Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

WW. Január fS. RT5LET-M AC YARORSZAÍí r #m A bizalom pillérei egyik vállalatunk­nál az a szokás, hogy tag­gyűlés előtt egy nappal a táblára írva tudatják a ta­nácskozás időpontját és a taggyűlés napirendjét. Hiába érdeklődnének korábban a kommunisták a pártcsoport- bizalmiaktól, úgy sem tud­ják, miről is lesz szó az alapszervezet legmagasabb fórumán. így teljes a tájé­kozatlanságuk, s egyes veze­tők azon csodálkoznak, nincs vagy alig akad hozzászóló a kérdésekhez. Ahhoz, hogy a pártdemok­rácia elve megfelelően érvé­nyesüljön a pártvezetésben, a pártéletben egyáltalán nem mellékesek a módszerek sem. Különösen ott fontosak ezek, ahol egy pártalapszer- vezethez 80—120 párttag is tartozik, s tíz-tizenkét párt- csoport működik. A párt­csoport vehetői olyan össze­kötő láncszemei a párttag­ságnak és a pártvezetőség­nek, amelyek nélkülözhetet­lenek. Azzal viszont, hogy a pártcsoportvezetőket „kire­kesztik”, mellőzik az egész üzém párttagságát, munkás­kollektíváját érdeklő, az egész termelőmunkát befo­lyásoló napirendek tájékoz­tatásából, megfosztják magu­kat a javaslatoktól, kezdemé­nyezésektől, s ugyanakkor megsértik a pártdemokráciát is. Sok szó esik manapság ar­ról, milyen fontos a tájékoz­tatás. Ezzel kapcsolatban el­mondják üzemi munkások, tsz-tagok, hogy sokszor töb­bet tudnak országos jelentő­ségű dolgokról, mint saját munkahelyükről. Ez is mu­tatja, nem lehet közömbös a pártélet pezsgése, hatékony­sága szempontjából a párt­csoportok szerepe, tevékeny­sége. A pártfegyelem meg­tartása, a határozatok megal­kotása és végrehajtása bizo­nyos kereteket követel. Nem véletlen, ott ahol a pártcso­portok megfelelően tevé­kenykednek, a pártszervezet belső élete rendezett és te­vékenységének hatása kisu­gárzik az egész üzemre, vál­lalatra, tsz-re. Ez tapasztál- ható a Kisvárdai Vulkánban is, ahol élnek, tevékenyked­nek és a pártvezetőség nagy önállóságot' biztosit részükre. Megtárgyalják a termelési feládatokat, a munkahely problémáit, emberek gond­jait, a fegyelmezetlenség okait, stb. A PÁRTÉLETBEN a párt­csoportok állnak a legköze­lebb ahhoz a lehetőséghez, hogy minden kérdést a párt­munka eszközeivel közelít­hetnek meg. Általános ta­pasztalat: ahol a pártvezető- ségék jelentőségükhöz mérten kezelik a pártcsoportokat, ott ezeknek mérhető a mun­kájuk. Kifejezésre jut a ter­melőmunka eredményessé­gében, a pártépítő munka fo­lyamatosságában, a taggyű­lések szívonalában, a párt­oktatásban, a pártmegbizatá- sok teljesítésében, a pártfe­gyelemben, stb. A legutóbbi — 19é8. évi — választások során megyénk . pártalapszer- vezetéinél 2043 pártcsoport­vezetőt választottak meg. Ezek közül négyszáznál több még nem dolgozott ebben a tisztségben. Az összes párt- csopörtok közül szervezeti élétet él több mint ezer, az egésznek több mint a fele. Javulás tapasztalható. Kü­lönösen ha azt tekintjük, hogy' elsősorban ott tevé­kenykednek helyesen, ahol sok a munkáslétszám, a nagy üzemekben. Példa erre Zá­hony is, ahol a MÁV-párt- bizot.tsághoz 16 alapszervezet tartozik, s a 640 párttag a szakmánként, műszakonként és főnökségenként szervezett pártcsoportokban végez mun­kát. Itt a pártcsoportveze­tőket idejében tájékoztatják az alapszervezetek előtt álló legfontosabb teendőkről, ^ s ezért is aktívak a taggyűlé­sek. Alkotó részesei a párt­csoportok a párthatározatok­nak, szinte, részt vesz azok megalkotásában az egész párttagság. Sok nehéz fel­adat- megoldásában segítették a gazdasági vezetőket, ^mi­kor a legnagyobb szükség voű rá. NÉHÁNY PÁRTSZERVE­ZETBEN még most sem ér­tik, mi is tartozik valójá­ban a pártcsoporthoz. Tu­dunk olyan esetről, amikor a pártcsoport meg akarta vi­tatni egyik fegyelmezetlen párttag ügyét, ebben a pártvezetőség meggátolta, mondván, ez „nem tartozik a pártcsoportra.” Ez nem így van. Gyakorlatilag a pártcsoport az, amelynek csaknem mindennel foglal­koznia kell, még akkor is, ha az ügy elvileg, szerveze­tileg „nem az ő asztala.” Ezt a pártdemokrácia elve, a demokratikus centralizmus követeli. Jó működésével biztosítha­tó, hogy minden párttagot érdekeltté és felelőssé te­gyünk a párt politikájának végrehajtásáért. Csak így ér­vényesülhet teljesen a kol­lektív vezetés és a személyi felelősség. Segítik a párt- és a kormányhatározatokból adódó feladatok végrehajtá­sát. Közvetítője az emberek között a helyi párthatároza­toknak. Szerepük felismeré­sével segítőivé válnak a he­lyes döntéseknek, emelői a demokrácia elvének a gya­korlatban való megvalósítá­sának, érvényesülésének. Ök állnak állandó és rendszeres termelési, emberi kapcsolat­ban a pártonkívüliekkel, a szocialista brigádokkal, kö­zelről ismerik a dolgozók ügyes-bajos dolgait, s nagy vétek lehne, ha nem tá­maszkodnának rájuk, mint gazdag forrásokra. ‘ Felada­tuk. hogy a tömegek vélemé­nyét tolmácsolják, közvetít­sék a pártvezetőségeknek, így lehet állandó és gyü­mölcsöző a kapcsolat a párt- szervezet és a tömegek kö­zött. Nagy szerepük van a párttagok és a pártonkívü- liek politikai .nevelésében, nélkülözhetetlen eszközei a pártépítő munkának. A PÁRTCSOPORTOK azok, amelyek ellenőrzik, hogy a párttagok eleget tettek-e pártmegbizatásuknak. He­lyes, ha a pártcsoport időn­ként számon kéri tagjaitól a pártmegbizatást. így hozzájá­rulhatnak az emberi jetle- .: mek formálásához, alakítá­sához. Mindezek megfelelő ellátá­sa megköveteli, hogy a párt­csoportok és vezetőik meg­felelően ismerjék üzemük, munkahelyük életét, felada­tait. a célokat. Ezért irányí­tásuk felelősséget követel a pártvezetőségek részéről. Lé­nyeges, hogy az üzem gazda­sági, párt- és szakszervezeti vezetői rendszeresen tájékoz­tassák a pártbizalmiakat az üzem előtt álló feladatokról, gondokról, eredményekről egyaránt. Ne hallgassanak el előttük semmit. Csak így várhatnak segítséget. Ez az útja annak, hogy a pártde­mokrácia mélyüljön, a tag­gyűlések valóban olyan je­lentős fórumai legyenek a pártéletnek, amelyek egy-egy időszakban meghatározzák a teendőket. ALAPVETŐ KÉRDÉS, hogy a párttagság és a párt­vezetőség közötti viszony a kölcsönös bizalomra épüljön. Ebben kapocs a pártbizalmi. Ha bíznak benne, jól látja el feladatát, s ez a bizalom ál­landósul vezetés és tagság között, ha nem, akkor lazul. Ügyelni kell erre, s ápolni rendszeresen. Farkas Kálmán Zárszámadási tájékoztató — Csakhogy találkozunk1.... — kiáltott, a vállamra ütött, hevesen megrázta o kezem. — Hogy van, hogy van— Legalább 10 éve nem láttam. Jöjjön, ezt megünnepeljük. Iszik egy duplát? Ez a presszó, itt a sarkon éppen jó lesz... Pincér... két duplát! Maga alig változott! Na, ja! Persze, én sem panaszkod1- hatom, bár még most is reggeltől estig dolgozom. Hiába, a munka felfalja az embert. A család? Tudja, nálam az a helyzet, hogy csak hébe-hóba találkozom velük. Már itt lenne az ide­je, hogy lazítsak és többet törődjek az asszonnyal, meg a gyerekekkel. Na igen..., hogy el ne kiabáljam! Isme­ri a fiamat? Hogyne is­merné! Éppen most kaptam tőle egy táviratot. Képzelje, sikerült neki! Letette az Négy év alatt ötöt teljesítettek Szombaton kezdődnek a tsz-ek ben a közgyűlések 8rigádértékeiésf ellenőrzés, háztáji ügyek A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium mi­nap tájékoztatást adot.t a ma­gyar sajtó képviselőinek. vereckei Imre, a Mezőgazda­sági Válialatíelügyeieú Fő­osztály vezetője adott álta­lános képet az ország 2679 mezőgazdasági termelőszövet­kezete, 238 mezőgazdasági szakszövetkezete. 22 halásza- ' ti szövetkezete, 93 építőipari közös vállalkozása és vállala­ta, valamint 129 mezőgazda­sági és egyéb közös vállal­kozás várható eredményeiről. Utána Pap József, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának közgazdásza ismer­tette azokat a kérdéseket, melyekről minél szé.esebb körű tájékoztatást kér a ter­melőszövetkezeti mozgalom érdekében. Két hét alatt Idén először aránylag gyors ütemben, január második fe­létől február elejéig lezajla­nak a zárszámadási közgyű­lések. Megyénkben az első közgyűléseket január 17-ére tervezi 11 termelőszövetke­zet — köztük például Kál- mánháza, Demecser. Balsa. Még több, körülbelül 25 termelőszövetkezet hívta ösz- sze tagjait január 19-ére. nét- íőre. Es ettől kezdve átlago­san naponta 20—25 közgyű­lés lesz. Feb.p.ár 5-ig zöm­mel lezajlanak a zárszámadá­sok. A magyarázat egyszerű. A pontos számadás miatt ja­nuár első fele kell a mun­kát végzőknek. Február 20-ig be kell fejezni a zárszám­adásokat Általában jól haladt a számadás első lépése, a lel­tár felvétele megyénkben is. Néha akadályozta az időjá­rás a szabadban tárolt esz­közök felvételét Viszont könnyebbséget jelentett, hogy az idén először nem kell az állóeszközöket tel­jes egészükben minden év­ben leltárba venni. A zár­számadás jóváhagyása a közgyűlés kizárólagos joga, de a pontos kimutatást meg kell küldeni az illetékes adó­ügyi hatóságnak, a Magyar Nemzeti Banknak — későb­bi hitelképesség-megállapítá­si okokból — és a minden vállalatra kötelező statiszti­kai adatszolgáltatás kereté­ben a Központi Statisztikai Hivatalnak. Későbbi revízi­ókban pasztán azt állapítják meg, nem vétett-e — akár tájékozatlanságból — a szá­mítást végző kollektíva a törvények ellen. Ez a mód­szer tavaly is megvolt. Elég sok termelőszövetkezetnél — 1700-nál — találtak apróbb, tájékozatlanságból eredő hi­bákat. Nem is ritkán a ter­melőszövetkezet saját kárára tévedett. Hogy ezt csökkent­sék, idén 82 helyen 3035 termelőszövetkezeti főköny­velő és számviteli dolgozó számára rendeztek tanfolya­mokat a pontos zárszámadás elkészítése érdekében. A minisztériumi tájékozta­tás szerint az ország szövet­kezeteinek termelési értéke körülbelül 14 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. 10—12 százalékkal növeke­dett a felosztható jövedelem. (Ez nagyjából szabolcsi adat is.) Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei az or­szágban élenjáróan évi 3—4 százalékos termelésnövekedé­süket, mely a harmadik öt­éves terv folyamán együtte­sen 15 százalék termelésiér- ték-növekedést jelentett volna. 1969 végéig tehát 4 év alatt teljesítették. A termelőszövetkezeti moz­galom megerősödésének má­sik jele. hogy jelentősen le­szűkült a mérleghiányos, Il­letve most már „veszteséges-” termelőszövetkezetek száma. Pár éve még évente 4—500 termelőszövetkezet volt mér­leghiányos, a mostani zár­számadásokon összesen öt-' ven ilyen várható. Jelentősen csökkent a hiányok végösz- szege is: az egykori 600 mil­lióról 150-re, negyedére. Sza­bolcsban ez még kedvezőbb: a valamikori száz körüli mérleghiány helyett a mos­tani zárszámadásokon mind­össze 5—6 megyei termelő- szövetkezet várható veszte­ségesnek, a hiány összege pedig nem haladja meg a 10 milliót. (Az igazságnak tar­tozunk azzal, hogy az egyko­ri „mérleghiány” egy jelen­tős része az új, kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek adott rendszeres állami tá­mogatássá változott. Me­gyénkben — termelésükhöz és kedvezőtlen adottságaikhoz képest 115 termelőszövetkezet kap 86 millió forintos támo­gatást. De azt is hozzá kell tenni, hogy éz nem ajándék, hanem a reális viszonyoknak a felvásárlási árakban mu­tatkozó módosítása.) örvendetes tények, hogy termelőszövetkezeteink át­lagosan’ 20 százalékkal nö­velik fejlesztési alapjukat és 25 százalékkal szociális és kulturális alapjaikat. Az , is helyénvaló, hogy országosan a tagok jövedelmük 80—90 százalékát már év közben felvették. (Ebben ml szabol­csiak sajnos, még le vagyunk maradva, kevés a rendszeres ’ bérfizetés.) Nötelik a fejlesztési alapot Sok szó esett a mellék­üzemágakról és közös vál­lalkozásokról. melyek .a ter­melőszövetkezeti parasztság jövedelmét jelentősen nö­velték. (Az összes árbevétel egyötöde a melléküzemekből eredt, a közös vállalkozások­ból eredő jövedelem negyven százalékkal nőtt.) Termelőszövetkezeteink 1970-re tervezett beruházásai­nak összegével fejeződik be a tájékoztatás: 9 milliárdot kívánnak új létesítmények emelésére fordítani, ami he* jelentős állami támogatást is kapnak. Mi lesz a veszteséges ter­melőszövetkezetekkel? Ez volt az egyik sokat vitatott kérdés. Kisebb hiány esetén egyéves, nagyobb, több év alatt kigazdálkodható hiány esetén több éves hitelért vál­lalhat számukra kezességet a megyei tanács. Amennyi­ben a hiány megtérülésére nincs remény, pénzügyi biz­tost neveznek ki a termelő- szövetkezethez az ismert tör- ' vény szerint. Ehhez az esz­közhöz azonban csak végső esetben kívánnak nyúlni, mert végső esetben sérti a termelőszövetkezetek önálló­ságát. (Természetesen a tag­ságnak is törekednie kell ar­ra, hogy rendbe hozza gazdál­kodását.) A veszteségesek sorsa Végül néhány nagyon fon­tos tanács a zárszámadási közgyűlésekhez: ahol bri­gádmozgalom van, ne feled­kezzenek meg a brigádok tevékenységének tartalmas, nyilvánosság előtti ismerteté­séről. Az ellenőrző bizottsá­gok bátran tárják fel a hi-, bákat. És egy eléggé nem hangsúlyozható, bár nem okvetlenül a zárszámudó közgyűlés elé tartozó javas­lat: mivel az új rendelkezés feloldotta a háztáji állattar­tás eddigi .megkötöttségeit és a termelőszövetkezetenként a háztájiba tartható állatok számának megállapítását ma­gukra a termelőszövetkeze­tekre bízta, sürgető szükség, hogy miaél hamarabb sza­bályozzák ezt a kérdést, ál­lattenyésztésünk fejlődésének érdekében. Gesztelyi Nagy Zoltán Ezerből — hét I 1 '.'ÍV Fegyelmezett munkásgárda az Alkaloidában Ittasan állított be munka­helyére egy reggelen a Tií. szavasvári Alkaloida Vegyé­szeti Gyár egyik raktárosa. Észrevették rajta, hogy ivott és nem engedték munkába áll­ni. Hazaküldték. Rövid idő­vel az eset után összehívták a társadalmi bíróságot és meghívták a tárgyalásra az üzem dolgozóit is. Ä társ Mai-* mi bíróság a munkafegyelem megsértéséért a dolgozót há­rom hónap időtartamra ala­csonyabb munkakörbe he­lyezte és ezzel együtt az ala­csonyabb munkakör szerint járó bért kapja ez idő alatt. Több, mint ezer ember dol­gozik a Tiszavasvári Alkaloi­dában. Ez a szám a jelenlegi bővítéseik miatt év végére el­éri majd a másfél ezret is. A jelentős létszámú vállalatnál az 1969-es évben összesen hét esetben fordult elő az, hogy egy-egy dolgozó megsértette a munkafegyelmet. Ha ösz- szehasonlítjuk egy hasonló nagyságú és létszámú üzem­mel, az elkövetett fegyelem- sértések száma kevés. TÁRSADALMI BÍRÓSÁG „MUNKA NÉLKÜL” A beszélgetések alapján ar­ról próbáltam meggyőződni, hogy kevés a fegyelemsértés, vagy csak elnézőek a válla­RÉGI ISMERŐS államvizsgát. Előtte a tnlág. Ügyes fiú. Közgazdász. Mit mondjak, úgy is tudja, ezzel a szakmával bárhol elhe­lyezkedhet. Ezek a mai fia­talok, ezek aztán alaposan kiveszik a részüket az élet­ből... Aztán itt van Vera, a kicsi. Magának mondom, hogy kiest, mikor biztosan hallotta, hogy két hete volt az eljegyzése. Itt a fiú fény­képe, micsoda parti! A va­sútnál dolgoéik, előadó. Ra­gyogó kilátások! Hát igen, így van ez! A feleségem? Nna, fogjuk rá, hogy jól van az öreglány. Egészséges. Nem haragszik, mennem kell. Hiába, ez a taposóma­lom—! Pincér, fizetek! Két dupla. Felhív? Hát persze, hogy felhív, az Ági nagyon örülne. A számomra teljesen isme­retlen férfi a presszó ajtaja felé indult. Elképedten bá­multam utána. Az ajtóban hirtelen megtorpant és visszajött. Bizalmasan meg­fogta a kabátom gombját: — Nehogy azt higgye, hogy bolond vagyok. Tudom, hogy nem ismerjük egymást. De mondja már, az is szá­mit? Tudja, éh egyedül élek, se rokon, se család. Valaki­vel nekem is jólesik elbe­szélgetni... Wolfgang Altendorf (Fordította: Erős Rezső) latnál a fegyelemsértőkkel szemben. Meglepett a kicsi szám és gyanakodva fogad­tam, hogy a társadalmi bíró­ság egy év alatt mindössze kétszer ült össze, mert csak ennyiszer volt rá szükség. A másik öt esetben még arra sem volt szükség, csak a dol­gozók felettesei gyakorolták fegyelmi jogkörüket. Hogy mi az oka, annak, hogy egy ilyen nagyüzemben csak hét fegyelemsértés volt egy