Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

4 eíS®

KÄtüT-MAGYAROÄ^«#

Í9W. március ft.

Korunk mezőgazdászra

Burgonyatermesztési tanácskozás

Nyíregyházán

Népünk második kenyere a burgonya. Megtermelésében

országos jelentőséggel bír Szabolcs-Szatmár, a burgonya hazája. E tájegység világhírű tudósa, az Állami-díjas Teichmann Vilmos egész életét áldozta a burgonyanemesítés ügyéért, s most tanítványai végzik ezt a munkát. Bár a burgonyater- mesztési tanácskozás — melyről lapunk március 12-i számában hírt adtunk — megyei volt, de mint azt dr. Lőrincz József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési főosztályának vezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa előadásában, valamint dr. Klenczner Imre, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta országos jelentőségű volt, túlnőtt a megye határán, hiszen az ország burgonyatermő területének egyötödrésze, 57 ezer hold Szabolcs-Szatmárban van. S miután az utóbbi évek átlagtermése az országos átlagot meghaladja, így a termés mennyisége nagymértékben hozzájárul hazánk lakosságának burgonyaellátásához.

Szabolcs-Szatmár közös gazdaságai mind a burgonyávető- gumó, mind az áruburgonya-termesztés növelése szempontjából az országos érdeklődés központjában áll. Az ezzel kapcsolatos teendőkről szólt elemző előadásában dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Ezt a munkát szolgálja a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet szaporítóhálózatában lévő, magasabb biológiai értékű vetőgumó ellátása, mely mennyiségét tekintve az országos előállításból csaknem 60 százalék megyénk gazdaságaiban valósul meg. Mindezek indokolták, hogy az országos burgonyatermesztési tanácskozás után elsőként Szabolcs-Szatmár szakemberei vitatták meg azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával hozzájárulhatunk a burgonya termésátlagának további és gyorsabb ütemű növeléséhez, az ország lakosságának jobb burgonyaellátásához. Ehhez kert segítséget a Szabolcs megyeiektől Lőrincz József, s a felszólalásokat értékelve örömmel nyugtázta, olyan tapasztalt, szakértő burgonyatermesztők nevelődtek fel ebben a megyében,' akikre bizalommal számítanak.

Az országos és a megyei burgonya termesztésével kapcsolatod sokoldalú, elemző és a feladatokat meghatározó referátumok elhangzása után kutatók, gyakorlati szakemberek mondták el véleményüket, s különböző oldalról közelítve meg a szaporítással, termesztéssel, tárolással stb. kapcsolatos teendőket hívták fel a figyelmet illetékes irányító szerveknek, a termeléssel foglalkozó gazdaságoknak és szakembereknek,

BUKAI JÓZSEF:

A nemesítők feladata

Bukat József, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa felszólalása elején hangsúlyozta, hogy az intézetben kidolgozott, illetve az intézet által adaptált termesztéstechnikai eljárások bevezetésével a leromlásra érzékeny gülbaba és kisvá'rdai rózsa burgonyafajták vetőgumói is megtermelhetők egészségesen. Számokkal bizonyította, hogy az új termelési eljárások (korai szelekció, elöha.j- tatás, szártalanitás) elterjedésével a vetőburgonyát előállító gazdaságokban fokozatosan nőtt a rózsa típusú fajták vetésterülete.

Ezután arról szólt, hogy a rózsa típusú, igényesebb fajták vetésterületének a nagyarányú növekedése nem járt együtt a szaporítóterületek átlagtermésének csökkenésével. sőt 1969-ben, 1960-hoz viszonyítva több mint 10 - százalékkal nagyobb volt az átlagtermés, annpk ellenére, hogy 1960-ban az összes szafajtakérdés problémájáról szólt, hangsúlyozva, hogy ezt külföldi fajták behczatalával nem lehet megoldani úgy mint a búzánál, napraforgónál, stb. Elmondta, hogy a kedvezőbb termesztői viszonyok között előállított nagy termőképességű ' burgonyafajták a mi hazai viszonyaink mellett csak közepes termést adnak. De emellett nég több tényezőt sorolt fel. i megállapította, hogy a fajakérdés megoldása a hazai nemesítés fadata. Ennek érdekében s intézetben olyan burgonya jta előállítását tűzték ki lul. amelyek a vírusos mejetegedéssel szemben el- lentóbbak, mint az eddig teresztett fajták. így vető- mauk olcsóbban, szártala- nít? nélkül előállítható és jótkezési minőségűek. 1070- be az országos összehasonlít fajtakísérletekben 17, in- téetikben előállított fajtaje- lö vizsgázik.

JUHÁSZ ISTVÍN:

Töbt és jobi gépet

Juhasz István, a Hsvárdai Rákóczi Tsz elnöke felszólalása elején hangsúlyozta, hogy a burgonyatermeszt>s akkor gazdaságos a jelenleg árak mellett, ha a termésát lag eléri a 70 mázsát holdan ként. Ismertette a tsz burgc nyatermesztési eredményei s azt, hogy ezt milyen te' melési technológiával értő el. Elsősorban a jó vetögun fontosságát emelte ki. m lyet a kísérleti intézet! kaptak.

Elmondta, nem volt kön nyű ezt az eredményt el< ni, mert területük tápanj gokban, humuszban szegé; Első feladat volt a tápany. gazdálkodás biztosítása, burgonya úgy van beállíi a vetési sorrendbe, hogy jó elővetemény után kér jön és biztosítani tudják tápanyag-utánpótlást is. háztáji szántó egy részét előveteménvként kezelik, évek átlagában 160—1. (N. P. K.) hatóanyagot a- nak ’ siérvés- és szervet) o trágyában. Fontos feladatna^ tartják a megfelelő fajtamegválasztást. A tsz mos! már csak háromfajta burgonyát termel. Legnagyobb területen a gül babát, majc a kisvárdai rózsát és ai aranyalmát. Ez a három faj ta az, amely a környéken t legjobban bevált.

Ezután a burgonya tér mesztésével kapcsolatos tér melési technológiát ismertei te. Elmondta, hogy ősszel vetőgumót válogatva csira? tatóládákba szedik és a; úgy tárolják a burgony.'Cs ráztatóban, gyümölcslén pulálóban. A tél folynia állandóan figyelemmel ís< rlk és a hőmérsékletet!— Celsius-fokon tartják, h szükséges fűtéssel is zit- sítják. Kiemelte, igen U- nyeges, hogy az első (eleiét már a vetés előtt égzik és a beteg, cérnirás gumókat el sem ülteti A hiirfinnva ültetését a nokoi kezdik, majd a középkort vályogtalajokon folytaik és utoljára kerül elvetésre a réti talajokon, jldigi tapasztalataik azt bi- onvítják. hogy a korán elültetett burgonya adta a legjobb eredményt. Az a megállapításunk, hogy az április első dekádjában ültetett burgonya adta a legtöbb hozamot.

Szóvá tette, hogy a gépesi- téshiány miatt nem tudják biztosítani, hogy 10 nap alatt végezzenek a burgonya elültetésével. ök az ültetést gyorsan és a gumók károsodása nélkül csak a sörnyitó Utáni ültetéssel tudják biztosítani. Amikor a burgonya szárának magassága elérte a 6—8 centit, megkezdik a szelektálást és ezt folyamatosan végzik egészen a szár leperzseléséig. Fontos azonban,

hogy szelektálást csak jól képzett és a betegségeket ismerő dolgozók végezzék,

mert ezt a munkafolyamatot egyáltalán nem lehet gépesíteni. Felhívta a figyelmet

árra, hogy a szárfelhúzott burgonyát 62,5 centiméteres

> ,

J RADNAI JÓZSEF:

l

porítoterület egynegyedén végeztek csak szartalanítást, míg 1969-ben a terület 94,7 százalékán. 1969-ben 4900

hold szaporítási terület átlagában kataszteri holdanként 102,7 mázsa burgonya- termést takarítottak be szaporító gazdaságainkban.

Elmondta, hogy jelenleg

országosan az összes burgonya termő területnek 65—70 százalékán főleg a gülbaba és a kisvárdal rózsa burgonyafajtákat termesztik. A különböző okokat felsorolva azonban hangsúlyozta, hogy hazánk klimatikus adottságait figyelembe véve, a termesztés és a fogyasztás érdeke, hogy ezen az arányon változtassunk. Szóvá tette, hiányzik a piacról a fajtamegjelöléssel olcsóbb áron árusított - és ugyancsak jó étkezési minőségű sárga héjú, sárga vagy fehér húsú burgonya, melynek hiányát főleg a kis keresetű családok érzik meg.

Ezt követően a burgonya

sortávolságra kell ültetni. Ez is akadályozza á gépi ültetést. mivel az ültetőgépek sortávolsága a 70 centiméternél kezdődik, A kisebb sortávolság miatt az első kapálást teljesen kézzel végzik, a töltögetéseket pedig fogatokkal.

Beszélt arról, hogy nincs megoldva a vetőburgonyatermesztés vegyszeres gyomirtása.

Ezután a burgonya betakarításával és tárolásával kapcsolatos gondokról szólt. Ezek gépesítése nem megoldott. A jelenlegi használatban lévő komplex betakaríto- gépek csak' részben és kedvező talaj és időjárás esetében alkalmazhatók. Megemlítette, hogy a betakarítást a leggyorsabban ők a Kalló—

3-as forgóvillás betakarítógéppel tudják biztosítani.

Elmondta, hogy a burgonya prizmában történő tárolása már elavult és nagy veszteséggel, anyagi ráfordítással jár. És a , jelenleg használatban lévő válogató- és osztályozógépek sem felelnek meg a követelményeknek. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy szövetkezetükben az egy munkaegység értéke 130 forint és a burgonya a gépesítés hiánya miatt nagyobb kézi erőt igényel, az elmúlt évben az 1 holdra jutó tiszta jövedelem burgonyából elérte a 6863 forintot.

Ezután szóvá tette, hogy a legnagyobb gond a tárolás, illetve a betakarítás utáni munkák gépesítése. A jelenleg üzemben lévő osztályozó- és manipuláló gépek nem felelnek meg a követelményeknek. Elmondta, építettek egy kísérleti burgonyatárolót, mely 2 millióba került. De ha szalmabálákkal nem rakják be a tetejét, 22 vagon burgonya fagyott volna meg. Bírálta a tervezőket, akik a létesítmény elkészítése után nem kísérik figyelemmel a tervezett beruházást, hogy az megfelel-e rendeltetésének. Elmondta, hogy véleménye szerint kevesebb költséggel is lehet megfelelő burgonyatárolókat építeni, s a tervezők jobban vegyék figyelembe a gazdaságok érdekeit, a tárolás; a. ■csiiäSRrtätf’ bioló* giai igényeit is.

Végezetül arról szólt, hogy jobban érvényt kell szerezni a vetőgumó-termesztéssel foglalkozó szervek tekintélyének.

rolható be, temperáló, szel» lőztető berendezés biztosítja a megfelelő klímát. Az eredmények biztatók, becsléseik szerint a tárolási veszteség nem lesz több- 3—4 százaléknál az eddigi prizmás tárolásnál elért 16 százalékos veszteséggel szemben.

OR. MIKLÓSSY FERENC :

A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek problémái

A nyírlugosi Szabadság Tsz elnöke felszólalásában a különösen gyenge adottságú tsz-ek problémájával foglalkozott. Elmondta, ezek a gazdaságok is elkövetnek mindent azért, hogy holdanként megtermeljék a 80—100 mázsa burgonyát, azonban ez nem csak megfelelő vetőgumót, helyes agrotechnikai eljárást igényel, hanem a leromlott talajok talajerő-utánpótlását is. Ezt viszont a korszerű talajjavításokkal lehet biztosítani. Ezeknek a tsz-ek- nek azonban a szűkös állami támogatási keretek miatt egyre kevesebb lehetőségük van. Pedig beigazolódott már, hogy a talajjavítás anyagi támogatása népgazdaságunknak is gazdaságos és gyorsan visszatérülő befektetés.

Mivel a talajjavításra kevés a lehetőség, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek vezetői ezt zöldtrágyával, illetve nagy adagú műtrágyákkal pótolják. Ezek a módok azonban eléggé költségesek ahhoz, hogy gazdaságos legyen a burgonyatermesztés. Említette, hogy a burgonya leromlása országosan ismert probléma. Ez a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban még gyorsabban és nagyobb arányban következik be. Ezért sokszor évenként kell vetőgumót cserélni, illetve vásárolni. Másik problémaként említette a bank hite- politikáját, ami a burgonya termesztésével kapcsolatos. A kedvezőtlen adottságú tsz-eknek a bank ugyanis csak év elején — a termelési terv elkészítése után — március, április hónapokban hitelezi meg a vetőgumó-vásárlást. Előző évr őszén, amikor a vetőgumó vásárlásának az, ideje lenne, erre a célra hitelt nem biztosítanak. Ez sújtja a nemesített vetőgumó előállításával foglalkozó gazdaságokat, különösén akkor, ha az is kedvezőtlen adottságú szövetkezet De hátrányos a vetőgumót vásárló gyenge szövetkezetre is. Nem tudja őszszel megvásárolni a vetőgumót, s így ft tavasszal megvásárolt vetögumó csak késve kerül a földbe, amitől magasabb terméshozamot aligha lehet várni. Ezt súlyosbítja még az. is, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz- ek. a szükséges műtrágyát is csak késő tavasszal tudják megvásárolni, aminek a kiszórási ideje feltétlen az őszi szántás előtt lenne.

