Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
J9GP0. február t Kitt FT 1W4rtVABAFSZA<S S. em* Egyesítették az erőket a fagazdálkodásban Az új nagyvállalat központja: Nyíregyháza Nagyüdülők Sóstón • * A fejlesztés lehetőségei — Összefogással olcsóbban Az első lépések már most A cégtáblákat még nem cserélték ki, de e régi táblák év eleje óta új vállalatot takarnak: a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasagot (FEFAG). Ez a Hajdúsági és Nyírségi Állami Erdőgazdaságokból és a Ládaipari Országos Vállalat három — a vásárosnaményi meglévő és az épülő új, továbbá a tiszalöki — gyáregységéből alakult — nyíregyházi központtal. A vállalat 24 termelőegységében négy és fél ezer alkalmazott dolgozik, s az idei termelés előreláthatólag 350—400 millió körül alakul majd. A vállalat megalakulásának gondjairól, nehézségeiről és a létrehozásának indokairól beszélgettünk Termáim István igazgatóval. — Az első nehézség rögtön Itt a központban adódott. Ez volt a nyírségi erdőgazdaság irodája, 65 ember számára létesítették, de most 150—160 főt kellene elhelyezni benne. Nagyon szűkös a hely, telezsúfoltuk a szobákat. A debreceniek ilyen rövid idő alatt nem kerülhettek még baráti közelségbe az itteniekkel. Ideges, nyugtalan a hangulat. Az irodaház problémáját föltétlenül és gyorsan meg kell oldanunk, mert nem tetézhetjük ennek a gyorsan jött átszervezésnek emberi problémáit még ilyenekkel is. — Hányán járnak át Debrecenből? — Harmincán, kis buszokkal. Később még hét csatlakozik hozzájuk. Olyan szakemberekről van szó, akiket nehezen tudnánk nélkülözni. — A nagyvállalat megszervezése milyen gondokkal járt? — A szervezet adott, inkább a feltöltéssel vannak nehézségeink. Márciusban üzemszerűen dolgozni kezd a vásárosnaményi faforgácslapgyár, s oda 8, vagy tíz kész, gyakorlott faipari mérnökre lenne szükségünk. És persze technikusokra. Egyébként csak ez az ágazat szolgál feltöltésre.-i- Milyen üzemeket ..örököltek” a nyírségitől és a ládaipari vállalattól? — Nem ismerem meg úgy az üzemeket, mint a Hajdúságban lévőket. Azt tudom, hogy a tiszalöki rekonstrukcióra szorul. Másutt —• a kitermelésben —■ a kapacitást már nem tudjuk emberi erővél növelni. Maximális gépesítéssel évi 60—80 ezer köbméterrel több fát tudnánk kitermelni. — Mennyi a vállalat idei fejlesztési alapja és mire költik? — Körülbelül 12 millió forint, még nincsenek kész mérlegek. A további esztendőkben 25—30 millióra nő ez a szám, de nyolc és fél éven keresztül nagyon leköti a faforgácslapgyárra felvett hitel. Ezt is örököltük, összesen 112 millió. A megmaradt fejlesztési alapból elsősorban a szállítókapacitást és a gépparkot kell fejlesztenünk. Ezenkívül igen nagy feladat vár ránk: meg kell teremtenünk az akác feldolgozásának feltételeit. Évente 100—120 ezer köbméter akac termelődik a területünkön, de ezt a fűrészüzemek nem vásárolják meg. Nekünk kejl megteremteni a kapacitást, hogy tűzifán kívül parketta, oszlopanyag, szőlőkaró, vagy -tám legyen belőle. — Mi volt a nagyvállalat létrehozásának alapvető célja? — A kitermelő es feldolgozó kapacitások egyesítése és növelése. így egy nagy vertikumba kerüli a fa az ültetéstől a feldolgozásig. Ilyen körülmények között nem lenne ésszerű külön erdőgazdaságról, vagy fafeldolgozásról beszélni, célszerűbb meghatározás az, hogy munkánk a íagazdalkodás. A kis vállalatok szűkös fejlesztési alapjaikból nem tudták volna az ágazat korszerűsítését gyorsan véghez vinni. Ezért volt célszerű szellemi és anyagi koncentrációt végrehajtani. — Mi varható az első évtől? — Ez még tarmloév, főleg a vezetésnek. A több vállalat, sok egység gyors — mintegy három és fél hónap alatt .lejátszódó egyesitese, nem egyszerű, s a kialakult nagyvállalat még sokáig gyermekbetegsegekkel fog küzdeni. Ennek ellenére már a tanulóévben is tartani akarjuk a tízszázalékos rentabilitást. Később teljessé szeretnénk tenni a fa feldolgozásának vertikumát, pótolni a még hiányzó szakembereket... De ez legalább néhány éves feladat. K. I. Az elmúlt két hetben háromszor is napirendre került lapunk hasábjain Sóstófürdő ügye. Először városrendezési, majd gyógyászati szempontból, később az építendő tsz-üdülő kapcsán. Most ismét ez a téma: hiszen hét év — az első kezdeményezés .— után most a rohodi Űj Élet Tsz kezdeményezése alapján újra sokat beszélnek az építendő tsz-üdülőről. De nemcsak erről, Mert jelenleg három nagyüdülő van napirenden. A város- rendezési terv fenntartja a helyet a SZOT üdülőszállónak és a gyógyszállónak is. Adott az elképzelés: Sóstó csak akkor lehet igazán üdülőhely, rangos helység az üdülővárosok sorában, ha — a különböző gyógy na tasú vizek mellett. figyelembe véve az erdő és a szép környezet közelségét — a jelenleginél lényegesen több ember tartózkodik egyidejűleg Sóstón. Erre már lehet alapozni kereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi fejlesztést. És ez a pont az,, hol a beruházandó milliók sorában érdemes megállni: hogyan „foghatók”, hogyan takaríthatok meg jelentős pénzösz- szegek, milliók. Most három nagy üdülőről van szó. A leginkább reflektorfényben lévő, a tsz- eké — éppen a megjelent felhívás alapján. De itt is — a kezdeményezésen tűi — érdemes lenne szervezni a munkát, addig, amíg az ügy A Nyírbátori Báthori István Múzeumban kiállították a látogatók részére azokat az emléktárgyakat, dokumentumfotókat, amelyek Báthori István, volt lengyel királlyal kapcsolatosak. A gyűjteményes anyag egy részét a hazánkban tartózkodó lengyel katonai attasé ajándékozta, a másik részét a lengyel baráti kör küldte a múzeumnak. Elek EmU felv. y.t>A ;©*:<?: ;':&y PRIMŐRELŐZETES Importból várható az első uborka és paradicsom Vitaminéhsegünk a téli hónapokban hétről hétre fokozódik. Várjuk, hogy az élelmiszer- és zöldségboltokban megjelenjen a primőr: a saláta, a hagyma, az uborka, a paradicsom, a paprika. A MÉK jóvoltából kétszer is hozzájuthattunk paradicsomhoz januárban. 28—33 forintos áron napok alatt elfogyott a nyíregyházi zöldségboltokban 500 kiló, Romániából érkezett primőr paradicsom. Még néhány hetet várnunk kell az újabb szállítmányokra. A múlt évben február végén érkezett Nyíregyháza zöldségboltjaiba az első tétel melegházi paprika és saláta. A megyei értékesítő központban remélik, az idén is hasonló időben megjelenik az első primőr. Ha február elején optimális mennyiségben kapnak napot az üvegtáblák alatt bokroso- do palánták, február utolsó napjaiban lehet „szüretelni”. Az időjárás biztató, de egykét hét eltolódásra számíthatunk. A MÉK az ország valamennyi déli megyéjében több tsz-szel, és a társ értékesítő központokkal szerződéses kapcsolatot tart. Baranya, Csongrád, Békés megyékből 2—3 héttel előbb kapnak primőr árukat, mint a mi közös . gazdaságainktól. A „hazaiak” közül elsősorban a tiszanugyíalui Uj Élet, a ven- csellői Szabadság és a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet melegházi különlegességeit vásárolhatjuk meg a nyíregyházi boltokban. Cikkünk nyomán Csökkentették a tűzkosár árát Lapunk január 28-i szamában „Ha jól megy emelni kell...? cím alatt foglalkoztunk a tűzkosár árának emelésével. Ez az új árucikk az olajkályhák tűZterére elhelyezve megakadályozza a kormozást és a tűzolaj fűtőenergiájának optimális kihasználását is fokozza. Cikkünkben azt kifogásoltuk, hogy a Mechanikai Művek készítményét az olajkályhák tűzkosarát a kereskedelem a fogyasztók terhére drágítja. A cikkünkkel kapcsolatosan a Hajdú—Szabolcs megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól levelet kaptunk, amelynek lényeges tartalma a következő: Való tény, hogy az olajkályhákhoz használatos tűz- kosarak árát eredetileg 75 forintban állapították meg, majd ezt, a gyártó felemelte, s ezért a kereskedelem 89,50 forintos egységárral volt kénytelen forgalomba hozni a terméket. A reklamációkra a nagykereskedelmi vállalat a gyártó vállalattal felvette a kapcsolatot és tiltakoztak az áremelés ellen. Ennek eredményeképpen ez év január 15-től ismételtén 75 forintos fogyasztói áron hozza a kiskereskedelem forgalomba a kérdéses tűzkosarat A levélben ászt is megjegyzik, hogy sem a nagy-, sem a kiskereskedelem önkényesen nem emelte az árakat, csak a legális és a rendeletekben biztosított kereskedelmi árrésekkel állapította meg az árakat. A 75 forintos fogyasztási árra való visszatérés is azt Dizonyitja, hogy a nagykereskedelmi vállalat helytelenítette az áremelkedést, Egyetlen kérdésünk, miért nem reklamált a kereskedelem nyomban, amikor értesült a gyártó vállalat indokolatlan áremeléséről? (t P.) Importból is kapunk primőröket. S ha nem is kifejezetten annak számít, de mindenképpen gyümölcskuriózum télen a nagy szemű bolgár szőlő, amit a közeli hetekben várnak. Ugyancsak Bulgáriából küldik Budapestre, s onnan a MÉK útján hozzánk is eljut az úgynevezett kígyóuborka, február végén. De várnak újabb paradicsomszél lit- mányra is, már igazi, szép piros termésűre, szintén importból. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzletkötői is ezekben a napokban keresik fel a primőrtermelő gazdaságokat, a megyeieket, de elmennek megyén kívülre is, hogy mielőbb boltjaiba Juttassa az első üvegházi termékeket. Elsőként a Hajdúszoboszlói és a békéscsabai termelők árujára számítanak március második felében. IS, e.) friss és napirenden van. Szükég volna például arra, hogy a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya — mint mező- gazdasági hatóság — a tsz- szövetségekkel együtt Szervezett keretbe fogja az akciót. Szükség volna arra is, bogy a MEZÓBER, mint a tsz-ekkel leginkább kapcsolatban lévő beruházó szert' kezdeményező lépéseket tegyen, s esetleg a NYÍRTERV, mint a mesénkben lévő — és sok, Nyíregyházát szerető embert, mérnököt és technikust foglalkoztató — vállalat valamilyen formában segítsen a tervezésben: akar soronkívüliséggel, akár tervező munkával. Ugyanitt vetődik fel, hogy már most, a kezdeti stádiumban foglalkozni, kellene: ki üzemeltesse majd ezt a létesítményt, ki gyakorolja fölötte a felügyeletet. Kézenfekvőnek látszik a megyei tanács, amelynek gondnoksága már ellátja egy hasonló — bár más jellegű — intézmény felügyeletét. Mindezekről a kérdésekről azért érdemes most, és ilyen konkrétan beszelni, mert a példa időben ugyan messze van, de nem oly távoli, hogy ne emlékezzünk: körülbelül hét éve egy időben kezdtek beszélni a debreceni és a sóstói tsz-üdülőről, s az előbbiben már régen üdülnek, a másik talán most kerül ismét elérhető közelségbe. Nyilván nem lenne haszontalan mát most foglalkozni az alapszabály kidolgozásával. Ha csak azt vesz- szük számításba, hogy minden megyei tsz egy üdülőhellyel járul hozzá, akkor is több. mint 250 személyes üdülő lenne, de ha ennek csak fele valósul meg, akkor is egyidejűleg csaknem 130- an üdülhetnének itt. Számításba lehet venni azt is, hogy egy-egy