év alatt,\azt hiszem sikerült a választ megtalálni. Elsőként a / KISZ-szervezet létszámát em­lítették. Mert csupán említeni is elég volt. A szervezet lét­száma 560, azaz az összlét- számnak több mint a fele fiatal és tevékenyen részt vál­lal a mozgalom által megha­tározott feladatok elvégzésé­ben. A szervezeti élet betar­tása már következtetni enged a munkafegyelem betartásá­ra is. A dolgozóknak csaknem ötödrésze tagja a pártnak, összesen száznyolcvanán van­nak, akik nemhogy betartják a munkafegyelmet, hanem személyes példamutatással is serkentik társaikat. Minden üzemrészben ott vannak, együtt dolgoznak a pártonkí­vüliekkel a 9 tagú vezetőség útmutatásai alapján. Máshol is van pártszervezet, máshol is erős az ifjúsági szervezet és mégis több a fe­gyelemsértők száma. Itt sem szigorúbbak a vezetők, itt is útba esik a kocsma és mégis jobban vigyáznak magukra a dolgozók. Ismerünk olyan vállalatot, ahol csak azért nem merik megfenyíteni a dolgozót, mert attól félnek, hogy felmond. Megsértődik, amiért felelősségre vonták és az elhelyezkedés sem okoz ko­molyabb gondot, mert szak­emberekre máshol is szükség van. Mi hát mégis az oka a fegyelmezettségnek Tiszavas- váriban? MEGBECSÜLIK A JÓ MUNKÁSOKAT Egyrészt, hogy a megyének ebben a nagyközségében — most az év elején lett nagy­község Tiszavasvári — még nincs annyi munkalehetőség, mint mondjuk a megyeszék­helyen. A községben lakó dolgozók nem szívesen vál­nak meg családjuktól, ha már végre otthon találtak magok­nak munkát. A gyárban pe­dig szükség is van munkájuk­ra. Megbecsülik a rendes, szorgalmas dolgozókat és az átlagkeresetek sem rosszak. Igaz, van ahol többet fizet­nek. de az otthonlakás, a csa­ládi környezet megéri még akkor is. ha netalán Tisza- szederkényben egy forinttal magasabb az órabér. Tiszavasváriban még van fölösleges munkaerő. Úgyis mondhatnánk, hogy van \ii- ből választani a gyár vezetői­nek. A rövid próbaidő alatt megismerik a jelentkező em­bereket és csak akkor alkal­mazzák, ha vállalja a mun­kahely által megszabott felté­teleket. Nagyon kevés azoknak az embereknek a száma, akik otthagyják a vállalatot. A jelentkezők számához viszo­nyítva elenyészően kevés. A gyár nem csábítja más he­lyekről a munkásokat. De ha valaki más cég által ígért magas órabérrel próbálja zsa­rolni a vezetőket, nem hagy­ják magukat. Sajnálják el­engedni a jó munkaerőt, de a bérfeszültség és a munka­erkölcs romlásának megaka­dályozása érdekében inkább azt is vállalják. GONDOSKODÁS AZ UTÁNPÓTLÁSRÓL Mindig van új jelentkező a megüresedett, vafy újonnan nyílt munkalehetőségekre. Különösen a női munkaerő­ben jelentkezik fölösleg. A bővítéssel egyidőben még több eddig nem, vagy máshol dolgozó ember számára nyílik újabb lehetőség helyben. Á gyógyszergyártó szakemberek utánpótlásáról a helyi szak­iskola gondoskodik. A fiata­lok az iskolában és a gyakor­latokon a gyárban megis­merkednek az üzem életével és megszokják a munkafe­gyelmet. Nekik nem lesz szo­katlan az üzemi élet, az ott kialakult szokások. Az új munkaerők pedig sokáig szeretnének ott dolgozni. Talán ez az oka a mun­kásgárda fegyelmezettségé­nek. Báláé* Joee.f

Next

/
Thumbnails
Contents