Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
XXVÜL ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 197«. FEBRUÁR 7, SZOMBAT f.APftVK TARf ALMÄBdLf Amiért a munkás kopog (3. oldal) A mezőny és a menedzserek (5. oldd) Sport jelentésűnk Leningrádból (7. oldsy A tárgyalóteremből (5. oldali A közlekedés helyzetéről, az idegenforgalomról, az építőipar támogatásáról, a távfűtési kapacitás bővítéséről tárgyalt a megyei tanács vb Pénteken ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a Debreceni MÁV Igazgatóságának képviselői tájékoztatták a végrehajtó bizottságot a közlekedéspolitikai koncepció eddig végrehajtott munkájáról és a további feladatokról. A végrehajtó bizottság az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a megye idegenforgalmi helyzetéről és a további feladatokról szóló jelentést. A végrehajtó bizottság határozatot fogadott el arra, hogy az építőipari, tervezői és építőanyagipari kapacitás növelésének elősegítésére az idén 67 millió forint támogatást nyújt az állami, tanácsi és szövetkezeti iparnak. Ezenkívül új építőanyagipari vállalat létrehozásáról döntött. Tekintettel a várható nagyarányú lakásépítkezésekre, ugyancsak határozott a végrehajtó bizottság a távfűtési kapacitás bővítésének támogatására is. A végrehajtó bizottság a negyedik ötéves tervben — évenkénti bontásban — összesen 42 millió forinttal segíti a vállalatot a tervezett kapacitás- bővítési programjának megvalósításában. Az ülés napirendjén még egyéb előterjesztések és tájékoztatók szerepeltek. A vasúti közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásában az első lépések már megtörténtek. Előzetes vizsgálatok alapján gazdasági megfontolásból a végrehajtó bizottság hozzájárulásával megszüntették az áruforgalmat Reje, Rákóczi-tanya, Abapuszta. Paszab, Ajak, Gé- gény, Tunyogmatolcs-alsó, Ágerdőmajor és Bashalom megállóhelyeken. Utóbbi kettőn idényjellegű áruforgalmat — cukorrépa-szállítás — továbbra is lebonyolítanak. Az áruforgalom átterelése mindenütt zökkenőmentesen történt. Ugyancsak átterelték az áruforgalmat Anarcsról és Gyulaházáról Kisvárdára, mert a rakodóhelyek fenntartása nem volt célszerű. A forgalomszervező bizottság ezenkívül számos területen végezte el a felméréseket, vizsgálatokat, s jelenleg is folynak ilyen munkák a megyében, de csak a legnagyobb körültekintéssel végzett vizsgálatok eredményeitől függően döntenek majd egy-egy rakodóhely megszűntetéséről vagy fenntartásáról. A személyszállítást — kivéve a megszüntetésre kerülő vonalakat — szinte nem érinti, mert a kis forgalmú állomásokat, vagy megállókat továbbra is megtartják. Ezeken a helyeken gazdasági megfontolásból inkább a vasúti személyzet működését szüntetik meg. s a felszállók jegyeit a vonatban adják. Az idegenforgalom helyzetével kapcsolatban a végrehajtó bizottság megállapítotté ta, hogy a vállalat létrehozása óta az elmúlt négy évben jelentős fellendülés volt tapasztalható. A legfrissebb statisztikák szerint tavaly 41 000-en keresték fel Szabolcs-Szatmár megyét, ebből 5000 volt a külföldi látogató. Az alkalmi események szervezése mellett máris meghonosítottak néhány olyan ismétlődő rendezvénysorozatot, mint a nyírbátori zenei napok, és a nyírségi ősz. Több helyen szervezték meg a íizető- vendég-szolgálatot. Vásáros- naményban, Tivadaron, Dombrádon campingtáborok kialakítását kezdték meg. Két év alatt 50 olyan kiadvány jelent meg, négy-öt nyelven, 150 000 példányban, amely a megye műemlékeivel. természeti szépségeivel, kirándulóhelyeivel ismerteti meg a látogatót. Kiadták a Szabolcs-Szatmár című képeskönyvet. A lehetőségeket azonban még így sem használták ki a kívánt mértékben. Ez többek között összefügg azzal is, hogy a tárgyi feltételek sem kielégítőek. Elsősorban nincs elegendő és minden igényt kielégítő szállodai férőhely. A nyíregyházi és mátészalkai szállodák felépítésével valamelyest javul a helyzet, de még ez sem oldja meg a problémát. Továbbiak építésére lenne szükség, különösen ott, ahol egyáltalán nincs, pedig a forgalom ezt megkívánná. Az ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy a nyári hónapokban az eddigieknél jobban igénybe lehetne venni a kollégiumokat is. Ezek mellett is szükMindenesetre, a változás szele a levegőben van, s az emberek nagyon várják. Érdekes Zsukov cikkének az a része is, amely Spanyolország külkereskedelmi deficit- jewel foglalkozik, ami önmaségesnek látja a végrehajtó bizottság úgynevezett mini turistaházak építését. Az első ilyen turistaház már el is készült a Sóstón. Májustól 46 vendéget fogadhatnak benne. Sürgős lenne hasonló felépítése az idegenforgalmi szempontból előkelő helyet elfoglaló Nyírbátorban. A végrehajtó bizottság az idegenforgalom további fellendítése céljából szükségesnek tártja rövid és távlati fejlesztési terv elkészítését. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket célszerű koncentráltan és fokozatosan felhasználni. A fejlesztést elsősorban Nyíregyházán és környékén (Sóstó, Császárszállás), valamint Nyírbátor és környékén kell meggyorsítani. Ezek már most is a leglátogatottabb helyek, várhatóan a továbbiakban is azok lesznek. Emellett természetesen fejleszteni kell a hét végi kirándulóhelyeket. számolva azzal, hogy a szabad szombatok bevezetésével a megyén belüli forgalom is növekszik, mert a dolgozók egyre nagyobb részé rándul ki a természeti szépségű helyekre. A gazdasági, kereskedelmi és egyéb szervek együttműködésével gondoskodni kell a kulturált feltételekről. E szerteágazó, sokirányú munka összefogására, a feladatok koordinálására a végrehajtó bizottság megyei idegenforgalmi operatív bizottság létrehozását javasolja az állami, gazdasági, kereskedelmi és társadalmi szervek képviselőiből. (hódi) ugyan ott élt. Ugyanakkor némi kétszínűségre vall, hogy kiderült: Degrelle már hetekkel ezelőtt eltűnt ismert madridi lakásáróL Alig kétséges: jó előre értesítették őt, milyen lépés várható. Ebből viszont Külpolitikai összefoglaló ÜÜ Zsukov Spanyolországról üli Madrid és Degrelle üti A Koszigin-üzenet Spanyolországban tett utazásáról közöl érdekes beszámolót az Ogonyok című hetilapban Jurij Zsukov. az egyik legismertebb szovjet publicista. Tárgyilagos leírásában a spanyol politikai, gazdasági és kulturális élet minden területével részletesen foglalkozik. Egyebek közt leírja, milyen változások tapasztalhatók a múlttal szemben — Picasso képeit kiállítják, Lenin vagy a polgár- háború mártírjainak, Lorcá- nak, Machadonak műveit kiadják és árusítják, stb. — de hangsúlyozza, hogy egy fecske még nem csinál nyarat. gában is magyarázza, hogy spanyol üzleti körök az utóbbi időben mindinkább keresik és meg is találják a gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokkal. Ugyanezen a napon még egy érdekes spanyol vonatkozású hírt közöltek a távirati irodák. Leon Degrelle, a belga fasiszták vezére, a háború vége óta Spanyolországban él. Erről a spanyol kormány hallgatott. bár köztudomású volt. Most — letartóz- tatási parancsot adtak ki Degrelle ellen! Ezzel Madrid hivatalosan is elismeri, hogy Degrelle 25 éve csak10 millió fölött Magyarország lakossága A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményeiről A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és városi tanácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes eredményeiről szóló összefoglalást. (Az adatok a részletes ellenőrzés, illetve feldolgozás során módosulhatnak). Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 íő volt, 353 108 fővel (3,5 százalékkal) több, mint a legutóbbi 1960. január 1-i — népszámláláskor, és 15 százalékkal több, mint 25 évvel ezelőtt, az ország felszabadulásának időpontjában. A népsűrűség (a 93 030 négyzetkilométeres országterületen) négyzetkilométerenként 111 fő volt, 4-gyel több, mint tíz évvel ezelőtt. Száz evvel ezelőtt — 1870. január 1-én, az első hivatalos magyar népszámlálás időpontjában — Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakos élt. A hatvanas években az átlagos évi szaporodás (0,33 százalék) összehasonlítva az elmúlt száz év periódusainak megfelelő adataival — igen alacsony. Népességszámát tekintve Magyarország a 32 európai ország között a 13. helyen áll. A hozzánk legközelebbi népességszámú országok: Hollandia (13 millió), Belgium (9,7 millió), Portugália 9,6 millió). Hazánk népességszáma 1970 elején Európa lakosságának 1,6 százalékát tette ki. 1970 január 1-én a férfiak száma 4 991000, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000-rel, (3,9 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3,2 százalékkal) növekedett. Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut, hattal kevesebb, mint tíz évvel az derül ki: Spanyolország egyfelől gesztust kíván tenni a szocialista országok irányában a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok javítása érdekében, másfelől Belgium irányában is (az utóbbit az magyarázza, hogy a Közös Piachoz is szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait.) Azt viszont nem akarja, hogy a régi fasisztáknak igazán bajuk essék, tehát egér- utat ad Degrelle-nek. A kairói A1 Ahram részleteket közölt Koszigin szovjet miniszterelnöknek a Közel-Kelettel foglalkozó üzenetéből. A lényeg: a Szovjetunió ENSZ-képvise- lőjét utasították, minden lehetőt tegyen meg a négy nagyhatalom tanácskozásainak pozitív eredményéért. Az is világosan kitűnik Koszigin üzenetéből, hogy mindaddig, amíg a támadó Izrael élvezi 67-es hadjárata gyümölcseit és nyugati országok további katonai és egyéb irányú támogatását, addig a Szovjetunió is minden segítséget megad az arab országoknak, ami a megszállók kiűzéséhez szükséges. ezelőtt; de még mindig több, mint a második világháború előtti bármely népszámlálás időpontjában. A két népszámlálás közötti időszakban folytatódott a városiasodás. 