tsz így évi 20—25 üdülőjegynél többel rendelkezne, De mindezek — feltételezve az építkezést — már részletkérdések. Nem annyira részletkérdés viszont, hogy amennyiben három üdülő épül és lépéseket kellene tenni, hogy épüljön is — közösen kellene végezni a közmű (víz-, villany-, csatorna-, fűtés) és útprogramot. Ha csak arra teszünk "'alást, hogy külön építkez esetén egy-egy üdülő fűtéséhez szükséges kazán és járulékos beruházásai 1,5—2 millió forintot tesznek ki, s három nagy kémény szennyezi Sóstó levegőjét, akkor nem lehet alábecsülni a javaslatul közös fűtési rendszerrel mintegy két-két és fél millió forint megtakarítható. Ez csak egy — bár lényeges — probléma. Hasonló lehetőségek adódnak az üt-, villany- és csatomaépítkezéseknél is. Ami annak lehetőségét is felveti, hogy olcsóbban építhetik meg a tsz-üdülőt is, hiszen nem kell magukra vállalniuk csak a részarányos költségeket. Érdemes lenne kitérni olyan részletkérdésekre is, hogy a tsz %-k együttműködhetnének más szervekkel: a nyári mezőgazdasági munkacsúcsok idején bérbe adhatnak az üdülő egy részét, esetleg már most társulásos alapon is építkezhetnének — hasonló feltételekkel. A város es az üdülőhely fejlesztése szempontjából nem közömbös, hogy rövidesen hatékony intézkedések szülessenek. Célszerű lenne az is, hogy a város kedvezményes telket biztosítson soron kívül, s a tervezés már ebben az esztendőben megkezdődjék. A régen vajúdó, most újraéledő nemes ügy így — zöld utat engedve — 1972-ig megoldódhatna, s megkezdődhetnének az üdülések is, megyénk első tsf* üdülőjében. Mindez számos gondot felvet még, de összefogással ezek enyhithetök, s az előrelépés jelentősen meggyorsítható. Marik Sándor Uj névvel ismerkedünk COOPTURIST Megalakult Nyíregyházán is a magyar szövetkezetek utazási irodája A természetjárás, turisztika, idegenforgalom újabb bázisa alakult meg Nyíregyházán; a „Coopturist ', a magyar szövetkezetek utazási irodájának megyei kirendeltsége, mely a hasonló profilú irodák sorában — IBUSZ, Idegenforgalmi Hivatal, Volán — a negyedikként jelentkezett szolgáltatásaival. A Coopturist megalakulásával azonnal bekapcsolódott a szervezett nemzetközi szövetkezeti turizmusba, s szolgáltatásait megyénk minden szövetkezeti dolgozójának biztosítja. Az iroda —- jóllehet a MÉSZÖV nyíregyházi központjában működik, szolgáltatásaiba bekapcsolja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, az ÁFÉSZ-eket, valamint a kisipari szövetkezeteket is. Hasonlóan a többi utazási irodához, a Coopturist is szervez hazai és külföldi társasutazásokat. együttműködve az IBUSZ-szal. Vállalja különböző szövetkezeti rendezvények — politikai, társadalmi és kulturális események — ss'nvonafas lebo- nyoiitasat. A szövetkezeti dolgozók igényeire útlevelek és vizumok beszerzését, köz- velitesét, valuták és devizák vételét és eladását is megoldjak. Egyes szövetkezetek szakmai tapasztalatcseréjének vagy kirándulásainak lebonyolításához különjáratú autóbuszokat biztosit majd a Coopturist, végül meg kell említenünk az egyik leggyakrabban igényelt szolgáltatást a belföldi szobafoglalást szállodákban, turistaházakban és az országos fizetővendég-szolgálatnál. A MÉSZÖV nyíregyházi székhazában működő Coopturist megyei kirendeltség első tevékenységeként a hazai külföldi társasutazások megszervezését és szövetkezeti rendezvények lebonyolítását kívánja megoldani, s a megye egész területén élő szövetkezeti dolgozókat szeretné bekapcsolni tevékenységi körébe. ezért szövetkezeti Coopturist ügynökségeket szervez valamennyi vidéki ÁFÉS2-nél, illetve a taka- rekssövetkezetek mellet!
