Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

Í970. február f8 KELET MAGYARORSZÁG 1 oldal Felelősség a háztájiért SZERETÜNK JÓL ; ÉLNll t)e ahhoz, hogy több legyen a hús, a tej és tejtermék, több takarmányra es megfe­lelő létszámú anyaállatokra s belyes gazdálkodási szemlé­letre van szükség. Ez befolyá­solhatja, elősegítheti vagy gátolhatja a közös hazJtáji és kisegítő gazdaságok fejlődé­sét. Sok függ attól, hogyan kezelik a tsz-ék vezetői a háztáji gazdaságokat. Elöljá­róban is tudni kell, hogy a háztáji gazdaságok léte vagy nem léte nem elhatározás kérdése, hanem gazdasági szükségszerűség Ha ezt nem értik a tsz-ek vezetői, akkor továbbra is gondunk lesz az ellátással. Márpedig itt elsősorban a szemlélettel van baj. Sza- bolcs-Szatmár háztáji gazda­ságaiban jelenleg is . mintegy 100 ezer állatférőhely (tehén sertés) van kihasználatlanul Az állatállománnyal rendel­kező tsz-esaládok mintegy felének nincs tehene, s még több nem rendelkezik anya­kocával. 1969-ben 1968-hoz viszonyítva a megye közös és háztáji gazdaságaiban 9 ezerrel csökkent a szarvas­marha-állomány, ti 2 és fél ezerrel kevesebb a tehén és 7 ezerrel az anyakoca. Ha azt akarjuk, hogy a hazai el­látást biztosítsuk és export­kötelezettségeinknek is ele­get tegyünk, első feladatunk e csökkenés megállítása é$ a fejlődés fokozatos biztosítása. Mit tehetünk ennek érdeké­ben? alig ismén például azt a mezőgazdasági termelési hi­telt, amelyet a háztáji ré­szére biztosit az állam. Ezt a kölcsönt azok igényelhetik, akiknek mezőgazdasági mű­velésre alkalmas területük (háztáji fold, kert, udvar, bérletük) vfm. akik növény- termesztéssel és állattenyész­téssel foglalkoznak. A hitel összege 15 ezér forintig ter­jed és 5 évre lehet igénybe venni. Célja ennek a' háztáji fel­lendítése. 1966—1969 között megyénkben az OTP ilyen cí­men 123 milliós hitelt nyúj­tott. Tavaly mindössze 24 milliót igényeltek. Ez bi­zony kevés! Ennél sokkal többre lett volna lehetőség, hiszen az állam nem korlá­tozta. Élhettek volna a lehe­tőséggel a termelőszövetkeze­ti tagok közül sokkal többen. Hogy miért nem tették? Több ólra van. Egyik az, hogy sok helyén nem is tudtak róla, mórt nem tudat­ták a tsz-vezetők, gondolván ezzel csak az ő gondjuk szapo­rodik, hiszen akkor a tsz- tagok takarmányt követeltek volna így tehát a tsz-ek ve­zetőin sok múlik. Szinte a kezükben van. fejlődik-e a háztáji, s ezzel javul-e a hazai hús-, tej-, tejtermék­ellátás vagy sem. Lehetetlen­né is tehetik a háztájit és fejleszthetik is. VEGYÜK SORBA. Állat- férőhely van. Pártunk politi­kája a háztáji gazdaságok fejlesztésével és jövőjével kapcsolatosan ismert Egy na­gyon lényeges elem tartozik mindehhez: a közös gazdasá­gok.. • vezetőinek a helyes szemlelete. Gondoskodásuk a háztáji gazdaságok segítésé­ről. Egyedül és kizárólag a párt és a kormány intézkedé­sei csak a lehetőségeket bizto­sítják a jobb és több hús, tej és tejtermék ellátásának. Ezt példák bizonyítják. Na­gyon sok tsz-tag nem. vagy MÁSBAN IS SEGÍTETTE A TERMELÉSI KEDVET AZ ÁLLAM. A vemhes üszők után járó támogatást 5 ezerről 8 ezerre emelte. Ez mind a háztáji, mind pedig a kisegítő gazdaságokra is vo­natkozik. Állami intézkedé- setrtkbőt -a segítő szándék • csendül ki. Ezt célozza azTsi - hogy a tsz-tag á háztájira»7 termelt termékeket a közös gazdaság segítségével, általa értékesítheti, s így a nagy­üzemi felár egy részére jogo­sult Segítség az is, hogy a nyugdíjas és járadékos tsz- tagok nem kötelesek adót fizetni a háztáji után. Ez mind mind lehetőség, ked­vezmény, a termelési kedvet növeli, de csak akkor, ha megf-leló támogatásra talál a szövetkezet vezetőinek az elképzelésével. Nem lehetünk közömbösek azokkal a tsz-ekkel szem- beh. amelyek kényelmesség­ből>, nemtörődöms'gből el­hanyagolják a háztáji gazda­ságok fejlődését. Nem enged­hető meg, mert tudni kell hogy például a megyében a szarvasmarha-áHomány 60, a tehénállomány 65, a sertésál­lomány 67 és a kocaállomány­ét) százaléka még mindig a háztáji gazdaságokban van. Ezzel számolni kell. Ez köte­lességet és felelősséget ró a közös gazdaságok gazdaság5 és pártvezetőire is. Elképzel­hetetlen tehát az. hogy pró­báljunk állatállományt fej­leszteni. modem tehenészeti és sertéstelepeket fej'észtén5 és közben elfeledkezünk a még mindig jelentős és a jövőben is szükséges háztáji­ra gondolni, ahonnan a köz- “ ellátás számottevő részét b;ztosítanunk kell. Sajnos, több helyen még mindig szükséges rossznak tekintik a vezetőit a háztájit a támogatását. Csak azért tesznek valamit lendítése ér­dekében, mert hallják a pártbizottságon, hogy csinál­ni kell, de nem győződtek meg szükségességéről. Tudjuk, hogy a parasztság jövedelmének egy része ház­tájiból származik. Ezt a jö­vőben is biztosítani kell. A modern nagyüzemben az idősebbeknek egyre nehezebb lesz olyan munkát biztosítani, amit el tudnának végezni. De szívesen tartanak állatot, foglalkoznak nevelésével, hizlalásával otthon, a háztá­jiban, ha látják: érdemes és támogatja a tsz is. SEGÍTETT —AZ—ÁLLAM, ifiost a tsz-eken és főleg a vezetőkön a sor, hogy ere­jükhöz, adottságaikhoz mér­ten mindent tegyenek meg a közös mellett a háztáji ál­lattenyésztés fellendítése ér­dekében is. Csak ebből le­het több hús, tej. tejtermék, export és jó ellátás. Farkas Kálmán Folyékony energia a Nyírségből Üzemanyag nélkül nem fut a gépkocsi. Megállnak az erőgépek motorjai, tüzelő- és fűtőolaj híján kialszik a tűz a gázolaj kályhákban és a pakurafűtésű kazánokban. Kőolajtermékek nélkül ma már elképzelni is nehéz éle­tünket, S egyre több kell belőle! Alapítás a század elején Az egész Tiszántúlt, de még az ország területének jelentős részét is a Nyír- bogdányi Kőolajipari Válla­lat látja el a föld alól ki­termelt „ásványolaj” legfon­tosabb termékeivel — ben­zinnel és gázolajjal. Az Ás- ványo’ajforgalmi Vállalat tankautói szinte szünet nél­kül szállítják az üzemanyag- töltő kutakhoz a folyékony energiát. S a Debrecenben, Miskolcon, vagy Szolnokon tankolt gépkocsivezetőnek talán eszébe sem jut, hogy Nyírbogdányban finomított kőolajtermékkel vitte utasa­it Budapestre. A nyírbogdányi gyárat a század elején alapította egy ügyeskedő tőkés család. Egy- időben a kemecsei, záhonyi és még több, a vasút men­tén elhelyezett apró üzemek­kel együtt. A galíciai olaj­mezőkről hordókban szállí­tott nyersolajat üstökben, kezdetleges módszerekkel le­párolták s a petróleumot vi­lágítási célra értékesítették. Az apró üzemek az évek so­rán azonban sorra megszűn­tek, s csak a nyírbogdányi maradt meg és indult el lassú fejlődésnek. A fellendülés korszaka „Vasárnap délelőtt a Zrí­nyi Ilona utca 11 sz. alatti szép épületben gyűlt össze a nyíregyházi ifjúság ama cso­portja, mely most már élve a szabadság lehetőségével, megalakította a maga szö­vetségét, berendezte a maga otthonát, honnan mint egy­ség léphet ki már kapott és még vívandó jogávaL. .Ezzel, a hosszú mondattal kezdődik a híradás a kora­béli szabolcsi újságban ar­ról: megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség nyíregyházi szerveze­te, A dátum 1945. február 18 —r éppen ma huszonöt éve. Nyíregyháza és Szabolcs me­gye ifjúsága zászlót bontott, s elindult a demokrácia út­ján, Az alakuló ülést azon ban már megelőzte a haladó ifjak, vagy ifjú le'kesedésű idősebbek szervezkedése. A MA DISZ első plakátját még 1844. december közepén ké­szítette Bemáth László, aki ma az MSZMP oolitikai fő­iskoláiénak tanára: — December 7-én, vagy 8-án mentünk Debrecenbe a pártalakítás ügyében. Ami­kor Nyíregyházára indultunk volna vissza, láttam a MA- DISZ felhívását egy falra­gaszon, amely az ifjúsági szervezet megalakulásáról és célkitűzéseiről szólt. A falra­gasz szövegét lemásoltam. Hazatérve, elkészítettem a nyomdában és egyúttal önte- véi'erven hozzákezdtem a MA.DTC”? szervez“*'=hez... — ftrv emlékszik most a törté- né’mi eseményre. Háború után voltunk, s az ifjúság fejében még ha­tott a huszonöt éves Horthy- terror ideológiája. De a leg­lelkesebbek, 9 legöntudato A M ADISZSzabolcsban sabbak itt, ebben a megyé­ben is tudták, hogy az ifjúság­nak nagy szerepe van az új világ, építésében, s vállal­nia kell ezt a szerepet. — Milyenek voltak akkori­ban a követeléseik? — erre válaszol Somogyi Jolán, a MADISZ nyíregyházi szerve­zetének egyik alapító tagja, később titkára. — Kidolgoztuk a progra­munkat. Nyomtattunk egy tagsági könyvet és annak a hátlapjára ezt írtuk: „Lá­nyok és fiúk! Tudjátok-e, mit akar a Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség?...” Tizenkét pontba foglaltuk a követeléseinket. Akarjuk az ifjúság egységét, a harcot a régi rend ellen, a demokra­tikus iskolákat, a tandíj­rendszer gyökeres megvál­toztatását. Űj tanonctörvényt, a fiatal doicozó munkaviszo­nyának rendezését. A paraszt­fiatalnak földet. Akkor bi­zony még külön kellett har­colni a fizetett szabadságért, az üdülésért, az egészségvé­delemért is. Az ifjúság nélkül ne dönthessenek az ifjúság ügyeiben — ez is egy jogos követelésünk volt... Azon a februári alakuló gvű'ésen mondta a kommu­nista pártot képvise’ő Pálfi Ernő, hogv .. a mai ifjú­ságnak politizálni kell, mert a politika nem más. mint eaves osztálvok véleménye a helyzet rendezése felől. ..” Reményét fejelte ki. hóm a szeged' és a debreceni i+'iú- ság után a nyíregyházi fia­talok is élnek az alkalom­mal, megindul a munka. „A mesterkélt válaszfal lehul­lott, diák- és munkásifjú vállvetve fognak dolgozni a demokratikus Magyarország életre keltése érdekében...” A szépen berendezett he­lyiségbe — amely azelőtt az Úri Kaszinó épülete volt — ezután szívesen mentek a fi­atalok. Könyvtár és zongora, sakk, biliárd és pingpong szórakoztatta az ifjakat, s megindult a beszélgetés a politikáról. Azok a fiatalok, akik ide jártak, hónapok alatt megértették, hogy mi a tennivalójuk, s közülük ma is sokan dolgoznak például hadseregünk1 vezető tisztsé­geiben, a népi rendőrség tiszti állományában, s más posztokon. , De addig nagy volt az út. Sztankó István, Kapás Ka­talin, Machnyik József és Somogyi Jolán volt tagja az első vezetőségnek. De a MA- DÍSZ szervezésében, kultu­rális, felvilágosító munkájá­ban nagy szerepe volt Fehér Klára tanárnőnek és Rákos Sándor nyíregyházi újságí­rón pk, költőnek is. Műsoros délutánokat szer­veztek az első időben. Jöt­tek az újabb fiatalok, s kér­tek, vállaltak munkát a szö­vetségben. Tenigli László, Karakó Imre, Szedlák Tibor, s a mega’akult szakosztá­lyok vezetői: Varga László, Mester András. Kővári Ist­ván. Kállai László, Malinics István. Egy hónap múlva mar há­romszáz tagjuk volt. A zene, a sport gazdag szórakozást nyújtott. Táncesteket is rendeztek, s képzőművészeti kiállítást, és országos ifjúsá­gi napokat tartott Nyíregy­háza. Ekkor még Dunántúlon folytak a második világhá­ború magyarországi hadmű­veletei. — Minden lehetőséget megragadtunk — mondja most Somogyi Jolán — hogy összejöjjünk, politizáljunk és építsünk. Később megalakultak a koalíció más pártjainak if­júsági szövetségei, s igyekez­ték leiáratni az ifjúság előtt a MADISZ-t, amely a kom­munista párt ifjúsági szerve­zete maradt, de amelybe minden más pártbeli és pár­ton kívüli fiatal is nagyon szívesen eljárt A MA.DISZ erős maradt, nem sikerült szétverni, pe­dig ebben a városban is so­kan támadták, hiszen ez a szervezet volt az, amely fel­rázta, öntudatra ébresztette a fiatalságot. A fiatalok még nagyobb lelkesedéssel vetet­ték magukat a munkába. Jé nevelő iskola volt ez a szer­vezet. Programot, célt adott, s mindenütt ott volt, ahol az élet zajlott, ahol építeni kel­lett A rohammunkánál, az újjáépítésnél, a lelkek gyó­gyitalánál, mindenütt. Ifjúságunk nagyszerű szer­vezete volt Nyíregyházán is. Kopka János Az üstöket felváltották a még mindig elavult techno­lógiával üzemelő kazánok. Továbbra is szakaszos lepár­lással, a kőolajat mindaddig hevítették, amíg az edények A gyár kőotéilepárlő tornya, előtérben a feldolgozási­ra kerülő anyag hevítőkemencéi. Elek Emil felv. laboratórium korszerűsítésére, a termelői és irodai munkai- helyek körülményeinek javí- —tására^.Sok. milliót áldoztak munkavédelmi beruházások­ra. A gyár mellett felépült egy teljesén új lakótelep, ahol külön iskolában tanulnak a dolgozók gyermekei. A Nyírbogdányi Kőolajipa­ri Vállalat ma a megye egyik legkorszerűbb gyára. Műszerezése világszínvonalon mozog. Automaták szabá­lyozzák a beprogramozott mennyiséget, a csőkemencék­ben az olaj hevítéséhez szük­séges hőfokot. Mérik, re­gisztrálják a rendszer külön­böző helyein uralkodó nyo­mást és hőséget A kőolaj­feldolgozás a felszabadulás előttinek tízszeresére növe­kedett és sok új termékkel gazdagabb a cikklista. Hoszj szabb kísérletezés eredmé­nyeként pédául már olyan minőségű vazelint készíte­nek, amely világviszonylat­ban is versenyképes. Jelen­tős mennyiséget exportálnak belőle Jugoszláviába és az arab államokba. alján melléktermékként meg­maradt a szurokszerű paku­ra. A fellendülés korszaka a második világháborút mege­lőző években kezdődött, ami­kor egy részvénytársaság vette kezébe az irányítást. Ekkor épült fel egy hori­zontális, folyamatos meleg­anyag betáplálást biztosító csőkemence. Továbbá a ter­mékek fajta szerinti szétvá­lasztását is folyamatossá te­vő desztillációs torony. Ek­kor már nem csak benzint, petróleumot és pakurát, ha­nem a repülőgépekhez szük­séges könnyűbenzint, gázola­jat, s továbbfeldolgozással paraffint, bitument és kü­lönböző olajokat is gyártot­tak. A gyár a hadsereg fő szállítója lett, s háború ide­jén hadiüzemmé nyilvánítot­ták. Olyannyira, hogy a front közeledtével a neme­tek utasítására leszerelték és a Dunántúlra evakuálták. A gyár a felszabadulas után is fontos szerepet töl­tött be, immár a Vörös Had­sereg hadtápterületén. A dol­gozók amit lehetett, mentet­tek az elhurcolástól, s a fel- szabadulás után rohammun­kával állították helyre a gyárat S 25 évvel ezelőtt, szovjet segítséggel, ez a gyár szállított elsőnek üzemanya­got a még harcoló Vörös Hadseregnek és a már velük tartó magyar egységeknek. Ugyanakkor petróleummal látta el a környék lakossá­gát Műszerezés világszínvonalon Az igazi fejlődés csak ezután következett. Az ál lám óriási összegeket áldo­zott a gyár fejlesztésére. Űj kazánház, erőtelep, nagyobb kapacitású lepárlótorony, kor­szerű, föggőleges csőrendsze­rű hevítőkemencék, vazelin­üzem épült Dupla vágány- párás, nagy teljesítményű tartály töltő- és lefejtő állo­mást létesítettek, kibővült a tartálypark. Sokat költöttek szociális létesítményekre^ a jobb munkakörülmények Aki a négyes számú útvo­nalon Nyíregyházától Kis. várda felé utazik, feltétlenül találkozik benzint, gázolajat szállító ÁFOR tankautóval.. S látja a homokdombok kö­zé ékelt üzemből égbe szö­kő kéményeket, a lepárlötor- nyot. Esti kivilágításban még szebb a gyár;; neonfényben ragyog a fél évszázados múltra tekintő, sok vihart, megért üzem. S ahova már gyári auóbusz szállítja a tá­volabbi faluból, és Deme- cserből, Kékről, Kemecséről a jobb munkakörülmények között dolgozó embereket Tóth Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents