Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
KEtJfT-M AG YARORSZÁ® Felnőttek iskolája Fiatalodik a dolgozók iskolája — Bővíteni kellene a tanulási lehetőségeket — A lemorzsolódás okai Nem egyszer hallunk ilyen megjegyzést: ma már akinek volt hozzá kedve, vagy kötelezték rá, elvégezte hiányzó iskoláit. Minek erőltetni tovább a felnőttek tanulását? Ez az eléggé elterjedt es közömbösségre serkentő nézet nem vette el a probléma iránti érdeklődését a pedagógus-szakszervezet. megyei bizottságának és társadalmi munkatársainak. Megvizsgálták ugyanis a közelmúltban: miért csökkent a dolgozók általános és középiskoláinak létszáma az esti és levelező oktatásban. Az utóbbi öt-hat évben egyre kevesebb felnőtt „diák” foglal helyet, ezekben az iskolákban, kevesebb a jelentkezők száma, fogy a bizonyítvány megszerzéséig eljutok aránya is. Miért? Szabolcs-Szatmárban különösen időszerű figyelemmel kísérni a nem iskolás korúak továbbtanulását, mert igen magas azoknak a száma, akiknek nincs meg az alapműveltséget nyújtó 8 általános iskolai végzettsége, vagy az adott munkakörök betöltéséhez szükséges középfokú végzettség. Mit mutat a megyére kiterjedő felmérés? A legnyugtalanítóbb a dolgozók általános iskoláinak létszámcsökkenése: két évvel ezelőtt 1851-en iratkoztak be, míg az 1969—70-es tanévben mindössze 791-en. Két év alatt több mint ezer felnőttel kevesebb kezdte meg a tanulást, mint a korábbi-- akban. De a jelentkezők sem tudták végigvinni elhatározásukat hisz az 1968—69- ez évben az 1648 beírt felnőtt tanuló közül 1149 fejezte be a tanulmányait. Ezek a csökkenések nem magyaráz hatók a már ismert érvvel, hogy aki akarta élvégézíe eddig... Már csak azért sem, mert az 1967—68-as tanévben a rendes iskolai tanulók 5,7 százaléka — csaknem hatezer gyerek — 1968—69- ben pedig 5,5 volt a „lemorzsolódók” száma. Megállapították a felmérést végzők azt is, hogy az iskolaszerű oktatásban részt vevő dolgozók aránya az utóbbi két évben a 16—20 éves korosztályban 32 százalékkal, a 30 éven felülieknél 58,5 százalékkal csökkent. Aránytalan és sokatmondó a nők létszámának alakulása is: náluk 37,9 százalékos a kimamclók aránya. Természetesen á megyében jelentősen csökkent a dolgozók iskoláinak száma is, 75-ről 40-re. Csaknem a felére ! Valamivel megnyugtatóbb a dolgozók középiskoláinak helyzete, azonban itt is erős a megtorpanás, az év közbeni kimaradások aránya. Tavaly 3367 dolgozó közül 2616-an tettek sikeres év végi vizsgát. A korábbi években a végzők létszáma csaknem háromezer volt. Inkább a lemorzsolódás a nagyobb gond a középiskolákban, hisz egy év alatt 751-en maradtak ki, ennyivel lett kevesebb a gimnáziumokban, szakközépiskolai, közgazda- sági technikumi, ipari és mezőgazdasági technikumi osztályokban tanuló felnőttek száma. Természetesen a számokat nem lehet misztifikálni, de a probléma megrajzolásához támpontot nyújtanak. A pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága javasolta; sürgősen meg kellene vizsgálni kötöttek-e a munkahelyek vezetői a dolgozókkal tanulmányi szerződéseket, IMüítosították-e mindenütt a vizsgára való felkészülést, a törvény által előírt lehetőségeket. Vállalati, üzemi színtű felmérést igenyelne annak felderítése, hogy a dolgozók mennyiben érdekeltek a saját önképzésükben, továbbképzésükben, s hogyan lehetne növelni a különböző középiskolákba való differenciáltabb jelentkezést. ötféle képzési formában vesznek részt a dolgozók. A gimnáziumba jelentkezők vannak többségben és a mezőgazdasági technikumi osztályokban tanulók. Bővíteni kellene a választási lehetőséget, sőt újabb technikumi osztályokat is kellene szervezni — építőipari, stb. tagozatokat. Nem szerepelt a vizsgálódás szempontjai között, — javaslatként említjük meg, hogy jobban fel kellene használni a hiányzó általános és szakismeretek pótlására a közelmúltban lehetővé vált magántanulási formákat is. Ezekről még keveset tudnak a dolgozók, nem ismerik a lehetőségeket, holott az esti és levelező oktatáson kívül több százan szerezhetnének bizonyítványt magántanulás útján is. Főként akik idegenkednek az iskolapadtól, vagy a munkahelyi körülményeik nem teszik lehetővé a foglalkozásokat, vagy önképzésük, előképzettségük alapján képesnek érzik magukat, hogy összevont osztályok anyagából vizsgát tudnának tenni. Élő, a napirendről még hosszú ideig le nem vehető kérdéssel foglalkozott ismét a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága. Olyan gondokra hívta fel a figyelmet, — dolgozta, ki a javaslatokat — amelyeket a megye oktatási és társadalmi szervei, munkahelyi vezetők — s a .tanulástól még, idegenkedő felnőttek egyaránt hasznosíthatnak. . <**) fiiért hiányzik az áru ? Feljegyzik a hiányzó cikkeket — de nehezen tudják beszerezni, pótolni — NEB-vizsgálat a közszükségleti cikkekről Közszükségleti cikkekkel — élelmiszerekkel, alapvető ruházati cikkekkel — a lakosságot ellátni a kereskedelem egyik legfontosabb feladata. Vajon eleget tesz-e ebben minden vonatkozásban a kereskedelem? — ezt vizsgálta a közelmúltban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A megye járásainak több, mint száz boltjában végezték a vizsgálatot, melynek anyagát a legutóbbi NEB-ülésen értékelték. A főbb megállapítások között szerepel: a boltvezetők és az ÁFÉSZ-ek központjai általában figyelemmel kísérik a vásárlók igényeit. Általános a hiánycikkeket rögzítő könyvek, feljegyzések gyakorlata is. A helyi hiányokat az esetek nagy részében meg tudják szüntetni, viszont van több olyan cikk amely országosan hiányzik. Ezekben kevés a helyi árualapokból történő pótlás, a helyi kezdeményezések alig érnek el hatást. Kinek jó az árváltozás? Az árumegrendelések általában megfelelően zajlanak, a boltvezetőknek, szövetkezeti központoknak megfelelő kapcsolatai vannak. Megvizsgálták az árpolitika egyes részeit is: a megállapítás összegezése, hogy az aktív árpolitika csak most van kialakulóban. A szövetkezetek saját hatáskörben kevés árváltozást kezdeményeznek, általában a központilag meghatározott irányárréseket alkalmazzák. Általános tapasztalat, hogy az árváltozásoknál a lehetőségeket a nagykereskedelmi vállalatok használják ki maximálisan. Az áruk minőségével kapcsolatban a legtöbb hiányosságot a cipőáruknál és a zománcozott edényáruknál állapította meg a vizsgálat. Sok panasz hangzott el a boltvezetők részéről a sütőiparra: gyakran nem felel meg a kenyér és péksütemény minősége a szabványoknak, nem megfelelő a választék, Gyakori panasz: a kenyér a megengedettnél barnább, nincsenek megfelelően kidolgozva és megsütve. Több esetben előfordult, hogy a sütőipar két- vagy meg több napos szikkadt kenyeret szállított és az átvételt megtagadó üzletvezetőkkel szemben adminisztratív szankciókat alkalmaztak. Nincs — egész évben A vizsgálat megállapította, hogy sok hiányzó cikk van a fehérnemű és a kötöttáruk körében. A tréningöltönytől és a női bundanadrágtól kezdve a férfi twistpulóveren át a jégeringekig és a pizsamákig aránytalanul sok a hiányzó áru Hasonlóan sok a hiányzó cikk a rövidáruk körében: a fekete cipőfűzőtől a varrótűkön át a különböző dobozolt zsebkendőkig számos cikk nem kapható a boltokban. Ugyanígy sorolhatók a konfekció- és lakberendezési áruk, cipőáruk vagy ivó- és étkészletek. Széles a hiányzó cikkek skálája a vas- és műszaki áruknál. Számot ad a részletes vizsgálat arról is : a felsorolt cikkek — a bolt profiljától függően — nemcsak-a vizsgált időszakban hanem az egész év során általában hiányzó cikként voltak nyilvántartva. DÍSZKIVILÁGÍTÁS ÁPRILIS 4-ÉN Épül a Vár Még a tavaszi, nyári színekre emlékezem. A Tabán napsütésben sárgálló templomára, házaira, a széles lép- esőjű feljáratra, a virággal, gyeppel beültetett kertre, a feketén fénylő kovácsoltvas kapura, a budavári palota már felépült, megnyílt déli szárnyára. És emlékszem a hegyoldalban nyugvó török katonák különleges, kőturbá- nos sírhelyére, a Történeti Múzeum Budapest történetét bemutató rézkarcaira, nyomataira, a Nemzeti Galéria parádés tárlatára. Messziről és kívülről olyan a Vár, mintha már semmi nem hiányoznék a teljes helyreállításhoz. A Gellérthegyről, vagy a pesti Duna partról, már ablakszemek is csillognak. De az illúzió akkor lesz teljes, ha április 4- én. hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján a fényszórók is kigyulladnak. Díszkivilágítás övezi majd a kupolát, a várfalakat. Fényszóró világítja meg az árkádsort. a Zsigmond-kaput, a Corlina- falakat és a Buzogánytornyot. Hasonlóan parádés lesz az épületek, a termek belső világítása is. Minden épületrész az építészeti stílushoz illő. azzal harmonizáló, a műemlék jellegnek megfelelő világítótesteket kap. Különösen a könyvtárakban és a képtárokban ügyelnek arra. hogy stílusos és ugyanakkor korszerű is legyen a világítás. A Magyar Nemzeti Galériában. a Mária Terézia trónte remben ugyanolyan dísze, csillárokat helyeznek el, min* amilyenek a régi palotában voltak. Már bontják a volt őrség-' énületeket. folytatják a hűtőközpont építését. a Clark Adóm téren víztornyot s e térről a Várba vezető keleti Utat is építik már. |$?3-ban költözhet be véglegesen otthonába, a Dunára néző déli szárnyba a Leg- újabbkori Történeti Múzeum, a Munkásmozgalmi Intézet, Mellette a Magyar Nemzeti Galéria céljaira kijelölt épületrészben készül a klíma- berendezés, a Munkácsy-ké- pek itt végre ideális körülmények közé kerülnek. A palota északi szárnya a Párttörténeti Múzeumnak ad helyet. Az Irodalomtörténeti Intézet a volt karmelita épületben kap helyet, ugyancsak 3 év múlva. A tetőfedési és szerkezeti munkát most végzik el. Az idén kezdik a várszínház, a kormányfogadóépü- let és a várgondnokság épületeinek belső átalakítását. A volt Sándor-palotát szánják reprezentatív, kormányfogadó komplexumnak — tárgyalótermekkel, vendégszobákkal. A várszínház a tervek szerint 1974-ben már megkezdheti műsorát. S ekkor adják át az építők rendeltetésének a várgondnokságot — műhelyekkel, raktárakkal és a Várban dolgozók közös, nagy éttermével, konyhával. 1974-ben megindul a sikló — a budapestiek egykori kedvelt közlekedési eszköze. 1975-ben pedig a gyorsliftek óránként 800 embert szállítanak a Dózsa György térről a Várba. Ekkor nyílik meg a Várpalota budai oldalra néző nyugati épülettömbjében a Nemzeti Könyvtár. A budavári palota építésével egyidejűleg szépül a környék Is — a palota közvetlen környezetét gondosai) tervezett parkok teszik hangulatossá. Az épületrészek közt korabeli növényekkel ültetik be a kerteket. S egyre több hely- -eállított, de patinás műem- ékház és a hely szelleméhez illő modern lakóház is emel- kedi a budai várnegyedben. (kádár) „Tanácsot kérek..." Ügyok, sorsok a nőtanács fogadóóráin Tanácsokat tárni. adni, kapni... és segíteni. Azoknak, akiknek a törvény sem fogta pártját 25 évvel exelótt, akik csak másodlagos szerepet töltöttek be a munkában, a társadalomban és a családban egyaránt a férfiak mellett. A nőknek. Tíz esztendeje minden hétfőin fogadónapot tart a megyei nőtanács jogi bizottsága. Itt a nők díjtalanul kaphatnak jogi felvilágosítást. tanácsot, Bújócskázó apa Sokszor előfordul, hogy a férfi a korábbi férj, apa megpróbál kibújni kötelezettsége alól a válás után. Csak megpróbál, ami egy ideig sikerülhet is. Mint ahogy sikerült G. I. nyíregyházi lakosnak is. G. I. házasságát két évvel ezelőtt bontották fel, ugyanakkor kötelezték a gyermek- tartás fizetésére. Egy ideig rendszeresen érkezett a pénz a volt feleség címére. míg egyszer elmaradt. A munkahelytől az asszony azt a választ kapta, hogy a férj kilépett a vállalattól és nem tudják hol dolgozik. Senki sem tudta új munkahelye címét, senki sem ismerte tartózkodási helyét. Ekkor fordult a volt feleség a jogi bizottsághoz. Azt a tanácsot adták, perelje be volt férjét. A bíróság megkeresi és kötelezi majd a fizetésre Meg is találták és kötelezték is. Hiszen bujócskát játszani, eltűnni nem lehet. Még egy gyerektartás erejéig sem. Vélt sérelem Nem csak azok jönnek panasszal, nem csak azok kérnek tanácsot, akiknek igazuk van, akiket jogos sérelem ért. Az igazság csak vélt igazság mindaddig, míg mindent bizonyítani nem lehet. Mert K. I. esetében nem lehetett. A panasz régi keletű. Évekkel ezelőtt K. I.-t saját vallomása szerint — munkahelyén inzultálta egy fiatalember. De „bírósági ü.gy” csak most lett belőle. K. I. ugyanis megbetegedett, sokáig nem dolgozott, táppénzen volt. Azt hitte, betegsége a három- négy év előtti inzultus következménye, ezért kereset- kiegészitésért beperelte a fiatalembert. A bíróság megállapította, hogy a két dolog között nincs semmiféle összefüggés. A kereset-kiegészítést így elutasította. K. I. ekkor fordult a jogi bizottsághoz, ahol ezek' után nemhogy orvoslást, de tanácsot sem tudtak adni. Csak megpróbálták megmagyarázni a panaszos nőnek, higgye el. nincs igaza. Férj kontra íelesép; A nőtanács jogi bizottságának fogadónapjára természetszerűen nők mennek el Hiszen értük van. S ha ritkán férfi is kopogtat az ajtón, biztos, hogy az ok akkor is a nő. Pár héttel ezelőtt S. J. kereste fel a bizottságot és panaszkodott a feleségére. Elmondta, hogy az asszony nem törődik vele, sokszor megbántja, molesztálja. Elhanyagolja a háztartást, gyakran megtörténik, hogy bejelentés nélkül elmegy otthonról és későn jár haza. Sőt azt is gyanítja, hogy viszonya lehet valakivel. A panaszáradat után nem kell járatosnak leilni jogi ügyekben, hogy tanácsot adigy van, egészre, vájon az ember. Ha tegyen pontot az lássa be. hogy rosszul lasztott, váljon el. A szakember tanácsa is ez volt. Csakhogy a tanácsot kérő férj tiltakozott, hogy azt nem lehet. Hiszen szereti a feleségét. Mit lehet ezek után tanácsolni?... Nehéz dolog hétfőről hétfőre hallgatni, mérlegelni és tanácsot adni. Mert panasz- kodók, tanácsot kérők mindig vannak. Sokszor régiek jönnek vissza, sokszor újak kopognak. És tanácsot mindig kapnak. Ki ilyet, ki olyat. Hiszen igaza csak az egyik félnek lehet. Horváth S. János Érdemes sorba venni, milyen intézkedéseket tette« a boltvezetők a „hiánycikkek” pótlására. Üjabb megrendeléseket adtak fel, amely átmeneti esetben kielégítő megoldás. Vannak olyan esetek is. amikor a kért áruk mással helyettesíthetők, azt ajánlják a vevőnek. Példa erre: a húsellátás megoldására több szövetkezet kezdeményezte élő és vágott baromfi, Valamint élő hal értékesítését. Tartós hiánycikkeknél a boltvezetők személyesen vagy írásban általában tájékoztatják a ÁFESZ-ek központjait. Gyakran közvetlen árubeszerzéssel vagy ktsz-ekkel együttműködve segítik a hiányzó cikkek csökkentését. Jó példa erre a fehérgyarmati szövetkezet: nagy mennyiségű női flanellruhát, műbőr lemberdzseket, női kosztümöket, gyermeknadrágokat gyártatott le ktsz- ekkel. A vevők által keresett árukról, illetve hiányzó cikkekről a boltvezetők többsége hiánykönyvet vezet. Az áruházak egy része írásban értesíti a Vevőt — kérésére — ha a hiányzó áru megérkezett. A legkevésbé alakult ki a hiányzó áruk pótlására, besze f lsére, a vevők értesítésére a módszer a baktaló- rántházi, a mátészalkai és a ti szál járásokban. Ezt a munkák a szövetkezetek központjai általában nem kérik számon megfelelő súllyal. Gondosabb vizsgálatokat! Érdemes idézni az Arak kialakítására vonatkozó megállapítást is: általában mechanikus árkialakitás érvényesül, csak a nagyobb szövetkezetek képesek arra, hogy a piaci helyzetnek megfelelően befolyásolni tudják az árakat, Általános az a megállapítás is, hogy az ipar és a nagykereskedelem még mindig a kívánatosnál túlzottabban befolyásolja a fogyasztói árakat, a kiskereskedelemnek ilyen munkára alig van lehetősége. Összefoglalva a vizsgálat főbb eredményeit és problémáit, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság felhívta az illetékes szövetkezetek, a MÉSZÖV és a megyei tanács ipari osztályának figyelmét: az alapvető közszükségleti cikkek ellátásában tapasztalt hiányosságokat mérsékelni szükséges. A korábbinál gondosabb vizsgálatokat igényelnek a vidéki fogyasztási szövetkezetek központjaitól, ugyanakkor hatékonyabb munka várható el a kereskedelmi egységek, üzletek vezetőitől is. M. S. Garázsszövetkezetek ? Nyíregyháza lakóinak egyre szaporodó gépkocsiállománya megnövelte az utóbbi években a garázsigényeket. Különösen — két új lakónegyedben — az. Északi és a Déli Alközpontban, — valamint a város központjában jelentkeznek a lakók garázsépítési kérésekkel. A lehetőségek, építésre alkalmas és kijelölhető helyek híján az utóbbi időben kevés garázs épülhetett az említett városrészeken. Az idén is csupán az Északi Alközpontban vánnak szerényén biztató kilátások: a stadion nyuguti oldalán 84 garáz építését tervezik a most mé; rendezetlen területen, de az elgondolások szerint tavasz szál kézdődő építkezés alapján már csak mintegy 20 üres garázs van, ugyanis több mint 60-*a mar elfogadták a jelentkezéseket. Az Északiban újabb sor- garázs építési lehetőségek vannak a körúti sávházak között eredetileg parkolóhelynek kijelölt területeken. Ezeken a parkolóhelyeken engedélyt ad a városi tanács sorgarázsok építésére. A nyíregyházi Déli Alközpontban úgyszólván befagytak a garázsépítési lehetőségek. Még nem elfogadott, tehát elég bizonytalan elgondolások vannak a víz- 'orohy mellett egy 22 gará- «os építkezésre. Az illetékesek keresik a oVábbi építés lehetőségeit, a égleges megoldás azonbart úgynevezett nagygarázsok ormájában elképzelhető és londolkoznak a lengye' <a- rázssaövetkezeték taper illatainak hasznosításán i&
