Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

más PM&utáHjAKeGnsOLjimn XXVII. ÉVFOLYAM. 50. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 28. SZOMBAT LATTTNlv TARTALMASAI,* Értékes tanácsok a. oldaft Szülők fóruma <% oldaö Döntött a Legfelsőbb Bíróság <5 oldal} Hét végi sportműsor 19. oldal} Komócsin Zoltán Nyíregyházán Komócsin Zoltán elvtárs a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Képünkön: Kovács József, az intézet igazgatója fogadta a kedves vendéget, Hammel józset íeiv. 1970. április 1-től Kisvárda város lett Az Elnöki Tanács üiése Február 27-én, pénteken Nyíregyházára látogatott Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A városunkba ér­kező vendéget a megyei párt- bizottság épületében Orosz Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára. Gombás Sándor és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Megyénk politikai, gazdasági és kulturális hely­zetéről Orosz Ferenc tájékoz­tatta Komócsin Zoltánt A beszélgetésen részt vett Tóth. József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is. A megyei pártbizottsági tá­jékoztató után délelőtt 11 órakor a Krúdy filmszínház­ban Komócsin Zoltán a város és a megye több mint 600 fő­nyi pártaktivistájának tar­tott előadást. A két és fél órás tájékoztatójában a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről adott gazdag ismer­tetést. A délutáni program első ál­lomása a tanárképző főiskola volt, ahová a kedves vendé­get elkísérték Orosz Ferenc, Gombás Sándor és Murczkó Károly, a városi pártbizott­ság első titkára. A vendége­ket az oktatói kar vezető ta­nárai, élükön Kovács József igazgatóval fogadták. Az igazgató és az ifjúság részéről Balku Maliid KISZ-titkár ka­lauzolásával a vendégek meg­tekintették az intézmény kol­légiumát a hozzá tartozó szo­ciális, kulturális létesítmé­nyekkel. A nagyszerű ebédlő és tár­salgó után a kollégium házi stúdiójában időztek hosszab­ban a vendégek. Komócsin .elvtárs melegen érdeklődött a stúdió rendeltetéséről, mű­soráról. örömmel hallgatta, hogy az ifjak hetente kétszer egyórás saját maguk készítette műsorral szórakoztatják, ne­velik tanulótársaikat. Néhány lakószoba és a pinceklub megtekintése után Kovács József igazgató ismertette a fiatal intézmény eddigi mun­káját és a további fejlesztési programját. Az oktatókkal, KlSZ-veze- tőkkel folytatott beszélgetés során különös hangsúlyt ka­pott a fiatalok életre való felkészítése. Az itt folyó po­litikai, nevelő munkáról jó véleményt mondva távozott Komócsin elvtárs. A késő délutáni órákban a Nyíregyházi Palma Gumi­gyárba látogató vendégeket a gyár kapujában Gergely Ferenc igazgató. Kuk Gábor párttitkár, Gégény István szakszervezeti titkár és Holló László KISZ-titkár köszön­tötték. A látogatást a terme­lő munkahelyeken kezdték a vendégek. Az alapanyaggyár­tó részből a kerékpártömlő- készítőhöz, majd a matrac­üzembe látogattak. Különösen hosszan időztek a matrac­szalagnál, ahol sok dicséret hangzott el a tegnap még paraszti munkát végző, v agy háztartásban dolgozó fiatal lányok, asszonyok ügyességé­ről, készítményeikről. A ke­zük alól olyan munka kerül ki, ami a legigényesebb kül­földi vevők előtt is állja a versenyt. Az üzemekben tett rövid látogatás után az igazgató is­mertette az 1960-as évek ele­je óta folyamatosan növekvő gyár történetét. Az első né­hány műhelyecske mellett tna már igazi gyár nőtt ki, mintegy 20 holdnyi területen. A már megépített üzemek alapterülete 30 000 négyzet- métert tesz ki. A gyár több, mint ezerféle készterméket gyárt. A gyártmányok jelen­tős hányada külföldre kerül. Nemrégen kötöttek szerződést többek a között a nagy hírű Wolksw / ;en gépkocsiüzem­mel 20 000 darab ülésgamitú- rához való anyag szállításá­ra. Brüsszel, (MTI): — Teljesen elégedett va­gyok azoknak a tárgyalások­nak az eredményével, ame­lyeket a belga kormány tag­jaival folytattunk — jelen­tette ki Péter János külügy­miniszter péntek délelőtt Brüsszelben tartott sajtóér­tekezletén, A híres brüsszeli Grande Place tőszomszédsá­gában lévő sajtóházban nagy számban gyűltek össze a belga sajtó képviselői és a Brüsszelben akkreditált kül­földi tudósítók. — Tárgyalásaink túlnyo­mórészt az európai biztonsá­gi rendszer előkészítésére és ezzel kapcsolatosan egy európai biztonsági értekezlet előkészítésére vonatkoztak — mondotta a magyar kül­ügyminiszter. — Megállapí­tottuk e tárgyalásokon, hogy sok a közös pont a magyar és a belga kormány állás- foglalásában azokra a körül­ményekre vonatkozóan, ame­lyek között az európai biz­tonsági értekezletnek sorra kell kerülnie. Vannak termé­szetesen különbségek is az álláspontokban. Ezek a kü­lönbségek mind a konferen­cia napirendjének a problé­májára és mind pedig azok­nak a módszereknek kérdé­sére vonatkoznak, amelyek­kel egy ilyen konferenciát A Központi Bizottság titká­ra elsősorban a gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sének tapasztalatairól, az új bérgazdálkodásról és a mun­kaerőhelyzetről érdeklődött. Az igazgató elmondta, hogy a mechanizmus első két évé­nek ösztönzői itt is a több munkás alkalmazása irányá­ba hatottak, ami sem a mun­ka, sem pedig a technológiai elő kell készíteni. Teljesen egységesek vagyunk azonban abban a meggyőződésünk­ben, hogy a konferenciát, amilyen hamar csak lehet, meg kell tartani. A tárgyaláson érintett töb­bi kérdés a kétoldali kapcso­latokra vonatkozott — mon­dotta Péter János. — Hang­súlyozni kell azonban, hogy a kétoldali kapcsolatok kér­dése nincs elszigetelve az európai biztonság problémá­jától. Azok a feltételek ugyanis, amelyek megköny- nyítik az európai biztonsági értekezlet összehívását, egy­ben megkönnyítik a kétolda­li kapcsolatok fejlesztését is. Másfelől viszont kétoldali kapcsolataink fejlődése elő­segítheti Európában egy olyan kedvező légkör kiala­kítását, amely megkönnyíti az európai biztonsági rend­szer kérdésével foglalkozó konferencia megtartását. A magyar külügyminiszter sajtóértekezletén bejelen­tette, hogy magyarországi lá­togatásra hívta meg G. Eyskens miniszterelnököt, Pierre Harmel külügymi­nisztert és H. Fayat külke­reskedelmi minisztert. A továbbiak során Péter János az újságírók kérdé­seire válaszolt. Ezek a kér­dések csaknem kivétel nél­fegyelemnek nem kedvezett. Az estébe nyúló beszélgetés végén mint a változó Sza­bolcs egyik jelképétől bú­csúztak a vendégek. Komócsin elvtárs látoga­tását befejezve újra a me­gyei pártbizottságra látoga­tott, majd g késő esti órák­ban visszautazott Budapestre. kül az európai biztonsági konferencia előkészítésére vonatkoztak. Válaszában a magyar külügyminiszter a többi között kijelentette, hogy az európai biztonsági konferenciával kapcsolato­san semmiféle engedményt nem kértek a Német Szö­vetségi Köztársaságtól. Ügy véljük — mondotta —, hogy az európai biztonsági értekezletet minden előzetes feltétel nélkül kell összehív­ni. Péter János kijelentette, ha az Egyesült Államok és Kanada részt akar venni az európai biztonsági értekezle­ten, a Magyar Népköztársa­ság kormánya nem fogja ellenezni részvételüket. Sőt — mondotta — üdvözöljük azt az érdeklődést, amelyet más kontinensek országai az európai biztonság kérdése iránt tanúsítanak. A magyar külügyminiszter határozott igennel válaszolt arra a kér­désre is, hogy Spanyolország és Portugália részt vehet-e az európai biztonsági érte­kezleten. A nagy érdeklődéssel kí­sért sajtóértekezlet után Pé­ter János és kísérete gépko­csin Liege-be utazott, ahol megtekintette a város neve­zetességeit. (Folytatás a 2. oldalon.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyű­lésén elnökké választott Erdey-Gruz Tibor akadé­mikust az Elnöki Tanács e tisztségében megerősítette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott az útlevelekről. Az Elnöki Tanács módosí­totta továbbá a honvédelem­ről szóló 1960. évi IV. tör­vény egyes rendelkezéseit. A módosítás értelmében a Ma­gyar Néphadseregnél — a hi­vatásos tiszti állomány mel­lett — bevezetik a tiszti to- vábbszolgálatot A honvédel­( Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottsága. Több fontos, a mezőgazdasá­gi üzemeket érintő kérdést, problémát vitattak meg, és részletesen foglalkoztak a nagy családos dolgozók hely­zetével. A megyei bizottság elé terjesztett tájékoztató je­lentés alapja egy előzetes széles körű vizsgálat volt. 12 mezőgazdasági üzem =- állami gazdaság, gépjavító vállalat, erdőgazdaság, víz­ügyi igazgatóság — 368 nagy családos dolgozójának anyagi helyzetét, életkörülményeit vizsgálták meg, hogy képet kapjanak életszínvonalukról. A jelentés megállapította, hogy azoknál a családoknál, ahol háromnál több gyermek van, a jövedelem csökkent. Ez arra vezethető vissza, hogy a munkavállalók száma a tapasztalat szerint keve­sebb, a családi pótlék vi­szont nem befolyásolja olyan mértékben a jövedelmek ala­kulását, hogy egy-egy eltar­tottra hozzávetőleg azonos jövedelem jusson, ha össze­hasonlítjuk a kisebb létszá­mú családokéval. Az eltartottak száma 5—7 —9 között változik. Nagy differenciálódást mutat az egy eltartottra jutó jövede­lem. A vizsgált családok többségében egy kereső van, vagy legfeljebb kettő. Az összjövedelmek felhasználása eszerint változik. Élelemre 40—50 százalékát, ruhára 25—30 százalékát, tar­tós fogyasztási cikkekre 10— 20 százalékát, kulturális cé­lokra 5—10 százalékát fordít­ják a jövedelmüknek. 305 nagy családos dolgozó úgy nyilatkozott, hogy életszínvo­naluk növekedett, 58 dolgozó családjában esőkként, ötnél viszont stagnál. Az utóbbiak a családtagok számának nö­vekedésével, a burkolt ár­emeléssel, valamint a gyer­mekruha és cipő nem megfe­lelő minőségével magyarázták életszínvonaluk csökkenését. Viszont figyelembe véve va­lamennyi tapasztalatot,, — mi miniszter felhatalmazást kapott, hogy miniszteri uta­sításban. szabályozza a tiszti továbbszolgálat rendjét, a to­vábbszolgálók kötelezettségeit és jogait. A kormánynak az érintett megyei szervek javaslatán alapuló előterjesztésére az Elnöki Tanács 1970. április 1-vel várossá nyilvánítja a Szabolcs-Szatmár megyei Kis­várda, a Tolna megyei Dom­bóvár, továbbá Pest megyei Százhalombatta községet, te­kintettel e települések váro­sias fejlődésére. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt, egészségügy, oktatás, lakásét más szolgáltatások terén as életszínvonal jelentős növe­kedése vitathatatlan. A 368 nagy családos dolgozd közül 311-nek saját lakása van, míg 67 család szolgála­ti, illetve főbérleti lakásban lakik. Az otthonok 40 szá­zaléka kétszobás, felszereltség ge a jelenlegi lakáskultúrál követi. Egy kivételével min­denütt van villany, rádió, te­levízió, mosógép a családok; többségénél megtalálható. Minden családhoz jár vala­milyen napi-, vagy hetilap képes-, illetve szaklap. A fel­nőtt korú családtagok közül negyven ha tan járnak közép-; iskolába, négyen pedig felső*: fokú iskolában tanulnak to­vább. Az előterjesztés megállapí­totta, hogy az üzemek vezetői figyelemmel kísérik a nagy családos dolgozók helyzetét A munkák szervezése, beosz­tása során őket a jobban fizetett munkák elvégzésére osztják be. A jutalmazások elbírálása során az eltartottak számát is Figyelembe veszik, és anyagilag is segítik őket Lakásépítési kölcsönnel tá­mogatják. ezeket a családo­kat, de a gyermekek beisko­lázásánál a szakmunkásta­nuló-felvételnél is elsősorban ezeket a családokat segítik. Természetbeni juttatásban, s más kedvezményben részesül­nek, A felmérés tapasztalatai sr nak elemzése azt mutatja,; hogy mindez kevés. A jelen­legi anyagi támogatás sem pótolja azt a különbséget amely a kisebb, vagy gyér« mektelen családok és a sok­gyermekes: családok között van. Ezért, az anyagi javak eloszlásánál még fokozottab­ban figyelembe kell venni » nagy családos dolgozókat A munkák szervezésénél, az. időszaki munkások felvételé­nél is az elsőrendű szempont a sokgyermekes családok életkörülményeinek javítása legyen — állapítja meg a je­lentés, és még hatékonyab­ban kell támogatni ezeknek« családoknak tehetséges gyer­mekeit a továbbtanulásban. Csikós Balázs Péter János brüsszeli sajtóértekezlete Közös közleményt adtak ki a magyar külügyminiszter belgiumi látogatásáról A sokgyermekes családok életkörülményeiről tárgyalt a MGD0SZ megyei bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents