Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. 47. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUAR 25, SZERDA LA.UNK TARTALMABÓLt Mi a hasznosabb a tsz-nek — javítgatás, vagy űj traktor? (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) Péter János Belgiumban Péter János külügyminiszter Pierre Hurráéi belga külügyminiszter meghívására kedden délben hivatalos látogatásra Belgiumba utazott. Útjára elkísérte a Külügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Szilágyi Béla, külügyminiszter-helyettes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Michel Servais, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar külügyminisztert és kíséretét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminiszter, E. Indc- keu, a Belga Királyság budapesti nagykövete, valamint a belga külügyminisztérium számos magas rangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László brüsszeli magyar nagykövet és a nagykövetség beosztottjai. A belga parlament belga— magyar csoportja kedden este a Carlton-szállóban vaKépünkön: P-úer János, a Ferihegyi repü'ó*4ren. Mellette jobboldalt: Michel Servais, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ügyvivője. (Kelet-Magyarorszag telefoto) csórék adott Péter János kül- tér szerda délelőtt kezdi ügyminiszter és kísérete tisz- megbeszéléseit a külügymi- toletére. A két külügyminisz- nisztérium épületében. Párbeszéd Brüsszelben BULGÁRIAI ÚTJÁT KÖVETŐEN és svédországi látogatása előtt Péter János magyar külügyminiszter látogatást tesz Brüsz- szelben, Belgium fővárosában. A bulgáriai tárgyalások arra nyújtottak alkalmat, hogy egy testvéri szocialista országgal közösen egyeztessék az álláspontokat a kétoldalú kapcsolatok és az európai biztonság kérdéseiben. Svédország ugyanerre a semleges országok viszonylatában ad majd lehetőséget. A belgiumi hivatalos tárgyalásoknak azért van különleges jelentőségük és érdekességük, mert Belgium egyike azoknak a NATO-országoknak, amelyek — természetesen a NATO szervezetével egyeztetve — aktív szerepet vállaltak a kelet—nyugati együttműködés, az európai biztonság és konkrétan az európai biztonsági konferencia lehetőségeinek felkutatásában. Ami Magyarországot illeti, hivatalos külügyminiszteri nyilatkozat szögezte le, hogy hazánk fontos feladatának tartja az űj biztonsági rendszer kidolgozásában való részvételt, —- „ha keli kezdeményezően is”. A belgiumi látogatás tehát ebből a szempontból úgy értékelendő, mint a magyar diplomácia sorozatos európai erőfeszítésének egy része. Mégpedig olyan szakasza, ahol az atlanti blokk nézeteit közvetítő diplomáciai partnerrel kerülünk szembe. AZ EURÓPAI KONFERENCIA vonatkozásában a fő vitakérdés alighanem a témák meghatározása és a konferencia jellegének tisztázása lesz. Emlékezetes, hogy a szocialista országok prágai felhívása lehetőséget adott az európai biztonsági értekezlet előkészületeinek meggyorsítására. Az erőszakról való lemondásról és a gazdasági-kulturális együttműködés elmélyítéséről szóló megállapodások indítványozásával pedig gyakorlati napirendi javaslatot is tett. Az eddigi belga nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a belga tárgyaló fél nem csak más, nem teljesen tisztázott napirendi kérdéseket is be akar iktatni, hanem azt is szükségesnek tartja, hogy a napirendi témák tekintetében már a nagy konferencia összehívása előtt előzetes elvi megállapodások szülessenek Ehhez Brüsszel szerint es tleg előkészítő konferenciák sorozatára is szükség lenne. Az eddigiekből látnivaló, hogy az európai biztonsági konferencia ügyében még igen komolyak a vélemény- és nézetkülönbségek Kétségtelen azonban, hogy a belgiumi látogatás hozzájárulhat ezek csökkentéséhez, minthogy a belga külpolitika — és személyesen Harmel külügyminiszter — az utóbbi években igen érzékenyen reagált az európai és nemzetközi helyzetben bekövetkezett vál tozásokra és több ízben felvetette a NATO szerepének felülvizsgálását. A UELGA DIPT,OMACTÁNAK ez a reá lí asér^éke a nagy európai kérd*s“lr teHnte fa oen természetesen párosul a NATO iránt» kötelezettségek szigorú betartásával. Ez szükségszerűen fékezi a belga külpolitikának az európai konferencia Irányában kifejezett akcióit. Ez a fékező hatás azonban a kétoldalú kapcsolatok területén kevésbé érvényesül. A magyar külügyminiszter látogatását illetően elmondható, hogy kétoldalú kapcsolataink Belgiummal kielégítően fejlődnek. A személyes látogatások száma és színvonala is bizonyítja ezt. Az utóbbi két és fél esztendőben látogatást tett Magyarországon Harmel belga külügyminiszter, Van Acker a parlament és Struye, a szenátus elnöke. Ugyanebben az időszakiján, de még a korábbi kormány minisztereként látogatta meg Magyarországot Wigny akkori igazságügyi és De Winter külkereskedelmi miniszter. Magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszter járt Belgiumban, most pedig Péter János külügyminiszter viszonozza Harmel látogatását Parlamenti szinten Kállai Gyula vezetésével magas szintű magyar parlamenti delegáció látogatott Brüsszelbe, s röviddel ezelőtt mindkét fővárosban megalakultak a magyar—belga parlamenti csoportok. A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK LÉGKÖRE mellett a kétoldalú gazdasági megállapodások is előrehaladást mutattak. A leglényegesebb kérdés természetesen az, hogy Belgium, mint a Benelux Gazdasági Unió és a Közös Piac tagja — miképpen egyezteti ösz- sze a Közös Piac alapvetően diszkriminációs gazdasági irányvonalát a szocialista országokkal kialakított kapcsolatok fejlesztésével. A jelek és a tények azt mutatják, hogy a belga partnerek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is keresik e két ellentmondó irányzat szintézisét. Belgium abszolút híve a teljes közös piaci integrációnak, 1967-ben azonban magyar viszonylatban mégis olyan hosszú lejáratú szerződés született, amelynek során a "enelux mintegy 80 százalékban liberalizálta importját. A magyar export az utóbbi két évben 50 százalékkal emelkedett, s a két or? zág közötti külkereskedelmi mérleg kiég venlített. Márciusban, a magyar külügymi n’szteri látogatás után kétoldalú tárgyaláso!’ k dődnek. Ezek célja ismét hosszú lejáratú e 'ozmény létrehozása, és a kétoldalú gazda s. ,i kapcsolatok lehetőség szerinti bővítése B Iga részről az utóbbi időben készséget mu tattak a gazdasági és ipari kooperáció kifej ■ es.tésére is, amely kiterjedhet a harmadP' iacon történő együttműködésre AZ TERMÉSZETESEN VITATHATAT UAN, hogy a Közös Piac gazdasági integrá- -iós politikája egyre újabb és nehezebb problémákat vet majd fel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. A belga külpolitika és gazdaságpolitika egyik nagy kérdőjele éppen az: milyen mé -téVb“n képe« a gyakorlatban feloldani e í iitika belső ellentmondásait Jubileumi rendezvénysorozat felszabadulásunk 25. évfordulójára *♦ Ülést tartott a megyei tanács vb Or. Fekszi István elnökletével kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb dr. P. Szabó Gyula elnökhelyettes jelentése alapján foglalkozott a mezőgazdasági szakszövetkezetek helyzetével. A témára és a további feladatokra később visszatérnek. Gulyás Emilné dr. elnök- helyettes előterjesztésében részletesen ismertette a vb előtt a jubileumi rendezvényeket. Széles körű szervezés indul hazárik felszabadulása negyedszázados évfordulójának méltó megünneplésére. A fő cél: bemutatni az elmúlt negyedszázad alatt elért sikereket, és a figyelmei a szocializmus építésében előttünk álló feladatokra irányítani. Megyénk felszabadulás Utáni gazdasági, irodalmi, művészeti életét, az elért eredményeket reprezentatív kiadványban örökítik meg. A könyv — amely a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában jelenik meg — kéziratban mar a nyomdában van. A felszabadulási évforduló tiszteletére indított pályázatokat már korábban meghirdették. Az irodalmi pályamunkák megyénk felszabadulásának eseményeivel foglalkoznak, illetve az azóta eltelt 25 év jellemző részleteit dolgozzák fel. A képzőművészeti pályázatra témájában és mondanivalójában olyan eredeti festészeti, szobrászati, grafikai alkotást várnak, amely kapcsolódik Szabolcs-Szatmár inegye utolsó negyedszázados életéhez és híven tükrözi eredményeinket. Ezek mellett — szintén korábban — meghirdették a néprajzi pályázatot is. A Jósa András Múzeum kiállítótermében Nyíregyházán nagyszabású kiállítást nyitnak, melynek anyagában felszabadulásunk, építőmunkánk 25 évi eredményeit, harcait mutatják be. Kulturális szemlét rendeznek a jubileumi évforduló tiszteletére. Tervbe vették, hogy megrendezik a megyében élő írók, képzőművészek, műkedvelő csoportok. a zeneiskola tanárai és a Szovjetunió Kárpaton- túli területe dolgozóinak kölcsönös találkozóját. Tervezik kultúrcsoportok cseréjét is. Megrendezik a KISZ korosztályú fiatalok felszabadulási szellemi vetélkedőjét. A jubileumi program központi rendezvénye az április 3-án megtartandó ünnepség lesz, amelynek méltóképpen keli reprezentálnia az évforduló jelentőségét. A végrehajtó bizottság javasolja a megyei tanácsnak: alapítson emlékplakettet — a felszabadulás negyedszázados és a tanácsok megalakulásának két évtizedes évfordulója tiszteletére. Ezt az emlékplakettet a megyénk felemelkedése érdekében kiemelkedő munkát végző dolgozók részére adományoznák. A to ábbiak' an egyéb előterjesztéseket és tájékoztatókat tárgyalt meg a végrehajtó bizottság. Többek között segíti egy tervpályázat meghirdetését és kibontakozását, amely a debreceni házgyári tervcsalád továbbfejlesztését támogatja. Anyagi segítséget nyújt a Debrecenben megalakított társadalmi bizottságnak a pályázat sikeréhez. Azért döntött így a vb,, mert a negyedik ötéves terv lakásprogramjában már a debreceni házgyár termékeit is építik Nyíl-egyházán, s nem közömbös, hogy esetleg szebb, jobb, vagy olcsóbb házgyári lakások épülhetnek — részben a tervpályázat eredményeként. Az 1970. évi népszámlálás végrehajtásáról adott tájékoztatót dr. Fábián Lajos, a vb titkára. Megállapítottak: a népszámlálás a megyében sikeresen fejeződött be. amely elsősorban a jó politikai előkészítést és a KSH megyei felelőseinek jó munkáját dicséri. A népszámlálás zavartalan végrehajtása, a megye területén végzett hiánytalan számbavétel érdekeben végzett fáradhatatlan munkájukért a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki valamennyi számlálóbiztosnak, felül vizsgálónak, valamennyi tanács népszámlálási felelősének és helyetteseiknek, valamint a KSH valamennyi Illetékes dolgozójának. A továbbiakban bejelentésekkel, kérdésekkel foglalkozott a végrehajtó bizottság. M. S. Nyíregyházán megoldották a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának körülményeiről és megoldásának lehetőségeiről tárgyalt — többek között — keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, igen biztató. A munkaügyi csoport jelentéséből kiderül, hogy egyetlen év alatt, 1969-ben a csökkent munkaképességűeknek fenntartott munkahelyek száma rpajdnem 200-zal bővült. Ezzel együtt a városban 750 csökkent munkaképességű foglalkoztatására alkalmas munkahelyet tartanak nyilván, és csak 560-at töltenek be olyanok, akiknek kialakították. Az ilyen munkahelyek száma tehá' máris több, mint a nyilván art ot take, A kedvező eredmények el réséhez jelentősen hozzája rult, hogy a városban ö: üzem: a cipőipari, a nyomdaipari, a Patyolat, a vas szerkezeti és gépipari válla - 'at és a népművészeti és háziipari szövetkezet felsőhv szervektől összesen 4,5 mii 'tó forintot kapott tavait csökkent munkaképességűek •észére kijelölt munkahelyek bővítésére. Ezek a tervek '-ésrben már megvalósulta' részben az idén és az elkövetkező években realizálódnak oly módon, hogy a már meglévők mellett újabbakat alakítanak ki. Várhatóan tehát lesz elhelyezkedési lehetőség a továbbiakban is. Ennek különösen azért nagy a jelentősége, mert a munkában megrokkant, vagy más módon csökkent munkaképességűvé vált dolgozók — a számukra alkalmas munkakörökben — rendes illetményért teljes értékű munkát végezhetnek. Az olyan személyeket, A SZOT és az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) képviselői február 17—24 között Budapesten tárgyalásokat folytattak, kölcsönösen tájékoztatták egymást munkájukról. A SZOT küldöttségét Gál László titkár vezette. Tagjai voltak- Timrner József, a SZOT titkára, Pandurovics József, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető titkára, Mó- nus Gábor, a SZOT nemzetközi osztályának vezetőie és Jicsinszky László, a nemzetakiknek munkaképességük oly mértékben csökkent, hogy elhelyezkedésük nem oldható meg, segélyben részesítik. Ezek száma igen alacsony, elsősorban azért, mert nem fordulnak ilyen kérelemmel a tanácshoz, pedig az elmúlt években egyet sem utasítottak el, tekintve, hogy jogosak voltak. így 1968-ban mindössze 4, tavaly 11 személynek folyósítottak- segélyt összesen 10 000, illetve 59 000 forint értékben. közi osztály munkatársa. Az olasz küldöttséget Rinaldo Scheda, a CGIL titkára vezette. Tagjai voltak D. Gio- vanetti, P. Feretta, R. Spesso és F. Sabatucci. a CGIL központi vezetőségének tagjai. A két küldöttség megállapodást írt alá az együttműködés továbbfejlesztéséről. A CGIL küldöttsége, amely több szakszervezeti intézményt, illetve vállalatot is meglátogatott, kedden elutazott Budapestről. 4 SZOT és a CGIL együttműködési megállapodása V/iXö nOLtTÁRJAf, EGYtSÜLJtTÍK!
