Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
t KELET -MAGYAROftSZA© 1970. februir S. CSALÁD OTTHON A jogról mindenkinek: 9. Öröklés Divat a mellény Ki ne ábrándozott volna még soha nem ismert, hetedizigleni nagybácsiról, aki valahol messze éppen az illetőre hagyja mesébe illő vagyonát? Örökölni — állítólag — igen kellemes jog. A valóság azonban nem egészen ezt támasztja alá. Hiszen az esetek nagy többségében olyanoktól szoktak örökölni, akiket szeret az ember. . Az öröklés kétféle módját ismeri a magyar polgári törvénykönyv Törvényes öröklésnek nevezi azt, ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, s a rokonok a törvényben előírt sorrendben örökölnek utána. Elsők a leszármazók (gyermekek, unokák) és velük haszonélvezetet örököl a házastárs. Ha az örökhagyónak nincs gyermeke vagy unokája, a házastárs jrököl, ha az sincs, a felmenők (szülő, nagyszülő). Gyermek hiányában külön rendelkezések határozzák meg a vagyon megoszlását a felmenők és a házasává között. Ha semmilyen törvényes örököse nincs íz örökhagyónak — az állam örököl. Törvényes öröklés csak akkor következik be, ha xz örökhagyó nem tett végintézkedést. Ha viszont ma- adt fenn végintézkedés (a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás gyűjtőneve) — annak rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Végrendelet alkotásánál a törvény különböző intézkedéseket tartalmaz azokra, akik testi és szellemi erejük birtokában, illetve teljesen, vagy részben cselekvőképtelen állapotban, vakon, bénán fejezik ki végakaratukat, vagy írástudatlanok. A vég- endelkező tehát közvégrendeletet — közjegyzőnél vagy járásbíróságnál — illetve írásbeli magánvégrendeletet. Ez utóbbit csak olyan nyelven lehet tenni, amelyet az örökhagyó ért és az illető nyelvnél használatos betűkkel szabad csak írni. Ha a végrendelkező nem maga írja az okmányt, az ő aláírásán kívül két tanú is szükséges. Az iratból ki kell tűnnie a végrendeleti jellegnek, a rendelkezés helyének és pontos idejenek is. Néha a végrendelkező csak szóban közli utolsó akaratát. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha két tanú együttes jelenlétében, a tanúk számára érthető nyelven és élőszóban adta elő végakaratát. Ez csak akkor fogadható el, ha a végrendelkező az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem. vagy csak nagy nehézségek árán tudna alkotni. A tanúk személyére vonatkozóan is vannak kikötések mind az írásbeli, mind a szóbeli végrendelet esetében: szükséges, hogy igazolni tudják a végrendelkező személyazonosságát, nem kiskorúak és nincsenek cselekvőképtelenség miatt gondnokság alatt. Ha az életveszély megszűnt és á szóbeli végrendeletet tevő személy nem készített újabb, írásbeli végrendeletet; három hónap után a végrendelet érvényét veszti. A végrendelkező joga az örökösnevezés, vagyis annak a személynek a megjelölése, akit az örökhagyó egyetemes jogutódjának tekint. Ugyancsak joga van a végrendelet alkotójának ahhoz, hogy törvényes örökösét, vagy azt a személyt, aki azzá válhat, kizárja az öröklésből. Az örökségből részesíthet bárkit, de sem végrendeletileg, sem az említett törvényes úton nem örökölhet az, aki a végrendelet alkotásakor, illetve az örökhagyó halálakor még nem élt. (Nem hagyhatja például vagyonát valaki a végrendelet írásakor még kiskorú lányának majdani férjhez menése után születendő fiúgyermekére, de a néhány napos csecsemőre már igen.) Az öröklés a hagyományozó halálakor — jogi kifejezéssel — megnyílik, vagyis az örökös átveheti örökségét. Ha az örökösök között kiskorú, ismeretlen helyen, vagy külföldön lévő személy is van és ha ingatlan is maradt, hagyatéki tárgyalást kell tartam. Általában ilyenkor ismertetik a végrendeletet is. Az örökhagyó nem foszthatja meg végrendeletben leszármazóját, — illetve, ha azok örökölnek, házastárát, szülőjét — az örökrész felétől, amit a törvény köteles résznek nevez. A leszármazó (házastárs, szülő) követelheti a végrendeleti örököstől a köteles rész kiadását, amit rendszerint pénzben szoktak ilyenkor kifizetni. Más azonban a helyzet, ha az örökhagyó kitagadja leszármazóját. házastársát, vagy szülőjét. Ilyenkor a kitagadottnak nem lehet igénye a köteles részre sem. Kitagadni azonban csak meghatározott indokkal lehet: például akkor, ha az örökhagyó gyermeke, házastársa, vagy szülője érdemtelenné vált, súlyos bűntettet követett el, az örökhagyó eletére tört, stb. Az öröklés — negatív is lehet, vagyis előfordul, hogy az örökösre tartozásait hagyja az örökhagyó. Máskor az aktívák mellett vannak passzívák is az örökségben (például öröklakás, az azt terhelő OTP- kölcsönnel.) Ha az örökség csak tartozásokból áll, ■issza is lehet utasítani. Olyan örökség esetén, amely- >en van vagyon is, az örököst csak addig az értékha- aríg lehet megterhelni a tartozásokkal, amennyit őrö- cölt. Ennél nagyobb tartozás megfizetésére nem lehet kötelezni. Tárkony! Endre Süssünk iőpörtyüs pogácsát HOZZÁVALÓK: 30 dkg liszt, 8 dkg töpörtyű, 10 dkg sertészsír, két tojássárgája, 1,5 dkg élesztő, egy kávéskanál só, tejföL 30 dkg lisztből, 8 dkg apróra vágott töpörtyűből, 10 dkg tiszta sertészsírból, két tojássárgájából, tejfölben feloldott 1,5 dkg élesztőből és sgy kávéskanál sóból tésztát gyúrunk. Jól kidolgozzuk. Egymás után háromszor kinyújtjuk, ezután kb. két ujjnyi vastagra hagyva, tetejét késsel. bevagdosva pogácsa- szaggatóval kiszaggatjuk. Tepsibe rakva 1—1,5, óráig pihentetjük, majd tojással megkenjük és jó meleg sütőben megsütjük. Frissen, mele- gess tálaljuk. Meilényminta Hordjak nappal, viselik este mindenkor, minden alkalomra. Készülhet mindenféle színben és anyagból. Divatos főként hímezve, zsinórozva és magyaros rátetes motívu- mokkaL Azok részére mutatunk be most néhány eredeti rá- tétes és zsinóros magyaros mintát, akik szeretnek kézimunkázni és maguk is össze tudnak „ügyeskedni” egy mellénykét. A rátétes mintákat az egyszínű mellényre lehetőleg filcből, posztóból, vagy hozzá hasonló vastagabb anyagból vágjuk ki. A «filcet nem kell behajtani, a foszlós anyagokat igen. Felfércelve, vagy géppel tűzzük körül a mintát, vagy finom láthatatlan apró Öltéssel dolgozzuk rá a mellény anyagára. A zsinórozáshoz a Röltex-üzletekben kapható többféle színben is keskeny, néhány milliméter szélességű zsinór, amit nagyon szépen motiválhatunk. Rátétes szélminták Motívumok a zsinórozáshoz. Egészségesen él-e ön ? Megtudja, ha választ ad az alábbi 40 kérdésre Az I. oszlop kérdéseire adott igenlő válaszok jó pontot, a II. oszlop kérdéseire adott igenlő válaszok rossz pontot jelentenek. A jó pontok plusz, a rossz pontok mínusz értéket képviselnek. A végén összeadva a jó és rossz pontokat, a rosszakat kivonva a jóból, az így kapott szám mutatja életmódjának egészségességét. Ha a végeredmény plusz 20, akkor egészséges életmódot folytat, ha ez az érték plusz 10 és plusz 20 között van, akkor életmódja nagyjából helyes, de elkövet néhány hibát. Ha a szám nulla és plusz 10 között van, akkor életmódja nem mondható helyesnek. Nulla és mínusz 10 közötti érték esetén életmódja helytelen, ha pedig a szám mínusz 10 és mínusz 20 között van, akkor kifejezetten egészségtelen életmódot folytat, amelyén sürgősen változtatni kell. I. OSZLOP: A kérdésre adott igenlő válaszok jó pontnak számítanak. 1. Van-e otthonában (és munkahelyén) mindenkinek külön pohara és törölközője? 2. Fürdő után szokott-e hideg zuhanyt venni? 3. Fürdés után használ-e hintőport a testhajlatok kezelésére? 4. Étkezés előtt mindig megmossa-e a kezét? 5. Kézmosás után használ-e kézkrémet? 6. Megmossa-e esténként rendszeresen a fogait? 7. Előnyben részesíti-e a tejtermékeket, főzelékeket és gyümölcsöt a zsíros, fűszeres, nehéz ételekkel és tésztafélékkel szemben? 8. Rendszeresen mindig ugyanabban az időben ét- kezik-e? 9. Szeret-e korán, lefekvés előtt legalább két-három órával vacsorázni? 10. Eszik-e rendszeresen gyümölcsöt? 11. Megrágja-e étkezés közben nyugodtan az ételt? 12. Ha lyukas, vagy hidegre, édesre érzékeny foga van, halogatás, nélkül megy-e fogorvoshoz? 13. Végez-e reggelenként néhány perces testmozgást? 14. Szabadsága idején előnyben részesíti-e a kirándulást, úszást, vagy egyéb sportokat a kártyázással szemben? 15. Szokott-e este vacsorázás után sétálni? 16. Elég időt szán-e az alvásra? (Az alvási szükséglet gyermekeknél napi 10—12 óra, felnőtteknél 7—8, idős egyéneknél 5—6 óra). 17. Szívesebben takarózik-e paplannal, vagy pokróccal, mint dunyhával? 18. Ki szokta-e szellőztetni napközben és lefekvés előtt a lakószobáját? (hálószobáját). 19. Ha szellőztet, előnyben részesíti-e a néhány perces alapos kereszthuzatot az ablak tartós nyitva hagyásánál ? 20. Ügyel-e arra, hogy munka közben a fény bal oldalról jöjjön az asztalára? II. OSZLOP: A kérdésekre adott igenlő válaszok rosa» pontnak számítanak. 1. Szeret-e hosszú ideig ülni nyakig érő forro fürdőben? 2. Szokott-e mosakodáshoz vagy hajmosáshoz lúgos mosószappant használni? 3. Meghaladja-e testsúlya 5 kg-nál többel a testmagasság 100 cm feletti részét? 4. Az esti étkezése-e a legbőségesebb? 5. Megeszik-e mosatla» gyümölcsöt? 6. Megissza-e a nyers (forralatlan) tejet? 7. Szereti-e erősen sózni aa ételeket? 8. Ismétlődő torokfájása ellenére is gyakran fogyaszt-® jégbe hűtött italokat és fagylaltot? 9. Megiszik-e naponta kettőnél több dupla feketét? 10. Iszik-e rendszeresen étkezésektől függetlenül ts szeszes italt? 11. Szokott-e influenza esetén „kalapkúrát” végezni? 12. Nátha, vagy köhögés esetén folytatja-e a dohányzást? 13. 15 cigarettánál többet szív-e átlagban naponta? 14. Szed-e rendszeresen altatót, vagy hashajtót? 15. Szed-e rendszeresen, orvosi előírás nélkül, Karilt, Antíneuralgicát, vagy egyéb fáj dalomcsillapítót ? 16. Szokott-e csókolgatni, vagy ágyba venni kutyát, macskát, papagájt? 17. Visel-e nyári melegbe» fekete inget, vagy ruhát? 18. Igyekszik-e halogatni^ vagy elkerülni az előírt szűrővizsgálatokat ? 19. Szokta-e arra kérni áss orvosát, hogy vizsgálat nélkül írjon fel gyógyszert, vagy küldje önt röntgenvizsgálatra? 20. Eltitkolja-e kezelőorvosa előtt a más által ajánlott gyógyszer szedését? Dr. Sándor Róbert Recep fék FEJTETT BAB DEBRECENI MÓDRA. Hozzávalók: 60 deka nagyszemü fejlett bab, 2 pár debreceni, 6 deka füstölt szalonna, 10 deka aprított vöröshagyma, fél deka pirospaprika, 2—3 zöldpaprika, 1 nagy friss paradicsom, só. A hagymát az apró kockákra vágott füstölj szalonnával zsemleszínűre pirítjuk, megpaprikázzuk és hozzáadjuk a megmosott fejtett babot. Ezután a pörkölt készítéséhez hasonlóan mindig csak kevés vizet öntünk alá, fedő alatt puhára pároljuk, majd megsózzuk. Amikor már puhulófélben van, hozzáadjuk a vékony karikákra vágott debrecenit, a kícsu- mázott és gerezdekre vágott zöldpaprikát, valamint a paradicsomot. Az egészet még együtt 8—10 percig pároljuk. Petrezselymes burgonyával tálaljuk. SPANYOL OMLETT. deka felszeletelt gombát, 1 hámozott, kockára vágott paradicsomot, kb. 5 deka előre főzött zöldborsót hagymás zsíron megpárolunk. Sóval, borssal fűszerezzük. Két felvert tojást lepénynek megsütünk, rátesszük a gombás tölteléket és felébe hajtjuk. Sós vízben főtt burgonyával tálaljuk. RIZSES HAL. Negyed kiló rizst zsíron megpirítva, vízzel felengedve a szokásos módon megpárolunk. Két- három paradicsomból és ugyanannyi zöldpaprikából hagyma nélkül lecsót készítünk, vigyázva, hogy a paprika szét ne főjön, összekeverjük a rizzsel Közben másik edényben zsíron kevés vízzel fél kiló tonhalszeletet párolunk fedő alatt. Ha a hal megpuhult, kanállal óvatosan rátesszük a rizsre, leöntjük 2 deci tejfellel és néhány percre foen# sütőbe tesszük.