Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Wm. mán** M. KeLBT-MAGYASÖRS2Ä6 9. Nagy idők cselekvő részese Fazekas )áno$ emlékei 1919-ről, s a felszabadulásról Az ünnepségeken ő is ott ül a veteránok sorában. Hetvenhat évés. Mellén a Szocialista Munkáért Érdemérem — 1958-ban tüntették ki, a Tanácsköztársaság! Emlékéremmel — 1959-ben kapta. Arcán mindig mosoly. Nyomdászként indult. Tizenhét évesen már szervezett munkás. Életének sok napja Szabolcs megye, Nyíregyháza történetének is égy-egy fejezete lehelne. Az első vörös betűs plaka- tót 1919. januárjában nyomták a nyíregyházi nyomdában Éjszaka, a kommunista sejt tagjai. Szamuely Tibor január 5-i előadását hirdette. A nyomdászok között ott van Fáz 'kaS János kéziszedő. Akkor; csak titokban beszeltek arról, hogy egyszer, talán nemsokára legálisan is IcV't vörös betűs, kommunista olakátot nyomni. Március 22-én hajnalban korsi állt meg Fazekas Jáno- sék, Sóstói úti lakása előtt. Azonnal öltözni kellett. Dr. Lakatos Imre Kálvin téri lakásán már együtt volt a szőkébb körű szociáldemokrata pártvezetőség. Kiss, Roland ko-mánybiztos egy alig két órája érkezett távirat szövegét olvasta fel. A táviratban azt közölte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkársága, hogy Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot és szocialista kormány vette át az or szag ügyeinek intézését. Megalakították a megyei dinek tóriumot. — Hárman letettük az esküt a Tanácsköztársaságra, fegyvereket vettünk magunk- fcoz. Közvetlenül a megbeszélés titán zárolták a bankok állományát, munkásőröket küldtek ki. Ellenőrzés alá helyezték a telefonközpontot és a táviróhivátaJfí ’ Ide is mW- kásőröket küldtek. Délelőtt a városházán összeült a Munkás- és Katonatanács. — Az utcára kimenni nagyszerű érzés volt. Nyíregyháza népe kitörő örömmel fogadta s Tanácsköztársaság kikiáltását. Néhány nap alatt nyolc- százán jelentkeztek az új rend ■védelmére életre hívott munkásőrségbe. A napok huszonnégy órájából húsz a munkáé volt. — A megyeházán váratlan fordulat történt. Amikor felmentem, hogy megkezdjem a munkát, az egész épületben vsak a hajdúk és a takarítóasszonyok voltak. A Tanácsköztársaság utón Idehaza a rendőrség, börtön Várta. Később hűségnyilatkozat aláírásával azonnali szabadon bocsátással kecsegtették. Nem irta alá. Két hónapig nem tudta, melyik reggel jönnek érteceJ lójába. Mindenfelé hirdették ki tud terhelő adatokat a voli direktóriumi tagra. Minden vádat meg ludoU cáfolni 1920 őszén kiengedtek a börtönből. A rendőrség figyelte tovább. Elhelyezkedett a Jóba nyomdában. Az első héten már megszervezték az elvtársakkal a börtönben lévők és családjaik segítését. Nem maradhatott sokáig titokban — újra mennie kellett, Élete azonban már Nyíregyházáé volt. A szíve húzta ha za A sok üldöztetés közben munkásmozgalom adott érte) met az életének. 1931-ben má rendszeresen ott van a műn kásotthonban A kultúrszel ció vezetője. És járja a falvakat. Szervezi a szociáldemokrata partot. Emberek gyülekeztek Ton- kovicséknál. Száraz, tikkad' parasztemberek. Először négy öt. aztán már húszán, bármin ran voltak, és még jöttek n hányán. Köztük egy idegen volt. Csendesen beszélgettek. A munkáról, az igazságról, más népekről, a pártokról. Ők is pártot alakítottak. A szociáldemokrata pártot Durva zörgés az ajtón — Kinyitni! Sorban léptek be a csend őrök. Hatan. De meg maradtak kinn is. Élesre töltött, szuronyos fegyverek meredtek szembe a meglepett parasztemberekkel Senki nem mozdult. — A házat átkutatni. Minden gyanús írást ....elkobozni! Aíeg a papírjaikat! — pattogott az utasítás. Közben unalommal lóbáztu a/, igazolványokat, nézte, mikor rebben meg a szeme, s akkor közbeszólt. — Fazekas. Szóval Fazekas. Es Nyíregyházáról. Agitálgat- ni tetszik. Megfordult, két lépés előre, aztán hirtelen vissza, s még mindig lóbázva az igazolványt, farkasszemet nézett. — Tudja-e. Fazekas. hogy mi nem szeretjük az ilyesmit? A mi szócskát alaposan megnyomta. De a kérdésre nem kapott választ. / Kattan a Mi hali k-vas zárja. Ha megmozdul a kéz, szorít fogásán az újfajta bilincs. Becsukták. Kora délutánba hajlott a nap, amikor kiáltozás hallatszott kintről. Mind tisztábban és hangosabban: — Adják ki az elnökünket: — Amíg ki nem adják, nem megyünk el! — Erőszakkal is kiszabadítjuk ! AZ őrsparancsnok az utcára vezényelte embereit — Fegyverbe! — Tölts! Lövésre kész — kiáltotta. A nap megcsillant a szuronyokon. A tort fény elszánt munkásemberek megkeményedett arcára világított. Bilincsek. Újra csapódott az őrs ajtaja. Tizenkét paraszt ember mögött. Résziét a debreceni VI csendőr kerület nyíregyházi isztályának 1931. április 23-i ■ elentésé&ől: „Büdszéntmlhály .ozsógben a szociáldemokrata >art még megalakulva nin- ■sen, csak most akarják megalakítani. A pártnak ez Ideit körülbelül 50 tagja van. Meg alakulása után azonban 20A- 300 tagra van kilátás.” Megalakították. A rádió teljes hangerőve •ömbölte: Szálasiék átvették a tataimat. Negyvennégy őszén halálra keresték a nyilasok. A bujto- si házak alatt húzódott meg. A légiriadók veszélyekkel terhes csendjét kihasználva ment pincéről pincére. Üjra jöttek. Nyilasok, csendőrök és SS-ek társaságában — Nincs itthon Fazekas? Ugyan, miért is lenne? — kérdezte gúnyosan az egyik nyilas. — Majd besétál hozzánk. A feleségét csak szeretné még élve látni! Kihallgatás ejjel, kihallgatás nappal.. kjhal_lgatás_, mindig. Acélpatkók. Zörren a kulcs a zárban. — Fazekasné! Kihallgatás! — Hol van a férje? Kinél bújt el? Csend. — Nos, beszeljen hát! Nem lesz bantodasa. Kibontott hajjal, megtörtén, meggyötörtén áll. Szúrós, hideg szemek szegeződnek rá. Egy szóra várnak. — Hol van ? — Nem tudom. nem. nem, nem tudom! Hetek óta nem tudom. — Hazudik! — mondja hidegvérrel a középső asztalnál ülő nyilas. Közben szenvtele- nül dobol a fényes lapon — Nem? — kérdezi az előbbi. — Akkor én megmondom. Hogy tudja — emeli fel s hangját. Mint a villám, cikáznak a gondolatai. Évtizedeket visz- sza, aztán újra itt, a tegnap. Bujtos, Pince, Klári, Walter- né. A Frommer. Patkányok a pincében. Él? Él! Senki sem szól. Áll a hatalmas terem közepén. Hátán patakokban folyik a víz, átnedvesedik a ruha. szeme előtt újra tártcölnák a kis színes karikák — Hál jó. így is jó. Megint a cella Kulcscsórgés. idegen beszédfoszlányok, aztán tisztán hallani: —■ Tyise, tyise. Az ajtón beszűrődő fényben pufajkás katona alakja tűnik fel. Szélesre nyílik a börtönajtó. de a katona közben már a másik ajtó zárját nyitjaSorra vonulnak ki az asszonyok. Szücsné, Szekeresné. Patakiné Az elv társak feleségei. Őket sem tudtak megtörni. ★ Homokban állt a vasúti pályaudvar, kiégett a Júlia gőzmalom, füstölögtek a raktárak. Egy kirabolt város képe fogadta 1944. október utolsó napját. A harcok, a bombázás nyo mai szívet szorítóan tárultak az utcára kilépő nyíregyháziak elé. A romok között botorkáló embereknek Malinovszkíj marsall katonái hozták az első reményt, az éhezőknek az első falat kenyeret, a rend, az élet megindulásakor az első célokat. Felszabadult Nyíregyháza. Ezekben a napokban csak nappala volt Fazekas Jánosnak. A bujdosásnak még alig vége, a kommunisták már a város újjáépítését tervezik. Amikor Malinovszkij marsall megérkezett a városba. Fazekas János. Máchel Sándor Egri Sándor és más kommunisták a városháza előtt várták. De velük együtt ott v'oltak azok a szovjet katonák is, akik az első támadás után a városban maradtak. — Nem sokat kérdezett Malinovszkij, mikor megérkezett — emlékszik vissza Fazekas János. — A szovjet katonák, akiket a város lakossága megmentett, beszéd nélkül is bizonyítottak. Kezet rázott. Sommásan foglalta össze a legfontosabbakat. ..A városban mielőbb rendet kell teremteni, és helyreállítani a normális, békés életet.” Hamarosan megkezdődtek a tárgyalások a munkás-, és kommunista vezetői: és a vezető beosztású szovjet katonatisztek között. — Egy alezredes érdeklődött tőlünk a munkásmozgalom iránt és sorolta a neveket, akiket ő ismert. Mi csak néztük. Alapos tájékozottsága midenkit meglepett... Néhány nap múlva hivatta őket az első szovjet városparancsnok, hogy hivatalosan is megbeszéljék a város vezetésének ügyét. Nyilatkozata rövid volt: „Üljenek össze a munkások, dolgozók és válasszák meg a vezetőjüket.” Akkor Fazekas Jánost választották meg polgármesterré, Az élet — a szovjet hadsereg támogatásával — megindult a városban. ' Amikor -ország egyik első munkás-polgármestere átvette hivatalát, mindössze tizenegy pengőt talált a város kasszájában. A szovjet katonák támogatták: adtak sertéseket, szarvas- marhát, tizenötezer liter étolajat, segítettek a szállításban. így indulhatott meg az ellátás szervezése. Szovjet tisztek segítségével állították fel az első, százhatvan tagú rendőrséget. Közben a város munkásvezetői már szervezték a közigazgatóst. A rend helyreállt, az építés a tervek alapján megindult. *★ A Magyar Nép 1948. március 14-i számában hosszú szalagcímben közli: „Könnyes szemekkel búcsúzott Fazekas János polgármester a városháza tisztikarától.” „Egy ember távozott a város éléről, akit a munkások, parasztok és értelmiségiek személyes barátként tiszteltek és tisztelik őt — írja a lap. — A város polgárainak egy része. mint János bácsiról beszélt Nyíregyházán polgár- mesteréről. Es ha a polgár- mester el is távozott, János bácsi, Fazekas elvtárs közöttünk marad és együtt dolgozik velünk az igaz társadalomért, a szocialista, boldog Magyarországért.” Együtt dolgozott. 1948. májusában a két part egyesülésekor Fazekas János már az MKP nyíregyházi II. kerületi pártszervezetének elnöke. Nyugdíjasán is megy, szervez. segít, épít Aztán a változó világ torzulásai őt is magukkal sodorják 1968 június: Fazekas János párttagságé • visszamenőleg 1911-tÓl folyamatosan ismeri el a párt Központi Bizottsága Egy mérhetetlenül gazdag, önfeláldozó élet után megkapta azt az erkölcsi elismerést, amelynek híján nem volt egész, s nélküle meghamisított lett volna egy forradalmár, egy kommunista életének egy évtizede Nem lett az. Marik Sándor Szabolcsi művészek tárlata Uugváron a jubileum alkalmából Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója es a Lenin- centenáriumra való emlékezés jegyében Ungváron április első napjaiban megrendezik a szabolcsi képzőművészek tárlatát. Mintegy hatvan festmény és tíz-tizénkét szobor és kisplasztika szemlélteti a megye képzőművészeti életének negyedszázados fejlődését OU lesznek a Kárpátomul; terület kiállításán a városi tanács jubileumi pályázatán díjnyertes festmények is: Pál Gyula, Bérces András, Sol tusz Albert. Z. Szalay Pál Oankó Miklós munkái. Me ismerheti a szovjet közöns u megyéből elszármazott sz bolcsi művészek alkotásait 25 év kiemelkedő képeit, szol rait. Természetesen a válog, tásnál figyelembe veszik képek témáit, főkent a telsz, badulás, az ember ^ 1 munkáját, világát ábr munkákat láttatják el várra, ahol képzőművész döttség is jelen lesz a t megnyitóján és találkozil közönséggel. Ma oltják ki a megyei felszabadulási képzőművészeti pályázat díjait Az elmúlt évben hirdette meg a megyei tanucs a fel- szabadulási képzőművészeti pályázatot, melyre ötven alkotást küldtek a szabolcsi művészek. A közelmúltban értékelte a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a pályamű- veket, melyek ünnepélyes átadására március 21-én délelőtt kerül sor a megyei tanácson. Huszonhatezer forintot kapnak a pályadíjas és a jutalmazott képzőművészek. Az első dijat nem adja ki a zsűri. A második díjat 7—7 ezer forintot Pál Gyula: Tegnapból a mába, Dombok kö zott című olajfestménye és Berecz András Földosztás és Kerékpározók című temperája kapta. A két második d mellett egy harmadik díjat kiosztott a bíráló bizottsa III. díjas lett Soltész Albe három képe, a Regi házak c mű akvarell, az lörökösfő! és a Kapáló című pasztellk« pék 3 ezer forinttal. Né? képzőművész alkotásait jut; lomban részesítették: ! Zoltán 3 ezer, Huszár . Nagy Mihály és Z. i Pál egyenként 2 ezer fi kaptak a pályázaton dii ben részesített feslmén’’ illetve kisplasztika« . jukért. A pályadíjakat es jt kát Gulyás Emilné dr„ gyei tanács vb-elnökh- se adja át a nyertesit Tsz-szövetség és technikum pályázata I rét hasznosításáért, a tejtermelés növelései A Szatmár—Beregi Tsz-ek Területi Szövetsége és a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági • Technikum és Szakközépiskola hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére a területen eddig egyedülálló témájú pályázatot hirdet. A,pályázaton a gyakorlati termelésben dolgozó mezőgazdasági szakemberek aktív részvételére számítanak A palyazatnak kettő, egyébkent szorosan kapcsolódó témája van. Egyik a szatmár-beregi tájegység legelő- és rétkihasználásának korszerű es gazdaságos módszerei, másik: a tejtermelés növelésének lehetőségei az adott gazdasági körülmények közepette. A pályázat terjedelme 1« lább 10, de legfeljebb 20 pelt oldal lehet. Díjai; 1 II. 1500, III. 1000, IV. 51 'ríni. Jelentkezési hat 1970. április 10. A pályáz beküldési határideje: május 20 A pályázat jelige A jeligét a beküldött dolgozatra és borítékra kell Imi A dolgozat bek ildője egy bl rítékban küldj«., be külön I nevét, pontos lakcímét, tan " mányi végzettségét, munkai lyét és pontos munkaköré! A pályázatok elbírálásai határideje a beküldéstől s mított egy hónap (június ig bezárólag) alatt törtóA S a pályamunkákat akár a területi szövetséghez, akár a technikum címére lehet küldeni. I I érmelőszövetkezeti szocialista brigádok szellemi vetélkedője Üj fejezetéhez érkezett a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének területén dolgozó termelőszövetkezeti szocialista brigádok szellemi vetélkedőit-. A már megtartott elő- és középdöntők után a szövetség, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a megyei művelődési központ március 22-én, vasárnap 9 órai kezdettel rendezi meg a terület három járása és Nyíregyháza város szocialista brigádjai vetélkedőjének területi döntőjét. A szellemi vetélkedő elődöntőin Összesen 101 brigád indult, $' közülük harminchatén jutottak be a járási I tű versenyekre. A tej szövetségi döntőt — ami nyolc tagú zsűri értéké! válaszokat — Ny megy h, h művelődési központ t György utca 1 szám t épületének nagytermében x dezík meg. A vasárnapi v télkedön 13 csapat 75 tag' képviseli a járási versenyek« első és második helyezést e ért termelőszövetkezeti sz cialista brigádokat. A döntőn résztvevő vaJ mennyi csapat — a helye: sorrendjében — érté' tárgyjutalomban részesül