alatt A felszabadulás 67 cselédcsaládot talált a volt grófi tanyán. . 1 kiosztott birtok megmozgatta a környező tanyák lakosságát ér valóságos nép- vándorlás kezdődött egy új falu kialakítására. Öt év teltével már 245 család lakja a helyet. Egy-epv házépítésnél szinte mindenki ott volt, segítették egymást. 1950-ben kapták meg az önálló tanácsi státuszt. Most januárban 870 lakost talált a népszámlálás. Érdekes dátumokat tartanak számon. „1950-től eddig 245 új családi lakóház épült. Csaknem mind saját erőből. A cselédidőben osztatlan iskolai tanítás volt, egyetlen tanítóval. Ma kilenc pedagógusunk van és két óvodai ne- velőnk. Ötvenkilencben készült el a lcultúrház, az állandó napközi otthon. Ennél az építkezésnél az összefogás, a társadalmi munka' több száz ezer forintot tett ki. Hatvankettőben megkaptuk a köves- utat. a villanyt, hatvanhétben elkészült az új tanácsház, három iskolai terem, postahivatal, orvosi rendelő, két pedagógusi szolgálati lakás; mindez egy tető alatt. Legjelentősebb fordulat: a tsz A Kossuth nevét viselő termelőszövetkezetet 1959- ben alakította meg a falu népe. S ma már meggyőződéssel mondják: „Ez jelentette a legnagyobb Sorsfordulatot.” Bár igaz, nem hozott mindjárt mannahullást, az első években erősen döcögött a közös szekere. „Hatvanöt óta van a rendszeres feljövés. Addig csupán hétnyolcezer forint körül alakult az egy tagra jutó átlagondja. Itt az iskolában pedig a hátrányos helyzetben lévő munkás- és parasztgyerekek tanulmányi eredményének a javítása. Hogyan bírja idővel, erővel? Dolgozni kell, ez természetes, — mondta, — kinek mennyire futja az erejéből. Nem sorolgatja önmagának, mennyit dolgozott, mennyi feladat vár rá. Ha munkája eredményeiről kérdezik, mások sikereiről beszél. Arra büszke, hogy egykori tanítványai' most mellette dolgoznak, mint nevelők. Volt munkatársai, beosztottjai most iskolaigazgatók, vagy az oktatás irányításában dolgoznak. Két éve — ha akar, —elmehetett volna nyugdíjba. De még ma is dolgozik. — Addig maradok a helyemen, amíg érzem, kollégáimnak és a gyermekeimnek egyaránt tudok újat adni. Csak addig. Addig érdemes. CK. Ej! gos évi kereset a közösben, de azóta megháromszorozódott.” A felnőtt lakosság nyolcvan százaléka tagja a közös gazdaságnak. Vannak, akik iparba járnak el, nagyobb nyugdíj reményében, vagy így egészítve ki a tsz-ben dolgozó család keresetét. „Mert nagy ám az igény mindenben. Nincs figyelemmel arra, hogy húszéves a falu.” Televízió van csa’v- nern minden második házban; a rádiónak „már kiest a divatja.” Padlózzák, par- kettúzzák a szobákat, értékes szőnyegeket terítenek, nagyban vásárolják a divatos bútort. Tizenöt rr otpr- kerékpár van az „ifjú faluban.” Hájer János tsz-tag pedig már a saját gépkocsiját vezeti. Arra a kérdésre, hogy maradnak-e a fiatalok, ez a felelet: a java. „Munkájuk után megtalálják számításukat a tsz-ben. Harminchét KISZ-fiatal dolgozik a közösben. Többségük szocialista brigádtag. Van külön helyiségük, hetenként háromszor gyűlnek össze. Nem érzik magukat a világ végén. Határőr katonák választanak ömbölyi lányt feleségnek, ts maguk is itt maradnak.” A inai és holnapi gondok . Minden. anvgy. jmnt a karifcácsáí?<K>sincs róla. Az eddigi fejlődés ellenére több dolog hat egyre inkább fékezően. S ezek részben a falu sajátos helyzetéből, részben rajta kívül álló okból valók. Egyetlen iparjogosítvány- nyal rendelkező iparosa van a falunak: kőműves. Nincs helyben fodrász, cipész, bádogos, lakatos, asztalosipari és semmilyen más szolgáltatás. Minden ilyesmiért a 25 kilométerre lévő Nyírbátorba vagy a szomszédos Nyír- béltekre kell elmenni. A vegyesboltban van ugyan elég választékos árusítás, de nincs lábbeli es készruhaféle. Ezekért ugyancsak el kell járniuk az öm- bölyieknek. Hetenként egy fél nap van orvosi rendelés, de a legközelebbi gyógyszertár ugyancsak Nyírbátorban található. A táppénzes betegeknek En- csencsen kell ellenőrzéseken megjelenni. De a buszjárat olyan, hogy reggel hat órától este fél nyolcig kénytelenek az ellenőrzésre járó betegek távol lenni. (A buszjárat módosítását már kérte a tanács, ami még nem történt meg.) Rossz a vízellátás. „Egyetlen fúrott kutunk sincs még. Az ásott kutak vizét emberi használatra nem javasolja a KÖJÁL. Szerencsére tervben van már, hogy idén és a következő két évben kapunk ártézi kutat állami segítséggel. De még a leendő három kút sem oldja meg kielégítően a vízellátás problémáját. Erre csak törpe vízmű létesítése volna képes.” így is van tehát. Egy húszéves falu kontrasztjai. Asztalos r ni— , Tanítónő
