Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

mStcnw 1» BfELET -M AGY AftORSTÍ 8. oTdal Intézkedés a megyeszékhely lakóinak iobb ünnepi ellátására Kérdéseinkre válaszol: dr. Ordögh János, a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnök helyettese NEGYEDSZÁZADA TÖRTÉNT _____ | ,1, I— - i __— ______ A told azé, aki megműveli Március második fele csúcsforgalom a kereskede­lemnél. Ilyenkor fizetik az üzemek, vállalatok az év vé­gi nyereségrészesedés össze­gét, de ilyenkor nagyarányú a lakosság vásárlása élelmi­szerekből. Idén a húsvéti ün­nepek mellett alaposan fel kell készülni a kereskede­lemnek, a vendéglátóiparnak —- s persze az élelmiszer- iparnak — az április 4—5-i kétnapos ünnepre is. Ezzel kapcsolatban kértünk tájé­koztatást dr. Ördögh János­tól, a Nyíregyházi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettesétől. .Íz elmúlt évben érezhető fennakadást tapasztaltunk a város ünnepi ellátásában. Kevés volt a hús, a tej, tej­termék néhány üzletben ha­mar elfogyott, nem volt csak száraz kenyér, vagy még az sem egyik-másik üzletben, s a. nyitva tartás sem követte az igényeket. Egy éve, hogy a városi tanács az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat, s a vendéglátó irányító, felügyeleti szerve is, a terü­let teljes gazdája. Mit tesz­nek azért, hogy a tavalyi gondok most ne ismétlődje­nek meg? — Valós problémákat em­lített. Ehhez még annyit, hogy hiány volt sok másból is, mint húsvéti kalácsból, tortalapból, friss sütemény­ből, baromfiból, stb. Most — az ünnepek előtt két hét­tel — összehívtuk értekezni a város területén lévő, az ellátásban részt vevő és azért felelős vállalatok, üzemek felelős vezetőit és tisztáztuk: nem szabad előfordulnia a rossz tapasztalatoknak. — Hogy elölről kezdjem: a tejipar, mint mindig, most is jól készül az ellátásra. Tej és tejtermék bőségesen van, a szállítókapacitásuk jó. Azt kérik a kereskede­lemtől, hogy rendeljenek bátrabban, kérjenek után­szállítási is bármikor, erre külön járatokat állítanak be, s felelősöket is kijelölnek az áru helyes és szakszerű te­rítéséért. — Sokkal több volt a probléma a hússal. Mit tesznek itt az ellátás javí­tásáért? — Sajnos azt kell monda­nom, hogy városunk nem rendelkezik olyan húskere­tekkel, amellyel ki lehetne zárni a hiányt. Maximális erőfeszítést teszünk azért, hogy ha nem is egyféle tő­kehúsból. s nem is csak teljesen frissen vágottból, de kielégítsük az igényeket. A húsipar már megkezdte a füstölt áruk kiszállítását, a húsvéti sonkából sincs azon­ban korlátlanul. Ezért Deb­recenhez, s az állami gaz­daságokhoz is fordulunk, hogy bizonyos mennyiséggel, mintegy húsz mázsával be­segítsenek. A sertés- és szarvasmarhahús-ellátás ja­vítása mellett mintegy negy­ven mázsa friss birkahúst is beszéízunk az ÁG-boltba, s ott lőtt vadat 'is árusítanak. F elhívtuk a kereskedelem figyelmét arra is, hogy a ba­romfihúst — amit az utóbbi időben megkedveltek a csa­ládok — elegendő mennyi­ségben szerezzék be. Fel­vesszük a kapcsolatot a ba­romfiipari vállalat debrece­ni üzemével, ahonnan fris­sen hűtött baromfit kapunk. A MÉK boltjaiban és né­hány kiskerboltban élő csir­két is árusítanak majd. Ugyanakkor kapcsolatot te­remtünk környékbeli tsz-ek- kel és állami gazdaságokkal, hogy minél több élő csirkét hozzanak fel a nyíregyházi piacra, s ezzel az árakat is jelentősen mérsékelhetjük. Ide tartozik még a halellá­tás. Az élő halból és az im­porthalból az ünnepekig ki­tűnő ellátásra számíthatunk. — Mit tud még mondani az intézkedések eredménye­iről? — Sok volt a zökkenő a kenyér-, kalács-, tortalapel- látással is korábban. Meg­mondtuk a sütőiparnak. s a kereskedelem illetékese­inek is: nem fogadunk el semmilyen kifogást a prob­lémákra, hanem szigorú fe­lelősségre vonást alkalma­zunk. Eddigi ígéreteik sze­rint nem lesz hiány. A sü­tőipar és a kereskedelem még az ünnepek előtt külön is összeül, hogy megbeszél­je a várható igényeknek megfelelő mennyiséget, s megegyezzen a minőségben is. Kalácsot — tudomásom szerint — rekordmennyiség- ben szállítanak, s a sütő­ipar üzleteiben is árusítanak majd tortalapot. A kenyér­ellátás Nyíregyházán előre­Evről évre fejlődik és szé­pül a — Gergelyiugornya Vá- sárosnaményhoz csatolása óta most már — vásárosnaményi Tisza-part. A fürdésre alkal­mas víz és homokos part egy­re több üdülőt vonz egész nyáron a Tiszáinak erre a fes­tői szépségű szakaszára A vendéglátás és a szolgáltatá­sok fejlesztését tehát az üdü­lők számának emelkedésével együtt kell végezni a gazdá­nak: a Vásárosnaményi Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezetnek. A régi, úgynevezett Füzes­strandnak már évekkel ezelőtt volt vendéglője és kempingje. Az utóbbi években azonban meggyorsult az üdülőtelep fej­lődése. Tíznél több nagyválla­lat és intézmény épített dol­gozói részére üdülőt, olyanok, mint a posta, a Nyírmadai Állami Gazdaság, a pedagó­gus-szakszervezet, a TITÁSZ, láthatóan nem lesz rossz sem mennyiségben, sem mi­nőségben. Ezt ünnep előttre és utánra is megígérték. — Szólnom kell arról is, hogy a MÉK arról tájékoz­tatott: gyümölcs. zöldség korlátlan mennyiségben van és lesz. Burgonyából, almá­ból mákból, savanyúságból, néhány zöldségféléből még bizonyos árcsökkentés is várható az ünnepek előtt. Megjelentek a MÉK boltja­iban a tavaszi primőrök is: a saláta, a retek, s ez is je­lentős ellátásunk javításá­ban. Kértük a vendéglátót is, hogy sört, üdítő italt, hi­degkonyhai és cukrászati készífménv“k“t Allstid^an “s frissen szolgáljon a vendé­geidnek, a vevuKnek. Ennek érdekében vegyenek fel elő­rendeléseket, s cukrászüze­müket vasárnap és ünnep alatt is üzemeltessék. Az élelmiszer kiskereskedelem kezdemé­nyezése: az ünnepek előtti héten sajtvásárt és szörpvá­sárt rendeznek Nyíregyhá­zán. kedvezménnyel. A hi­ánycikknek számító tortala­pokat Debrecenből és Kis­váráéról is pótolják. Ugyan­akkor állandó kapcsolatot tartanak az iparral, az üz­letekkel. — Sok volt a panasz a nyitva tartásra, s a peremke­rületek lakóitól arra, hogy nincs nyitva üzlet csak a központban. Mi lesz idén? — Gondoltunk erre is. A nyitva tartást máris megha­tároztuk. Eszerint a város minden részén lesz ünnep előtti napon későig nyitva üzlet. Húsvét hétfőn minden tej-, kenyér-, édesség-, illat­szer-, és dohánybolt is nyit­va lesz. (kj) a ládagyár és még sokan má­sok. A múlt évben megépült — és az első évben nemzetközi­vé lett — úttörőtáborban szá­zan üdülhetnek egy-egy tur­nusban. A múlt évhez hason­lóan, az úttörőszövetség és a KISZ-bizottság idén is üdül- tet — csereüdülés keretében — lengyel pajtásokat. Nem volt megoldva eddi: az üdülők reggeliztetése. Az étteremben a tárolás nehézsé­gei miatt csak ebédet és va­csorát tudtak adni. Most egy presszó építését kezdi meg a szövetkezet, amelynek a hű­tőberendezése lehetővé teszi a könnyebben romló anyagok tárolását is. A múlt évben például csak gyümölcsfagylal­tot árusíthattak — éppen a hűtéshiány miatt — idén már a tejes készítmények is szere­pelnek a választékban. (bj) Ezer évig folyt a per úr és paraszt között a földért, de csak 25 éve, hogy eldőlt a nép javára. Mint sok mással, ezzel is késtünk. Erdei Ferenc írja a Debrecenben megjelenő Néplap 1944 december 8-i szá­mában : „A legeslegvégsőbb történelmi óra a mai, amikor a magyar nemzeti fejlődésnek ezt az iszonyú gátját le kell bontani ” Megindult a honfoglalás Dunántúlon még dörögtek az ágyúk, de a felszabadult területek parasztsága elemi erővel követelte az ősi jusst, a földet. Tiszaeszlár már feb­ruárban küldöttséget menesz­tett a kormányhoz, de kül­döttségek mentek Tiszapol- gárról, Mátészalkáról és a megye minden részéből Deb­recenbe. Polgáron a termelési bizottság már március elején úgy határozott, hogy a kápta­lan 7 ezer holdját megmun­kálásra kiosztja a nincstele­nek között. Mátészalkán már­cius 3-án népgyűlést tartot­tak. ahol a tömeg különös lelkesedéssel vette tudomásul a földreform közeli megvaló­sulását. Elérkezett. 1945. március 15. A korabeli krónikás így ír e napról: „Március 15-én a-föld­kérdés azonnali és gyökeres megoldásának harcos követe­lésétől visszhangzott az or­szág. A márciusi szabadság­ünnepen a kormány tagjai rendkívüli minisztertanácson egyhangú lelkesedéssel elfo­gadták a földreformrendele- tet.“ Harsányi Zoltán volt a Néplap megyénkbe küldött tudósítója, s ő írja a lap már­cius 27-i számában: „Megin­dult a honfoglalás — osztják a földet' a Nyrráégben” — címmel a következőket: „Nagy napja volt virágvasár­nap Szabolcs vármegye népé­nek, A szikrázó márciusi nap­ban mindenütt nagygyűlések­re jött össze a szabolcsi köz­ségek népe, hogy megkezdje a föld birtokbavételét... Bol­dog, mosolygó arcokat látni Rakamazon, Nagyhalászon, Demecserben, Ibrányban, Ti- szanagyfalun, Pátrohán, Nyír- bogdányban, Kállósemjénben. Ünneplőbe öltözött parasztok állták körül a miniszteri ki­küldötteket és ünnepi csend­ben vették át egymás után az űrlapokat... Azonnal megala­kulnak mindenütt a föld­igénylő bizottságok, s estére már munkához is fognak...” bevonult a magyar történelembe Az országban először Tisza- nagyfaluban osztottak először földet, ünnepélyesen és hiva­talosan, Itt a földbirtokre­form rendelet megjelenése után, de a végrehajtási ren­delet megjelenése előtt négy nappal, pontosan 1945. már­Presszó a Tisza-pdrfon Fejlesztések Vásárosnaményban M aszekimpex Vannak olyan „turisták” is, ak -i. uiniaiduzox, tér Kepeit es .íraspektusok, nyelvköny­vek és bédekkerek helyett ár­jegyzékeket, feketepiaci infor­mációkat gyűjtenek, s a vám­őrség megtévesztésének ma­gas szintű pszichológiáját igvakszenek elsajátítani. Már utazásuk kezdetén „ki­lógnak a sorból”, s útjuk vé­ge is — az esetek többségé­ben — másképp végződik, mint az igazi utazóknak. Re­pedésig tömött szatyrokkal, kánikulában is réteges öltöz­ködéssel igyekszenek vissza­térni. Csakhogy a lélektani előtanulmányok olykor nem vezetnek eredményre, s a tu­ristaút vége nem egyszer sza­bálysértési vagy bírósági el­járás, börtön. A múlt évben a megyei bí­róság tárgyalótermeiben is (tóhangzott néhányszor: „De­vizagazdálkodást sértő bűn­tett” — „Vámbűntett”... K. Mátyás is elfelejtette a jogszabályt, amikor nyugat­európai autós kirándulása al­kalmával Klagenfurt autó­roncs telepén kicserélte régi, elromlott Volkswagen mo­torját, s az újonnan behelye,- zett motorba beüttette az eredeti motor gyári számát A cserét „elfelejtette” beírni a vámárunyilatkozatba, Hegyes­halom vámőrei azonban rá­jöttek a manipulációra. A tu­ristaút végére a megyei bíró­ság tett pontot: kétezer forint pénzbírsággal és a mintegy hétezer forint értékű kicserélt motor elkobzásával. A devizagazdálkodást sér­tő bűntettek egyike, az úgy­nevezett forintkiajánlás, mely ellen szigorral lép fel a tör­vény: elkövetőjét 3 évig ter­jedhető börtönnel vagy üzlet­szerű visszaesőknél 6 hónap és 5 év közötti időtartamú börtönnel sújtja. B. István csak országjáró utakat tett feleségével. Több alkalommal Szegedre látogat­tak, s ott jugoszláv állampol­gároktól szivacskosztümöket vásároltak, majd azokat la­kóhelyükön, Szabolcs község­ben árusították — nyereség­gel. A külföldieknek termé­szetesen forinttal fizettek. Amikor ellenük a vám- és pénzügyőrség eljárást indított, B. István felkereste egyik vásárlóját, s igyekezett rábe­szélni arra, hogy tagadja le a vásárlásokat. B. István hat hónap szabadságvesztéssel zárta a szegedi maszekkeres­kedelmet, s szigorított bünte­tésvégrehajtási munkahelyen értékelheti az effajta turiszti­ka hasznát. Feleségét, mint bűntársát 4 hónap szabadság- vesztésre ítélte a bíróság, bün­tetését három évi próbaidőre felfüggesztette. Utazgatásait beszerzésre használta fel tavaly március­ban T. Mihályné tiszanagyfa- lui lakos is. Külföldi állam­polgároktól forintért kisebb bazár feltöltésére is alkalmas árumennyiséget vásárolt: nylon fejkendőket, golyóstol­iakat, orkánt, pulóvert, szet­tet, férfiinget... Rajtakapták, s már eljárás indult ellene, mialatt újra megpróbálkozott a „maszekimpex” vállalkozás­sal. Másodszor is balszeren­csével járt. Tiltott tevékeny­ségét törvényeink értelmében a bíróság hat hónap szabad­ságvesztéssel nyugtázta, s el­rendelte korábbi 4 hónapi fel­függesztett szabadságveszté­sének végrehajtását is. Néhány eset ez csupán a tárgyalóteremből, ahol egy- egy turistaút élménybeszámo­lója elhangzik. Sokan sajnos csak itt döbbennek rá, hogy rosszul értelmezték az idegen- forgalom, a turisztika hasz­nát Szilágyi Szabolcs Plakát 1945 márciusából. cius 27-én, kedden délután fél 2 és 2 között kezdődött meg a földosztás. Egy hazaáruló nyilas birtokán gyűltek össze a földigénylő bizottság tagjai, akik a megyei kiküldöttek jelenlétében — Pintér And­rás, az MKP Szabolcs megyei szervezetének titkára és Saj- ben András Szabolcs várme­gyéi rendőr-főkapitány — mérték ki a földet — először három földhözragadt sok- gyermekes nincstelennek: Munkácsi Mihálynak, Lazor Mihálynak és Bodrogi And­rásnak. Sajben András így emléke­zik: „Azt mondtam nekik, hogy most már tiétek a föld! A mai nappal Tiszanagyfalu bevonult a magyar történe­lembe. De mielőtt Tiszanagy- faluba mentünk volna, már­cius 19-én este kaptam egy értesítést. Az ügyeletes tiszt jelentette, hogy Debrecenből Révai elvtárs üzente, másnap reggel harmad magammal fel­tétlenül keressem fel. A tárgy: földkérdés. At is mernünk 20-án, izgatottan, kíváncsian. Donáth Ferenc és Kállai Gyu­la elvtársakkal beszéltünk, akik azt mondták, hogy ha megjelenik a végrehajtási utasítás, a földosztást azonnal meg kell kezdeni. De mi nem vártuk meg, hogy megjelen­jen, hanem itthon elhatároz­tuk: egy hét múlva kime­gyünk Tisza nagy faluba, ott lesz az első földosztás. Azért választottuk ezt a falut, mert itt én is cselédeskedtem vala­mikor. Mert itt szinte min­denki nincstelen volt. Az em­berek forrongtak, hogy véget kell vetni az úri, a földbirto­kos világnak. Itt majdnem mindenki belépett a Magyar Kommunista Pártba...” Szabolcs jár az élen Rákos Sándor, aki akkor a Magyar Nép című lap riporte­re volt, s így volt szemtanúja a történelmi eseménynek, így írja le az első magyarországi földosztást: „Úgy döntenek, hogy Kék László nyilas kör­zetvezető, népellenes bűnös földje kerül először felosztás­ra. A föld kimérése után nyílhúzással döntik el. hogy melyik tag melyiké legyen. Aztán a föld sarkánál gyüle­kezünk... Mindenki az elérzé- kenyedéssel küzd... Felcsukló zokogás... A három elhasznált, agyonkínzott ember leborul a földre, úgy csókolja, zokogva... Ezer év óta ők az első pa­rasztok, akiket a népakarat visszahelyez abba az úri bír» tokba, amely jog szerint őket illeti™” Este szerény ünnepi vacso­rát rendeztek porhárköszöntő- vel. Ez volt a résztvevők éle­tének talán legszebb napja. De az első földosztást követ­ték a többiek. Három nap múlva már nyolc megyében 946 ezer hold szántót és sző­lőt készítettek élő a felosztás­ra. A debreceni Néplap azt ír­ja: „Egyelőre Szabolcs vár­megye jár az élen, 200 ezer holddal...” És ezeket követően osztják már a magyar földet mindenütt. Megszűntek cseléd lenni Polcz János, aki akkor a Megyei Földbirtokrendező Ta­nács legfiatalabb tagja volt, így emlékezik: „Abban az időben Vajda Márton kor­mánymegbízott ismertette a földreformtörvényt, a fel­adatunkat, s megkezdtük az Iskola utca 1. szám alatt a működésünket. Nem volt min­denütt olyan könnyű a föld­osztás, mint Tiszanagyfalu- ban. A régi birtokosok; a jegyzők és az itt maradt reak­ciósok ijesztgetései sok helyen hatottak. Azt mondták, hogy még visszajönnek a németek és akkor azok halál fiai lesz­nek. akik a földbirtokos föld­jébe bele merik verni a ka­rót. Nagy munkát végeztek a falusi kommunisták és a Nyíregyházáról kimentek. El­mondták, hogy ez nem igaz; a föld most már mindörökre azé, aki megműveli A föld­osztás ott ment a legjobban, ahol a kommunista párt megalakult. Például T'sza- nagyfaluban, Gégényben. Ib­rányban, Nagyhalászban...” A demokratikus átalakulá­sért való harcok sorát a föld­osztás nyitotta meg. Az 1945-ös földreform nyomán Szabolcs-Szatmár megyében több mint 4S6 ezer hold föl­det vettek igénybe. A földosz­tással a parasztság évszáza­dos vágya teljesült A földre­form azt jelentette, hogy a felszabadulás utáni néhány hónap alatt megszűnt a me­zőgazdasági napszámosok és cselédek népes tábora. De a legfontosabb az volt, hogy megszűnt a nagybirtokrend­szer, kicsúszott a talaj a feu­dális reakció talpa alól. Az ország népével együtt a mi megyénk dolgozó paraszt­sága is elindulhatott a pa­rasztság új világa, a szocia­lista mezőgazdaság küzdel­mes, s mind jobban gyümöl­csöző útján. Kopka János,

Next

/
Thumbnails
Contents