Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Kit FT MAGYARORSZÁG ft etéai 1970. március 18. i ______ Lehet jobban is . . . A sertés- és üszőakció néhány tapasztalata r AZ UTÖBBI ÉVEKBEN ORSZÁGOS ÜGGYÉ VÁLT a sertés- és a szarvasmarha-ál­lomány csökkenésének megál­lítása, illetve egy olyan lét­számfelfejlesztés, ami a belső húsellátást és az exportot is képes kielégíteni. 1968-hoz vi­szonyítva az 1969-es adatok szerint megyénkben is nagy csökkenés volt. A sertés pél­dául 42 ezer darabbal, ezen- belül a kocaállomány 8 ezer darabbal volt kevesebb. Á szarvasmarha 8 ezerrel csök­kent az egy évvel korábbi ál­lapothoz képest, ebből 2200 darab a tehén. Mind a két állatfajnál, de különösen a szarvasmarhánál a csökkenés jelentős hányada a háztáji gazdaságokban volt. Ezért elsősorban a háztáji állomány gyarapítása érdeké­ben koca~és vemhesüsző-ak- ció indult. A termelőszövetke­zetek a már hizlalásra leszer­ződött kocasüldők közül meg­felelő gondossággal verhhes süldőt nevelhetnek. A korábbi szerződésüket átváltoztathat­ják hizlalás helyett vemhes süldőre. Az eredeti szerződés­ben megállapított 24 forintos kilogrammonkénti árat a ko­cákért is megkapják. Ezeket a süldőket az állatforgalmi vál­lalat 2—3 hónapos korban veszi át és adja ki a háztáji és magán sertéstartóknak. Az ilyen szerződés nagy előnyt jelent a szövetkezeteknek is, mert a szokásos levonás nél­kül veszi át a vállalat a ser­tést és a vehem súlyt is meg­fizeti. A háztáji állattartók a süldők árát malacban vagy süldőben fizetik vissza. A ma­lac árát kilogrammonként 32 forinttal, a süldőét pedig 28 forinttal számolja el a válla­lat, amikor törlesztésre kerül a sor. AZ ÜSZÖKIHELYEZÉS- BEN KÉTFÉLE AKCIÓ IS VAN,'egy korábbi 5 ezer fo­rintos támogatással, (egyévi tartási kötelezettséggel) és az f Jól sikerült, üzletkötéssel, vásárlással is egybekötött áru­kiállítást rendezett a napok­ban a MÉSZÖV ÁFÉSZ-tit- kársága a sóstói Krúdy-szál- ló nagytermében. Sikeres volt, mert harminc ÁFÉSZ kereskedelmi vezetői, boltosok ismerkedhettek meg ezen a börzén a Nyíregyházi UNI- VERSIL, a SZÖVÁRU Válla­lat nyírbátori kirendeltsége, a Magyar Likőripari Vállalat nyírbátori egysége, több ktsz, közöttük a nyíregyházi kár­pitosok új, a boltokban ed­dig még nem látott termé­keivel. A mintegy száz üzletem­ber, boltvezető külön tetszé­sét érdemelték ki a SZÖV­ÁRU Vállalat nyírbátori ki- rendeltségénél készült cipők, vas-műszaki áruk és bútxr- kollekciók. Tetszettek az UNI- VERSIL fali piperepolcai, a műanyag fali- és az új min­újabb 8 ezer forintos ártámo­gatással (4 éves tartási köte­lezettséggel). Lapunkban az elmúlt hó­napokban két esetben is bí­ráltuk az állatforgalmi válla­latot az akcióban tanúsított munkájáért. A múlt év végén kifogásoltuk, hogy lassan és rossz felvilágosító munkával kezdtek a szervezéshez. A kö­zelmúltban pedig a nyírbátori kirendeltség munkáját bírál­tuk. A legutóbbi napok adatai azt bizonyítják, van javulás a szervező munkában, különö­sen vonatkozik ez a nyíregy­házi kirendeltségre. A SERTÉSAKCIÖ MEGYEI SZINTEN március 15-i álla­pot szerint így alakult: igény 2150 darab, erre a célra vem- hesített süldő 1535 darab, már kiadva 1069 darab. Tehát az eddigi igénylőknek a fele már megkapta a süldőt, az igé­nyek további egynegyedére megvan a fedezet, de a válla­lat tájékoztatása szerint a hiányzó egynegyedre is rövid időn belül biztosítani tudják a sertést. Az üszőakcióban nem ilyen kedvezők a kilátá­sok. Az 1970-es esztendőre 4197 darab igény van, és erre lekötöttek 3700 darabot. Ez az állapot azonban a negativizá- lással és az igények növeke­désével — a 8 ezer forintos akció — tovább romlik, vagy­is megyei tenyészetből nem látják kielégíthetőnek az igé­nyeket. _ A kirendeltségek között leg­jobb eredménnyel a nyíregy­házi dicsekedhet. A sertésnek és az üszőnek is mintegy 40 százalékát ez a kirendeltség forgalmazza. A körzetben nincsen olyan község, ahol ne lenne igénylés. A kirendeltség dolgozói különösen azokat a községeket keresik fel szerve­ző munkájuk során, ahol kér vés az állomány. Tiszaiadon például a múlt év őszén az egész községben egyetlen koca volt. Mondhatjuk, hogy ebben tás, színes kályhacsempéi. A falicsempékből már a börzén mintegy tízezer darabra ka­pott a vállalat megrendelést. A Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Ktsz irodabútorai váltottak ki igen nagy érdek­lődést, a fényképész szövetke­zet műanyag játékárui, a bedolgozók által készített su­ba faliszőnyegek egyedi da­rabjai keltettek osztatlan si­kert Nem is beszélve a likőr­ipar legújabb termékeiről, a közkedvelt kubai italokról. Ha a kissé szűkre szabott keretek között megrendezett börze még nem is hozott szenzációs eredményeket, mil­liós tételű üzletkötéseket, eredménye vitathatatlan. Gyártók és kereskedők ke­rültek egymáshoz közelebb. Megtudhatták ki, mit kínai, mire van szükség. S hasznát végső soron mindennek a fo­gyasztó látja majd. (toth) a községben a sertéstenyész­tés a december hónapban odavitt 20 darab vemhes ko­cával indult meg újra. Majd­nem hasonló volt a helyzet Beszterecen • is. AZ IGÉNYEK FELKUTA­TÁSA MELLETT nagy gon­dot fordítanak a fedezetbizto­sításra. A jó termelőszövetke­zetekben százával kötik a szerződést. A nyíregyházi Ságvári Tsz 170, a tiszadadai Vörös Csillag Tsz 170, a tisza- dobi Táncsics pedig 80 darab­ra kötött szerződést. A nyíregyházi járás egyik legjobb sertéstartó községe Kálmánháza. A községet 801 család lakja, és 1969-ben több mint 9 ezer darab volt a jár- latlevél-forgalom Ilyen gaz­dag állomány ellenére is mintegy 70 darab sertést vit­tek már ki a háztájiba. Ér­demes felfrissíteni az állo­mányt — mondják, másrészt van mire kivinni, mert a tsz biztosít legelőt, takarmányt és alomszalmát. A tanácselnök véleménye szerint a község­ben nincs 10 család sem, ahol ne lenne koca. Felkerestük a tiszadadai Vörös Csillag Tsz-t, ahonnan a legtöbb és igen jó süldőt kapják a tenyésztők. Hogy érdemes-e átszerződni vemhes süldőre, erre a tsz-elnök azt mondja: „Csak azt a tsz-t nem értem meg, amelyik ettől húzódozik. Nekünk darabon­ként 250—300 forint pluszt hoz ez az akció”. A község hasonlóan telített, mint Kál­mánháza, mégis eddig már 140 darab süldőt adtak ki helyben. Nem egy portán két- három koca is található. A termelőszövetkezet 20 darab üszőt is kiad ebben az évben a tagoknak. A tenyésztési kedv alapja itt is a takar­mány, és az álomszalma biz­tosítása. Egyetlen adat: a ter­melőszövetkezet 4500 mázsa nyers szeletet vásárolt a cu­korgyártól a háztáji állatok részére. A termelőszövetkezet a vál­lalati akción túl is adott már ki 40 darab süldőt a tagok­nak, amiért hízott sertéssel fi­zettek azok. A PÉLDÁKAT HOSSZAN SOROLHATNÁNK, de ez a néhány is igazolja, ahol a község és a tsz vezetői törőd­nek a háztájival, valamint az állatforgalmi jó szervező munkát végez, ott sikere van az akciónak. A nyíregyházi kirendeltség adottságai talán jobbak, de nem annyival, amennyivel több a felderített igény és a fedezet. Jobb pro­pagandamunkával, szervezés­sel, a szövetkezetek vezetőivel való együttműködéssel, más­hol is sokat lehetne javítani. He ez így lesz, a sertésprob­lémát akár egy év alatt meg­oldhatjuk, a szarvasmarha- gyarapítás terén pedig jelen­tősei léphetünk előre. Cs. B. KOMMENTÁR Börze — haszonnal Sólyom László: A karrierista Megy az autóbusz Viseg- rádra. Mögöttem két férfi ül. Láttam őket, amikor fölszáll­tunk. Az egyik magam kora­beli, vagyis negyvenes. Na­gyon ismerős volt, de „nem tudtam hova tenni.” A másik vagy két évtizeddel öregebb, amint ezt a beszéde is elárul­ta. Említette, hogy készül a nyugdíjazásra. No de nem erről beszélget­tek, pontosabban erről beszélt az öreg. Mert csak ő beszélt, a fiatalabb tisztelettel hallgat­ta, vagy legföljebb egy szóval helyeselt, fél mondattal cso­dálkozott. Ugyanis az öreg azt fejte­gette, lám, ez itt a Római­part. Ott túl a fákon vannak a csónakházak. Valamikor so­kat járt eda evezni, sünikor még a Lidó homokszigetén túl is folyt a Duna. Ahol pedig most megyünk, ott kezdődik a Szentendrei sziget. Pünkösd­fürdőnél a Lupáról tartott kiselőadást; majd Horányról mesélt. A hajdani csárdáról, a lehetetlen sekélyre apadt Dunáról és a hihetetlen ma­gasra duzzadt vízről, amely „bezzeg” olykor átcsapott a szigeten, hogy a fák között evezgettek. Azután elmondta a kíváncsi kollégájának, hogy a szige.tr« egész falvak van­nak, de a balról húzódó he­gyeken is virágáé községek fekszenek a festőiségben. Még tartott egy kimerítő történel­mi tíyékoztatót magának Szentendrének távoli és közeli múltjáról, s megígérte a fia- talabbnak, hogy legközelebb majd oda fognak „kiszállni”, s akkor megmutatja Rab Rá- by házát. A fiatal kolléga köszönte szépen előre is, és mint köz­ben, most sem győzött csodál­KONCENTRÁLNÁK energiát, pénzt, tudást A naményi tekintély titka Siket Sándor, a naményi Vörös Csillag Tsz párttitká­ra ezt mondta: „Nálunk ta­karékbetétes járadékosok vannak.” Kissé meglepett. Alig ezerholdas a közösség, 121 nyugdíjasa és járadékosa van. Nyugodt és biztosított az öregkoruk. Figyelem az öregekre A szociális bizottság egész évben figyelemmel kíséri az öregek helyzetét, s akinek szükséges, segít. Vezetőség elé terjeszti az ügyet, s közösen döntenek. így biztosítják, hogy a háztáji földre — az öregekére különösen! — nincs különösebb gondja a tsz-tag- ságnak. A szántástól a beta­karításig mindent a tsz végez el. Gépesítették teljesen a munkálatait. Egy évi minden munkáért 250 forintot fizet­nek. (Hogy miből jut erre az öregeknek, még visszatérünk.) Az idős embereknek még ak­kor is jar a háztáji, ha nem dolgoznak. (Tavaly 31 vett részt egész évben a munká­ban, a többiek a csúcsidők­ben. Egy munkanapra 125,34 forintot fizetett a tsz.) S, hogy valóban a közös szerves részeként kezelik a háztáji földet, bizonyítja az, hogy beillesztették a nagyüze­mi vetésforgó rendszerbe. Gondoskodnak az istálló- és műtrágyázásából,. fizi a jára­dékosok neMi ' fizetik. Ha ezen­felül akar trágyázni, csaik azért fizet. Bár nem emelték a járadékokat, de gondoskod-■ tak a szociális alap növelésé­ről. A tavalyi 300 ezer he­lyett az idén 500 ezer forint van ezen az alapon. Ezzel a szociális bizottság rendelkezik a tsz-vezetőséggel együtt. Egyebek között az idén a gyü­mölcsösben fürdőt, öltözőt építenek, üdüléseket segítenek és szükség szerint adnak az idős tsz-tagoknak segélyt. Hagyomány és jutányosság Beregben hagyománya van az állattartásnak, tenyésztés­nek. Jól apelláltak erre a Vörös Csillag Tsz vezetői. A közgyűlés határozata szerint a harmados kaszálóról áttértek a gépi és közös kaszálásra. Minden háztáji tehén részére 10 mázsa szálas takarmányt, a növendékek részére 5 má­zsát biztosítanak, ezenfelül 16 mázsa takarmányrépát te­henenként. Tavaly a tsz-ta- gok a háztáji állataik részére 804 mázsa pillangóst, 833 má­zsa répát, 168 mázsa burgo­kozni az öreg nagy és széles körű tájékozottságán. Akkor megállt az autóbusz a szentendrei HÉV-állomás- nál, és az öreg leugrott, mert tudta, hogy mindjárt ott az eszpresszó, ahol isteni feketét lehet kapni. Én pedig hátra­fordultam, a szemébe néztem a fiatalabbnak, és azt mond­tam: „Te vagy a Zubanek! Igaz?” Zubanek azon nyomban szintén fölismert, és a kezét nyújtotta. — Te, ha jól emlékszem. Szentendréről jártál be az is­kolába — mondtam. — Igen, én szentendrei va­gyok — suttogta fülig pirulva Zubanek —, de tudod, most kerültem a vállalathoz, és ő a főosztályvezető. nyát. 319 mázsa takarmányár­pát és 614 mázsa (májusi morzsolt) kukoricát igényel­tek. Ezt jutányosán, elszámo­lási áron biztosította a közös. De ha többet igényeltek vol­na, azt is biztosítják. Az idén még kedvezményesebben biz­tosítják a háztáji állatállo­mány takarmányellátását a közösből. Csak példaként em­lítjük, hogy 1 mázsa pillangós takarmányt 100 forintért kap­nak meg. Segítik azzal is a háztáji­ban a tenyésztési kedvet, hogy a háztájiból a tsz által szerződött sertéseknél és szarvasmarháknál a nagyüze­mi felárból — sertések ese­tében — a 3 forintból 2 a ta­gokat illeti meg, a szarvas- marhák esetében fele-fele arányban a közös, illetve a tag részesül. Ez az intézkedés annyira megnövelte a namé­nyi. Vörös Csillag Tsz nép­szerűségét, hogy még a kör­nyező tsz-ek tagjai is ide jöt­tek szerződést kötni. így több pénzhez jutottak. így máris érzékelhető, hogy részben a kormány intézkedése, rész­ben a helyes vezetés követ­keztében növekszik a háztáji állatállomány. És ebből pén­zel sok idős nyugdíjas és já­radékos tsz-tag. Ebből van soknak több tízezres betétál­lománya. Közösen gazdaságosabb Tekintélyt vívott ki a kör­nyék tsz-ei között a naményi Vörös Csillag, s ennek az eredménye, hogy most 12 tsz egyesíti energiáját, erejét, pénzét és szaktudását, hogy Beregben megépüljön a tsz-ek húsgyára. Ez évben 8400-as sertéskombinát épül, mely 36 millióba kerül. Még 6 tsz-nek kell biztosítani március vé­géig a beruházási hozzájáru­lást, de az építését már meg­kezdték Ilk és Vásárosna- mény között. Koncentrált energiával, egyesített gép­parkkal szállították a hely­színre a több mint 500 köb­méter sódert a télen. (Vagono­kat nem kaptak erre a célra ) 1970 végére teljesen benépe­sítik a kombinátot, s terv sze­rint* jövőre már hízott ser­tést adnak a népgazdaságnak. Biztosítják ez év közepéig a szükséges forgóeszközt is 318 ezer forint összegben, mely­ben szerepel az ez évre szük­séges takarmány is. Jövőre egy-egy tsz-nek 656 ezer fo­rint értékű takarmányt kell biztosítania, hogy ne legyen fennakadás. Korábban nem terveztek a kombináthoz takarmányke­verő üzemet. Számítások alapján viszont gazdaságo­sabb, ha a tsz-ek ezt is közö­sen építik meg. Ezért 100 ezer forinttal növelték a tsz-ek a beruházási hozzájárulást. Szükség van azonban szak­munkásokra, technikusokra, s úgy tűnik erről kissé megfe­ledkeztek. Technológia szerint 25 különböző szakemberre lesz szükség a kombinát mű­ködtetéséhez. Egyelőre azon­ban csak a húsgyárnak a ve­zetője van meg. Már most gondolni kell a 12 tsz-nek a szükséges, jól képzett szak­embergárdára'. Farkas Kálmán NAPJAINK TÉMÁI „Nem hittem volna, hogy ilyen alapos, tudományos, a gya­korlatra épülő előadásokat hallok ezen a tanfolyamon” — mondta meggyőződéssel egyik ismerősöm. Soha nem szerette a mellébeszélést, az üres szócsépjést, s meglepődött, hogy a tanfolyamon, ahová szabályosan becsalták, nem is találko­zott ilyesmivel. „Ez már más, ezért érdemes volt elmenni” — áradozott még napok múltán is. Azt mondta, hogy ez kell, ilyen fej tágítok kellenek! Sokan mondhatják ugyanezt mostanában. Elégedetten ment vissza a munkahelyére a féli tanfolyamok húszezer megyei résztvevője, s szívesén hallgatja a pártoktatás legkülönbözőbb tanfolyamain a propagandistát, kapcsolódik a vitába az az ötvenezer szabolcsi hallgat^, aki ebben az oktatási évben be­iratkozott. Mert mit is tanulnak? Politikánkat, annak gyakorlati ér­vényesülését, a nehézségeket, a gátakat, az eredményeket Mindinkább megvalósul az elmélet és a gyakorlat összhangja. Vagyis: amit mondunk, azt is csináljuk. Ezért az elméletünk jól vizsgázik — megvalósul az életben. S a tanfolyamok hall­gatói még azt' is megkapják, hogy látják, mi döcög, mit kell jobban, alapozottabban, helyesebben tenni a saját portánkon. Sokaknak talán nem volt meglepetés, — nekem az volt — hogy idén januárban megjelent az első füzet, az első megyei kiadvány nyomdai úton a téli tanfolyamok hallgatóinak, s a pártoktatáson részt vevőknek. Jó két és fél hónap alatt már tizennégy ilyen füzet jelent meg egységes köntösben és egysé­ges szerkesztési elvek alapján. Legértékesebb ebben a kezdeményezésben, hogy ez a soro­zat a megyei határozatokra épült, hogy tudományos igényű, népszerű nyelvezetű — amiért feltétlenül közel áll a szabol­csi-szatmári emberhez. Közel áll és sokat ad. Tudásban, isme­retekben, s lelkesít is: íme, már itt tartunk, s csak rajtunk múlik, hogy még előbbre rukkoljunk a megyék sorrendjében. Hadd soroljam fel a megyei segédanyagok rövidített cí­meit, ezekből is kiderül, milyen fontos dolgokról van szó. A szabolcsi tsz-ek, ktsz-ek, ipari üzemek termelési és értéke­sítési kooperációja... A hitelpolitikai irányelvek és közgaz­dasági szabályozók hatása a vállalati termelésre ... A műszaki fejlesztés helyzete üzemeinkben ... Jövedelempolitikánk és felosztásának tapasztalatai... Megyénk munkaerőhelyzete ... A tsz-tagok társadalombiztosítási szolgáltatásai... A tsz-ek életében bekövetkezett változások megyénkben... Az anyagi érdekeltség és hatása a termelékenységre az iparban, keres­kedelemben ... A szakszövetkezetek helyzete... Megyénk szakemberképzésének helyzete, problémái. Ezeken kívül sokszorosítva jelentette meg a megyei párt- bizottság a népművelési munka feladatai, s a megye gazda­ságpolitikai és területfejlesztési irányelvei a IV. ötéves terv­ben c. anyagokat. S már most három füzet is kiadásra vár; a vállalati szervezés, a dolgozók bevonása, a megyei ipartele­pítés, s a lakossági javítás, szolgáltatás fejlesztése. Hogy milyen fontos problémák, azt nem kell újra hangsú­lyozni. A legidőszerűbbek, a legjobb időben kerülnek azok­hoz, akiket érint, érdekel, s ezzel is mozgósítanak (Kopka)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents