Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

taw. fébrcutr SS XELST MASYARÖRSZÄ« 8. oMa! Csaknem háromezer egészségügyi dolgozó kap megyénkben béremelést A bentlakás haszna Munkaerő Szabolcsban Jó lehetőség: az ösztöndíj — Miért tanul más megyében? — Az ipartelepítés speciális gondjai termek épültek és még épül­A Minisztertanács 1970. feb­ruár 12-i ülésén határozatot hozott bizonyos rétegek, köz­tük a megszakítás nélkül mű­ködő egészségügyi és szociá­lis intézetekben dolgozó ápo­lónők, kisegítők bérének fel­emeléséről. Megkértük Pere- csényi Jenönét, az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet megyei bizottságának titká­rát, adjon tájékoztatást a bér­emelés mértékéről, előkészíté­séről, végrehajtásáról. — Megyénkben hány dol­gozót érint és milyen mérték­ben az intézkedés? — A felmérés megtörtént. Most már pontosan tudjuk, hogy a megyei és járási kór- hó. altban, tüdőgyógyintéze­tekben, szülőotthonokban, szo­ciális otthonokban, az elme- és ideggyógyintézetben és egészségügyi gyermekotthon­ban — munkaköri pótlék cí­men — összesen 275J dolgozó részesül fizetésemelésben ha­vi 584 000 forint összegben. Ez az egészségügy területén dol­gozóknak a felét érinti. A 2753 dolgozó közül 1335 közép­káder, azaz ápolónő bérét emelik fel átlag 300 forinttal. Ez úgy alakul ki, hogy az al­só halár 200, a felső határ 400 forint. Rajtuk kívül még 339 betegágy melletti kisegí­tő személyzet — segédápoló­nő, takarítónő — bére lesz magasabb átlag 100 forinttal. Az emelés mértéke 50—-150 forint között. váltakozik. Ugyanakkor központi keretből felemelik még több, mint 1000, alacsony keresetű egyéb ki­segítő. állományba tartozó — egyműszakos intézetben lévő gondozónő, takarító, fűtő, portás, szakképzetlen konyhai alkalmazott stb. — bérét át­lag 100 forinttal. Az érintetteken túlmenően az évi 2,5 százalékos bérkor­rekció és évközi megtakarí­tások egy részének felhaszná­lása lehetőséget nyújt a leg­égetőbb bérfeszültségek meg­oldására más állományba tar­tozó dolgozóknál is már ja­nuár elsejével visszamenőleg. — Kik és milyen elvek sze­rint állapítják meg a béreme­lés mértékét? — A végrehajtás nagyon körültekintő kollektív munkát igényel. A legfelsőbb szervek­nél. ugyanúgy megyei szinten a szakszervezet egyetértési fo­ga érvényesült a kéretek le­bontásában. Sokkal inkább kell. hogy érvényesüljön hely­ben, az intézetekben. Ezért javasoltuk, az igazgatóknak, hogy ebbe a munkába vonják be a társadalmi szervek: ; a párt, a szakszervezet, a KISZ képviselőit, együttesen be­széljék meg a feladatokát, és Az alábbi történet nemcsak hogy valódi, hanem száz és ezer változatban történt meg, sőt megtörténik újra, meg új­ra: | KONTRA, PEKPNTKA Egy kétlakásos kis ház tu­lajdonosa — nevezzük A-nak — kiadta a feleslegessé vált második lakást egy jó ismeró- 'sének, akit ugyancsak a rö­vidség kedvéért B-nek mon­dunk. A és B jó viszonyban volt egymással, ám egy este B-nél vendégek voltak, s még éjféltájban is hangos beszéd, sőt zeneszó hallatszott át a másik lakásba. A. előbb csak tűrte, aztán át is kopogott a falon, másnap reggel pedig felelősségre vonta lakóját az éjszakai mulatságért Lehet, hogy A. használt túl erős sza­vakat, de az sem kizárt, hogy B. még fáradt, „másnapos" volt — elég az hozzá, hogy a figyelmeztetésből szóváltás lett, abból pedig feljelentés. Mondjuk hogy — hiszen nem­csak egy ilyen ügy fordult elő mostanában — az első fokú bí­róság A-pak adott igazgat, B. pedig fellebbezett, de másod­fokon is elmarasztalták. A jogerős ítélet kihirdetése után hazament és elzárta a vízve­zetéki főcsapot, amely törté­netesen az ő lakásában volt de A. iá csak onnan jutóé vízhez. A. hiába nyjtőtt konyha, -m s csapot, mir. itrontott B.-hez, erőszakkal szerzett Azét és elégtételt. a szakszervezetekkel egyetér­tésben hozzák meg döntései­ket. — A bérrendezés egj'ik cél­kitűzése a fluktuáció és el­vándorlás megszüntetése, a más területen dolgozó egész­ségügyi szakemberek vissza­térésének elősegítése. A bér­rendezést személyenként és differenciáltan hajtják végre, kerülve az egyenlősdit. El­sődlegesen a szakképesítést, szakmai minősítést, munká­ban való helytállást, az embe­ri magatartást, a munkában eltöltött időt veszik figyelem­be. Lehetőleg úgy, hogy á be­csületes munka anyagi elis­merése kifejezésre jusson. Ez serkenthet másokat a szák­képzettség megszerzésére, to­vábbképzésre, jobb munkára. — Hol tartanak az előkészí­téssel, mikor kapják kézhez a felemelt fizetéseket? —- Az intézetek a keteteket mór megkapták. Megkezdték az érintettek besorolását. Ezekben a napokban állapít­ják meg, hogy kik és milyen mértékű fizetésemelésben ré­szesülnek. A jegyzéket már­cius 10-re megküldik a me­gyei illetményhivatalnak és az érintett dolgozókat értesí­tik. Bár az illetményhivatal- nak a szokásosnál lényegesen nagyobb lesz a forgalma, bí­runk abban, hogy a számfej­tés és utalványozás nem húzó­dik el, s így a március else­jétől érvényes felemelt fize­tést április elején a szokásos időben megkapják a dolgozók. — A dolgozóknak van-e valami tennivalójuk? — Nincs. Az intézetek ve­zetői — az ide vonatkozó kor­mányhatározat alapján — ké­rés nélkül mindenkinek az ügyével személyesen foglal­koznak. Senki sem marad ki, akit ez érint. Ha valaki úgy érzi, hogy jogosult lett vol­na a béremelésre és kimaradt, forduljon a szakszervezethez. Ügyét megvizsgálják és pon­tos ri-éH’i lágósítássa! szolgál­nak. A szakszervezeteknek egyébként is fontos feladatuk lesz elbeszélgetni a dolgozók­kal az intézkedés szükséges­ségéről és arról, hogy egyelő­re csak ilyen mértékű és nem az egészségügy egész területé­re kiterjedő béremelésre fu­totta a népgazdaság erejéből. — Mí lesz azokkal, akik a gyermekgondozási segélyt ve­szik igénybe? — Nyugodtan maradhatnak otthon gyermekeik gondozá­sára, mert munkába lépésük­kor ugyanolyan mértékben megkapják a munkaköri pót­lékot. mint azok, akiknek most állapítják meg (hódi) B-nek sem kellett több már­is rohant feljelenteni A.-t ma­gánlaksértésért meg ki tudja még, mi mindenért. S mert a törvény egyformán vonatko­zik mindenkire, ezúttal B. ke­rekedett felül. Alig vart olyan helyi ta­nács, vagy bíróság, ahol ne duzzadna hasonló ügyeket tar­talmazó vastag iratcsomó. Évek óta tartó parányi hábo­rúságok aktái, amelyek aligha jók egyébre, minthogy feltart­sák az ügyeket intéző tisztvise­lőket. Befejezésre ugyanis — remény sincs. Jóllehet, Arany János csaknem százhúsz év­vel ezelőtt nem csekély gúny- nya! irta: „Milyen szép dolog, hogy már ma /Nem történik ilyen lárma/össze a szomszéd se zördül, A rokonság csupa jóság/Magyar ember fél a portul...’’ — afféle fülemüle­perek még most, a huszadik Vzázad utolsó harmadában is folynak. Méghozzá nem is kis számban... ÓVÁS A törvény, pontosabban, az 157. évi XV. törvény — úg> .tézkedik, hogy válaszolni kell minden .panaszra, amelyet az állampolgár valamelyik hi­Húszezret meg ma is meg­haladja a Szabolcs-Szatmár- ból eljárók létszáma. S bár az egyre fokozódó ütemű me­gyei ipartelepites a fejlesztés arányában mindinkább csök­kenti az ingázók számát, a gond még mindig és még elég sokáig hat megyénkre^ E gon­don belül említésre méltó a rnunkaerőexport egy sajátos formája, a szakmunkástanulók eljárása és végleges megválá­sa a megyétől. Támogatott toborzá* A megyen kívüli szakmun­kásképzés egy fajtáját hivata­losan és aktivan támogatja a megyei tanács vb. munkaügyi osztálya. Elősegíti például a szabolcsi iparfejlesztésben részt vevő vállalatok, üzemek, gyárak szakember-utánpótlá­sát Egyebek között a MOM mátészalkai vízmérőóra gyá­rának jövő szakembergárdá­ját most a fővárosban képezik ki: jelenleg nyolcvan másod­éves géplakatos és esztergá­lyos tanuló ismerkedik leen­dő szakmájával. A probléma csupán az. hogy oktatásuk harmadik esztendejét már itt helyben kellene megoldani, s a munkaügyi vezetők most a mátészalkai lehetőségét kere­sik az utolsó éves képzésnek. Ugyanígy 100 munkást ta­nítanak be az Egyesült Izzó­ban és a Ganz- Villamossági Művekben, s ezek a betanított munkások e két: tóvárosi gyár és a nyíregyházi UNIVERSAL kooperációjában itt a [hegyé­ben dolgoznak majd. Támo­gatja a megye munkaügyi Szakigazgatása az OMKER, valamint a Csepel Autógyár szabolcsi „munkaerő-tobor­zását” is." ugyanis e vállala­tok is kapcsolódnak, társul­nak a megye iparfejlesztési programjához. Miért von/ a főváros' Az irányított munkaero- gazdálkodás a jelenlegi sza­bad és kötetlen formánál sok­kal hasznosabb lenne me­vatalhoz bead. A szocialista demokrácia kiszélesítésének jegyében született ez a jog­szabály, eppen Szert, hogy a törvény teljes ereje védje az egyszerű embert mindenféle hatósági, hivatali túlkapással szemben. Ugyancsak az ál­lampolgári jogokat védi az a jogszabály is, amely lehetővé teszi, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság megsemmisíthesse alsóbb fokú bíróságok ítéleteit, a Legfőbb Ügyész és az ügyész­ségek pedig törvényességi óvást emelhessenek, ha úgy látják, hógy valamelyik bíró­ság — akár egyetlen, mégoly jelentéktelen ügyben is — tör­vénysértést követett el. Ma már minden biztosítékot meg­ad a törvény, hogy ártatlanul senki, se szenvedhessen bün­tetést. Es mégis. KÜLDÖZGETI A. S.-né az egyik megyé­ben eltartási szerződést kö­tött. egy idős házaspárral. Égy darabig rendben folyt min­den, aztán nézeteltérés tá­madt az öregek és eltartójuk xőzőtt, a bíróság pedig fel­bontotta a szerződést. Ez még 1967-ben történt. A.-né pedig — mint Arany versében Pál gyénknek, hiszen jelenleg úgyszólván semmi módját nem találják a megyén kívüli munkaerő-toborzás — olykor munkaerő-csábítás — fékezé sének. Több olyan ipari szakma van, amelynek képzését és kü­lönösen bentlakásos, korszerű körülmények között folyó képzését nem tudja megolda­ni megyénk, ezért számos szakma a fővárosba, vagy más megyékbe vonzza a fiatalokat. Különösen olyan vállalatok kapnak sokszor igen értékes munkaerőt vagy szakmunkás­utánpótlást Szaboles-Szat- márból, amelyek már be tud­ták vezetni az ipari tanulók ösztöndíj ázását, s ezzel a hosz- szabb időre való lekötését is. A szabolcsi vállalatok közül mindeddig csupán az EVM megyei építőipari vállalata valósította meg a szakmun­kásképzés ösztöndíj-rendsze­rét. Annak ellenére* hogy az építőipar már előre lépett á tanulóképzésben, még mindig vonzzák a szabolcsi fiatalokat a más megyék és a főváros építőipari vállalatai. Azok ugyanis már meg tudták ol­dani a szakmunkásképzés leg­hatásosabb módját: a tavaszi, nyári és őszi hónapokban az építkezéseken foglalkoztatják tanulóikat, s olyankor bizto­sítják számukra a szakmai gyakorlati oktatást, a téli hó­napokban — mivel bentlaká­sos otthonokkal rendelkeznek — kizárólag az iskolai, elmé­leti képzéssel kötik le őket. Nálunk az ilyen képzés ott­honok hiányában még meg­oldatlan, s ezért szívesebben lépnek ki a Szabolcsi fiatalok a megyehatáron túlra szak­mái tanulni. Bentlakásos képzésre a me­gyében jelenleg csupán a me­zőgazdasági gépszerelő szak­mában van lehetőség, ipari szakmunkástanuló otthonaink nincsenek. Az elmúlt négy esztendőben a Munkaügyi Minisztérium mintegy 40 millió forintot köl­tött a szabolcsi szakmunkás- képzés bázisainak létesítésé­re, iskolák, tanműhelyek épí­tésére. Ebből az összegből Nyíregyházán új iskolát ka­pott a 110. számú ipari szak­munkásképző intézet, új tan­— isszút forral”, s a me­gyei bíróság elnökéhez fordul beadvánnyal, avagy — ismét Arany szavaival: „megy pa­naszra, bírót búsít”. Azzal vá­dolta az ügyben ítélkezett bí­rót, hogy a másik fél „lefi­zette” A megyei bíróság el­nöke — természetesen mun­katársaival, sok napos, ala­pos és részletes vizsgálattal — megállapította, hogy a bead­ványban foglaltak — enyhén szólva — nem feleltek meg a valóságnak. Akkor még min­dig csak 1968 szeptembert mu­tatott a naptár. Ám a panasz- kodónak ez Sem volt elég. Most már az Igazságügy-mi­nisztériumhoz fordult. Újabb vizsgálat következett, s ez ugyanazzal az eredménnyel zárult, mint a? előbbi A be­adványok egyre jöttek. A mi­nisztérium címére, a minisz­ter nevére, az országos lapok szerkesztőségeibe, s ki tudná elsorolni, hogy még hová. A minisztérium egyik válaszle­velében végül közölte a pana­szossal, hogy ügyével nem hajlandó többé foglalkozni Öe A.-né rá sem hederített a minisztérium válaszára. Mind á mái napig, változatos elmék­nek Tiszavasváriban, Máté­szalkán, Fehérgyarmaton és Nyírbátorban. központi segítség kdlenp Jóllehet a szakmunkáskép­zés fontos alapja — az isko­lák, tanműhelyek — már a megye rendelkezésére állnak, a bentlakásos képzés azon­ban égető és megoldatlan gond. Helyi kezdeményezésre lenne szükség tanulóötthonok létesítéséhez — s ismerve a Munkaügyi Minisztérium ed­digi segítségét, a minisztérium pedig tudva a szabolcsi gon­dokról — központi támoga­tásra is joggal számíthatna Szabolcs-Szatmár megye. Mint már említettük — az ingázás egy sajátos formáját, — a szakmunkás-utánpótlás eljárását lehetne és kellene megszűntetni, legalábbis fé­kezni, s ennek alapja a szak­munkástanuló-otthonok léte­Csökken-e a telekhiány ? Egy ember tulajdonában csak két telek lehet; Egysze­rű szavakkal fogalmazva ezt az elvet fejezte ’ ki’ új te­lektörvény, amely igen ha­mar tudatossá vált a közvé­leményben. Érdeklődtünk, hogy Nyíregyházán, a városi tanács vb építési osztályán milyen, lépéseket tesznek a törvény érvényesítésere. öt évvel ezelőtt piegvizs- gálták a beépítendő területe­ket, illetve a rendelkezésre álló telekmennyiséget. A te­leknyilvántartó könyvbe jegyzett adatok szerint is­merik a telektulajdonosokat. A közelmúltban életbe lépte­tett törvény alapján a beépí­tetlen telkek tulajdonosait kötelezni kell, hogy két éven belül épületet emeljenek tel­kükre. re és módokon — de küldöz­geti a panaszokat. A Magyar Népköztársaság törvényei több mint tízmillió állampolgárnak szólnak, Ter­mészetesen azonban, hogy — mint a bölcs emberek mond­ják —, az ujjunk sem egy­forma, nem egyformák az em­berek sem. Mindig voltak és ma is vannak kötekedők, kel­lemetlenkedők, s ha ilyen em­berek belekötnek valakibe, vajmi nehéz előlük menekül­ni. De a bűnelkövetők meg­büntetése, a polgári perek el­döntése elhúzódik, háttérbe szorul, ha sok a szomszéd bosszantására vagy vélt sé­relmének megtorlására indí­tott per és panasz. Ahhoz pe­dig éppenséggel szaniolómű- vész kellene, hogy kiszámít­sa: mennyi értékes munka­óra megy kárba egy-egy or­szágos szervnél — vagy egy­szerre többnél —, amíg egy ok és alap nélküli panasz ki tudja hányadik felülvizsgála­tát végzik, át- és leiratok szü­letnek, esetleg még utazásra is sor kerül csupán azért, hogy mindenki megnyugodjék: az elítélt megérdemelte bünteté­sét, vagy jogosan bontották fel az eltartási szerződést. Azaz mégsem mindenki. Hiszen a panaszos újra keres egy kis kaput, amelyen át még egyszer elölről kezdhet mindent. A közösség, a társa- ;alom érdeke, hogy „már ma ■e történjék ilyen lárma...” (▼. e.) Nyíregyházi lakásépítések — 1970 A tervek szerint' iiolytat.iájí Nyíregyházán a iakásép,: cső­ket. Ebben az évben 3’.;' la­kást adnak át, míg to, t)6 építését fogják megkezd >;v A legtöbb lakas az Észak; Al­központban épül, közel 200, s valamennyi ál adás i határide­je 1970 december vége előtt van. Befejezik a posta telető 30 lakás építését is. ugyanak­kor 20 lakást a Tompa utcán és 36 lakást áz Oszoló utcán kezdenek épít ni Két nagy lakasépítkezéb be­ruházási programját készítik el az idén. Az egyik 600 la­kással, a Sóstói és a Kemecsel • út között lesz. míg a másikat a Szamuely tér környékére, tervezik 500 kakassal Nagy­arányú közművesítés elöij meg 1970-ben a későbbi nagy- beruházásokat. így a Sóstói és Kerrtecsei úti 600 lakásos építkezés mellé elkészítik a közmű beruházási programját is, valamint folytatják a dé­li ipartelep közművesítését, melyre az idén közel 12 mii­A teleknyüván tartó könyv akipjárv-állapítják meg a*;1 adót, s a rendelkezések igen’i ’magos- négyszögölenként 1« forintot is elérő adót állapí­tanak meg, ha valakinek a lakóházán, s egy üdülésre aj­ka! ma:-. telkén kívül beépítet­len ingatlana van. Nyíregyházán egyébként továbbra is nagy az érdeklő­dés a magánerőből történő lakásépítés iránt. A részletes városrendezési tervek alap­ján a belterületen csalt emeletes házakat lehet épí­teni, míg a földszintes, ker­tes családi házak építésér« Borbányán és Ságvári-tele- pen van lehetőség. Ehhez ad a tanács segítséget azzal, hogy kisajátítja az építésre alkalmas telkeket, s átadja az OTP-nek értékesítésre. Borbányán például még nagyarányú kisajátításra van szükség, mert több új ■ utcát kell nyitni. Az eddigi tapasztalat as, hogy a lakosság megertetta az új telektörvény lényegét,' igyekszik megtartani az elő­írásokat, s csak a törvényesen engedélyezett telekmennyi­séget birtokolni. Ezzel érvé­nyesül a másik cél is; a vá­roskép kialakításánál a ta­nácsoknak nem kell újabb és újabb külterületeket felpar­cellázni, hanem a meglévő, még beépítetlen telkekkel gazdálkodhatnak 11. b.» Mu Ilit Február eleje óta üzémsz«- rűen működik a UNIVERSII» mullitüzeme, — s ezzel lénye­gében befejeződött a próba- gyártás. A terméket a Mag­nezitipari Művek és 3 Lenin Kohászati Művek kipróbálta, s az a vélemény alakult ki, hogy a tűzálló anyag a cé­loknak tökéletesen megfelel. Most a MINERALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közölte az UNIVERSIL- lel, hogy a francia és nyugatnémet piac erő­sen érdeklődik a nyíregy­házi mullit iránt. Tudni sze­retnék, milyen határidőre és milyen minőségben tudnának tízezer tonnán felüli mennyi­séget szállítani. (Az üzém je­lenlegi kapacitása évi hatezer tonna.! sitése volna. Szilágyi Szabolcs lio forintot fordítanak. A Kossuth utca és a Sóstói út közművesítése mintegy ötmil­lió forintba kerül. Ha több keit önéi... Fületmileperek — fárad hatat íao pereskedők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents