Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

?WS. íftüreítae S. NeLET-HAe!?ARÖftS2A* I. aMal VJ MAGYAR FILM Szemtől szembe Dobozi Imre színpadi drá­gájából Váfkoflyi Zoltán ké­szített új filmet. Szemtől szembe címmel. íémájával önvizsgálatra serkentő mon­danivalójával a negyedszáza­dos jubileum időszakán mű­sorra tűzött film áhhoz az új Júliámhoz tartozik, mely­nek' legrangosabb műve: a Hideg napók. Bár a filmek összehasonlítása nem min­dig szerencsés. Sajnos, Do­bozi Imre és Várkbnyi Zol­tán filmje ném éri el a Hi­deg napok hőfokát, a művé­szi megformálása is hézago­sabb, szétesőbb. Hogy a Hideg napokat fel­emlegetni mégsem ötletsze­rű. azt a két film tértiátiká- já, az alkotói szándék őszin­tesége, hasonló tendenciája indokolja. A Szemtől szembe mégsem tudott történelmi tablóvá válni. Az öngyilko­sok módján elpusztult ma­gyar század sem jelképe az oktalan, céltalan vérontás­nak. a rabló háborúba haj­szolt magyar katonák fájdal­mas rtlémert tójának Megma­radt csöpáh égy — szinte véletlen folytán elpusztult század 25 év után felidézett krónikájának, melyért ne­gyedszázad után a helyszí­nén találkozó egykori kato­nák keresik a felelősséget. Elsősorban egymásban. a véletlenek összejátszásában, a sorsszerűségben Elpusztult egy század, a legénység, mert a tisztek, tisztesek nem értesítették őket, hogy elfogadták a szovjet hadserég fegyverle- tétéli ajánlatát. Nem szándé­kosan, ..feledékehységből' küldik a halálba őket. S éppen,' tartalmilag, iogikailag ez a legvitathatóbb része a cselekménynek. Elképzelhe­tetlen, hógv a sorsdöntő el­határozást követően — ami­kor ä szovjet parlaiílenter- nővél közölték a fegyVérle- tételt — nem marad idő, vagy annyi figyelem, hogy kiadják a parancsot a kato­náknak. De az a heves, tá­madó viselkedés sem moti­vált, ahogyan a szovjet front­tól az osztrák határig hátrá­ló, vérző század elkesere­dett, katonámi voltukból már kivetkőzött harcosai tü­zet nyitnák a közeledő szovjet csapátokra. Hason­lóan nem eléggé kimunkált a filmdrámának az a pontja, amikor a két elkeseredett katona megdöbbentő naivi­tással elindul kiszabadítani a közeli fogolytábor lakóit, akiket német fegyveresek őriznek. Nem követi összékóvácso- lódás azt a momentumot sem," amikor a magyar sza- káSzVeZetö lelövi a németet, aminek várható következmé­nyéi szinte hidegen hagyják a századot, a tiszti és tiszt­helyettesi kart. Később ugyanez a cselekvésképtelen­ség, indokolatlan passzivitás érezhető, amikor a németek eljönnek és fegyvert szegez­ve a magyarra, követelik a „gyilkos” kiadását. Mindezek a hitelességen, a motiváltságon esett rések csökkentik a/, egész cselek­mény drámaiságát, elmos sák a felelősseget a tragé- 1 diáért, A rtiá játszódó pár­beszédeknek a felelevenített 25 évvel ezelőtti epizódok csak illusztfäfüöi. Niftds még bennük az a többlet, amit áz eredeti események ábrázolá­sai kölcsönözhetnének. Sajnos ez is a már említett tartal­mi, logikái hézagokkal ma­gyarázható. Hiába használ­ták fel a filmtechnika visz- szapergető képsorait, a lé­nyegen ez alig változtat. A film inkább színpadi dráma a Vásznon mintsem filmdráma. Vonzó az őszinte halig, az egyéni és a kollek­tív felelősség bogozásá tör­ténelmünk nagy sorsforduló­ja előtt. Kétségtelen, vannak részei a filmnek, melyek ma­radandó riyómokat hagynak a nézőbert. Különösen emlé­kezetes figura a rokkant ka­tona, akiről ügy tudják, meghalt. Ö hívja tetemre a legerősebbén a lelkiismere­tet, szemtől szembe a múlt­tal, Hibái ellenére is érdé rnes megnézni a filmet; fel bolygatja, elgondolkodtatja a nézőt.. Pali Géza A tanulókocsi PERONJÁN Hajnaltól délután ötig — Bejárók háromezren Nem rajtuk múlik — Hajnali négy órakor ke­lek és csak délután öt Órára érek haza. Mindert íiap. Piri cséréi autóbusszal jut Nyírbátorba, majd vonattal utazik tovább Nagykállóbü, a szakközépiskolába. A diákok egy harmada Szabolcs megyében 1U 799 a középiskolás tanulók szá­ma. Közel egy harmaduk. 3295 diák nem az iskola székhelyén lakik, kollégium­ban sem kapott elhelyezést aLbéfieli diját sem fizet, fm- nem minden tanítási napon vonattal vagy autóbusszal kö­zelíti meg iskoláját. Közis­merten: bejárók. A diákok kisebb-nagyobb távolságról, s ennék megfe­lelőén több vagy kevesebb fáradtsággal juthak el az iskolába. Az utazás pedig idővel jár. Legtöbbször fe­lesleges idöpocsékolássa) is. A Balkán,vbul Nagykállóba utazók például már reggel fél hétre megér kéznek. de még a Nyíl-egyházára járók­nak is hét előtt befut a vo­natjuk. Ám ugyahígy le­hetné említeni akár a baktai. akar a mátészalkai bejárókat. A vonatok indulása és érke­zése kevésbé igazodik a taní­tási időhöz. Ennek a követ­kezményeiről beszélt Páll Júlia Kúllósemjénböl: — Nincs időnk bennma­radni az iskolában szakkö­rökben, vagy más rendezvé­nyekén. Volt, amikor az osz­tály közös mozi látogatása azért hiúsult meg, mert a bejárók nem tudtak jönni. Megerősíti szavait osztály­társa, Lengyel Ildikó is: — A KlSZ-munkánál el­nézőbbek velünk szemben. —: A Kölcsey- Gimnáziumi­ban — ahová- ők járnak — ismerik' á giindjaikiit'. Igaz, így van ez a többi iskolánál is. Tanulókocsi panaszokkal A béjárás sokszbr hátrá­nyos helyzetbe hozza a tanu­lókat. Van, akinek a bizo­nyítványa is megmutatja ezt, van akinél a nagybbb szor­galom ellensúlyozza a rosz- szabb körülményekét, A kedvezőtlenebb \-iszo nyokori pedig többen igye­keznek segíteni. Az autó­lunk a perónía ilyen napo­kon — Nem szeretjük a „eiVilé­ket” — bizonygatja Lengyel Ildikó. — Cigarettáznak, ká­romkodnak, néni törődnék vélünk. Azt sérti szabad viszont el­felejteni, hogy a diákokban is van hiba. Imre István kalauz panaszolta: — Nem tartják meg az előírt rendét. Átmennek más kocsikba, neveletlenek, vlsz- srábeszélnek. Sokszor annyi - fa zajongahäk, hogy akik tanulni szeretnének, nekünk szólnák, csendesítsük el ókét. Általánosságban ázéft kultú­ráit utasok. S egy komoly visszaesés: megszűntették a tanuló-vá­rótermet Nyíregyházán. Már annyi fórumon szóvá tették, hogy jó lenne, ha elgondol­koznának rajta az illetéke­sek. És cselekednének is. , Megérdemlik a béjáró ta­nulók a segítségét.. Sók-sok év kell még ahhoz, hogy ele gendő kollégiumi férőhely legyen a megyében. Ma még a kollégisták száma áz al­bérletben lakókkal együtt sem éri él a bejáró diákók számát. Segíteni kell Nehéz az iskolának jó kap­csolatot tartani a bejárók­kal, nehéz őkét bevonni a teljes iskolai életbe, a kultu­rális. a KISZ-hiozgaiomba, s néhéz Ügy oktatni, hegy min - denki lépést tud Joli tartani a növekvő követelmények kel. Viszont Segíteni keli őket, mert á tanuláshoz valö jog csak óhaj marád, ha nincs még a lehetőség is hozzá. Lányi Bolond Termék­kiállítás Mátészalkán A fetszáhádülás 25 éVföf- dulójá és a Lénin-centenárl- Um tiszteletére kiállítást rendeznék Mátészalkán a vá­ros és a járás ipari és mező­gazdasági üzemeinek termé­keiből. Április elsején nyitják meg — két előadással — a kiállí­tást. A Béke moziban ,.Az ipar 25 éves fejlődése Szä- bolcs-Szatmáf 'megyében és Mátészalkán” •címmel tart élő­adást szilágyi liftre, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal me­gyei kirendeltségének vezető­je, majd növényvédelmünk 25 éves, eredményeiről és a jövő perspektíváiról beszélt Mbrá- m Éerénc agrármérnök, a Megyei Növényvédő Állomás igazgatóhelyettese Ezután kerül sor a Móricz Zsigmondi Művelődési Ott­honban a termékkiállítás meg­nyitására. A felállítás április 8-ig tart nyitva. HŰSVÉT ELŐTT. Kölnivásár a mátészalkai „Kraszna” áruházban. (Elek Emu felvételei Uj malom Nyíregyházán és Kisvárdán EZERVAŰÖNOS űABONASILŐK ÉPÜLNEK Lenin-centenáriumi vetélkedő fi Csütörtökön délután a Krúdy utcai gimnáziumban egy háromfordulós Lenin- emlékverseny döntőjére ke­rült sör. A zsűriben két szovjet, katonavendég is „bí­ráskodott”. A jól sikerült verseny győztese a gimná­zium 4 a osztálya lett. A Vei'- sedy ezzel hem ért véget, mert április másodikén szov­jet katöhafiatalok érkeznek a gimnáziumba, ahol külö­nös vetélkedőre kerül sor. A szóvjet fiatalok Leninről, munkásságáról kérdezik á gimnazistákat, a diákok pe­dig a Magyar Népköztársa­ság 25 évéről „feleltetik” a .katonákat. A szellemi vetél­kedőt kultúrműsor kövét:, majd sporttalálkozón mérik össze tudásukat. busszal járók már ismerik az iskolabusz fogalmát, a taní­tási időhöz igazodó járato­kat. A vond ton utazóknak a tanulókocsik állnak a rendel­kezésükre. Ez -is segítség, de mellétté már a panaszok is sorakoznak: — Előfordult télen né­hányszor. hogy. nem volt fű­tés a kocsiban — mondja Lengyel Ildikó. — Az egyik fiút majdnem megpofozták a felnőttek égj’ hétfőn reggel. Mert szólt, hogy a tanulókocsi diákok­nak van — meséli Nádasdi István. — Sokszor kiszoru­, L-.---------------.zz£r=r-~-.^=-r=ujL-^ Nyugdíjban Két éve ment nyugdíjba Gulyás Lajos, a tiszäszälkäl tsz-elnök. Hegedűs Sándor, a vásáros name ityi járási pártbi­zottság első lilkára azí moiid- ta róla: „A iárás legöregebb ehidlie, de a légfiatálabb esz mével. A mindenkor üjdóií tagnak szá mító gépek Tisza - szálkára kerültek legelőbb, ott „vizsgáztatták” elsőnek az uj módszereket. Mikor emiatt kerestük, hásztalán fiyilol tvMÍt bő áz irodába. A határt járta mindig Lajos bácsi. Ezúttal a lakásán kerestük. Ady Endre utca 15. Üé úgy látszik, Gulyás Lajos még nyugdíjban is a meglepetés embere. „Nincs az itthon piost se” — e szavakkal fogadott a felesége. ,,Öttlöge van annal már míg él, nem fogja őt itt hon semmi.” A takarékszövétkézet elnö­kének választották. A tisza­-aikuiak isfnefik alaposságát, becsületességét. S Erdei Fe­renc az ÁFÉSZ elnöke beül­tette reggel hétkor a sajal személykocsijába és magával vitte a megyeszékhelyre. „Oda lesznek Vágy két napig. Lá­tói néni jön addig el, míg nem végez. Nem ismer fél m uh ká t.1’ Gyümölcsfák vannak a kertben, még vagy kétszáz ol- nyi szőlő. Ott jól érzi magát. Van az udvaron nyáron két- sz&i baromfi csirke, kacsa, pulyka. Van eljoglaltság vele. Aztán a disZüőhiétálás. Ház­tájiban is mutatni kell, rni mindenhez ért valaki. Am mindez együtt is kévés. Már arra, hogy Gulyás Lajosi ott­honi dolgok tartsák állandó­an fogva. „Meg se lehetne azt kötni, elvtárs” — mosolygott a felesége. „Ha annyi ideje van mind járt megy," így él a nyugdíjas isz-elnok Nem enged változtatni meg- éZbkott életrendjén. S még él­árult valamit a hitvese: „Vál­tig nem akarom én, hogy még mindig szerepeljen, Há mon­dom neki, szokása szerint lök egyet a vállán, ami ait jeléü­ti. éftől üém leltét vita ” Asztalos Bálint A Szabblcs megyei Gabona- íelvésárió és Feldolgozó Vál­lalat ném könnyű utón jutott el odáig, hogy a növekvő igé­nyeknek megfelelően vásárol­ja fel, tárolja és dolgozza fel a tájegység gabonatermését, A felszabadulás után 84 kisüze­mi malom került a vállalat­hoz, amelyek többsége egyál­talán nem felelt meg a köve­telményeknek. Végül is 52 kismalom került államosítás­ra, de ezek is csak átmeneti üzemeléssel. A követelmé­nyeknek megfelelően, a szük­séges rekonstrukcióval 12 ma­lom üzemel a megyében. De ezek is csak erős kapacitás­feszítéssel képesek úgy, ahogy tartani a kívánt termelési szintet. \ Sürgető követelménnyé vélt, a malomipar korszerű fej­lesztése. Ezt a célt szolgálja a nyíregyházi és a kisvárdai új malóm megépítése. Mindkettő" a jelenlegi hazai legkorsze­rűbb tapasztalatok alapján készül — figyelembe vévé elő- hyös külföldi szempontokat is. A kettő között is lesz különb­ség, Például a kisvárdai ma­lom belső gépi elrendezése el­tér a hagyományostól, s az első olyan malem lesz ha­zánkban, amelyben az őrlő­berendezés a legfelső emele­tén (négyemeletes konstruk­ció) kerül elhelyezésre, A ha­gyományos rendszereknél az .(aprítás”, az őrlés kézdéte a földszintén történik Az új nyíregyházi malom gépi beréndézése is a legmo­dernebb kivitelezésű lesz. Mindkéttő éítér áz eddigi épí­tési stílustól: jó megvilágítá­sú, könnyen áttekinthető munkatermeket alakítanák ki. A két új malom mellett tá­roló lisztsilót is építenek. Ezek jelentősége abban fog jelent­kezni, hogy egyöntetűbben jó minőségű lisztét tudnak ad­ni a malmok, kellően tarta­lékolhatják, „pihentethetik” az őrleményt. Á két új malom mintegy 70 millió forintba ke­rül, s a feisvárdairtak 7,5, a nyíregyházinak 12 vagon lesz a napi őrlési kapacitása. Építésüket már végzik, előre­láthatólag 1971-bén kezdik inég üzemelésüket. Előrehaladott állapotban van a megye másik két köz­lést kapnak Növelik termeié» süket és munkájuk minőségét. A megyéi malomipar kor­szerűsítése nem lenne teljes, ha elmaradna attól az anyag- tárolás fejlesztése. Az új, ké­szülő nyíregyházi malom mel­lett jövő évben kezdenek épí­teni egy ezer vagonos gabó-- nasilót, a megyei tanácsi ter­vező iroda tervei alapján. (Előreláthatólag 1972-ben ké­szül el.) Hasonlóan megoldó­dik a mátészalkai körzetben is a gabonatárolás, ezer Va­gonos siló Megépítésével. Az új, nagy befogadóképes­ségű silók elkészítésével to­vább javül a megye gabona- tárolási hélyzete. Meggyorsul ponti helyen, Mátészalkán és Nyírbátorban is a malmok felújításának előkészülete. Ezék is röVid időn belül kor­szerű berendezést és felszere­az átvétel, mert a silóknál — előkalkulációk szerint — óránként négy vagon árut le­het átadni, átvenni (ab) Á megyei fancies dolgozóinak ajándéka A napokban ünnepélyé? ke­fétek között adták át Nagy- kálló László tanyán ázt a nagyképernyős televíziós ké­szülékét. áffléiyét a megyei ta­nács dolgozói ajándékozták az általános iskolának. Az ágre- gáttál is ellátott televíziós ké­szülékét df, f'éfeszt István, á Mégyei tanács Vb elhöké ádtá át. Az áramfejlesztő nemcsak á téieVÍzié, háflém az isfeöiá, a nevelői léKáé vüláftyáfafn­mál Váló ellátását is biztosít­ja. Az ajándékozást követőén a tanyán ünnepséget réndéztek, áméíyen részt vettek az aján­dékozók képviselői, a járási vézétők, a szülők, névelők és á kisískőlá mind a tizéAhát tanulója. Aa úttörők virággá! szaválattál és énekkel köszön­tötték áz ájáAdéfeó2őkát,

Next

/
Thumbnails
Contents