Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
mStcnw 1» BfELET -M AGY AftORSTÍ 8. oTdal Intézkedés a megyeszékhely lakóinak iobb ünnepi ellátására Kérdéseinkre válaszol: dr. Ordögh János, a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnök helyettese NEGYEDSZÁZADA TÖRTÉNT _____ | ,1, I— - i __— ______ A told azé, aki megműveli Március második fele csúcsforgalom a kereskedelemnél. Ilyenkor fizetik az üzemek, vállalatok az év végi nyereségrészesedés összegét, de ilyenkor nagyarányú a lakosság vásárlása élelmiszerekből. Idén a húsvéti ünnepek mellett alaposan fel kell készülni a kereskedelemnek, a vendéglátóiparnak —- s persze az élelmiszer- iparnak — az április 4—5-i kétnapos ünnepre is. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatást dr. Ördögh Jánostól, a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettesétől. .Íz elmúlt évben érezhető fennakadást tapasztaltunk a város ünnepi ellátásában. Kevés volt a hús, a tej, tejtermék néhány üzletben hamar elfogyott, nem volt csak száraz kenyér, vagy még az sem egyik-másik üzletben, s a. nyitva tartás sem követte az igényeket. Egy éve, hogy a városi tanács az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, s a vendéglátó irányító, felügyeleti szerve is, a terület teljes gazdája. Mit tesznek azért, hogy a tavalyi gondok most ne ismétlődjenek meg? — Valós problémákat említett. Ehhez még annyit, hogy hiány volt sok másból is, mint húsvéti kalácsból, tortalapból, friss süteményből, baromfiból, stb. Most — az ünnepek előtt két héttel — összehívtuk értekezni a város területén lévő, az ellátásban részt vevő és azért felelős vállalatok, üzemek felelős vezetőit és tisztáztuk: nem szabad előfordulnia a rossz tapasztalatoknak. — Hogy elölről kezdjem: a tejipar, mint mindig, most is jól készül az ellátásra. Tej és tejtermék bőségesen van, a szállítókapacitásuk jó. Azt kérik a kereskedelemtől, hogy rendeljenek bátrabban, kérjenek utánszállítási is bármikor, erre külön járatokat állítanak be, s felelősöket is kijelölnek az áru helyes és szakszerű terítéséért. — Sokkal több volt a probléma a hússal. Mit tesznek itt az ellátás javításáért? — Sajnos azt kell mondanom, hogy városunk nem rendelkezik olyan húskeretekkel, amellyel ki lehetne zárni a hiányt. Maximális erőfeszítést teszünk azért, hogy ha nem is egyféle tőkehúsból. s nem is csak teljesen frissen vágottból, de kielégítsük az igényeket. A húsipar már megkezdte a füstölt áruk kiszállítását, a húsvéti sonkából sincs azonban korlátlanul. Ezért Debrecenhez, s az állami gazdaságokhoz is fordulunk, hogy bizonyos mennyiséggel, mintegy húsz mázsával besegítsenek. A sertés- és szarvasmarhahús-ellátás javítása mellett mintegy negyven mázsa friss birkahúst is beszéízunk az ÁG-boltba, s ott lőtt vadat 'is árusítanak. F elhívtuk a kereskedelem figyelmét arra is, hogy a baromfihúst — amit az utóbbi időben megkedveltek a családok — elegendő mennyiségben szerezzék be. Felvesszük a kapcsolatot a baromfiipari vállalat debreceni üzemével, ahonnan frissen hűtött baromfit kapunk. A MÉK boltjaiban és néhány kiskerboltban élő csirkét is árusítanak majd. Ugyanakkor kapcsolatot teremtünk környékbeli tsz-ek- kel és állami gazdaságokkal, hogy minél több élő csirkét hozzanak fel a nyíregyházi piacra, s ezzel az árakat is jelentősen mérsékelhetjük. Ide tartozik még a halellátás. Az élő halból és az importhalból az ünnepekig kitűnő ellátásra számíthatunk. — Mit tud még mondani az intézkedések eredményeiről? — Sok volt a zökkenő a kenyér-, kalács-, tortalapel- látással is korábban. Megmondtuk a sütőiparnak. s a kereskedelem illetékeseinek is: nem fogadunk el semmilyen kifogást a problémákra, hanem szigorú felelősségre vonást alkalmazunk. Eddigi ígéreteik szerint nem lesz hiány. A sütőipar és a kereskedelem még az ünnepek előtt külön is összeül, hogy megbeszélje a várható igényeknek megfelelő mennyiséget, s megegyezzen a minőségben is. Kalácsot — tudomásom szerint — rekordmennyiség- ben szállítanak, s a sütőipar üzleteiben is árusítanak majd tortalapot. A kenyérellátás Nyíregyházán előreEvről évre fejlődik és szépül a — Gergelyiugornya Vá- sárosnaményhoz csatolása óta most már — vásárosnaményi Tisza-part. A fürdésre alkalmas víz és homokos part egyre több üdülőt vonz egész nyáron a Tiszáinak erre a festői szépségű szakaszára A vendéglátás és a szolgáltatások fejlesztését tehát az üdülők számának emelkedésével együtt kell végezni a gazdának: a Vásárosnaményi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek. A régi, úgynevezett Füzesstrandnak már évekkel ezelőtt volt vendéglője és kempingje. Az utóbbi években azonban meggyorsult az üdülőtelep fejlődése. Tíznél több nagyvállalat és intézmény épített dolgozói részére üdülőt, olyanok, mint a posta, a Nyírmadai Állami Gazdaság, a pedagógus-szakszervezet, a TITÁSZ, láthatóan nem lesz rossz sem mennyiségben, sem minőségben. Ezt ünnep előttre és utánra is megígérték. — Szólnom kell arról is, hogy a MÉK arról tájékoztatott: gyümölcs. zöldség korlátlan mennyiségben van és lesz. Burgonyából, almából mákból, savanyúságból, néhány zöldségféléből még bizonyos árcsökkentés is várható az ünnepek előtt. Megjelentek a MÉK boltjaiban a tavaszi primőrök is: a saláta, a retek, s ez is jelentős ellátásunk javításában. Kértük a vendéglátót is, hogy sört, üdítő italt, hidegkonyhai és cukrászati készífménv“k“t Allstid^an “s frissen szolgáljon a vendégeidnek, a vevuKnek. Ennek érdekében vegyenek fel előrendeléseket, s cukrászüzemüket vasárnap és ünnep alatt is üzemeltessék. Az élelmiszer kiskereskedelem kezdeményezése: az ünnepek előtti héten sajtvásárt és szörpvásárt rendeznek Nyíregyházán. kedvezménnyel. A hiánycikknek számító tortalapokat Debrecenből és Kisváráéról is pótolják. Ugyanakkor állandó kapcsolatot tartanak az iparral, az üzletekkel. — Sok volt a panasz a nyitva tartásra, s a peremkerületek lakóitól arra, hogy nincs nyitva üzlet csak a központban. Mi lesz idén? — Gondoltunk erre is. A nyitva tartást máris meghatároztuk. Eszerint a város minden részén lesz ünnep előtti napon későig nyitva üzlet. Húsvét hétfőn minden tej-, kenyér-, édesség-, illatszer-, és dohánybolt is nyitva lesz. (kj) a ládagyár és még sokan mások. A múlt évben megépült — és az első évben nemzetközivé lett — úttörőtáborban százan üdülhetnek egy-egy turnusban. A múlt évhez hasonlóan, az úttörőszövetség és a KISZ-bizottság idén is üdül- tet — csereüdülés keretében — lengyel pajtásokat. Nem volt megoldva eddi: az üdülők reggeliztetése. Az étteremben a tárolás nehézségei miatt csak ebédet és vacsorát tudtak adni. Most egy presszó építését kezdi meg a szövetkezet, amelynek a hűtőberendezése lehetővé teszi a könnyebben romló anyagok tárolását is. A múlt évben például csak gyümölcsfagylaltot árusíthattak — éppen a hűtéshiány miatt — idén már a tejes készítmények is szerepelnek a választékban. (bj) Ezer évig folyt a per úr és paraszt között a földért, de csak 25 éve, hogy eldőlt a nép javára. Mint sok mással, ezzel is késtünk. Erdei Ferenc írja a Debrecenben megjelenő Néplap 1944 december 8-i számában : „A legeslegvégsőbb történelmi óra a mai, amikor a magyar nemzeti fejlődésnek ezt az iszonyú gátját le kell bontani ” Megindult a honfoglalás Dunántúlon még dörögtek az ágyúk, de a felszabadult területek parasztsága elemi erővel követelte az ősi jusst, a földet. Tiszaeszlár már februárban küldöttséget menesztett a kormányhoz, de küldöttségek mentek Tiszapol- gárról, Mátészalkáról és a megye minden részéből Debrecenbe. Polgáron a termelési bizottság már március elején úgy határozott, hogy a káptalan 7 ezer holdját megmunkálásra kiosztja a nincstelenek között. Mátészalkán március 3-án népgyűlést tartottak. ahol a tömeg különös lelkesedéssel vette tudomásul a földreform közeli megvalósulását. Elérkezett. 1945. március 15. A korabeli krónikás így ír e napról: „Március 15-én a-földkérdés azonnali és gyökeres megoldásának harcos követelésétől visszhangzott az ország. A márciusi szabadságünnepen a kormány tagjai rendkívüli minisztertanácson egyhangú lelkesedéssel elfogadták a földreformrendele- tet.“ Harsányi Zoltán volt a Néplap megyénkbe küldött tudósítója, s ő írja a lap március 27-i számában: „Megindult a honfoglalás — osztják a földet' a Nyrráégben” — címmel a következőket: „Nagy napja volt virágvasárnap Szabolcs vármegye népének, A szikrázó márciusi napban mindenütt nagygyűlésekre jött össze a szabolcsi községek népe, hogy megkezdje a föld birtokbavételét... Boldog, mosolygó arcokat látni Rakamazon, Nagyhalászon, Demecserben, Ibrányban, Ti- szanagyfalun, Pátrohán, Nyír- bogdányban, Kállósemjénben. Ünneplőbe öltözött parasztok állták körül a miniszteri kiküldötteket és ünnepi csendben vették át egymás után az űrlapokat... Azonnal megalakulnak mindenütt a földigénylő bizottságok, s estére már munkához is fognak...” bevonult a magyar történelembe Az országban először Tisza- nagyfaluban osztottak először földet, ünnepélyesen és hivatalosan, Itt a földbirtokreform rendelet megjelenése után, de a végrehajtási rendelet megjelenése előtt négy nappal, pontosan 1945. márPresszó a Tisza-pdrfon Fejlesztések Vásárosnaményban M aszekimpex Vannak olyan „turisták” is, ak -i. uiniaiduzox, tér Kepeit es .íraspektusok, nyelvkönyvek és bédekkerek helyett árjegyzékeket, feketepiaci információkat gyűjtenek, s a vámőrség megtévesztésének magas szintű pszichológiáját igvakszenek elsajátítani. Már utazásuk kezdetén „kilógnak a sorból”, s útjuk vége is — az esetek többségében — másképp végződik, mint az igazi utazóknak. Repedésig tömött szatyrokkal, kánikulában is réteges öltözködéssel igyekszenek visszatérni. Csakhogy a lélektani előtanulmányok olykor nem vezetnek eredményre, s a turistaút vége nem egyszer szabálysértési vagy bírósági eljárás, börtön. A múlt évben a megyei bíróság tárgyalótermeiben is (tóhangzott néhányszor: „Devizagazdálkodást sértő bűntett” — „Vámbűntett”... K. Mátyás is elfelejtette a jogszabályt, amikor nyugateurópai autós kirándulása alkalmával Klagenfurt autóroncs telepén kicserélte régi, elromlott Volkswagen motorját, s az újonnan behelye,- zett motorba beüttette az eredeti motor gyári számát A cserét „elfelejtette” beírni a vámárunyilatkozatba, Hegyeshalom vámőrei azonban rájöttek a manipulációra. A turistaút végére a megyei bíróság tett pontot: kétezer forint pénzbírsággal és a mintegy hétezer forint értékű kicserélt motor elkobzásával. A devizagazdálkodást sértő bűntettek egyike, az úgynevezett forintkiajánlás, mely ellen szigorral lép fel a törvény: elkövetőjét 3 évig terjedhető börtönnel vagy üzletszerű visszaesőknél 6 hónap és 5 év közötti időtartamú börtönnel sújtja. B. István csak országjáró utakat tett feleségével. Több alkalommal Szegedre látogattak, s ott jugoszláv állampolgároktól szivacskosztümöket vásároltak, majd azokat lakóhelyükön, Szabolcs községben árusították — nyereséggel. A külföldieknek természetesen forinttal fizettek. Amikor ellenük a vám- és pénzügyőrség eljárást indított, B. István felkereste egyik vásárlóját, s igyekezett rábeszélni arra, hogy tagadja le a vásárlásokat. B. István hat hónap szabadságvesztéssel zárta a szegedi maszekkereskedelmet, s szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen értékelheti az effajta turisztika hasznát. Feleségét, mint bűntársát 4 hónap szabadság- vesztésre ítélte a bíróság, büntetését három évi próbaidőre felfüggesztette. Utazgatásait beszerzésre használta fel tavaly márciusban T. Mihályné tiszanagyfa- lui lakos is. Külföldi állampolgároktól forintért kisebb bazár feltöltésére is alkalmas árumennyiséget vásárolt: nylon fejkendőket, golyóstoliakat, orkánt, pulóvert, szettet, férfiinget... Rajtakapták, s már eljárás indult ellene, mialatt újra megpróbálkozott a „maszekimpex” vállalkozással. Másodszor is balszerencsével járt. Tiltott tevékenységét törvényeink értelmében a bíróság hat hónap szabadságvesztéssel nyugtázta, s elrendelte korábbi 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását is. Néhány eset ez csupán a tárgyalóteremből, ahol egy- egy turistaút élménybeszámolója elhangzik. Sokan sajnos csak itt döbbennek rá, hogy rosszul értelmezték az idegen- forgalom, a turisztika hasznát Szilágyi Szabolcs Plakát 1945 márciusából. cius 27-én, kedden délután fél 2 és 2 között kezdődött meg a földosztás. Egy hazaáruló nyilas birtokán gyűltek össze a földigénylő bizottság tagjai, akik a megyei kiküldöttek jelenlétében — Pintér András, az MKP Szabolcs megyei szervezetének titkára és Saj- ben András Szabolcs vármegyéi rendőr-főkapitány — mérték ki a földet — először három földhözragadt sok- gyermekes nincstelennek: Munkácsi Mihálynak, Lazor Mihálynak és Bodrogi Andrásnak. Sajben András így emlékezik: „Azt mondtam nekik, hogy most már tiétek a föld! A mai nappal Tiszanagyfalu bevonult a magyar történelembe. De mielőtt Tiszanagy- faluba mentünk volna, március 19-én este kaptam egy értesítést. Az ügyeletes tiszt jelentette, hogy Debrecenből Révai elvtárs üzente, másnap reggel harmad magammal feltétlenül keressem fel. A tárgy: földkérdés. At is mernünk 20-án, izgatottan, kíváncsian. Donáth Ferenc és Kállai Gyula elvtársakkal beszéltünk, akik azt mondták, hogy ha megjelenik a végrehajtási utasítás, a földosztást azonnal meg kell kezdeni. De mi nem vártuk meg, hogy megjelenjen, hanem itthon elhatároztuk: egy hét múlva kimegyünk Tisza nagy faluba, ott lesz az első földosztás. Azért választottuk ezt a falut, mert itt én is cselédeskedtem valamikor. Mert itt szinte mindenki nincstelen volt. Az emberek forrongtak, hogy véget kell vetni az úri, a földbirtokos világnak. Itt majdnem mindenki belépett a Magyar Kommunista Pártba...” Szabolcs jár az élen Rákos Sándor, aki akkor a Magyar Nép című lap riportere volt, s így volt szemtanúja a történelmi eseménynek, így írja le az első magyarországi földosztást: „Úgy döntenek, hogy Kék László nyilas körzetvezető, népellenes bűnös földje kerül először felosztásra. A föld kimérése után nyílhúzással döntik el. hogy melyik tag melyiké legyen. Aztán a föld sarkánál gyülekezünk... Mindenki az elérzé- kenyedéssel küzd... Felcsukló zokogás... A három elhasznált, agyonkínzott ember leborul a földre, úgy csókolja, zokogva... Ezer év óta ők az első parasztok, akiket a népakarat visszahelyez abba az úri bír» tokba, amely jog szerint őket illeti™” Este szerény ünnepi vacsorát rendeztek porhárköszöntő- vel. Ez volt a résztvevők életének talán legszebb napja. De az első földosztást követték a többiek. Három nap múlva már nyolc megyében 946 ezer hold szántót és szőlőt készítettek élő a felosztásra. A debreceni Néplap azt írja: „Egyelőre Szabolcs vármegye jár az élen, 200 ezer holddal...” És ezeket követően osztják már a magyar földet mindenütt. Megszűntek cseléd lenni Polcz János, aki akkor a Megyei Földbirtokrendező Tanács legfiatalabb tagja volt, így emlékezik: „Abban az időben Vajda Márton kormánymegbízott ismertette a földreformtörvényt, a feladatunkat, s megkezdtük az Iskola utca 1. szám alatt a működésünket. Nem volt mindenütt olyan könnyű a földosztás, mint Tiszanagyfalu- ban. A régi birtokosok; a jegyzők és az itt maradt reakciósok ijesztgetései sok helyen hatottak. Azt mondták, hogy még visszajönnek a németek és akkor azok halál fiai lesznek. akik a földbirtokos földjébe bele merik verni a karót. Nagy munkát végeztek a falusi kommunisták és a Nyíregyházáról kimentek. Elmondták, hogy ez nem igaz; a föld most már mindörökre azé, aki megműveli A földosztás ott ment a legjobban, ahol a kommunista párt megalakult. Például T'sza- nagyfaluban, Gégényben. Ibrányban, Nagyhalászban...” A demokratikus átalakulásért való harcok sorát a földosztás nyitotta meg. Az 1945-ös földreform nyomán Szabolcs-Szatmár megyében több mint 4S6 ezer hold földet vettek igénybe. A földosztással a parasztság évszázados vágya teljesült A földreform azt jelentette, hogy a felszabadulás utáni néhány hónap alatt megszűnt a mezőgazdasági napszámosok és cselédek népes tábora. De a legfontosabb az volt, hogy megszűnt a nagybirtokrendszer, kicsúszott a talaj a feudális reakció talpa alól. Az ország népével együtt a mi megyénk dolgozó parasztsága is elindulhatott a parasztság új világa, a szocialista mezőgazdaság küzdelmes, s mind jobban gyümölcsöző útján. Kopka János,
