Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

im február í.

kelet • m A&v anorsza«

I ' • ■ »

». aíM ■

A kisipari szövetkezetek 1970. évi tervei

Hol lesz drágább, az olcsó áru?

kei*eka»t(fl)-be«ízé%etéi!i kereskedelmi s/akfiufcerekliei

BESZÉLGETÉS CZIM&ALMOS ISTVÁNNAL, A KISZÖV ELNÖKÉVEL

.ví egyen k kisipari szövetkezeteiben elkészültek az alapszabályok, elfogadta ezeket a közgyűlés és javarészt megtörtént a tanácsi jóváhagyás is. A szövetkezeti alkotmányok befejező aktusaként a KISZÖV alapszabályának tervezetét tárgyalja meg a megj’ei küldöttértekezlet. Ezen számol be aKl- SZÖV vezetősége az 1966 ban hozott határozatok végrehajtásáról és a további tervekről is.

Az alapszabályok elfogadásáról, az elmúlt négy év eredményeiről és a negyedik ötéves tervre való felkészülésről kértünk tájékoztatást Czimbalmos Istvántól, a Kl- SZÖV elnökétől.

— Hihetetlen nagy jelentőséget tulajdonítunk az új alapszabályok elfogadásának: Ezek tükrözik, milyen mértékben nőtt megyénkben u szövetkezeti demokrácia, hogyan erősödlek meg a szövetkezeteink. mennyire felnőtt tagságunk a feladatokhoz, s hogy mennyivel na- gyob a fegyelmezett munka becsülete.

— Minden szövetkezetben alaposan megvitatták az alapszabály-tervezeteket Bn- gádértekezleten tárgyalták, s ezekre úgy készültünk fel. hogy a tagjaink kaptak egy-egy kis fö etet. amelyben közérthetően benne' volt mindén tudnivaló. A ‘szövetkezetekben alapszabályt előkészítő bizottságokat alakítottak, amelyek már nagy létszámuknál fogva is alkalmasak voltak arra, hogy minden javaslatot össze - gyűjtsenek.

— Az új alapszabályok értelmében tovább nőtt a szövetkezetek .-öMÖU((Sága^úhtnég.i nagyobb jelentőséget kapott

a legfelsőbb forum a! közi-- gyűlés. Tülájdt^nk'^ppéhtd *|pt szövetkezetéknek nincs átfogó felügyeleti szervük. így a közgyűlés minden lényeges kérdésben dönthet, ami a szövetkezetei érinti.

— A KISZÖV alapszabályának előkészítése már régebben ' megkezdődött és mintegy fél éve készen is van a tervezet. így a szövetkezetek alaposan megíöntólhát- ták döntésüket: csatlakozzanak-e a KISZÖV-hoz. Mind a, 42 szövetkezet önként csatlakozott.

— Az alapszabály-tervezet szerint legfontosabb feladatunk a szövetkezeti érdek- képviselet lesz, s ezen belül • a szövetkezetek demokratikus működésének, az önálló, eredményes és vállalatszerű gazdálkodásának elősegítése.

— A küldöttgyűlésen beszámolunk az 1966-os küldöttgyűlés , határozatának végrehajtásáról is. Ez 1970- ig szabta meg feladatainkat.

s elmondhatjuk, hogy máris csaknem mindenben túlszárnyaltuk a határozatban előírtakat.

— Akkor vállaltuk. hogy 1970 végére 470 millió forintos termelési értéket produkálnak szövetkezeteink. Ez már 1969-ben lényegesen több volt: 676 millió, és lényegében megkétszereztük

1965-ös eredményünket.

— Azt terveztük, hogy

1970-re 6 ezer fővel növeljük a szövetkezeti dolgozók számát. A négy, nem KI- SZÖV-t.ag szövetkezettel

együtt 7 ezerről már 12 800- ra növekedett a dolgozók száma, tehát pár száz híján végrehajtottuk a vállalást. ' ,

— Az eltelt időszakban a termelékenység 21, a? export 116 százalékkal nőtt, a nyereség pedig csaknem, megháromszorozódott: 23 millióról 66-ra emelkedett.

— A beszámolási időszakra esett az új gazdasági irányításra való áttérés. Bebizonyosodott, hogy a szövetkezetek tudtak élni a nagyobb önállósággal, nőtt a jövedelmezőség. Gondok persze így is adódtak, például értékesítési problémák jelentkeztek 1968-ban a textiliparban, 1969-ben pedig a termelékenység növekedése nem volt kielégítő. Az új irányításra való átállás pozitív eredményeket hozott, pedig a szövetkezetek helyzete nehezebbé vált: mi mát korábban is megrendelésre dolgoztunk, és most egy rugalmasabb állami ipart kaptunk versenytársnak a pia con.

— A beszámolási időszakba?! a szabolcsi szövetkezeti iparban különösen a vas- és Ci pőágazat "Végkéít Vjo " munkát. Az előbbi esetében sok

"termékkel -'korszerűsödött. á gyártmánystruktúra, az utóbbinál pedig előtérbe került a minőségi munka, — s mindkettőnél a termelés állandó növelése mellett.

— Négy év alatt szövetkezeteink vagyona 43,6 millióról 110 millióra nőtt. És ezt. kizárólag saját erőből értük el. így nézve rohamos a fejlődés. Mégsem mondhatjuk, hogy eleget nőtt a műszaki színvonal, • s tovább kellene lépni a gépesítésben is. Különösen az építőiparra vonatkozik ez, hiszen az nemcsak a szövetkezetek, hanem az egész megye érdeke,

— A termelésen belül tovább nőtt az árutermelés aránya. Nem az a baj, hogy az árutermelés nőtt. hanem az, hogy nem emelkedtek megfelelő ütemben a szolgáltatások. 1970 végére 130 milliós szolgáltató tevékenységei terveztünk, s bár mindenben már túlszárnyaltuk a tervezettet, ebben van még tízmilliós adósságunk.

— A szociális ellátás javításáért is sokat tettek szövetkezeteink. de még mindig a mi szektorunk a rósz- szabó e téren a szocialista iparban. Ha azt akarják a szövetkezetek, hogy a dolgozók megmaradjanak náluk, vagy újabbak jöjjenek, több ügyeimet kell erre fordítani. Az újonnan épített szolgáltatóházak és üzemek állnak a legjobban. Bár a létszám állandóan nőtt. az ezer főre jutó balesetek száma három éven keresztül, stagnált, tavaly pedig tíz százalékkal még csökkent is.

— A szövetkezetek most készítik a negyedik ötéves tervüket. Az országos és megyei irányelvek alapján a KISZÖV is. kidolgozta tervjavaslatát.

— Azt tervezzük. hogy 1975-re haladja meg a szövetkezeti ipar termelése az egymilliárd forintot. (Csak a KISZÖV-tag 42 szövetkezeté). Javasoljuk, hogy ennek a termelésnövekedésnek kétharmadát a termelékenység növelésével próbálják elérni a szövetkezetek, és csak ezer főnyi új létszámot vegyenek fel. Ez azt fejezi ki. hogy megyénkben is előtérbe helyezzük az intenzív iparfejlesztést.

— Különösen nagy feladatnak tartjuk, hogy a tartós fogyasztási cikkek javítószolgáltatásainak — ideértve az autószervizeket is. — minőségét javítsuk, növeljük a műszerezettséget és a kiszolgálás kulturáltságát. Épp a legnagyobb helységekben — Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban — nincs szolgáltátöhltóühk;"' - s1' ' ez&N feltétlenül segíteni, kell. Növelni kell a ■ lakásépítéseket. Számításunk szerint az Í969- es lakásszám (350) a tervidőszak alatt összesen háromezerre növelhető.

— Fontosnak tartjuk a mostaninál több műszaki szakember, mérnök és technikus foglalkoztatását, a szociális ellátás javítását és a gyártmányszerkezet további korszerűsítését. Meg akarjuk honosítani megyénkben az alumínium feldolgozását.

— A negyedik ötéves terv céljai már az. idén érvényesülnek — mondta befejezésül Czimbalmos István, — a szövetkezetek már most a terv irányzatai alapján dolgoznak. Ebben az évben a lakossági szolgáltatásokat szeretnénk különösen fokozni és a termelékenység gyof- sabb ütemű növelését javasoltuk szövetkezeteinknek.

Kan István

Az olosó árukról mostanában sok,at beszélnek az emberek. Szóba került az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán is: több és jobb minőségű kellene. Az olcsó áru fogalmát azonban a vásárlók, a kereskedelmi, pénzügyi szakemberek nagyon sokféleképpen értelmezik.

— Mit nevezünk olcsó árunak, hógy&n lehetne az arányokon .javítani, milyen gondjaik vannak ezzel kapcsolatban a gyakorlati kereskedelmi szakembereknek? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szerkesztőségi ke i réasztal-megbeszélésen, amelyen részt vett Baranyi Fri - gyes, a Kelet-Textil lerakai- vezetője, Csécsi György, a nyíregyházi szövetkezeti áruház igazgatója. Csorba István, a Kisvárdai Ruházati Ktsz áruforgalmi előadója, az Ipar c(kk Kiskereskedelmi Vállalatot Sztanek Mihályné áruforgalmi csoportvezető és Fér- kó Istvánná boltvezető. a Nyírbátori ÁFÉSZ-t Goda Sándor főosztályvezető és Vis- lóczki Miklós kereskedelmi usztálj'vezetö képviselte.

\z olcsó nem ízlése«

A beszélgetés végkövetkeztetése : általában azokat e cikkeket sorolhatjuk az olcsó áruk körébe, amelyeket rendszeresen meg tudnak vásárolni az átlag, Vagy annál alacsonyabb fizetésű dolgozók, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok. Természetesen jó minőségű cikkek. Az olcsó áruk szélek körűek, minden kereskedelmi szakmában megtalálhatók. (A szerkesztőségi ke- rekasztal-btEBélgetéseri általában a ruházati cikkekről volt ezó.)

Többféleképpen lehet olcsó árakat kialakítani, a termelő vállalatok maguk is hozzájárulhatnak: választékuk bővítése során drágább, jobb minőségű alapanyagból készített, és kevésbé munkaigényes, vagy egyszerűbb alapanyagból készített árut is szállítanak. Ez az egyik általános gyakorlat is. Ferkó Istvánná azonban saját boltjából hozott példákkal illusztrálta: a Gyulai Kötőipari Vállalat és a Hódmezővásárhelyi Divátkö- töttárugyár olcsóbb es drágább termékei között , sokkal nagyobb különbség van. mint az elvárható lenne. Az olcsó pamutpulóver fazonja nem ízléses, évtizedekkel ezelőtti forrna, rövid, az ember dereka kinn van belőle. Nemcsak alapanya.gkülönboég van tehát, nem csoda, ha a két vállalat jó néhány olcsó .terméke hónapók óta érintetlenül hever az üzletben.

Tipikus példa: van olcso

áru, de az már nem kell az olcsó árut kereső vásárlónak. Ezeknek a cikkeknek ugyanis

szintén lépést kellene tartani a divattal, az új formákkal. A tapasztalatok szerint erre a nagyüzemek — ahol elsőse» - ban a nagy szériák révén — lehetőség nyílna olcsóbb és mégis divatos áruk készítésére, nem fordítanak kellő gondot.

in in dig

etovián van

Alapvető szuuuiy — mondta Szstanek Mlhályné —. hogy .. kereskedőiéin hasson az ipar- •a. A hogyanra a - noun a kerekasztalmv.y-.b--: zélésen nem sikerült választ kapni. A probléma ugyanis olenleg az.

hogy nincs arányban a kereslet a kínálattal. A nagykereskedelmi vállalatoknál még mindig inkább elosztás var. mint vásárlás. A nagykereskedelemmel tárgyaié üzletvezető vagy áruforgalmi szakember a legtöbb esetben megkapja az ajánlatot: ez van. ebből lehet válogatni — s függetlenül attól, mii akart venni, a raktáron lé-'ő áruból szállít. Gyakran abból sem annyit, amennyit .-zefet- ne, mert másoknak is . adni a készletekből. Ezt a véleményt támasztotta alá Csécsi György és Vislóczki Miki s is.

Baranyi Frigyes hasonló témában a megrendelésekről szólt: nem a kívánatos módszert alkalmazzák, tehát-nem a nagykor igénye szerint szállítanak. A nagyker általában elhozza azt, amit a nagyüzemek legyártottak. így az árpolitikában sem érvényesül megfelelően a kereskedelmi, fogyasztói érdek. A gyárak által kialakított ár a legtöbb esetben meghatározó.

Felvetődik, miért nem szál ■ lítja le a nagyker a kiskemek mindazt, amit hónapokkal előbb megrendelnek? Elsősorban a hosszú átfutási időt említette Gsocba. István. (A .ktsz a közelmúltban harmincezer fiúöltöny és 15 ezer fiúpantalló szállítására szerződött a Kelet-Textillel.) Mert például: ha a kereskedelem november végén leadja a teljes megrendelést, abból a legritkább esetben lehet árú áz első negyedévben, mert a gyárnak az alapanyag-,rendeléshez 90 napra van szüksége. így aztán tolódnak" a határidők, és nincs lehetőség, hogy az olcsóbb cikkekre kellő gondot, fordítsanak.

íh»«m»H

«•ossz hatása

Résiben a. választék, részben áz olcsó árúk körét hivatott szélesíteni az import. Erről beszélt Csécsi György és Goda Sándor is. A tapasztalat: az import nemhogy csökkentette, volna áz.árakat, hanem éppen ellenkezőleg. A

„Boldogító" nem

Hétköznapi történetek a válópere» tárgyalóteremből

Sí lehet válni a törvény előtt... De a házasságot meg nem történtté tenni, két ember emlékezetéből az együtt töltött éveket . tiszta lappal felcserélni nem lehet. Mégis válunk. Egyre többen. Sza- bolcs-Szatmarban a polgári perek legnagyobb százalékú a bontóperek teszik ki.

ARANILAKODALOM HELYETT...

A házasságok ma már nem a vagyonőrt köttetnek. Mégis vannak bontóperek, ha nagyon ritkán is, amelyeknek indító oka a pénz, a vagyon.

Pár hónappal ezelőtt egy nyolcvanéves bácsi. állt a bíróság elé. Válni akart hetvenkét éves feleségétől. Szándékától a békítő tárgyalásoké;i sem állt el. Elhatározásán« oka, amint elmondta, a2 a pénz volt, álhit felesege nem akart átadni közös házasságukból született gyermekül; nők.

Történetük sablonos, s különösen útóla-g nehéz elhinni hogy ilyen kis ügyek hogyan vezethetnek egy olyan házasság felbomlásához, amely már az „aranylakodalom” korát is éteri?,.. Évekkel , ezelőtt az idős házaspár magához fogad■d. fiúkat és annak, családját. A költözködésig a 72 éves feleség kezelte a családi pénztárt. többek között az évek során összegyűjtött 15 ezer forintot is. A házastársak közötti vita pedig akkor kezdődött, amikor az idős asszony nem volt hajlandó átengedni a pénzügyi tisztet és a megtakarított pénzt a fiának.

A vitára a bíróság tett pontot a házasság felbontásával.

VALÖOR: ÉRETTSÉGI

Egyre többször hangzik el >kként válóperes tárgyaláso- ,on: „túlságosan nagy a különbség kettőnk között.” Értsd: műveltségben, és ezt ; mondhatja a férj a feleségnek vagy fordítva. Különösen akkor furcsa ez az indoklás* amikor a házastáré. nagyobb műveltségét éppen együttélésük ideje alatt szerezte meg. Természetesen, házastársa támogatásával, aki míg a másik tanult, addig dolgozott. Hiszen a keresetkiesést valahogyan pótolni kellett.

Nagyón örült B. L. is, aki már vagy tíz éve ísz-tagként dolgozott az egyik községben, amikor felesége bejelentette, szeretne továbbtanulni. Beleegyezett. Az asszony beiratkozott a gimnáziumba, a férj pedig több munkát vállalt a termelőszövetkezetben. A bajok csak akkor kezdődtek, amikor érettségi után a feleség egyre többször hangoztatta a kettőjük között lévő műveltségbeli különbséget. A veszekedősek, viták ettől kezdvé napirenden voltak. A helyzetet pedig csak súlyosbította, amikor megjelent a színen a férjnél sokkal műveltebb harmadik. Innen pedig túl rövid út yezetett a válás’g, amelyet a bíróság, a fel éség kérésére mondott ki.

SZABOLCSI „BETEGSÉG’

Több tízezer ember ül hetente vonatra, hogy elutazzon távoli munkahelyére. Több tízezer család marad minden héten magára. Az ingázók sorsa, még ha egyedülállók is, nem irigylésre méltó. Akiknek pedig családjuk van, az ingázást legtöbbször a család sínyli meg.

Egyre több azoknak az eljáró dolgozóknak a száma, akik hétközben, hogy idejüké’ elüssék és magányukat megosszák valakivel, kapcsolatokat keresnek és találnak is. Akárcsak az a harmincéves férj, aki Miskolcra járt dolgozni, s hogy kellemesebbé legye második legényéletét, hát ismerkedett És ez az ismerkedés házassága elhidegü- iéséhez, veszekedésekhez, családi viharokhoz vezetett. A megoldás itt is csak egy lehetett, a házasság felbontása.

.„„MIND A KETTŐI SZERETEM’

Egy 16 éves gyermeket kérdezett meg a bírónő a szülők házasságának felbontása előtt: „Kihez akar kerülni?” A válasz sírás volt és egy elhüp- pögött mondat: „Hiszen én mind a kettőt szeretem.’

Az igazi vesztes egy válásnál mindig a gyerek. Akinek ezután is szüksége lenne anyára és apára is. S hogy megkapja vagy nem ezt az ajándékot szüleitől, az végső soron a volt házastársak gyermekszeretetétől függ.

Évekkel ezelőtt vált él egymástól az orvos férj és a tanárnő feleség. Közös gyermeküket a bíróság az anyanak ítélte. Az ítélet óta a gyerekkel jóformán egyik sem törő- dili. Annál inkább egymás bosszantásával, egymás feljelentgetésével. Sőt, azóta már megtörtént az is, hogy a féleség volt férjének új házastársát fényes nappal az utcán megverte. És ezzel már a válások illemtanához érkeztünk. Kiderült, hogy az . elválás után még megmaradt kapcsolatnak nem feltétele sem az intelligencia, sem a műveltség

Horváth S. János

legmagasabb áru általában a*

import, s a hazai gyárak rövid időn belül ezekhez igazítják sajat • áraikat, amelyek így tovább emelkednek. ,

Külön téma volna a műsza- ias anyag — mondta Ferkó Istvánná. Általában tapasztalható. hogy szinte mindéit műanyag háztartási, cikk ára csökken, legalábbis az évek során tapasztalható: ma már érdemesebb műanyag használati Ciliiket venni. A műszálas ruhaneműnél éppen fordítva van. Gyakran magasabb az ára, nem lehet kapni belől?. Holott szinte valamennyi : minőségű, és lehetne belőlük olcsóbb és mégis jó, divatos öltönyöket, ruhaneműket ké- - szítani. Ez mégsem tapasztalható* ” i

G-óda Sándor és Viáiétól :< J Miklós az áru elosztásáról '■ szólt. Még mindig érezhető a korábban kialakult területi elv, a régi lebcnitott számok* nak megfelelő mennyiségei szállítják -.ok helyre, holott az igények másutt jelentkeznek. Ezért a Nyírbátori ÁFÉSZ szakemberei gyakran árut Szombathelyről, Pécsről. Szegedről, mert ott van, itt pedig egyáltalán néni kapható a nagykernél.

Hogyan bírál - a fogyasztó? Erre saját példájukat mond* ta el Csorba István. Orkán- dzsekiket készítettek 500 fo* rintos áron. Megpróbálták ugyanazt a fazpnt-egy különleges vízhatlan ballonból, ami véleményük szerint gyakorlatilag legalább olyan jó. mint az orkán. Az ára 220—236 forint volt. tehát a másikhoz képest olcsó. Nem . kaptak megrendelést Készítettek sportzakót kártolt szövetből!

200 forintos áron, modern fazonnal. ötven darab kelt 1 el , belőle. Ilyen példák alapján a ktsz később nem sokat lrisér- leteztgüiag olcsó árukkal.

Egy témakör: hogyan emelkednek az. árak. Sok esetben az alapaitylg miatt. Ez nem a kereskedelem témája. Az viszont igen. hogy a termékek ; nagy részénél az induló —A de a később kialakított centrurh- ártól is magasabbak a jelenlegiek. . Lehetőség, ugyanis van á kereskedelemben az ; arak alakítására a különböző árrések, kockázati alapok terhére vagy a „nagy forgalom —- kis haszon” elv alapján. Ez azonban még nem általános, a kalkuláció nagyrészt. mechanikusan történik, az üzletekben kevés helyen alkalmaznak tudatosan árpolitikát. Ez természetesen hozzájárul, . hogy , az árak egy része emelkedik.

Adózás és* árleszállítás

. 0 . ;; ; Yíü

Érdemes időzni az árieszál- ij Utálok témájánál is. A vállalatok egész évben a maximé- Á lis árréseket alkalmazzák. • mindén lehetséges eszközzel A emelik bevételeiket. Az utol- $ só negyedévben aztán — más látya az éves kihatást — 2«, . 30. 50 százalékos árleszállításokat rendeznek. Van egy olyan elképzelés lé, hogy ez. éppen az államilag érvényben levő progresszív közgazdasági szabályzó hatására történik: a forgalomhoz viszonyított túlságosan nagy nyereséget elérő vállalat magasabb adózási kategóriába kerül, s nagyarányú leértékeléssel ki- 1 van ja-megfelelő szinten tartani nyereségét. így a lakosság összegében sok millió forinttal •• olcsóbban jut bizonyos árukhoz.

Ez nem általánosítható teljes mértékben, mert van több olyan vállalat, szövetkezet, amely saját kockázati alapja terhére tart árleszállításokat.

De itt kell megjegyezni: célszerű volna egész évben megfelelő árpolitikával olcsóbb cikkeket is-biztosítani. Nem kívánatos az sem, hogy esetenként jóval áron alul le ,- j hessen hozzájutni- bizony* f cikkekhez. Ezek aránytalanságok.

Á beszélgetés résztvevői egyetértettek abban: kevés a jó minőségű és olcsóbb áru. Hogy több legyen, ebben ú termelők és a kereskedelem . . munkájára egyaránt szükuág van.

Marik Sátsűm