Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

SwA. mlrefti* iS iretrr ■mao'wcr'oWshsx» f. oMfe! Várótermek és az Ütmei lété Novemberig építkeznek NEGYEDSZÁZADA TÖRTÉNT az állomáson Kétszeresére bővítik a diákvárót — Nemdohányzó váróterem is lesz •— Ideiglenes elhelyezés a kismamáknak Az utóbbi hetekben min­den lehetséges fórumon — a megyei diákparlamenttől kezdve a tv közlekedési fó­rumáig — napirendre került a nyíregyházi MÁV állomás ügye. Az építkezések miatt megszüntették a kultúr-, a diák- és a gyermek vár óter­met, helyükön az Utasellátó rendezkedett be — nagyjából így foglalható össze a tényál­lás. Ezt most sokan sérelme­zik: még az étkező vendégek is, mert kicsi a hely, de inkább a diákok és á kis­gyermekes mamák. — Meddig tart ez a hely­zet, s mi lesz ezután? Ezt kérdeztük Erdélyi Lajos ál- lomásfőnök-hélyettestől és Tóth Zoltántól, az Utasellátó területi kirendeltségvezető­jétől. Az építkezések januártól novemberig tartanak. Két egybefüggő munkát végez­nek. A földszinten átépítik az Utasellátó valamennyi egységét, ugyanakkor átala­kítják és bővítik a MÁV emeleti helyiségeit. A mos­tani helyzet átmeneti: né­hány hét múlva az építők átveszik a volt kultúr-, diák- és gyermekváróterem he­lyét, — ahol 2—2,5 hónapig az éttermet elhelyezték, — és ott is átépítéshez kez­denek. Az Utasellátóról már ír­tunk, viszont a közelmúltban többször kifogásolt emeleti várótermekről kevés szó esett. Ami nyilvánvaló; a nyíregyházi állomás húsz év alatt ejavult, a nagy for­galom a teljes átépítést in­dokolja. Erre azonban csak 1975. után kerülhet sor. Ad­dig azonban — az Utasel­látó építkezéseivel egyidőben — bizonyos átalakításokat vegeznek az emeleti váró­termekben. A hamarosan megkezdődő építkezések során kétszeresé­re bővítik a diákvárótermet, felújítják a gyermekváró- termi részt. Ezenkívül meg­növelik és két részre osztják a volt kultúrváróterinet. Egyik részében a hagyomá­nyos profillal üzemel majd. másik részében viszont nem­dohányozó várótermet ren­deznek be, ahol az Utasellá­tó egyik részlege szeszmen­tes üdítő italokat, kávét és süteményeket szolgál majd fél a várakozó vendégeknek. Az építkezésekkel járó idő­szakos „kitelepítés” tehát mindenképpen megéri. Még ebben az esztendőben mind­három váróterem helyett jó­val korszerűbb, szebb nyitja majd meg ajtóit a vonatra várók előtt. Mindezekkel kapcsolatban néhány tapasztalatot is el­mondott az állomásfőnök - helyettes. Az átmeneti idő­szakban is segítséget kérnek a középiskoláktól a bejárók elhelyezéséhez. De az új diákváróterem átadása után a korábbinál feltétlenül jobb ügyeleti rendszert kell meg­valósítani, mert a diákváró­termek helyzete, a bejáró iskolások ellátása nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Vagy a művelődési osztálynak, vagy a KISZ- nek kellene felügyeletet gya­__________ l-tiA&l..;.-. korolni, mert a korábbi mód­szer nem vált be. Bejelentések nyomán a népi ellenőrzés is vizsgálta az építkezések miatt bezárt vá­rótermek ügyét. A MÁV soron kívül intézkedett: már a NEB-vizsgálatot követő napokban a földszinten a korábbi kapusszoba helyén átmenetileg megnyitott egy gyermekvárótermet, tehát a kisgyermekkel utazó és hosszabb ideig várakozó kis­mamák helyzetén máris ja- títottak. Ami az Utasellátót érinti: egy hónapon belü] teljesen kiköltözik az állomási épü­letből és a 2-es postával szemben felépített 180 sze­mélyes konyhával es étte­remmel rendelkező faházban üzemel az új létesítmények átadásáig. Az álló utasokat két „Kecskemét” típusú alumí­nium pavilonban (közülük az egyik már áll a posta és az állomásépület között) szol­gálják majd kJ. Április ele­jén kezdenek működni. Bő­vítik az automatasort is. A tízmilliós beruházás, amelyet novemberben fejez­nek , be, 160 személyes étte­remmel, 40 személyes külön­teremmel és közel 200 négy­zetméteres bisztróval, továb­bá a már említett váróter­mekkel gazdagítja a nyíregy­házi állomást. A számos át­meneti és időnként kedve­zőtlen megoldás után az év végére fejeződnek be az építkezések és berendezések. M.'s. Névváltoztatások Divat vagy józan kívánság ? »Hogyan változtathatom meg rossz hangzású nevemet, amely miatt mindig pirul­nom kell..— „Engem ki­csi koromtól Ildikónak hív­nak. bár hivatalosan Éva va­gyok. Lehetek-é Ildikó papí­ron is?” „Meguntam a ne­vemet, mert a famíliában én vagyok a tizenkettedik La­jos. . Ilyen es hasonló kívánsá­gokat tartalmaznak a hiva­talos névváltoztatást kérők lapjai, akik a községi és vá­rosi tanácsokhoz fordulnak állampolgári jogaik gyakorlá­sa végett. A névváltoztatás­hoz kellő indokok mellett, joga van minden magyar ál­lampolgárnak. Manapság azonban nem túl gyakoriak az ilyen kérések: általában a józan kívánság dominál a pillanatnyi hangulat, vagya feltűnési vágy ellenében. Ha divatról beszélhetünk — az Utóbbi másfél évtizedben — a háromnevüség terjedt e4. (Kökai Nagy István, stb.) A névváltoztatási kérések okai leggyakrabban: a rossz hangzás, a nehezen kiejthe­tő,. humorosan hangzó ne­veit. Az egyik férfit Szála­sinak hívták, ezért kérte ne­vének megváltoztatását. Má­sok megúnták — az úgyne­vezett tömegnevet, amelyből nagyon sok van az ország­ban — Kis, Nagy Kovács, Szabó, stb. ~r ezért válasz­tottak új nevet. Érdekes tudnivaló viszont; akik ilyen — sértés ne essék — „tö­megnevekre” akarnak vál­toztatni, ahhoz az Illetékes szervek nem járulnak hozzá. Nyilván a jelenleg is nagy szám, a nehézkes nyilván­tartás, megkülönböztetés és hasonlók miatt. Úgyszintén nem választhatják az új ne­vek kérelmezői történelmi, irodalmi és egyéb személyi­ségek neveit, melyek védett nevek, nem vehetők fei. Ál­talában az új nevek kezdő­betűi megegyeznek a régi név kezdőbetűjével, de elő­fordulnak teljesen más ne­vek is. Nyíregyházán általában evenként 20—25 névváltozta­tási kívánság érkezik, melye két az erre a célra rendszere ­sített nyomtatványon kérhetik az érdekeltek ötven forintos illetékbélyeg és a szükséges igazolások csatolásával. A névváltoztatásról a Belügy­minisztérium illetékes osztá­lya dönt és tájékoztatja az állampolgárokat. A névváltoztatások nagy ré­szét az örökbefogadások és hasonló családjogi változások teszik szükségessé. Természetesen meg lehet változtatni az utónevet is, vagyis: a két nevű lány (Éva — Ildikó) hivatalosan Alkalmi ismeretséggel kez- dőtött Budapesten, a Keleti­pályaudvar melletti Baross- pincében. Révész János és Vass Miklós italozás közben ismerkedett meg. A kapcso­lat tartósnak bizonyult, s meg azt ts közölték egymás­sal, hogy már többször vol­tak büntetve. Az alkalmi találkozásból bizolmas kap­csolat alakult ki. Elhatároz­ták, hogy nyugatra szöknek. (Vass Mihály már tiltott ha­tárátlépés kísérlete miatt is volt büntetve.) külföldre szökési tervük­ről mégis lemondtak és szeptembertől az ország kü­lönböző területein csavarog­tak. Röpke 11 nap alatt há­rom betörést követtek el a fővárosban és környékén. Ezután Debrecenbe utaztak, ahol a legjobb éttermekben. is felveheti a neki jobban tetsző és a környezetében el­terjedt nevet. Ritkán olyan névkuriózium is előadódik, hogy egyes ritka és még nem „férfiasodott”, vagy „nőiesedett” keresztneveket egyaránt megkapnak szüle­tésükkor fiúk és lányok. Ilyen a Jácint. De ilyen női név is van: Ferike. Ha va­lamelyik férfinek nem tet­szik, hogy nevét lányok is „viselik” — kérheti a meg­változtatását. Mindenesetre a névváltoz­tatás alapos mérlegelést, jó­zanságot kíván attól, aki él­ni akar ézzel a jogával, hogy a pillanatnyi hecc kedvéért, vagy meggondolatlanságból ne okozzon felesleges és időrabló ügyintézést az erre hivatott intézményeknek. <P) szállodákban fordultak meg, s ezreseket szórakoztak el. Majd Nyíregyházán töltöttek pár napot. 1969 szeptember 29-en ér­keztek a nagykállói járásba, pontosabban Geszterédre. Még az éjjel feltörték az ÁFES£ italboltját, ahonnan 14 862 forint készpénzt és árut vittek magukkal. Eb bői a pénzből Rakamazon vásároltak szerszámokat, fű­részt, vésőt, hogy a további bűncselekményeiket köny- nyebben tudják elvégezni. A két barát október első napjaiban érkezett Kisvár­áéra, ahol tovább folytatták a szórakozást. Október 5-én késő estig a Halász étterem­ben szórakoztak nőismerősök társaságában. Kijövet szóvál­tásra került sor közöttük Vass arcul ütötte Révészt. A iárgy&Sóies*®mhői Betörni járt a két barát lufikéban a népi rendőrség 1944 november elején az első feladatok között volt, hogy rendet, s közbiztonsá­got kell teremteni. A csend­őrség intézményét — ez volt a Horthy-rendszer belső támasza — megszüntették. A régi rendőrségi tisztek, hi­vatalnokok elmenekültek, vagy munkájukra nem tar­tott igényt a demokrácia. Ezért teljesen új rendőrsé­get kellett szervezni. Az el­ső hetekben hozzáfogtak — elsősorban a kommunisták, a baloldali szociáldemokra­ták. A közigazgatásban nem voltak járatosak az egysze­rű munkások, s képviselőik, így azután Pintér András, Dankó András, Lackovszki József. Somogyi Gyula és Sajben András a rendőrség megszervezését kapták fela­datuknak a párttól. Hogyan történt? Sajben András válaszol: Rendezett közbiztonság — Már az első napokban százhatvan tagú rendőrséget sikerült felállítanunk. A szovjet városparancsnokság sokat segített ebben. Adott Mannlicher puskákat, TT pisztolyokat és adott gépko­csit is. A menekülő rendőr­ség itt hagyott néhány egyen­ruhát, azt vettük fel. A rendő­rök között az itthon lévő baloldali eivtársak, régi, a 19-es forradalomban vörös katonaként, vagy vörös őr­ként szolgáló elvtársak vol­tak. Másrészt — mert ők elég kevesen voltak még itt­hon — az itt maradt régi őrszemélyzet becsületes tag­. jaj közül is alkalmaztunk rendőrt. . Kellett , a rendőrség. A rehäörök segítettek a romok eltakarításában, a halottak eltemetésében, s szovjet katonákkal együtt adtak őr­szolgálatot az utcákon, mert még ekkor is sok volt a bujkáló nyilas, a labilis köz- biztonsági állapotokat ki­használó tolvaj. 1945 tava­szán már rendezett közbiz­tonság volt Nyíregyházán. Ez év április elején hozta egy Citter György nevű fu­tár Debrecenből Erdei Fe­rencnek, az ideiglenes kor­mány belügyminiszterének a parancsát, amely szerint az internáló tábort Nyíregyhá­zán április 5-ig fel kell ál­lítani. Sajben főkapitány — Kik voltak az internáló táborok lakói ? — A nyilasok, a német fasizmus és magyar lakájaik kiszolgálói. Az első napok­ban vagy kétszáz lakója volt az internáló táboroknak. Sajben András, aki ebben az időben a Nemzeti Pa­rasztpárt tagja volt, (mivel pártja kapta meg a rendőr­főkapitánysági pozíciót) Sza­aki mérgében öklével betörte az AKOV autóbuszváróter­mének ablakát. Mivel pénzüket elitták, el­határozták, hogy betörnek az ÁFÉSZ Sport falatozójába. Október 7-én este tör­tént meg a látogatás. Árut, s készpénzt vittek el- A A kár 2166 forint. Mint általában a bűnöző­ket, a két barátot is utol­érte a végzet. A bűnüldöző szervek szállodai szobájuk­ban álmukból zavarták fel a többszörösen büntetett ba­rátokat. A kísvárda: járásbíróság Vass Mihályt 5 év szigorí­tott börtönre. Révész Jánost 4 év börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Vincze Péter bölcs megye rendőrfőkapitá­nya lett. Ű szervezte azután tovább a rendőrséget. A Nemzeti Bizottság segítsé­gével ezekben a tavaszi hó­napokban meggyorsult a rendőrség szervezése. A me­gye kilenc járási székhelyén megalakultak a kapitánysé gok, s Nyíregyházán város: kapitányság létesült. 7 Palicz Mihály, aki ebben az időben a főkapitányság politikai osztályvezetője lett. ezeket mondja a rendőrségi munkáról: — A mi internáló tábo­runkban sok katona és csen- dőrtiszt- is volt, nemcsak kisnyilas. De amikor Mán- dokon dr. Fernbach szolga­bíró egyszerűen megtagadta a földbirtokreform-rendelet. kiadását, őt is internáltuk. Meg kellett mutatnunk, hogy — bár a reakció, különösen Szabolcsban még igen erős volt — a munkás és paraszt­tömegek komolyan veszik, hogy 1945-tel valami új kez­dődött életükben, sorsukban, helyzetükben, s nem engedik visszatérni a múltat. Később is sok volt a ten­nivaló. 1945. május végére Szatmár megyében is meg­alakult a főkapitányság és a négy járási rendőrkapi­tányság. Erdei Ferenc be­lügyminiszter, a rendőrség élére egy hajdúszováti kom­munista tanítót, Bernáth Józsefet, nevezte ki. Itt is nagy gondot okozott a harc a bűnözők, a fosztogatók, a bujkáló fasiszták ellen, hi­szen kevés volt a rendőr, s nem volt felszerelése, puskár ja, még íróeszköze, papírja is alig. Mega kadályozni a provokációkat Mint Antal Pál rendőr­ezredes nemrég megjelent tanulmányában írja: „Egyre nagyobb gondot okozott a közellátás, megindult a ba­tyuzás, a spekuláció, a pénz elértéktelenedett. Közben a rendőrségnek tevékenyen részt kellett vállalni — ép­pen azért. mert vezetői többségben komm unistäk voltak — a földosztás munká­jában, a földosztók védel- mezésében, meg kellett aka­dályozni a provokációkat, küzdeni kellett a rémhírter­jesztők ellen...” A megye három országgal is határos, s a háború ide­jén, annak befejezése utáni hónapokban, években is nagyon fontos volt a hatá­rok védelme. Különösen a román és a csehszlovák ha­tár őrizete volt elsőrendűen jelentős, mert számos politi­kai és másfajta bűnöző s csempész járhatott-kelhetett izabadon át addig a határo­kon, s okozott .nagy , károkat az országnak. Nagy esemény volt tehát, hogy 1945 tavaszán megalar kult megyénkben is a határ- rendőrség, a mai határőrség elődje. Megyénk területéit három határ -rendőrkapitány­ságot szerveztek 23 határőrs­sel. Ezek a szervek közvetle­nül a járási kapitányságok­hoz tartoztak, de a járási szervektől függetlenül mű­ködtek, s nagy szerepük volt a határok biztonságának megteremtésében Nagy szolgálat a nép ügyének — Rendőrségünk nagy szolgálatot tett a nép ügyé­nek. Mindig és mindenütt azt néztük, hogy kiknek az érdekeit kell kik ellen meg­védenünk. A demokratikus rendért harcoltunk a reak­ciósok, a régi rendszert ki­szolgálók. visszahozni szán­dékozók ellen — mondja Palicz Mihály . Persze, nem ment simán. E harc közben mi is követtünk el hibákat. Voltak baloldali ki­lengések, ezeket is le kel­lett szerelnünk. De nem a baloldaliság volt a szabolcsi bajok fő okozója, hanem az, hogy itt a reakció az ország más részeinél is erősebbnek bizonyult, s az emberek job­ban tartottak egykori uraik­tól, mint másutt. Mert ná­lunk nagy volt addig az el­nyomás. a sötétség, a lelki és a fizikai kényszer* a ter­ror. Ezért kellett a rendőr­ségnek is többször és erélye­sebben beavatkozni, nyíltan is a nép ügye mellé állni. Akkor, amikor erre még nem voltak világos paragra­fusok. A népi rendőrség kialaku­lásának gyökereit találjuk 1945 tavaszán Szabolcs- Szatmár megyében. Akik szervezték, alakították ezt a nagyon hasznos szervezer tét, azok is derekas munkát végeztek. De sok köszönhe­tő az egyszerű embereknek; a veteránoknak, s a kom­munista pártszervezeteknek, akik azokban a nehéz idők­ben védték meg a nép ér­dekeit — nem egyszer a közigazgatás hatalmassá­gaival, miniszterekkel szem­ben is. Kopka János Megkezdik a sóstói vidám park építését A Nyíregyházi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott a sóstói vidám park építésének megkezdéséről. Lé­tesítését már tavaly elhatá­rozták, anyagi fedezetek hiá­nyában azonban kialakításá­hoz még nem kezdtek hozzá. Eddig mindössze a kerítés egy része készült el. Ebben az évben kb. egymillió forin­tot fordítanak a legfontosabb létesítmények építésére, fel­szerelésére. A vidám park helyét a régi kisvasút — tavaly óta új nyomvonalon jár a vonat — az új keskeny nyomtávú ipar­vágány és az épülő műút kö­zötti területen jelölték ki. A park területe mintegy 7 hol­dat tesz ki. Az egész terüle­tet körülkerítik, s előre elké­szített terv szerint építik meg és szerelik fel a különféle szórakoztató berendezéseket, játékokat, vendéglátóipari egységeket. A vidám park tel­jes kiépítése hosszabb időt vesz igénybe. Nem kell azon­ban teljes felépítéséig várni, mert a részleges építkezéssel egyidőben megkezdi részleges üzemelését is. Erre előrelátha­tólag már a nyár elején sör kerül. A kerítés elkészítése után ugyanis az elhagyott vil­lamos kisvasút Sóstó felőli vé>- gét az épülő műút felé befor­dítják és első létesítményként a tervezett úttörővas utat üzembe helyezik. Ezzel egyidő­ben megkezdik az első szóra­koztató játékok felszerelését. Legelőször egy hajó- és egy körhintát szerelnek fel, s ezt mindjárt birtokba is vehetik majd a gyerekek. A vidám park, kialakítását és berendezését lényegesen lehetne gyorsítani társadalmi hozzájárulással is. A terep rendezésénél például igen jó lehetőség nyílik a társadalmi munka szervezésére. Ezzel fo­rintokat lehetne megtakaríta­ni, amit építkezésekre fordít­hatnának. Olyan is elképzel­hető lenne, hogy üzemek kol­lektívái, különösen szakembe­rek úgy segítenének, hogy vállalnák — társadalmi mun­kában — egy-egy játék elké­szítését. Ez esetben csak a felhasznált anyagok árát kel­lene megtéríteni. így jóval kevesebbe kerülne és főként gyorsabban valósulna meg egy-egy létesítmény, játék fel­szerelése. Egy szépen beren­dezett, felszerelt vidám ~>ark mielőbbi felépítésévé -sok örömet lehetne okozni leg­ifjabb nemzedéknek inodH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents