Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
LAPUNK t A • LMABÓL: nemével El KÖNYV" oldali a----------------------------------------------------------- oldali oldali Heb ___________________ oldal) XXV«. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM ÄRA: I FORINT 1970. FEB. /äsarnap A szorgalom bére Zárszámadás Pátrohán 4' közgyűlésen íeíszólaít ErdeiLászlónc, az )l\01 elnöke Erdei Lászlőné felszólalását mondja. Hummel József felv. A munkapadoknál, az alkalmazotti és irányító posztokon mindennél nagyobb szükség van most a szorgalomra, a lelkiismeretességre. A tehetség az alkotóképesség kibontakoztatásának is lő tényezője az odaadó munka. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szocialista építőmunka ütemének meggyorsítása a tempó fokozását diktálja .valamennyiünk számára. Szó sincs persze áldatlan hajszáról, csupán olyan egészséges ritmus kialakításáról, amelyet az értelmes alkotás — a hozzáértő irányítás, az elmélyült fejlesztés és a megbízható piackutatás — termékenyít meg. Ilyen értelemben a hatékonyságnak is fontos építőköve a szorgalom. A nagyobb szorgalmat persze ösztönözni, elismerni, anyagilag is honorálni kell. Pillanatnyilag gyakran éppen az lohasztja a munkakedvet, hogy a lusta, a feladatát hanyagul végző dolgozó is hasonló bért kap, mint az igyekvő ember. Az általános lazuláshoz néha elég égy-egy kivív' Ida, a munkaidőben bí "d végzett maszekoké Ilyenkor, mint valami mrióző betegség terjed a kedvetlenség. „Minek törjem magam, úgyis az ügyeskedők járnak jól.” A rend, a fegyelem, a jól irányzott fegyelmi büntetés a napfényhez hasonlóan pusztítja a fertőző gócokat és a kórokozókat. A szorgalom, a kiemelkedő teljesítmény anyagi elismerése pedig ellenkező előjelű láncreakciót indíthat el: „Lám, mégis csak érdemes jól dolgozni.” A béreknek és a jövedelmeknek a végzett munkával arányos differenciálásáról nem lehet eleget beszélni. Annál is inkább, mert a gyakorlat nehezen zárkózik fel a követelményekhez. A témát jelenleg különösen az teszi időszerűvé, hogy a vállalatoknál megkezdték az 1970. évi bér- fejlesztések végrehajtását, s az 1969-ben képződött nyereség- részesedés felosztásának előkészítését. (Néhány speciális munka területén központi elhatározásra emelik a béreket. A szabályozás módosításával egyébként minden vállalat számára némileg megkönnyítették a bérfejlesztéseket). Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy így vagy úgy, mindenkit érintenek ezek a részletekbe menő bérügyi döntések. Ki, miért, mennyit kap? Erre a három kérdésre kell minden esetben egyértelműen és őszintén válaszolni. A kérdés időnként viszont így módosul: Ki, miért nem kap béremelést vagy nyereségrészesedést? Fontos, hogy az érdekeltnek is, a helyi közvéleménynek is félreérthetetlenül válaszoljunk. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a mondás, amelyet most ügy módosíthatnánk: Kétszer ad. ki határozott indokkal ad. Persze nemet nehezebb mondani és megmagyarázni. Mégsem szabad szemérmesen kitérni a népszerűtlen feladat elől, ha csak nem akarjuk a ténylegesen megérdemelt béremelések, jutalmak, nyereségrészesedések összegét devalválni. Különösen a részesedési alap felosztásánál szükséges körültekintően és lelkiismeretesen eljárni. Mint ismeretes, megszűnt a munkakör szerinti központi kategorizálás, s minden vállalatnál önállóan döntenek a részesedési alap felosztásáról. Naivitás lenne azt várni, hogy ettől automatikusai* több lesz a részesedés. A két éve, a két tsz egyesüléséből alakult Zöld Mező Tsz tagsága 1970. február 14- én tartotta második eredményes zárszámadó közgyűlését. A tanácskozáson részt vett .és az elnökségben foglalt helyet Erdei hászlónc, az MSZMP KB tagja, az országos nőtanács elnöke, megyénk országgyűlési képviselője, Jakab Miklós, a kisvárdai járási pártbizottság első titkára, dr. Józsa István, a járási tanács vb. elnöke és Sipos Béla, a Tisza menti Tsz Szövetség titkára. Több mint félezer tsz-tag előtt tartotta meg a vezetőség beszámolóját Czine Ferenc elnök, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendő gyökeres változást hozott a közös gazdaság fejlődésében. Ez méglátszott a gazdálkodásban, a munkafegyelem javulásában, mely eredményekhez vezetett. Bár a tavalyi első sikeres zárszámadás után még nem bíztak a tagok, nem tartották hosszú életűnek a sikert, most meggyőződtek róla, ha megvan az összefogás a tagság és a vezetőség között, akkor a féjlődés egyenletes. Emlékeztetett arra, hogy 1967-ben, az egyesüléskor még több mint 7 milliós mérleghiánnyal zártak, s ugyanaz a tagság, az új vezetőséggel összefogva az 1968-as esztendőt már eredményesen bú cgúztatta. Még jobban sikerült a múlt esztendő. Egy év alatt nagyban növekedett a tsz tiszta vagyona, álló- és forgóeszköz-ellátottsága. 1969- ben már meghaladta a 26 milliót. A sikerek forrása: a szorgalmas munka, a gazdálkodásban használt új eljárások alkalmazása. Ez minden üzemvagy eleve nagyobb összeg jut valamelyik rétegnek. A rendelkezésre álló pénz ésszerűbb, ösztönzőbb, igazságosabb felhasználására nyílik lehetőség. Megszüntethető például az a mechanikus gyakorlat, amely csak a munkakör, a beosztás szerint differenciált és nem tett különbséget a jól, a közepesen, vagy ágban érvényesült. A vetés- szerkezet megváltoztatásával és a tudományos módszerek alkalmazásával elérték például, hogy két év átlagában holdanként 200 mázsa cukorrépát takarítottak be. Jó eredményeket értek el őszi búzából, rozsból, kukoricából, burgonyából, holdanként 102 mázsát takarítottak be. Kivétel a dohány, a magkender és az őszi árpa, amelyeknél csökkent az átlag a jégkárok miatt. Szólt arról, hogy a két tsz egyesülésekor kevés volt az állatállomány, s még kevesebb a takarmány. Tavaly gyökeres változás következett be. Növekedett a szarvasmarha- állomány, a tehenek létszáma megduplázódott, a sertésnél van csökkenés, a juhállomány is szépen fejlődik. Fő cél aZ állatállomány fellendítése, ennek érdekében . szopósborjak felvásárlását kezdték meg. Építenek egy tehén- és egy növendékmarha-istállót. Az Hétfőn délelőtt kilenc órakor kerül sor Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében a fiatal szabolcsi műszakiak és közgadászok második tanácskozására. A tanácskozáson a fiatal szakembereken kívül részt vesznek a megye nagyobb üzemeinek gazdasági vezetői és társadalmi szerveink képviselői. A tanácskozáson Kállai Sándor, az MSZMP megyei rosszul dolgozó művezető között. Az új helyzetben lehetővé és szükségessé vált, hogy ne csak a beosztás, hanem azon belül a ténylegesen elvégzett munka szerint is különbségeket tegyenek. Vagyis keressen lényegesen többet a szorgalmas, tehetséges es eredményes művezető, főosztályvezető vagy éppen igazgató. állattenyésztés 1969-es árbevétele a tervezett 5 és fél millió helyett meghaladta a 6 milliót. Örvendetes, hogy gondot fordítottak a tsz-tagok háztáji gazdaságaiban lévő áh- latállomány ellátására és fejlesztésére'is. Segítették takarmánnyal, s ma már csere útján a tagok háztáji istállóiban is negatív szarvasmarhaállomány van. A növénytermesztésből, állattenyésztésből, a melléktevér kenységböl stb. 1968-ban az összes árbevételük csaknem 32 millió forint volt. Ezt a tavalyi eredmények alapján több mint 10 millióval szárnyalták túl. így az egy dolgozó tagrá jutó részesedés meghaladja a 20 ezer forintot. Tiszta vagyonuk csaknem 10 millióval több mint 1968-ban, s meghaladja, a 26 milliót. Növekedett forgóalapjuk is, mely megközelíti a 10 milliót. (Folytatás a 2. oldalon) bizottságának titkára tart tájékoztatót az időszerű gazdasági kérdésekről. Ezután osztják ki az 1969. évi Kiváló ifjú n\émök, közgazdász és technikus mozgalomban és a szakdolgozat pályázaton legjobb eredményt elért fiataloknak a kitűzött díjakat. A tanácskozás fő témája a tavalyi mozgalmak értékelése és az idei feladatokra való felkészülés lesz. mint a gyengébben dolgozó kollégája. Hasonló különbségtételre van szükség a műhelyek munkásai s a fejlesztő, a tervező részlegek, adminisztráló irodák beosztottjai között is. A szorgalmas, a lelkiismeretes munka társadalmi megbecsülése is elválaszthatatlan ettől a hatékony bérezési és jőveFiatal szabolcsi műszakiak és közgazdászok tanácskozása Másfél millió ember helyzetét javítják a kérés nyugdíjemelések Lázár György munkaügyi miniszter tájékoztatója Lázár György munkaügyi miniszter szombaton tájékoztatta az újságírókat a kormány idei életszínvonalpolitikai intézkedéseiről. Elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az életszínvonal gyorsabban nőtt a tervezettnél, ez azonban nem egyformán érintett valamennyi társadalmi réteget, ami bizonyos aránytalanságokat, • ellentmondásokat idézett elő. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a gazdasági reform bevezetése óta a nyugdíjasok számára nem pótolták az áremelésekkel járó kiadásokat, mint ahogy ez a dolgozóknál a bérek emelkedésével történt. Az említett aránytalanságok csökkentésére és a nyugdíjasok helyzetének javítására a kormány — a jelenleg lehetséges mértékben — jelentős rétegeket érintő életszínvonalpolitikai intézkedésekről hozott határozatokat. Március 1-től több kategória bérét felemelik, ezenkívül növelik az 1963. december 31-e előtt megállapított 1600 forintnál alacsonyabb nyugdíjakat. Az intézkedések kórülbeiül másfél millió ember helyzetét javítják, egész évre számítva csaknem 1,7 milliárd forintot' fordítanak az érintett kategóriák életszínvonalának emelésére., Az egészségügyi dolgozók egyes kategóriáinak béremelésére egész évre számítva 190 millió forintot fordítanak. Az ápolók például pótlék formájában havi 200— 400 forint emelést kapnak, emelik az egészségügyi intézmények kisegítő személyzetének járandóságait is. A felsőoktatásban az emelést felhasználják a bérek differenciálására. A MÁV-dolgozók egyes kategóriáinak béremelésére évi . 150 millió forintot irányzott, elő a kormány, ezt azonban a MÁV további 75 millió forinttal kiegészíti. Az emelést a legnehezebb körülmények között dolgozók kapják. Magasabb lesz az éjszakái pótlék. az utazással járó túlóradíj. A nyugdíjemelésre szánt összeg egész évre számítva 900 millió forint. Az. eredeti elgondolásoktól eltérően a rendelkezésre álló összegekből nem 60, illetve 40 forintos havi emelést kapnak a saját jogú nyugdíjasok, illetve járadékosok, hanem az emelést oly módon használják fel, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat nagyobb mértékben növelik. így némileg javítanak az aránytalanságokon. • Az 195Í előtt megállapított nyugdíjakat például 20 százalékkal javítják, ami a saját jogúaknái havi 80—120 forint, az özvegyi juttatásoknál 60—80 forintot jelent. Az 1954—58 között megállapított nyugdíjak — amelyek az előbbieknél magasabbak — 10 százalékkal nőnek és 70—90 forinttal, illetve az özvegyi járadékosoknál 30—70 forinttal javítják az eddigi összegeket. A 60, illetve 40 forintos emelés csak az 1958. után megállapított nyugdijakra vonatkozik. Azoknak a. járandóságát, akik 1968. december 31-e után mentek nyugdíjba, s nyugdíjuk, illetve járadékuk alacsony, a számukra folyósított összeget havi 610, illetve özvegyi járadékosoknál 425 forintra egészítik ki. A munkaügyi miniszter elmondotta, hogy szeptember végére elkészül az előterjesztés, amelynek alapján 1971- től évente 2 százalékkal automatikusan növekednek a nyugdíjak. A felszabadulási művészeti szemle megyei eseményei Megyénkben ebben a hónapban több ezer szavaló, színjátszó, énekkari tag. szólisták és. együttesek mutatják be jubileumi műsorukat. A felszabadulási művészeti szemlék járási és városi eseményei általában színvonalas, színes műsorral szórakoztatják a közönséget. A megyeszékhelyen február 1-én a bábcsoportok, február 8-án a szólóhangszerek, szólóénekek legjobb tolmácsolok s a szimfonikus zenekarok bemutató műsorát bonyolították le. A következő kulturális program február 15-én délelőtt tíz órakor kezdődik a Móricz Zsigmond Színházban az énekkarok vetélkedőjével. Nyolc általános és hét középiskolás énekkar vesz részt delmi differenciálástól. Alapfokú szemináriumi tétel, hogy aki nagyobb mértékben járul hozzá a társadalom javainak gyarapításához, az nagyobb arányban is részesedjék belőlük. Vagyis a legjobb dolgozók éljenek a legjobban, ők jussanak a legtöbb, a legigényesebb fogyasztási cikkekhez. Ha elismerés és megbecsülés a felszabadulási dalos versenyen amely egész naposprogramot ígér a dalkedvelőknek. Ekkor mutatkozik be az új nyíregyházi középiskola, a Krúdy Gimnázium és Szakközépiskola énekkara, az iskolai kórusok mellett részt vesz a dalos rendezvényen a városi kamarakórus és a tanárképző főiskola kamarakórusa is. A felszabadulási művészeti szemle megyei programja is megkezdődött. Az elmúlt vasárnap , a népi tánccsoportok vetélkedtek a megyei művelődési központ nagytermében február 15-én, délelőtt a szólisták lépnek pódiumra a megyei művelődési központban, hogy számot adjanak tehetségükről és felkészült- ségükrőL övezi a jó munkát, s anyagilag, erkölcsileg és fegyelmi büntetéssel sújtják a hanyag, rossz munkát, ez végül is társadalmunk gazdasági erejét hatványozza meg. S ezen az úton már növelni lehet a részesedési alapot, az egyes rétegek s az egész lakosság jövedelmét. K. J. VfUG PKOLETÁR)A1, kGYZSÖLfiTiXÍ