1970 január 1- én a népesség 19 százaléka Budapesten, 26 százaléka a többi városban, 55 százaléka a községekben élt. Az elmúlt száz év alatt a községek népességének, aránya fokozatosan csökkent (a mai államigazgatási beosztást figyelembe véve 1870-ben 74 százalék, 1949-ben 62 százalék, 1960-ban 59 százalék volt). Nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949-ben 17 százalék, 1960-ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt (1870-ben 20 százalék, 1949-ben 21 százalék volt); azóta népesség- növekedésünk meggyorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 százaléka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). A legutolsó népszámlálás (I960) óta Budapest, népessé-1 gének száma 7,5 százalékkal (135 000 fővel), a többi városé pedig 16 százalékkal növekedett. A megyei jogú városokban a népesség szaporodása (21 százalék) jóval nagyobb volt mint a járási jogú városokban (14 százalék). Az ötvenes évekhez viszonyítva a városok mindhárom csoportjában, de különösen Budapesten és a járási jogú városokban lassult a népességnövekedés üteme. Budapesten u népszámlálás eszmei időpontjában — 1970 január 1-én — 1 939 522 személy tartózkodott. A fővárosba bejelentett lakók száma ennél több: 1 882 000 személy rendelkezik budapesti állandó és ezen felül 35 000 személy ideiglenes bejelentéssel, Budapest nappali népessége ennél is magasabb a munkavégzés és tanulás céljából bejárók miatt. A megyei jogú városok közül továbbra is Miskolc népessége a legnagyobb: 173 000 fő. Az ország harmadik legnépesebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt évtized igen magas — 27 százalékos — szaporodása következtében a lakók száma megközelítette a 146 000-el. Szeged lélekszánta is meghaladta a 100 ezret és most megközelíti a 119 000 főt. Az ország területén tizenhárom, 40 000 lakosnál népesebb járási jogú város van Közöttük legnépesebb Győr (87 000 lakossal); több mint 70 000-en laknak Kecskemé ten, Székesfehérvárott és Nyíregyházán. I960 óta a legnagyobb mértékben Dunaújváros lakossága nőtt (43 százalékkal), de igen nagymértékű (25 százalékon felüli) Székesfehérvár, Szolnok és Tatabánya népességszaporodása is. A nagyobb városok közül egyedül Hódmezővásárhely lakosságszáma csökkent (S százalékkal), Sopron és Békéscsaba népessége csak mintegy 16 százalékkal növekedett. A népesség szaporodása, ill. fogyása (—) 1960—1969 éve A jelenlévő népesség száma Ezer fő % (ezer fő) A községek lélekszáma az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csökkent. 1949 és 1960 között a községek népességszáma még 2,5 százalékos emelkedést mutatott. A 19 megye közül-— Budapest és a megyei jogú városok nélkül — csupán 9-ben nőtt a népesség 1960-hoz képest, tíz megyében a népesség száma csökkent. Három megyében számottevő a népességszaporodás: Komárom megyében 12, Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékká] emelkedett tíz év alatt a lakosság száma. A szaporodás aránya azonban ezekben a megyékben is alacsonyabb volt. mint az ötvenes években. Az átlagosnál magasabb (4—5 százalékos) a népességnövekedés még Borsod-Abaúj- Zemplén. Veszprém és Győr- Sopron megyében. A népsűrűség száma a legnagyobb arányban (3—5 százalék) Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség száma a munkaerő elvándorlása miatt — Hajdú-Bihar megye kivételével — mindhárom megyében csökkent 1949 és 1960 között is csökkent, de jóval kisebb mértékben. fFotytatáis a 2. aiiMinj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1870 1949 1960 1970 L 1. L L L L I. 1. Budapest 302 1590 1805 1940 135 7,5 Miskolc 31 109 144 173 29 20.2 Debrecen 43 111 130 155 25 19,5 Pécs 29 88 115 146 31 26 6 Szeged 47 87 99 119 20 19.8 Győr 28 59 72 87 15 20,5 Kecskemét 31 57 66 77 11 16,7 Székesfehérvár 23 42 57 72 15 27,8 Nyíregyháza 19 48 57 71 14 24,3 Tatabánya 3 40 52 65 13 25,1 Szombathely 13 43 55 65 10 18,2 Szolnok 16 37 49 61 12 26,3 Békéscsaba 27 42 50 55 5 10,5 Kaposvár 7 34 43 54 11 24.4 Hódmezővásárhely 41 49 54 53 —1 —1.7 Sopron 22 36 41 45 4 9,3 Eger 21 32 39 45 6 17,1 Dunaújváros 4 4 31 44 13 42.7
