Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

r 1 «Mal KELET MAÖYARORSZÁC tofirulr ft; * CSALÁD — OTTHON A televiziónézés egészségtana Szovjet divat Bélelt borjúbőrkosztüm divatos szoknyahosszal, magas szárú csizmával. Kék vidranyest szőrméből és ezüstszínű bőr kombiná­ciójából készült elegáns bunda. (A Letiingrádi Modellház tervei.) landóan megfeszített állapot­ban kell tartania, hogy fel­felé nézhessen. A készülék képernyőjének sem feljebb, sem pedig lejjebb nem sza­bad lennie a szemmagasság­nál. Sajnos sok családban a táplálkozási szokásokat is a mindennapi tévéműsorhoz idomítják. Nem egyszer a tévé képei és hang iái mel­lett folyik a kapkodó, fegyelmezetlen táplálkozás, vacsora helyett sokszor „csak bekapnak valamit” a tévérajongók. Ezzel áz amúgy is sok problémát oko­zó emésztési zavarok újabb momentummal szaporodnak. (Az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy olyan ételt hoznak forgalom­ba, amelyet sötétben, a tál­ba nézés nélkül is el lehet fogyasztani. Franciaország­ban viszont országos akciót indítottak: a gyerekek evés közben ne nézzék a tévét! Már a televíziózás kezde­ti éveiben felmerült a kér­dés: nem ártalmas-e a kép­cső sugárhatása az emberi szervezetre? Nos, azóta egy­értelműen megadták a szak­emberek a nemleges választ, bebizonyítván, hogy a vilá­gító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tévé- készülékből. A színes tévé- készülékekkel már más a helyzet, ott valóban igen in­tenzív a kisugárzás, éppen ezért fokozott gondot fordí­tanak az ellene való véde­lemre, de még így sem ja­vasolják, hogy a nézők két méteren belül helyezkedje­nek el a képernyő előtt. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy ír, bizony csínján kell bánni a technika adta lehe­tőségekkel — s ez nem csak a televízióra vonatkozik, — nehogy egészségünk lássa kárát a szertelenségeknek. Remélhetőleg rövidesen meg­érjük, hogy a vásárolt tévé- készülékekhez nem csak műszaki utasítást fognak mellékelni, hanem egészség- ügyi, pszichológiai tanácsadó füzetet is. 4 yarantiós mama helyes étrendje A terhesség legelejétől kezdve nagy jelentősége van a helyes, célszerű táplálko­zásnak. •- ‘ Célszerű táplálkozás! ? Ennek szükségességét bi­zonyára minden terhes anya tudja, csupán az ismeretlen sokuk előtt, hogyan kell he­lyesen táplálkozni: mennyi és milyen tápanyagot fo­gyasszanak. A terhes anya elsősorban nyers növényi ételeket fo­gyasszon bőségesen (gyümöl­csöt, salátát), mivel igen gaz­dag vitamintartalmuk van. Ezenkívül fontosak a főze­lékfélék, különösen a sárga­répa. kelkáposzta, karfiol, zöldbab, zöldborsó, spenót. A főzelékeket csak a szük­séges legrövidebb ideig íoz- zük, nehogy a hőre érzé­keny vitaminok megsemmi­süljenek. Vizet csak artnyit öntsünk áz edénybe, hogy éppen ellepje a főzeléket, é3 ezt a főzővizet is használjuk fel a különféle ételek készí­téséhez, hiszen értékes ás­ványi sók és vitaminok ol­dódnak föl benne. Igen fontos ezenkívül a tej és tejtermékek, a tojás, hús és hal, fogyasztása is. A bennük levő ' fehérjék nélkü­lözhetetlenek a magzat fejlő­déséhez. Cukrot, lisztet és zsí­ros, olajos ételeket csak kis­mértékben fogyasszon a ter­hes, hogy testsúlya 8—10 kilónál többet ne emelked­jen. Azok a nők, akik a nor­málisnál kövérebbeknek ér­zik magukat. a terhesség alatt még ennyit se hízzanak. Sokan azzal az indoklás­sal tömik magúkat, hogy születendő gyermekük sem­miben ne szenvedjen hiányt. Pedig a táplálkozás meny- nyisége nem befolyásolja a magzat fejlődését Annál in­kább a táDlálko^ás min*«"»«; Nem az a lényeges tehát; hogy a terhes nő sokad egyék, hanem hogy táplálék ka változatos legyen, vita­minokban és állati fehérjé­ben gazdag. Azok a nők, akik terhes­ségük alatt helyesen táplál­koznak, könnyebben szülnek. Ezenkívül gyermekük iá egészségesebben fejlődik a születés után is. , A kényelmes fekhely r DEBRECENI TOKÄNY Hozzávalók: 80 dkg mar­halapocka, 12 dkg debreceni, 6 dkg füstölt szalonna, 6 dkg zsír, 20 dkg hagyma, 1 ge­rezd fokhagyma, pirospapri­ka, só, 2 zöldpaprika, 1 pa­radicsom. A húst szeletekre vágjuk és megmossuk. A szeletekre vágott húsos füstölt szalon­nát zsírban kissé áthevítjük, majd sárgára pirítjuk benne a finomra vágott hagymát. Hozzáadjuk az összevágott fokhagymát, a paprikát, a húst, egy kevés vízzel fel­öntjük, és lefödve pároljuk. Időnként megkeverjük, és ha a leve elfőtt, egy kis vizet «ntünk mindig utána. Ha a Receptek hús puhulni kezd, hozzáad­juk a karikára vágott és egy kevés zsírban átpirított deb­recenit, zöldpaprikát, para­dicsomot, és az egészet kész­re pároljuk. Sós burgonya­köretet adunk hozzá. SERTÉSPÖRKÖLT Hozzávalók: 1 kg sertés­lapocka, 10 dkg zsír, 20 dkg hagyma, só, pirospaprika, 3 dkg paradicsompüré, 12 dkg lecsó, köménymag, 1 gerezd fokhagyma. A lapockát 4 dkg-os dara­bokra vágjuk, és jól meg­mossuk. A finomra vágott hagymát zsírban sárgára pi­rítjuk, beletesszük a papri­kát, az apróra vágott fok­Az orvosi sajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a tévénézés ha­tására előforduló kellemet­lenségekkel, ártalmakkal, kü­lönös tekintettel a gyerme­kekre. Korunk e nagyszerű vívmányának széles körű szórakoztató, nevelő, isme­retterjesztő és tájékoztató szerepe ma már pótolhatat­lan, de kétségkívül elővi- gyázattal kell élnünk e le­hetőséggel. A veszélyeztetett szervek közül első helyen a szem áll. A tévékép nagy fényin­tenzitással villogó képelemek összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncentrálás, a fekete- szürke-fehér. mozgó, kismé­retű, viliódzó képek nézése rendkívüli megterhelést je­lent a szemnek. Ez sokszo­rosára is növekedhet várat­lan felvillanásokkor, képhi­báknál, amikor a fény hir­telen villanásszerűen felerő­södik. A tévé nézése különö­sen nagy feladatot ró a szem alkalmazkodóképessé­gére és a látásra, ha a szem­lencsének báimiféle fénytö­rési hibája van (pl. kancsal­ság esetén). Tény, hogy a gyakori tévénézés hatására a szem látásfunkciója megvál­tozik, sok esetben — külö­nösen gyermekeknél — kife­jezetten romlik. Leggyako­ribb panaszok: fejfájás, lá­tászavarok, fáradtság, szem- káprázás. kötőhártyagyulla­dás. A tévénézés közben fej­fájással párosuló hányinger — különösen idősebb embe­reknél fordul elő — kezdő­dő glaukomára (zöld há­lyogra) utal. Ha nagyon rit­kán is. de, rpege?ik, hogy a csíkossá váló tévékép epilep­sziás rohamot vált ki. Egyes kutatók véleménye ■ szerint egészséges ember na­pi másfél órát, s egyszer he­tenként 4—5 órát nézheti a tévét károsodás nélkül. Na­gyon lényeges, hogy ne sö­tét szobában üljünk a kép­ernyő előtt, hanem alkal­mazzunk ún. deritőfényt, le­hetőleg a készülék mögött el­helyezett, nem túl erős lám­pa segítségével. Fontos dolog a készüléktől való helyes tá­volság betartása is, ami há­rom és öt méter között a legmegfelelőbb. A hallószervet a tévé aránylag kevésbé terheli meg, közvetlen károsodást legfeljebb a készülék állan­dó „bömböltetése” okozhat. Ma már olyan készülékek is kerülnek forgalomba, amely­hez annyi miniatűr fülhall­gató csatlakoztatható, ahá- nyan nézik a műsort. A túl „szorgalmas” tévénézőknél elóbb-utóbb beáll az idegrendszeri fáradtság. És minthogy a pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján megújul, idegrend­hagymát és a paradicsom­pürét. Jól elkeverjük, majd felöntjük egy kevés vízzel, és néhány percig forraljuk. Utána hozzátesszük a húst, megsózzuk, rászórjuk a fi­nomra tört köménymagot, és lefödve puhára pároljuk. Pá­rolás közben időnként meg­keverjük, és ha a hús zsír­jára lesült, egy kevés vizet öntünk hozzá. A hús puhu­lása előtt hozzáadják a le­csót vagy idényben 2 zöld­paprikát és 2 paradicsomot cikkekre vágva, ezzel párol­juk készre. Ügyeljünk arra, hogy csak annyi leve legyen, amennyi a húst ellepi. Kö­retnek tarhonyát vagy ga­luskát adunk mellé. szeri panaszok, nyugtalanság, szorongás, türelmetlenség, fejfájás, stb. jelentkezik. E tünetekre az orvosi iroda­lomnak már külön elneve­zése is van: tévébetegség­ként emlegetik. A tévé különösen azokra a gyermekekre van nagy hatással, akik a műveltség dolgában, indulati és ösztön­életükben, képességeik tekin­tetében gyengébbek. Mint­hogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli és mély nyo­mokat hagyó szellemi táplá­léka a tévé, világos, hogy komoly ártalmakkal kell szá­molni az egyén és a társa­dalom szempontjából egy­aránt a túlzott „tévéfogyasz­tás” esetén. Míg a rádióhallgató nyu­godtan tesz-vesz és mozog a lakásban (a hordozható rá­diók elterjedése óta akár a ház körül is), a szabad ide­jét tévénézéssel töltő em­ber szinte mozdulatlanul ül­ve, vagy fekve figyeli a kép­ernyőt. Gyermekeknél ez odáig fajul, hogy a szabad­ban űzött sport, a játék, ki­rándulás helyett a fiatalok nagy része a tévékészülékek előtt görnyed. A mozgás el­maradásának hatása csak hosszabb távon jelentkezik, s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát, és feltételezhetően (habár még orvosilag nincs igazolva) fokozza a trombózis veszé­lyét is. Ajánlatos tehát óránként legalább egyszer felkelni a székről és erőtel­jesen megmozgatni a tag­jainkat. Idősebb embereknek az tanácsolható, hogy a tévé előtt ülve rakják magasra a lábukat és .lapítsanak meg magúkon minden szorító ru­hadarabot. Ha a rossz vér­ellátás fokozott izgalmi álla­pottal párosul, szívműködési zavarok is bekövetkezhetnek az emberi szervezetben. A szervezet vérellátásá­nak „karbantartása” mellett gondolni kell az izomzat el- merevedésének „feloldásá­ra” is. A nyakizomzat me­revsége és fájdalma akkor lép fel, ha a tévékészülék túl magasan van és a nézó- nak hátsó nyakizomzatát ál­Talán nem . is , gondolunk arra, mennyire fontos min­dennapi munkánk után — le­gyen az akár szellemi, akár fizikai —, hogy megfelelően pihenjük ki magunkat, hiszen ettől függ a következő napi teljesítményünk is. Igazán jól pihenni, aludni pedig -. csak kényelmes fekhelyen lehet. ’ A régi hálószoba .....divatja már kissé idejétmúlt dolog. Az állandóan bevetett ágyne­művel az éjjeli alváson kívül semmi másra nem használha­tó. Ha valakinek egy vagy két szobája van, azt igyekszik inkább úgy berendezni, hogy használhatóbb, praktikusabb bútorokat helyez el, amiket külön-küiön is tud használ­ni. Egészségi szempontból is helyesebb, ha minden ember önálló fekhellyel rendelkezik. Az egyszemélyes heverők a legalkalmasabb fekvőbútorok akár ágyneműtartóval, akár anélkül, amennyiben az ágy- r.eműtárolás külön szekrény­ben lehetséges. A heveröhőz ülőbútor-csoportokat állítha­tunk, ezzel növeljük az ülő­helyek számát is, amellett kellemes hangulatot terem­tünk vele. Kárpitozásuk leg­nagyobb részt még epedaru- gós, /ami, rendszeres mozga­tásnak felemelésnél bizony elég nehéz. Újabban gumi­hevederre helyezett hab­anyag, vagy gumi szőr és hab­anyag kombinációjú párná­kat készítenek, amely rugal­masságában megfelel a köve­telményeknek, és sokkal könnyebb is. Olyan esetben, ha a család több tagból áll, és nem akarjuk nagyon egyhan­gúvá tenni egyforma heve- rökkel lakásunkat, jó meg­oldás — különösen serdülő korú gyermekeknek — a ké­pen .bemutatott fekhely, amely kényelmes ülőhelyül, az ágyneműtartó felső lapja pedig asztalkául szolgál. Ha a háttámlanárnát az ágy- nemütartó tetejére helyezzük normál méretű egyszemélyef heverőt kapunk. Szükség esetén a nagyobbít- ható kétszemélyes heverő is alkalmazható; bár ezeknek mindennapos működtetése és az ezzel járó állandó rámólás nem a legkellemesebb. Ugyanakkor elég drágák is, nem beszélve arról, hogy egészségileg sem a legmeg­felelőbbek. Fekvőhelyünk megválasztá­sánál mindig arra kell töre­kednünk, hogy pihenésünknél a legmeszebbmenőbb kényel­met biztosítsák részünkre, ugyanakkor ügyelnünk kell arra is, hogy szobánk beren­dezésébe illő, szükség esetén ülőhelyül szolgáló bútordarab bot nyerjünk, R-S»

Next

/
Thumbnails
Contents