Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
4. olásá RELET-MAGYARORSZÄ» W76. március M, Korunk mezőgazdasága Takarmánykeverő a tiszadadai Vörös (Csillag Tsz-ben Sok tízezer forintos fuvarköltség megtakarítás A tiszadadai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az utóbbi két évben — a gazdaságirányítási rendszer megváltoztatásával — az állattenyésztés fejlesztése került előtérbe. A számok, az eredmények azt tanúsítják nem kis sikerrel hajtják végre terveiket. Amíg 1968-ban 900 darab hízott sertést értékesítettek. 197j)-ben már 1450 darabos tervvel dolgoznak. Mind emellett 1969 végén és ez év- első felében mintegy 200 darab vemhes süldőt is átadnak a háztáji gazdaságok segítésére, Ezzel együtt majdnem megduplázták két év alatt a sertésértékesítési tervüket. Többet, kevesebb költséggel A szarvasmarha számszerű , fejlesztése is céljuk — ez évben 5 százalék —, de inkább a minőségen van a hangsúly. Az egész állomány és a háztáji is tbc-mentes. A tejtermelés pedig az utóbbi két évben egyharmaddal növekedett. Például 1969-ben 120 000 liter volt az értékesítési tervük és 143 000 litert adtak el állami felvásárlásban. A saját állomány növelése mellett az idén 20 darab vemhes üszőt adnak el a háztáji tehenészetek növelésére. Az állattenyésztés költségeinek legjelentősebb tétele a feletetett takarmány. Amíg az egy kiló hús, vagy liter tej előállítására fordított takarmány értéke nem csökken, addig a termelési költségedben jelentős változás nem állhat be. A termelőszövetkezet legfőbb törekvése most az, hogy csökkentse az egy kiló abrak önköltségét. Ennek több módja van. Első lépés a szántóföldi növénytermesztőké. Ugyanarról a területről több tápértékét lehozni. Jobb agrotechnikával, valamint egyes takarmánynövények nagyobb területen való termesztésével kívánják céljukat elérni. Például növelik a takarmánybúza és a borsó területét. A konzervgyári borsó holdanként 8—10 ezer forint készpénzt hoz, emellett a szalmája kiváló silótakarmány. A borsóföld pedig a legjobb búzatalaj. Az indulási alap , A takarmányokat azonban nem elég csak megtermelni, azt szakszerűen kell raktározni és előkészíteni. A Terményforgalmi' Vállalattól megvásárolták a helyi raktárt és vettek egy takarmánykeverő gépet. A gép értéke mindössze 9000 forint, ehhez beállítanak egy nagy teljesítményű kalapácsos darálót és máris helyben végezhetik a takarmánykeverékek készítését. Ehhez természetesen bizonyos takarmánytartalékra is szükség van, hogy télen-nyá- ron egyenletes takarmányt tudjanak keverni. Most elérték, hogy 10 vagon kukoricájuk lesz még akkor is, amikor az őszi árpa, a takarmánybúza és a borsó új termése beérik. Ehhez megvásárolják a vitamin és egyéb, a keverék előállításhoz szükséges koncentrátumokat. Néhány finomabb összetételű, de kisebb mennyiségben etetett keveréket ezután is vásárolni fognak, de a • nagy tömeget maguk állítják elő. Hol az előny? Hol itt az előny? Első és legfontosabb a fuvarköltségmegtakarítás. Csak a hízósertések részére mintegy 60 vagon keverékre van szükségük évente, de összesen 100 vagon körül van a tervezett fogyasztás. Hogyan szerezték be eddig a keveréket? A keverék alapanyagát jelentő kukoricát, árpát, takarmánybúzát eddig is ők termelték. Ezt beszállították a tiszavasvári keverőüzembe, ami Tiszada- dától — a szövetkezet telepétől — 20 kilométerre van. A keverés elvégzése után ezt a takarmányt visszautaztatták telepükre. Nem nehéz kiszámítani milyen összegű fuvarmegtakarítást jelent 100 vagon takarmánynak csak az üzemen belüli mozgatása, vagy pedig 40 kilométert szállítgat- ni. Hacsak a pénzről lenne szó, az is figyelemre méltó, de szinte ezzel vetekszik, hogy a fuvarra igénybe vett gépek, vontatók más munkát végezhetnek. A termelőszövetkezetek nem állnak olyan jól gépekkel, hogy a több ezer kilométer utat kitevő fuvarokat könnyen vállalják. Kíváncsian várják a szövetkezetben is a keverőgép sikerét és ha beválik, másoknak is ajánlják. Cs. B. Kerekes József: Gyógynövénytermesztés A léma magába foglalja az illóolajos és a fűszernövények termesztési tudnivalóit is. Ezeket a növényeket hasznosításuk alapján gyakran külön választva, mint egymástól független csoportokat tárgyalják. A gyakorlatban ez az elkülönítés azonban már sokkal nehezebb, sőt gyakran lehetetlen. Elsősorban azért, mert egyes gyógy-, vagy illóolajos növények, illetve növényi részek felhasználása egyidejűleg különböző szakterületen is lehetséges, meg gyakori is. és több keresett gyógynövény fontos illóolajat szolgáltató ipari, vagy fűszernövény is (levendula, komló, majoránna, borsosmenta, tárkony, kakukkfű stb.) A gyógy-, illóolajos és fűszer- növények mechanikus különválasztása nem csak gyakorlatilag nehéz és erőltetett, de biológiailag sincs különbségű hatóanyagot felhalmazó növények között. Éppen ezért többnyire a szakirodalomban és a gyakorlatban a gyógy-, fűszer- és illóolajos növényeket gyűjtőnéven gyógynövényeknek nevezik. Ezek figyelembevételével ez a könyv is a gyógynövény-termesztés gyűjtőcím alatt gyógy-, fűszer- és illóolajos növények megismertetésével, termesztésével, gyűjtésével, feldolgozásával és felhasználásával foglalkozik. Bemutatjuk a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó gépsort A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár az elmúlt évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be első gyümölcs- és zöldségfeldolgozásra alkalmas VARI- álható MAN-ipuláló gépsorát. A két szó egy-egy első szótagjából rövidített VARI— MAN gépsor vásáron bemutatott prototípusának még negyedmillióban, körülbelül 250 000—270 000 forint között szabták meg irányárát. A gépgyár azóta elkezdte a sorozatgyártást és a leggyakrabban használandó változat ára lement 150 000 forintra. , Az új gép működés közbeni bemutatását Törökszent- miklóson, az Aranykalász Termelőszövetkezet almatárolójában rendezte meg az üzem. Meghívta rá a környék termelőszövetkezeteit, területi szövetségeit. A szabolcsi szakemberek különautóbusz- szal utaztak a törökszentmiklósi bemutatóra és utólag úgy nyilatkoztak, hogy megérte az út a tapasztalatokat. Olyan kisebb fajtájú almamanipuláló berendezés-: sei ismerkedhettek meg, amely főleg a kisebb, 200— 300 holdas gyümölcsösök termésének feldolgozására alkalmas. # Törökszentmiklóson a VARI—MAN 3 nevű összeállítást mutatták be. Ennek a gépsornak a teljesítménye óránként 2—3 tonna gyümölcs átválogatása. Energia- igénye 1,2 kilowatt, kiszolgáló személyzetként 8—10 fő szükséges. Alapterülete — a munkához szükséges térrel együtt 9x20 méter, de elhelyezhető 6 méter szélességű épületben is. Bármely épületben, amelynek fedele és szilárd padlózata van, működtethető. Legmegfelelőbb számára külön épületként a Dunaújvárosi Vasmű DV— CS—1 típusú vasvázas épülete, melynek 17x34 méteres alapterületében még tárolásra is marad hely. A gépsort üzemen kívül szét lehet szedni és kis helyen tárolható. A gépsor egyik végén helyezkedik el egy ládaürítő adapter melyre kézi erővel helyezik el a ládákat, percenként hármat, ez biztosítja a tonna teljesítményt. Rekesz- ürítés esetén az adapter működtetése felgyorsítható. A ládaürítő adapter után következik a selejtező elővá- logató. melynek szalagján 2 dolgozó leszedi a hibás árut. a maradék ezután a selejtező lyukszalagjára hull. melynek nyílásain az 59 milliméteresnél kisebb keresztmetszetű almák áthuila- nak és egy surrantón egy oldalt elhelyezett ládába gurulnak. A méret felettit a szalag átadja a tisztitó-kefélő gépnek, mely felületi száraz tisztítást végez a gyümölcsön. Innen kerül minősítésre a válogató hengersorra. Itt forogva halad, jól megfigyelhető, a gyengébb minőséget, ki lehet szedni. Az a gyakorlat, hogy ami nem ex- portmincségű, azt mind leszedik. Ezt még további belföldi minőségi osztályokra is bonthatják. (A gép végén, az osztályozón tehát már csak az exportminőségű alma halad át. ötven milliméterestől nyolcvanig 5 milliméterenként hat osztályra és egv hetedik. 80 milliméteres átmérőjűnél nagyobb minőségűre osztja el a gyümölcsöt az osztályozó, de kívánság szerint a surrantok áthelyezésével hevesebb számú osztályozás is elérhető. Az osztályozó résméretének változtatásával más gyümölcsök kívánt osztályozási méreteit is be lehet állítani. A leosztályozott gyümölcs a gép oldalára szerelt ládatöltő készülékeken Ömlesztve ládába vagy rekeszbe kerül.' A jóbb helykihasználás miatt a ládatöltők ■ a gép hosszában váltakozó irányban csatlakoznak jobbra és balra. A ládatöltőket egy-egy személy kezeli, a gép bal oldalán három, jobb oldalán négy ládatöltő van. Az ő terhelésük általában egy ládamozgatás percenként. A megtelt ' ládákat a gépsor melletti raklapokra helyezik, ahonnan villamos targonca szállítja a raktárba, vagy a csomagoló állványzathoz. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a VARI—MAN gépsorcsalád megalkotásával elsősorban a kisebb termelőszövetkezetek segítségére kívánt lenni, amikor arra gondolt, hogy kis költséggel, kevés személyzettel, kis felületen elhelyezhető, aránylag nagy teljesítményű gyümölcs- és válogatógépet bocsásson rendelkezésre, gondolva arra is. hogy a gépsort kis átalakítással és kevés pótlással más és más gvümölcs- és zöi-u'-o. fajták válogatására is alkalmazni lehessen. LUCERNAKÍSÉRLETEK KOMPOLTON. A Heves megyei Kompolton több mint fél évszázada állami növénynemesi- tő telep kezdte meg működését. Utóda, a mai Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet az utóbbi időkben újabb • épületeket és korszerű berendezéseket kapott. A MÉM most a lucernák nemesítését és a velük folyó kísérleteket erre az intézetre profilírozta. Vizsgálataikban a világ szinte valameny- nyi fajtáját felhasználják itt, hogy megőrizzék és tovább vigyék a magyar lucerna világhírnevét. Képünkön: Vegetatív úton szaporított lucernák az üvegházban. (MTI fotó — Kunkovács íjászló fclvJI Nemesített vetőmagvak szaporítása és termesztési rendszere Ma már minden jó gazda tudja, hogy magas termés- eredmények az árutermelésben elképzelhetetlenek a megbízható, államilag ellenőrzött vetőmag előállítása és elegendő mennyiségben való biztosítása nélkül. A nemesített vetőmag termésfokozó hatásán már senki sem vitatkozik. Különösen azóta nem, hogy a búza holdanként! termésátlaga az utóbbi évben elérte, sőt meghaladta a 15 mázsát, a kukorica a 20 mázsát, a burgonya 78 mázsát és az . élelmiszer- gazdaság sok egyéb fontos növénytermelési ágazata — az ipari növényektől a konyhakerti növényekig, kenyér- gabonától a takarmánynövényekig, — bőséges terméssel hálálja meg a felújításhoz szükséges, megbízható vetőmag beszerzésének költségeit. A nagyarányú fajtaválaszték pedig biztosítja az összes nagyüzem, a hűtő- és konzervipar, a SZÖVOSZ és a kisárutermelök legkényesebb igényeinek kielégítését is. A nagyüzemek vetőmagellátásán kívül tevékenyen be akarunk kapcsolódni a háztáji és kisegítő gazdaságok vetőmagellátásába is. Tovább kívánjuk növelni a vetőmagvállalat saját üzleti hálózatát kiskereskedelmi tevékenységgel. Ezt a célt elsősorban a Nyíregyházán üzembe helyezésre kerülő vetőmag mintabolt fogja megoldani. A vállalat alapvető feladatai az új gazdaságirányítási rendszerben nem változtak meg. Továbbra is biztosítani kívánja a belföldi és exportigényeknek megfelelően a forgalmazási körébe tartozó vetőmagvak és burgonya-vetö- gumó szerződéses termeltetését, felvásárlását, tisztítását és értékesítését. A szaporító és árutermelő területek ellátásához szükséges nemesített vetőmagot úgy kívánjuk biztosítani, hogy szaktanács- adási szolgáltatásunk hatására a termelés emelkedő technikai színvonalát, a dolgozók munka- és életkörülményeinek állandó javítását elősegítsük. A szerződéses termeltetés sei tovább fejlesztjük a vetőmagtermelő törzsgazdaságok kialakítását, szervezését, növelni igyekszünk a termelők anyagi érdekeltségét. A magasabb terméshozamokat biztosító nemesített vetőmagvak előállítása, elterjesztése, a zavartalan fajtafenntartás, az új, korszerűbb növényfajták gyorsabb elszaporítása, és köztermesztésbe történő kiadása érdekében szorosabbá és eredményesebbé kívánjuk tenni kapcsolatunkat a kísérheti intézetekkel. A legtöbb gazdasági és kerJ tészeti nemesített vetőmagot, valamint a takarmánynövények vetőmagvalt a termeltetési rendszerbe bekapcsolt 190 nagyüzemnél, mintegy 40 000 holdon szaporítjuk. A felvásárolt magtermést megtisztítjuk, fémzároljuk, csávázzuk. s csomagoljuk, így biztosítjuk a hazai és exportigényeket. A szaporítási rendszerbe» lévő gazdaságok szép eredményeket értek el a jó fajták elszaporitásában. Ennek is tulajdonítható, hogy a hazai vetőmagszükségleteket megítélésem szerint most kellő mennyiségben, választékosán ki tudjuk elégíteni. Ma már a zöldárut termeltető ipar fajta szerinti igényét is ki tudjuk elégítem. A szükséges fajtákat és mennyiséget a termeltetés, a kísérleti intézeteknél történő megrendelés és a külkereskedelem útján behozott készlet elszaporításával biztosítjuk. A termékértékesítési szerződések bevezetésével megnövekedett az egész szerződési rendszer szerepe és jelentősége. A szerződéses feltételeknél a termelőüzemek részére ösztönzőket igyekeztünk beállítani, amit a felarak, illetve költségtérítéseink biztosítanak. Több növényfajnál igen jelentős árkorrekciót hajtottunk végre. Ez a magkendernél például 6—700 forint felvásárlási áremelkedést jelentett mázsánként. A megtermelt vetőmagot a magtisztító üzemeinkbe visz- szük, ahol sokszor igen bonyolult tisztítási műveleteken keresztül válik vetőmaggá, míg szabványszerű áru lész ' belőle és megkapja a vető- magminősítő bizonyítványt. Kiss Lasztt. igazgató