Ezt követően a burgonyaértékesítés problémáiról

szólt. Befejezésül hangsúlyozta, hogy megvan most is a régi szabolcsi burgonyatermesztési kedv, s nem hiányzik a jó szándék sem a jó szabolcsi burgonya termesztéséhez. a terméshozamok növeléséhez. Ha a termesztést gazdaságosabbá tesszük, még inkább fellendül a termelése. Ennek előmozdítása érdekében több javaslatot tett.

A vegyszeres gyomirtás tapasztalatai

“ÄSSÄ "«JK

’ESgonS htoérsékl.tí (Eűtélselí hűtéssel) szabályozható. A képén több mint 5Ö vagon burgonyá t tál'ölták bé

A Balkányi Állami Gazdaság főagronómusa felszólalása elején pontokban sorolta fel. mit is kell tenni a burgonya terméshozamának

emelése érdekében. Ezek között említette; a talajerő biztosítását, jó talajmunka elvégzésével. egészséges vetőgumó ültetését, a főszám biztosítását, jó növényápolást, a vegyszerezést, növényvédelmet, a gyommentesség biztosítását. veszteségmentes betakarítást optimális időben, valamint a burgonya korszerű tárolását' és osztályozását.

Elmondta, hogy ők a minisztériummal és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együtt kísérletet végeztek a burgonya nagyüzemi géprendszerének kialakítása érdekében. Ültetésre a SAB— 4—62.5 csehszlovák gyártmányú automata és félautomata, valamint a nádudvari átalakított félautomata gépeket használták. Ezekkel a megfelelő tőszámot tudták biztosítani, a sortávolságot már 70 centire állították be. A burgonya növényápolását, gyommentességét ‘ vegyszerrel biztosították. Az alkalmazott vegyszer a taiajkötött- ségtől függően 2—2,5 liter Arezin, vagy Arezln és Af- falon kombinációban holdanként 1 liter Arezin és 1—1.5 liter Atfalon 3—400 liter oldóvízben ki permetezve. Megemlítette. hogy ez munkaerő-felszabadulással és költségmegtakarítással jár.

Gyakorlati alkalmazasa- vál kapcsolatban hangsúlyozta, olyan talajfelületet kell biztosítani a permetezés élőt! hogy a kipermetézett anyag minél nagyobb felületen rakódjék lé a talaj félületéré. éz viS26fU megköveteli, hogy

a tata] felülete apró, mor- zsalékos szerkezetű legyen. Fontos az is, hogy ki permetezés előtt a talaj felülete nyirkos legyen (nem vizes) különben a kívánt hatást nem érjük el. Kóros az is, ha a talaj felülete vizes, így a vegyszer tapadása nincs biztosítva, s a talajfelületen az elosztása nem egyenletes, esetleg összefolyhat és súlyos perzselést okozhat. Kiemelte, hogy gyengébb homoktalajon lehetőleg ne vegysze- rezzenek, de ha elkerülhetetlen, akkor is csak csökkentett dózisú vegyszert alkalmazzanak. Hangsúlyozta, hogy a vegyszeres növényvédelem előnyös, jövedelmező, de pontos felmérést igénylő munka, amelyet csak megfelelően képzett dolgozók tudnak elvégezni.

Befejezésül arról szólt, hogy a gazdaságban felépült a kísérleti burgonyatároló, melyet az elmúlt év őszén helyeztek üzembe. Ebben 80—100 vagon burgonya tóEz a tanácskozás a Szabolcs-Szatmár megyei búrgonyater- mesztéssel foglalkozó gyakorlati szakemberek, tudományos kutatók gazdag tapasztalatcseréje volt. A nemesítés, a termesztés, a gépesítés, a tárolás stb. problémái mellett sok fontos, a burgonya terméshozamának a növelését elősegítő javaslat, észrevétel hangzott el. Bebizonyosodott, szükség van az ilyen tanácskozásokra. S bár lehetőségeink korlátozottak, csak a hivatalos programban megjelölt felkért hozzászólók gondolatait adtuk közre, talán mégis több Oldalról látjuk: sok a leendő annak érdekében, hogy a burgonyatermesztést az igényelt színvonalra emeljük újra Szabolcsban. Nincs szégyenkezni valónk, dé ha az európai és Világátlagot számítjuk, bőséges á teendőnk. Az észrevételekre, á javaslatokra reagált dr. Lőrincz József, áki megígérte, tolmácsolja g sók hasznos kezdeményezést, s a kritikai megjegyzésekét fontolóra veszik.

örvendetes az is, hogy e tanácskozás teljes anyagát az elhangzott referátumokkal, az összes hozzászólásokkal együtt kiadják. Sok tapasztalat lát így napvilágot, melyét égés - Szi- bólcs-Szatmár burgönyatermesztői hasznosíthatnak.

É. K-