Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

WTO. február T*. HinTlrrVt ********* AO S oldal Ahová 1000000 vendéget várnak Jubileumi seregszemlére készül a mezőgazdaság Hét hónap választ még el bennünket attól a pillanat­tól, amikor a főárbocra fel­kúszik a zászló, jelezvén, a felszabadulás 25. évforduló­ja alkalmából rendezett, 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megnyitását. Az Al- bertírsai úti telepen azon­ban már most 300 ember dolgozik a sikerért. Ez azonban a kisebbik szám, mert mostanáig nem kevesebb, mint ötszáz orszá­gos hírű szakember fárado­zott azon, hogy kialakítsa a jubileumi kiállítás mondani­valóját, főbb kereteit. Negyedszázad eredményei Mit is akar hát elérni ez a hatalmas rendezvény? Először is be akarja mu­tatni a negyedszázad alatt elért eredményeket és a kö­vetkező öt évben ránk váró feladatokat. A falusi lakóhá­zak fejlődése éppen úgy sze­repel ezen a bemutatón, mint a gabonafeldolgozás tö­kéletesedése. A teljes ke­resztmetszetet szeretné be­mutatni, a házak táját, a mezőgazdasági termelőüze­meket, az erdőgazdaságokat, az élelmiszeripart — ezt együtt élelmiszergazdaságnak nevezzük — de ezen túl az iparnak azokat az ágazatait is. amelyek legnagyobb ve- vője, legfontosabb partnere a mezőgazdaság. A bemuta­tóval egyidőben alka1 mat ad­nak az összehasonlításra is. Ma már bizonyosnak tekint­hető, hogy nyolc szocialista ország rendez nemzeti kiál­lítást és mintegy 100 kapita­lista cég jön el, hogy bemu­tassa termékeit. Az idén először lesz a kiállításon exportistálló is. Itt a kül­földi vevőknek bemutatják, hogy mit kínál eladásra az ország, de egyúttal a terme­lőknek is. hogy milyen ki­váló tenyész-, vagy haszonál­latokat tud előállítani a ma­gyar mezőgazdaság. A cél nem csupán az Is­meretterjesztés, a nemzeti öntudat és önbizalom erősí­tése. A rendezők tanítani is akarnak. Több tízezer szer­vezett látogatója is lesz a ki­állításnak. ök csoportonként jönnek fel, előadásokat hall­gatnak, sőt a megbeszélt té­mát bemutató gazdaságok­ban a gyakorlatot is megte kintik. Grűz lovasok, bemutatók Augusztus 28 és szeptem­ber 20-a között azonban az illetékesek reménysége sze­rint egymilliónál is jóval több látogatója lesz a mező- gazdaság és élelmiszeripar jubileumi seregszemléjének. Falusiak és városiak, mun­kások és parasztok, akik ez alkalommal nemcsak a me­zőgazdasággal, de egymással is találkoznak. Nyilvánvaló, hogy ez az egymilliónál több ember nemcsak eredmé­nyekre és feladatokra kíván­csi, nemcsak tanulni akar. Ezért készülődnek a rende­zők, hogy szórakozást is többet nyújtsanak, mint az eddigi 66 mezőgazdasági ki­állítás A lovasbemutatók például nemzetköziek lesznek és tár­gyalások folynak, hogy ven­dégeink legyenek a világhí­rű grúz lovasok. A kutyakí- állítés — természetesen — ugyancsak nemzetközi lesz. A műsorokban a legnépsze­rűbb művészek lépnek fel. Terjed a „szalántai példa4* Munkabért kapnak a háztáji állattartók a termelőszövetkezettől A „szalántai példa” nyo­mán kibontakozott országos mozgalom a háztáji állattar­tás fellendítésére mind szé­lesebb körben terjed. Mint ismeretes a Baranya megyei Szalántán a múlt évben új útra tért a háztáji gazdál­kodás. A Hunyadi Tsz szarvasmarhát, sertést helyez Rossz reklám Decemberben nyílt meg Nyíregyházán az állatni gazdaságok boltja. A más megyében lévő hasonló üz­letek és az előzetes rek­lám szép ajánlólevelével. (Hogy itt mindig lesz min­den abból, ami első nap volt, stb ,,.) A nyitás után egy-két napra már nem volt min­den. És szakaszosan jelent kcznek a hiánycikkek, pe­dig a szerződésben az ál­lami gazdaságok és a bol­tot működtető kiskereske­delmi vállalat is kikötötte: ilyennek nem szabad len­ni, mert a bolt neve, ugye.. Volt és van. Szerdán példáid hurka nem volt, pedig a bolt bejáratánál tábla hirdeti, hogy állan­dóan kapható. És nem volt kenőmájas, s még néhány hentesáru. De vásárló is alig volt. Nem csoda: ez rossz rek­lám. (kopka) ki a háztájiba, ellátja a ta­gokat a hizlaláshoz szüksé ges takarmánnyal és gondos­kodik a meghizlalt állatok értékesítéséről. A tagok is­tállóikkal, ólaikkal és termé­szetesen munkaerejükkel vesznek részt a kooperáció­ban. A háztáji gazdaságban végzett állattartó munkát a termelőszövetkezet közhasznú tevékenységnek Ismeri el és rendes munkabért fizet ér te, viseli a munkabér köz­terheit és az SZTK-díjat is Az új módszer bevezetésé­nek eredményeként a sza­lántai családok — az előző évi 594 kiló helyett — ta­valy átlagosan 803 kilónyi szarvasmarhát és sertést adtak a közfogyasztásnak, s ennek arányában emelkedett a ház tájiból származó jövedelmük is. Ez a nagyszerű kezdeme- nyezés. amely a ,, szalántai példa” néven vált közismert­té, azóta számos követőre talált. A drávaszabolcsi Dó­zsa Tsz-ben a közös és háztáji kooperációja révén — előreláthatóan — meg­kétszereződik az idén a ház­táji gazdaságokban meghiz­lalt sertések száma. A tagok minden száz kilónyi .úly- gyarapodás után húsz mun­kaórát kapnak a termelőszö­vetkezettől és így az idős emberek otthon is Össze- gyűjthetik a nyugdíjjogosult­ságukhoz szükséges időt, A magyarteleki Vörös Október Tsz-ben a megfelelő minő­ségben leadott állatokért ugyancsak munkanapokat írnak jóvá a tagoknak, még­pedig hízóbikáért 15—20 napot, üszőért 10—15 napot és sertésért három napot. A KISZ is tárgyalásokat folytat, hogy a szabadtéri színpadon nemzetközi népi- tánc-bemutatót, esetleg ver­senyt rendezzen. Maga a műsor is sok ország 'iáit foglalkoztatja tnajd. így szinte magától adódott az ötlet, hogy megrendezzék a nemzetek napját. A rendezvény hosszú el­nevezésében azonban szere­pel a „vásár” szó is. Komo­lyan is veszik Aki feljön, annak módja lesz, hogy vá­sároljon, a legszélesebb ská­lán. Kaphat virslit vagy ha­lászlét, virágmagot vagy te­nyészállatot, sőt traktort vagy kisebb gyárat is. A résztvevőket külön felszólítot­ta a rendezőség, hogy gon­doskodjanak vásárlási lehe­tőségről. Vagy ott közvetle­nül, vagy pedig előjegyzés formájában. így a kiállítás tulajdonképpen visszatér ha­gyományos szerepéhez is. betölti az árumintavásár funkcióit Talán a legérdekesebb új­donság lesz, hogy a kiállítás névsorában már nem annyi­ra minisztériumok szerepel­nek, mint inkább testületek, vállalatok. A kiállítás sza­bályzatát az idén minden tsz, minden állami gazda­ság, gépgyár, vegyi üzem, tehát minden érdekelt meg­kapta. A kiállítási iroda ugyanis lehetővé teszi, sőt örömmel fogadja az önálló kiállításokat. Jelentkezés február végéig A nagy, országos anyag mellett kívánságra bemutat­kozhat egy-egy termelőszö­vetkezeti területi szövetség, egy-egy állami tsz-fogyasztá- si szövetkezeti vállalkozás, egy megye, egy kisipari szö­vetkezet, vagy bárki. Sőt, ezt a bemutatkozást -összekötheti üzleti céljainak szolgálatával is. Tehát a tsz megteheti, hogy pavilonjának egyik ré­szén bemutatja eddigi pálya­futását, másik részében pe­dig borkóstolót, vagy éppen virágüzletet rendez be. Ha óhajtja, ugyanitt árusíthatja valamely kiegészítő üzemá­gának termékeit is, vehet fel rendelést, köthet szerző­déseket Aligha volt mostanában ilyen bemutatkozási lehető­ségük az érdekelt testüle­teknek. A jelentkezés határ­ideje az eredménybemuta- tokra február 28, az önálló kiállításra pedig április vé­ge. (F.) Segítség a nagyhalászi árváknak A Népszabadság 1969. szeptember 28-i szamában György István tollából „Egy családi tragédia és az embe­riesség” címmel terjedelmes írás jelent meg. A cikk be­számolt arról, hogy a szü­lők elhalálozása után Nagy­halászban Biró András ken­dergyári munkás 5 gyermeke maradt árván, s a gyereke­ket az elhaltak közelebbi hozzátartozói: Juhász István (Biró András sógora) kender­gyári munkás és Bárdi Mar­git (az elhalt asszony asz- szony lánytestvére) vették magukhoz. Ezzel mindkét családban megnőttek az anyagi és szociális gondok. Juhász Istvánék egy szerény kereset mellett saját gyer­mekükkel és unokával együtt 11-en szorongtak egy szoba - konyhás lakásban, Bárdi Margitnak pedig 200 forint havi szociális segélyből har­madmagáról kellett volna gondoskodni. Az eset után a Szabolcs- Szatmér megyei Pártbizott­ság közbenjárására gyors in­tézkedések történtek az ár­vák és magukhoz fogadó szü­lők támogatására. Állami gondozásba vették az árvá­kat, akik továbbra is Ju­hász Istvánéknál, illetve Bárdi Margitnál maradtak, de most már kapják a gon­dozásukért járó díjakat. így enyhültek az anyagi gondok. Az iskolába járó gyerekek ingyenes napköziellátásban részesülnek, kaptak őszi-téli ruhaneműt. Az újságcikk alapján pedig szinte az egész ország megmozdult az árvák segítésére. A gyerekekkel és az emlí­tett családokkal váló együtt­érzés kifejezése a. legkülön­bözőbb formában, az anyagi támogatástól kezdve az örökbe fogadási ajánlatig, megnyilvánult. A helyi építő­ipari ktsz, az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezet, a Petőfi Tsz, a ta­nács és kendergyár közös összefogással Juhász Istvánék udvarán külön konyhát épí­tett, s így a régit szobának rendezhették be. A Mecseki Szénbányászati Vállalat kom­lói Kossuth bányaüzemének szocialista brigádja, vala­mint a Kispesti Elektromos és Finommechanikai Ktsz egy-egy televíziót ajándéko­zott a két családnak. A Bu­dapesti Csöpi Gyermekruha­készítő Ktsz vállalta a tv Juhász István és csalódja, vek Vezetői az átadás előtt, előfizetési díjának tíz évi rendezését. A Borsodnádasdi Lemezgyár jármű-kerékpár üzeme egy új típusú tűz­helyet, a Gyöngyösi MÉK Hűtőház szocialista brigád­ja és a Fotó Dekorációs Mű­anyag Kisipari Termelőszö­vetkezet nyíregyházi szoci­alista brigádja 1000—1000 fo­rint készpénzt, a Bakonybéli Általános Iskola 6. osztályos tanulói, a Hódmezővásárhe­lyi Általános Iskola tantestü­lete, a Jászberényi Textil- feldolgozó Vállalat Éva bri­gádja, dr. Gyurkovics Fe- rencné. Vác, Farkasfaivl út 6. szám alatti lakos, Varga Lajos Budapest. Vl, Zichi Jenő u. 35. szám alatti la­kos, Sebasta Pálné (helység­nevet nem közölt) 89 éves nyugdíjas ruhaneműt küldött az árváknak. A Szegedi Rostkikészítő Vállalat a to­vábbtanuló gyerekek részére társadalmi ösztöndíjat aján­lott fél, Liszkai János érdi. Lakatos János jászberényi lakos egy-egy gyerek örök­be fogadását vallatta. Csütörtökön délelőtt a tár­sadalmi segítségnyújtás valamint a társadalmi szer­újabb eseményére került sor. E napon adták át a nevelő­szülőknek az OKISZ és a KISZÖV vezetősége, vala­mint a Tiszalöki Vegyes Ktsz ajándékát: 4 db heve- rőt, két szekrényt, 6 db szé­ket, ágyneműt és egy kony­habútorgarnitúrát,, valamint az elkészült lakást. Az aján­dékot Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke nyújtotta át a helyi Párt-, tanács-, társa­dalmi szervek képviselőinek jelenlétében. Egyben fel­ajánlotta a* kisipari szövet­kezetek messzemenő támo­gatását a gyerekeknek. ha az általános iskola elvégzé­se után szákmát akarnak ta­nulni. A község képviseleté­ben Béres János, a pártbi­zottság tagja, az árvák nevé­ben Juhász István nevelőszü­lő mondott köszönetét. Ju­hász István elmondotta: át- érzi a segítség jelentőségét, mert ő is árván nevelkedett, s örülni tudott volna a jó szónak is. Csak a szóciálista társadalom képes arra, hogy felkarolja az elhagyottakat. (hódi) Á bakteri emlékmű és készítője BÚZA BARNÁNÁL BUDAPESTEN Búza Barna készíti a baktalóránthazi felszabadu­lási emlékművet. Százados úti műtérmében beszélge­tünk a szobrászművésszel. Ez a Budapest külterületén húzódó művésztelep elsősor­ban a monumentális képző- művészeti alkotásokon dolgo­zó művészek telepe, itt van elegendő terük elképzelésük megvalósítására. Itt áll előt­tünk az április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén felavatandó baktalóránthá- zi szobor agyagmintája. Egy felszabadulási emlék­műtől Sok mindent vár az ér­deklődő. Katonát,- sebesülten, győztesén, vagy legyőzött fér­fiakat, ágyút, puskát, harcok emlékét. Ez a szobor egészen más. Egy asszonyt ábrázol, aki kendővel integet. — Sokáig gondolkoztam rajta — mondja a művész — milyen is egy igazi felszaba­dulási emlékmű és mi a fel­adata. Ha sok évig fog áll­ni, mire emlékeztessen. Ügy gondoltam végül, minden le­het, csak fegyver, harc, ölés, pusztítás nem. Ne is emlé­keztessen rá. Inkább a fél- szabadultság érzésével le­gyen azonosítható. így szü­letett a gondolat, hogy egy integető asszonyt mintázok meg. Amikor a harcosok ha­zaérnek, asszonyok integet­nek nekik. Integetők sorfala várja a háborúból hazaérke­ző győztest, a felszabadító csapatok katonáját, mindazo­kat, akik elűzték a szenve­déseket és véget vetettek a háborúnak. De az integető asszony, mint jelkép, meg­marad a béke egész idejé­ben, Nők integetnek nyáron a Balaton partján. Felesé­günk, lányunk, anyánk inte­get, amikor elutazunk, s amikor hazaérkezünk is. In­tegető nők állnak az induló és érkező hajók mellett. Az integető asszony így fantá­ziámban á béke j élképe. így jelképezi tehát á bakta- lóránthózi szobor agyagmin­tája á felszabadulást: a fél- szabadultsággal együtt a leg­nemesebb emberi érzést, a szeretétet Ez á kifejezési mód nem csak a készülő szobrán jéléhtkézik a mű­vésznek, hanem az ugyan­csak április 4-én avatásra kerülő Üllői úton felállítan­dó emlékmű is ebből a hu­mánus gondolatból született: a galambokat szabadon en gedő fiatal lány. A másik meglepetés akkor ért, amikor a Képzőművé­szeti Kivitelező Vállalat Czobor utcai műtermében megpillantottuk a teljesen elkészült szobrot. A kétezer évvel ezelőtt a rómaiak által kipróbált haraszti kőből ké­szült két és fél méter ma­gas műalkotás teljes szép­ségében kibontakozva már csak az elszállításra vár. Kőalapzatával együtt közel négy méter nagyságú, cso­dálatos szépségű szobor méi tán hirdeti majd a baktaí ta­nács előtti téren a felszaba­dulással együtt kapott kin­csünket: a békét. Az alkotóművész, Búza Barna neve — annak elle­nére, hogy nincs még me­gyénkben szobra — nem is­meretlen a szabolcsi embe­rek előtt Alkotásai között találjuk a Beregból indult kurucvezér: Esze Tamás szob* rát Ezt Sátoraljaújhelyen ál* lították fel. És — legyünk kicsit önzők — ha kurucok- ról esik szó, akkor, épped Esze Tamás miatt, egy kicsit valamennyien legszíveseb­ben az országnak erre á ke­leti csücskére gondolunk. Ezért érezzük egy kicsit ma­gunkénak a kazincbarcikai Rákóczi téren lévő másfél- szeres életnagyságú kuruc lo­vast, amely nem csak Ma­gyarországon, hanem a moszkvai nemzetközi bien- nálén Is nagy sikert ara­tott. A huszonnégy mázsás szobor odaszállítása is elég sok gondot okozott. Búza Barna két és fél év­tizedes működésére eddig mindig az erőteljes, robusz­tus, monumentális alkotá­sok voltak a jellemzők. Éle­tében először készít felsza­badulási emlékművet. Művé­szi fejlődésében új szakaszt nyit a gyöngédséggel teli, nyírségi asszohytípust jel­lemző finom arcú, csupa gyöngédség „Integető fiatal- asszony.” Örülünk néki, hogy ez a szép szóbor április negyedi­kétől Baktalóróntháza főte­rén áll, Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents