Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
XXVD. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1978. FEBRUÁR 11, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL A fogyasztási szövetkezetek megújhodása Olvasóink leveleiből (3. oldal» (4. oldat) A földtörvény végrehajtásáról (5. oldal) Totótanácsadó (7. oldal) II] általános iparcikk-áruház épül Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár lakossága 592 000 Csökkenőben az ingázók száma Fejlődik a legtöbb járási székhely A gyermekélelmezés problémáival foglalkozott keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Nyíregyházán jelenleg 6000 óvodás és iskolás korú gyermek élelmezéséről gondoskodnak az alsó- és középfokú oktatási intézményekben. Ehhez jön még csaknem ezer olyan felnőtt dolgozó, — személyzet, nevelő, stb. — aki ugyancsak az intézetekben étkezik. Az egyes intézmények ilyen irányú ellátási szintje között — a konyhák és kiszolgáló helyiségeik felszereltségétől függően — igen nagyok a különbségek, összesen 22 iskolai konyha működik, szinte mindegyik más-más feltételek között. A konyhák nagy része nem jelenlegi rendeltetése céljára épült. Magánlakásokból, oktatási célokra épült helyiségekből alakították ki. A város területén való szétszórtságuk miatt közművesíteni is csak egy részét lehetett. Ezért egy részük még az egészségügyi követelményeknek sem felel meg. Az iskolai konyhák bővítésére, korszerűsítésére évenként jelentős összeget költenek. Ä gondokat azonban ez sem oldja meg, mert az itt étkezők száma állandóan gyarapodik, s várhatóan az elkövetkező években még többen szeretnék igénybe venni. Ezzel szemben a konyhák kihasználtsága már ma is 133 százalékos. Ezért a végrehajtó bizottság megfontolás tárgyává tette, nem lenne-e célszerűbb egy. tanácsi kezelésben működő gyermekélelmezési vállalat létrehozása, mint a meglévők bővítése, korszerűsítése. Egy ilyen vállalat létrehozásával megoldódna az olyan probléma is, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő étrend kialakítása, mert jelenleg erre nincs lehetőség. Vállalat létrehozásával külön lehetne főzni az óvodásoknak, iskolásoknak és felnőtteknek. A végrehajtó bizottság azonban most még nem döntött ebben a kérdésben. Megbízta a művelődésügyi osztályt, hogy négy hónap alatt a társszakosztályokkal együtt végezzen újabb vizsgálatot és tanulmányozzák a szomszédos nagyvárosokban a gyermekélelmezést. A részletes és mindenre kiterjedő vizsgálat után júniusban ismét napirendre tűzi e téma Moszkva (MTI): Kedden Strahl Sándor ezredes, a moszkvai magyar nagykövetség katonai attaséja filmbemutatóval egybekötött sajtóértekezletet tartott Budapest felszabadulásának közelgő negyedszázados jubileuma alkalmából. A szovjet központi lapok a moszkvai rádió, valamint a közi&rsasági sajtó nagy seáiában megjelent képvisemegvitatását és határozatot hoz arra, hogy gyermekélelmezési vállalatot hoznak-e létre, vagy a meglévőket korszerűsítik, újabb, de kisebb iskolai konyhák építésével is bővítik. Ezen az ülésen döntött a végrehajtó bizottság az általános iparcikk-áruház építésére beküldött pályázatok kérdésében, A megyeszékhely áruellátásának javítása érdekében ugyanis a városi tanács vb elnöke pályázatot hirdetett a város központjában építendő, ötezer négyzet- méter alapterületű, három- emeletes (harmadik emelet ráépítés az üzemelés után is lehetséges) általános iparcikkáruház építésére. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 10 millió, a városi tanács végrehajtó bizottsága pedig 3 millió forint kölcsönnel támogatja az építkezést. A pályázaton három vállalat: az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeti Társulás, a Centrum Áruház és a Szaboles-Szat- már megyei Kiskereskedelmi Vállalat vett részt. A bekülKedden, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége meghívására Nyíregyházára látogatott dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára, kíséretében Joó Oszkárnéval, a központ vidéki szervezeteinek szervező titkárával. A délelőtti program keretében a vendégek ellátogattak az UNIVERSIL Szilikátipari Vállalat üvegtechnikai üzemébe. ahova elkísérte Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden a SZOT székházában fogadta Luis Fi- gueroat, a chilei szakszer- . vezeti központ elnökét, aki átutazóban rövid látogatásra löi élénk érdeklődéssel kísérték Stráhl Sándornak, a magyar fővárost felszabadító szovjet hadsereg hősi harcait, a budai önkéntes ezred, valamint a főváros kerületeiben szervezett partizáncsoportok bátor tetteit idéző tájékoztatóját. A sajtóértekezlet különleges meglepetése volt, hogy azon beszámolt magyarországi emlékedről Afonvin altábornagy, a magyar fővárost dótt pályázatok közül a végrehajtó bizottság egyhangúlag a Szabolcs-Szatmár megyei Kiskereskedelmi Válla-, lat ajánlatát fogadta el. Bár valamennyi pályázat tartalmazta az előírt követelményeket, mégis ezt tartotta legelőnyösebbnek, nem utolsósorban azért, mert egyedül a Szabolcs-Szatmár megyei Kiskereskedelmi Vállalat vállalta a szanálással járó problémák megoldását, vagyis a terület előkészítését. Az áruház a Zrínyi Ilona utca elején épül fel több mint harmincmillió forintos költséggel. A forgóeszköze is 30 millió forint lesz. Alapterülete 5000 négyzetméter. Az építkezés kezdete: 1971. június, befejezés 1972 vége. Az építkezés kezdetéig meg kell oldani az ott működő kereskedelmi és vállalati egységek, lakók elhelyezését, az épületek szanálását. Az új áruház a kiszolgálás hagyományos formáinak teljes elhagyásával, az áruk sajátosságaitól függően önkiszolgáló, illetve önkiválasztó rendszerben üzemel majd. őket Végh János, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, Kuhár András, a MTESZ megyei szervezetének elnöke, Sholtz Béla, a szervezet titkára. Dr. Valkó Endre délután 3 órakor a MTESZ irodaházi előadótermében kibővített elnökségi és választmányi ülésen számolt be az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának a MTESZ munkájával kapcsolatos. 1969-ben hozott határozatairól és javas-, latairól. hazánkba érkezett. A baráti találkozón a két szervezetet közösen érintő nemzetközi szakszervezeti kérdéseket beszéltek meg. felszabadító hadseregcsoportosítás egykori parancsnoka és Zamercev vezérőrnagy, aki 1945 telétől csaknem 3 évig töltötte be Budapest szovjet városparancsnoki tisztét, s mindent megtett, hogy a főváros háború ütötte sebei begyógyuljanak. A szovjet lapok már megkezdték megemlékezéseiket a negyedszázaddal ezelőtti eseményről. Száz éve, az első magyarországi népszámlálás idején 292 400 lakost vettek számba megyénk mai területén. Egyébként ez után ' következett az első olyan népszámlálás, melyben a lakosság csökkenő tendenciát mutatott — kivándorlás és a betegségek, a nagy csecsemőhalandóság miatt — 288 300-at, négyezerrel kevesebbet. Most fordítva várták a szakemberek. Meg is írtuk: az elmúlt évben fordult meg a szél, abbamaradt megyénk lakosságának csökkenése. Az I960 január elsejei népszámlálás eddig elkészült megyei adatairól érdeklődtünk a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán. Az országos tabellát nézve, még mindig kilenc megye van, ahol állandóan fogy a lakosság létszáma, a nagyvárosokba és iparvidékekre áramlás miatt. Szabolcs-Szatmárrál együtt viszont tíz megyében van szaporodás. Nálunk hatezer fő. Az 1960-as adat: 586 ezer. A mostani: 592 ezer. Az egyszázalékos pozitív népességszaporulaton belül is igen előkelő „helyezést” ért el a megyeszékhely. Nyíregyháza az ország negyvenezer lakosnál népesebb tizenhárom járási jogú városa között a negyedik helyen áll, de fejlődése dinamizmusában a szinte versenyen kívül álló Dunaújváros után (tíz év alatt 42,7 százalék lakosságszaporulat) holtversenyben áll másodiknak a legfejlő- dőbb vidéki városokkal, Pécs- csel, Kaposvárral, Székesfehérvárral és Tatabányával. Nyíregyháza gyors fejlődése — tíz év alatt tizennégyezer új lakos, 24,3 százalék gyarapodás — bizonyos értelemben befolyásolta az úgynevezett regionális tervek készítőit is, akik most végre levették napirendről a nem egészen jól hangzó „társcentrum” szót és Nyíregyházát is A tokaji Tisza-hídtól a virányos! vasúti átjáró nyíregyházi oldaláig 12 kilométeres új műutat építenek. amely kikerüli Raka- maz község belterületét és a két vasúti kereszteződést. A munka első fázisaként Tokaj és Rakamaz között a Tisza árterületén lévő korszerűtlenné vált közúti hid átépítését kezdte el a Budapesti Hídépítő Vállalat A korszerű gépekkel 12—18 méter mélységig építik Id az új. hidat tartó betonpilléreket. Elek Emil fel» felsőfokú fejlesztésre szánt városnak tekintik. Jól vizsgáztak egészséges fejlődésben járási székhelyeink. Mátészalka tíz év előtti, 11200 megszámlált lakosa helyett most 12 300-at írtak össze a számlálóbiztosok. Ez 9,8 százalékos szaporodás. Nőtt a kisvárdai járás lakossága is, a nagy iparosítás, külkereskedelmi forgalom- (Tuzsér, Komoró) vonzó hatására. A kis Fehérgyarmat is kitett magáért. Adatok tíz éve: 6000. Most: 6700. Szaporodás 700. Százalékban: 11,7. Kisvárda és Nyírbátor egyaránt 3,8 százalékos népességtöbbletet ért el egy évtized alatt. Kisvárda most 13 800 lakosú, ötszázzal több, Nyírbátor 11 000, négyszázzal több az 1960-as népszámlálás végösszegénél., Legjobban yásá- rosnamény „vert rá”: az 1960-as 7200 helyett most kereken 8000 lakos szilveszterezett Bereg központjában, 11.1 százalékos növekedést jelezve. Aki a népszámlálás adatait összehasonlítja az évenként megjelenő statisztikai adatokkal, bizonyos eltérést talál. Az évi adatokban nem szerepelnek az ideiglenesen máshol bejelentkezett, tehát gyakorlatilag a megyétől távol élő emberek. Erre a kereskedelem es közlekedés megszervezéséhez van szüksége a népgazdaságnak. Gyakorlatilag zöme az ingázók és diákok közül kerül ki. A nép- számlálás viszont a szilveszterkor jelen lévő lakosságot veszi figyelembe. Akkor diák, ingázó csaknem mind itthon volt. Van egy harmadik adat is: az állandó jelleggel a megyében bejelentettek száma. Az idei népszámlálás lesz az első, amely erre is pontos választ ad. Az adatokat azonban csak a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. (gnz) A MTESZ főtitkárának látogatása Nyíregyházán Gáspár Sándor fogadta a chilei szakszervezeti központ elnökét Megemlékezés Moszkvában Budapest telszabadításáiól Vri/ff PROLETÁRJA}, EGYESÜLJETEK!