Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

1ST9. Január 1®. KELET MAGYARORSZAÖ » oMsl Amit tudni kell az A,-ről A sajtóból, a rádióból és a televízióból arról értesü­lünk, hogy határainkon újra kopogtat az 1968 nyarán Hong Kongból elindult Aj, vagyis a Hong Kong-vírus. A nyugat-európai államok után tőszomszédságunkban, Jugoszláviában, Ausztriában és Csehszlovákiában is elég sok ember betegedett már meg. Sőt, Tolnában, Bara­nyában is észleltek szórvá­nyosan csoportos megbetege­dést. Nézzük meg tárgyila­gosan, milyen esélyeink vannak és hogyan Védekez­hetünk. Optim'sta prognózis Az Országos Közegészség- ügyi Intézet ez év tavaszán közzétett „Hong Kong záró- jelentése" szerint a járvány során durva becslések sze­rint félmillió ember 'betege­dett meg a Hong Kong-ví­rustól Magyarországon, és lett ezért valószínűleg vé­dett az újabb fertőzéstől. Emellett a megbetegedettek többszöröse esett át úgy a fertőzésen, hogy nem bete­gedett meg, de védettségre, immunitásra tett szert, A természetes úton védettek mellett viszonylag nagyszá­mú ember, különösen az egészségügy, a személyszál­lítás és az élelmezés dolgo­zóinak többségét védőoltás­ban részesítették. Ebből kö­vetkezik. hogy az ország összlakosságának tetemes há­nyada eleve védett a Hong Kong-vírus fertőzéssel szem­ben. Tehát a vírus Magyar- országon nem számíthat nagy sikerre. S ha mégis fogékony em­berre talál, miből áll a be­tegség? A fertőzéstől szá­mított néhány óra, vagyis 1—3 napos lappangás után borzongás, hidegrázás, láz, felső légúti hurut, Végtag- , fájdalom, gyengeség és fő­fájás jelezheti a betegséget. Nem szabad megfe’edkezni arról, hogy minden téli meg- h üléses hurut, amit köznapi nyelven „megfázásnak” vagy ,,meghűlésnek” szoktunk ne­vezni — és amit ugyancsak Vírusfertőzés okoz — lénye­gében ugyanezekkel a tüne­tekkel jár. Ebből következik, hogy még tényleges jár­vány esetén sem származik minden „hűlés” Hong Kong- Vírustól, De ha még valóban attól származnék is, nincs ok túlzott aggodalomra, A Hong Kong-vírus okozta megbetegedés ugyanis vi­szonylag jóindulatú és kö­vetkezményéi alig súlyosab­bak a közönséges lázas, hü- léses hurutnál. 4—5 napos ágynyugalom, bő folyadék és A-!-C-vitamin ellátás me1 lett a megbetegedettek döntő többsége maradéktalanul meggyógyul. Az orvosok ál­talában lázcsillapítón kívül mást nem szoktak rendelni. Csak ha a láz elmúltával újabb lázkiugrás következ­nék be — ami kisgyerme­keknél, csecsemőknél, öreg és beteg embereknél fordul­hat általában elő — hívjunk újra orvost, mert ilyenkor kell könnyebb. súlyosabb szövődménnyel számolni." Mérsékeli óvatosság Járvány idején sem áll­hat meg az élet! Senki sem zátkozhat be lakásának falai közé. Gyakran éppen azokat tréfálta meg a vírus. akik beteges íé! elmükben legszí­vesebben magukra zárták volna az ajtót A Hor.g Kong-vírus terjedésének t Unté egyetlen és legfonto- f i.hb útja a cseonfeié*Tés fc7i-* a „bezárkózó«” sem r Ihat abszolút véd e1 met. / fertőzött ember beszéd köbben, köhögéskor, tfl^en- téskor láthatatlan mikro- csenn-uben sok-sok ezer V- fii«t juttat a levegőbe. A mikrocseppekben lebegő ví­rusok belégzéskor kerülnek felső légútjaink nyálkahár­tyájára és okoznak fertőzést. Természetesen megtapadhat tányéron, evőeszközön, törül­közőn és ágyneműn is. Ha a családtagok, vagy az em­berek közösen használnak olyan tárgyakat, amelyek orr, vagy a száj váladékával érintkezhettek, így Is fertő­ződhetnek. Könyv, ruhanemű vagy más használati tárgy révén a Hong Kong-vírus terjedésének valószínűsége elhanyagolhatóan csekély. Egyetlen rendszabályunk sincs, aminek betartása tö­kéletes biztonsággal védene a vírusfertőzéssel szemben. Viszont sokat tehetünk an­nak érdekében, hogy szerve­zetünk kondícióját erősítve, még tényleges fertőzés ese­tén is tünetmentesen, vagy enyhe betegségtünetekkel vé­szeljük át a fertőzést. A legfontosabb teendőket, ame­lyekkel részben a fertőzés esélyét csökkenthetjük, rész­ben szervezetünk erőnléti állapotát növelhetjük, az alábbiakban soroljuk fel. Aranyszabályok: 1. Kerüljük a meghűlést! Kégi tapasztalat, hogy la­tyakos, esős, vagy havas idő­ben a lábbeli átnedvesedése hűléses huruttal, megfázás­sal járhat. Nyilvánvaló, hogy a test túlzott lehűlése akár láb felől, akár máshonnan, csökkentheti a nyálkahár­tyák ellenállóképességét és megkönnyítheti a vírusok támadását. Ezért hordjunk nedves, latyakos Időben jól záró, vízhatlan cipőt, meleg gyapjúharisnyát, nedvszívó alsóruhát, amely verejtéke­zéskör a nedvességet felfog­ja. A túl ^aggodalmaskodó szülők azonban ne feledjék, hogy a túlöltöztetés sem jó. A hógolyózó gyermek át­melegedve könnyen hajla­mos arra, hogy kabátot, sapkát, salat eldobjon és így hűljön meg. A könnyű, habszivacsból készült „ano- rák” jobban védi a lehűlés­től a szervezetet, mint a sú­lyos nehéz télikabát. 2. Lakásunkat és munka­helyünket naponta legalább háromszor szellőztessük. Elég 2—3 percre kereszthu­zatot csinálni, hogy a levegő kicserélődjön, dé a falak és bútorok ne hűljenek le. A meleg levegővel együtt a levegőben lebegő vírusé^ is kimennek a lakásból. A friss levegőről pedig — éppen néhány hónapia mutatták ki, —- hogy vírusölő hatása van. É'ji'mk tehát ezzel a lehetőséggel A levegő kellő páratartalma Is védi a felső légutak nyálkahártyáját a vírusokkal szemben. Ne fe­ledjük ezért a fűtőtestre, vagy a kályhára egy-egy edénybe vizét tenni, hogy szobánk levegője ne legyen túl száraz. 3. A C-vitamin nem cso­daszer ugyan, amely teljes biztonsággal védene a vírus ellen, de az A-vitaminnal egyetemben erősíti a szerve­zet kondícióját. Ezért sár­garépa, savanyúkáposzta, al­ma, citrom, burgonya és ál­talában a sok főzelékféle, különösen járványidőben ne hiányozzon a mindennapi étrendből. Ha valaki még erőteljesebben kivan véde­kezni, Viroma-szörpöt, vagy C-vitamin tablettát is vásá­rolhat magának. 4. Az alkohol, akár tö­mény, akár híg, nem fer­tőtleníti a légutakat. Ha az' influenzától lázas felnőtt egy-egy csésze forralt bori iszik, könnyebben vészeli át a láz és hidegrázás kelle­metlenségeit, de a „kalap- kúra”, vagy a nagymértékű alkoholfogyasztás alkohol­mérgezést okoz, jelentősen csökkenti a szervezet védel­mi rendszerét és mintegy előkészíti a talajt a fertőzés szamara. Még rosszabb, ha ai italozás éjszakázással tár­sul, mert a fáradt, kimerült és részeg ember prédája a fertőzésnek. 5. Járványidőben a mű­kedvelő kocadohányos ne szívjon cigarettát, a szenve­délyes dohányos pedig pró­bálja mérsékeli i telére, egy- hurrnadára mt . okott napi adagját. A nikotin ugyanis csökkenti a légutak nyálka­hártyájának önvédelmét. Halálos bűn! Aki önmagán a náthának, vagy a Hong Kong-i influ­enzának tüneteit észleli, ne látogasson 'olyan helyiséget, ahol csecsemő, idős ember, vagy súlyos betég van! Ezek­nek természetes védelmi rendszere nehezebben tud megbirkózni a fertőzéssel, ezért a következmények és a szövődmények e három csoportnál akár Súlyosak is lehetnek. ÍVJ e 3 b öcs áthat át 1 á r, bűn tehát, ha valaki'-a fel­sorolt vessél vezt etetf ember­csoportot oktalanul teszi ki fertőzés veszélyének. Ha pe­dig kénytelenek lennénk be­tegen egy helyiségben tar­tózkodni az említettekkel, hordjunk maszkot orrunkéi szilitk előtt. A csecsemőhöz csak fehér kötényben, vág köpenyben, maszkkal nyúl­junk — természetesen elő­zetes kézmosás után. A kéz mosás egyébként étkezése' előtt mindenkor, de külön"- sen járványidőben elenged hetetlen. A közúti közlekedés i magában rejt veszélyt, még­sem félünk az utcára menn; A Hong ICong-vírusban ír: rejlik bizonvos fokú veszély, mégsem kell fé'nünk tőle Ha testi kondíciónkat sétá­val, egészséges mozgással, helyes táplálkozással és öl­tözködéssel előnyös szinten tartjuk, bátran nézhetünk \~mbe a vírussal, járvány esetén. És ha minden óvin­tézkedés ellenére mégis va­cogná a fogunk, és ki rázna a hideg, bízznnk orvosainkban és abban, hony 4—5 nap alatt tűi leszünk a Hong Kong-vírUs fertőzésen. Dr. Szende! Adám Jégtörők a Tiszán Mint az óvodások, amikor átmennek az úttesten, úgy állnak a parthoz simulva, hosszú vonalban a tiszalöki téli kikötőben a pihenő ha­jók. A jég, a tél foglyai. Sirályok nincsenek és mat­rózkocsmák sem a parton. Csak matrózok. Tengerészek, tenger nélkül. Matrózok a parton — Arab kikötőkről álmo­dott? — Nem. — Viharos tengerekről, helytállásról, a hullámzó lá­tóhatárról ? — Nem. — Soha nefn látott földről, felfedezetlen szigetekről? — Nem és nem. Miért lett akkor matróz Kunkli Imre? — Á víz miatt. Folyó mel­lett nőttem fel, szeretem a vizet. , Még a romantikát is okolja egy kicsit. De — ézt állítja — abból már kinőtt. Túl ke­mény mesterség ez ahhoz, hogy három esztendő Után is csak a regényes hajósélet tartsa az emberben a ked­vet, a kitartást. Aki csak ezt várja, az nem marad itt so­káig. Neki a hivatása lett. Vigyázni a folyóra, vigyázni az erőműre. Az uszályok, dereglyék, a kishajók mellett négy, külső­re is keménykötésü jégtörő áll menetkészen, hogy ha jön a parancs, teljes gőzzel vág­janak utat a jéggé dermedt Tiszán. De most nincs zajlás, a jég mereven áll, csak a jégtörők személyzete figyeli aggodalommal a kitartóan zuhogó esőt. — Az eső feláztatja a jég­páncélt. Ha ez tovább tart, alighanem Indulnunk kell. Az erőművet meg kell védeni a jégtábláktól, Addig is fel kell készülni. Hogy ember és gép készen álljon. És Hoch Józséf .telelő- parancsnok ellenőrzi a ké­szenlétet. A tengerről jött hajó A jégtörőflotta parancsnoki hajója, a „Jégvirág I.” hosszú utat tett meg Tiszátokig. Pár évvel ezelőtt még a szovjet tengereken teljesített révka- lauzi szolgálatot. Nagy hajó­kat látott valamikor, talán még óceánjárót is Vezetett az átjárókon át a kikötőig. Pa­rancsnoki hídján a hatalmas tájolóberendezés tengeri köz­lekedésre is alkalmassá teszi. — Mi erős építése és hatal­mas hajtóműve miatt hasz­náljuk. A legnagyobb jég el­len is segít. A legénységi kabinok, akár­csak óriási testvéreinél, igazi hajóablakokkal, rögzített asz­talokkal és négy fekhellyel otthoni, szárazföldi kényel­met biztosítanak. A parancsnok, Hadara Sán­dor kijárta a tengerészisko­lát. A saját költségén. Azaz fedélzetmesteri minőségben hajózott Régensburgtöl a Fe­kete-tengerig. „A címkés gonosztevő“ és a többiek 13$ film a felvilágosítás szolgálatában A szerelem "S'iábon jár — mondja ai egyik felvilágosító film címe, amelyik a láb­gombásodásról szól. Változa­tos címekkel és még változa­tosabb tartalommal az élét szinte minden területéről hasznos ismereteket nyújta­nak az egészségügyi felvilá­gosító központ filmjei. A megyében az egészség- ügyi . felvilágosító filmek kölcsönzésével külön szer­vezet foglalkozik A forgal­muk elég nagy, mintegy 700 előadáshoz biztosítottak szemléltető filmet, melyek- nak több tízezer résztvevője volt. A kölcsönzés díjtaláh. Az ismeretterjesztő, felvilágo­sító előadásokhoz 135 film­ből válogathatnak az elő-" adók. A vetítéseket nagyrészt kultúrotthonokban, iskolák­ban tartják. A járási egész­ségügyi csoportok, valamint a vöröskeresztes szervezetek és a körzeti orvosok igény­lik legffvakrabban a szem­léltető filmeket.. Sajnos ez­zel a lehetőséggel nem min­denütt élnek, a kultűróttho- nok igazgatói nem mindig kérnek a különböző előadá­sokhoz filmet, pedig ezzel javíthatnák áz előadásók hatékonyságát, hiszen á 15— 20 perces, gyakran színes filmzk közérthetően tájékoz­tatnak. A falusi lakosságnak szólnak a legújabb filmek, amelyek a növertyvédösze- rek helyes felhasználásáról, illetve a különböző mérgek elleni védekezésről adnak felvilágosítást. Az egészségügyi felvilágo­sító csoport munkatársai maguk is több előadást tar­tanak filmvetítéssel egybe­kötve. Egyik téma az alko­holizmus elleni harc. Erre utal „A címkés gonosztevő”, vagy a „Lépcső lefelé” cím A hallgatók érdeklődésének megfelelően más témákat is érintenek. A konzervgyári előadás például — a dolgo­zó nők kérelmének megfele­lően — a családtervezéssel, a fogamzásgátlással foglalko­zik. A fi lm tár felfrissítését az évi ló eze r forintos keret biztosítja. így ló—15 új fil­met szerezitek be. amelvek újabb és újabb témákat ölelnek fel az egészségügyi felvilágosítás területéről. 0) A vetkőző, pontosabban vetkőztetőszám az egyik ze­nés szórakozóhelyünkön esett meg, az Ur 1969. évében. ÍVem a vendéglátóipariak jó­voltából. a dolog borsos fel­ár és különösebb reklám nélkül zajlott le. Az egyik asztalnál, nem is nagy fehtű- nés közepette, inkább csön­des, pantomimra emlékezte­tőén, amiből csak az asztal­nál és a közelben ülök értet­ték meg: ilyen érheti az em­bert. ha nem néz körül, mi­előtt mygára ölti ruháját, ci­pőjét, megköti nyakkendő­jét és begombolja. csillogó ínggombjái... A lovag, akit vetkeztet­tek, nem sejtette milyen ve­szély leselkedik rá. amikor újdonsült ismerőseinek fő­városi és külföldi útjairól sikereiről, ruha- és cipőcso- dákról mesélt. „Ezt Velen­cében vettem" — mutatott a finom anyagból készült, jo VETKÖZTETÖ szabású zakóra. „Ezt a csukái Svájcból hoztam.” „A nyak­kendő bécsi...” „Ez a tigris­fejes mandzsettagomb fran­cia, egy hölgytől...” És áinul- tak-bá múltak az ártatlan hallgatók, a nagy világjáró kalandjai őket is távoli vi­dékekre repítették. Nem csak ruha-, cipő- és egyéb szerzemények kápráz­tatták a hallgatóságot. Pi­káns levlapok, kártyák, por­nográf lapokból kivágott ké­pek is színesítették az él­ménybeszámolót. Persze ez utóbbiak a presszó illatos mellékhelyiségében kerülhet­tek a csodálók elé. De szá­mit ott az? Ki tudja niég mi minden volt a lovag tarsolyában, ha nem jelenik meg a presszó ajtajában egy feldúlt. ,külse­jű fiatalember, s vérben forgó szemmel végig nem pásztázza ez asztalokat. A lovag onnyifa bc'v/eiedkezett áz ámító mesébe, hogy csuk ükkor vette észté, amikor az már orrhosszn yira állt előtte. Az idegen nem szólt egy szót sem, rugalmas moz­dulattal méghajoli a lovag előtt, egy húzás u cipőfű­zőn. lent volt egyik cipó. majd egy húzás a má­sik cipőfűzőn.. A lovag ott ült zokniban, s egy szót sem tüdőit szólni, cSak tűrte, hogy c riiásik avatott mozdu­lattal kilXLzitsa a nyakkendő­jét és kibúj.assi belőle. Ez­után B finom zaft-i követke­zett. A Vetkőztető nem akart félmunkát, két ügyes mozdulattal már a kezében volt a lovag ingujját oly szépen összefogó tigrisfejű mandzsettagomb. Ekkor szó- Mt meg lakonikus- tömör­séggel: — Pardoni És mint aki jól végezte dolgát rakományával elegán­san kilihcgeU at ajtón. A lovag ott ült a presszó asz­talánál ingujjban, zokniban, nyakkendő — es A rá jel­lemző vidám fintolok nélkül Mit is mondhatott volna1 Hogy albérlőlársa a vártnál valamivel hamarabb tért haza. külföldi útjáról? És visszaszedte a saját, cuccait, amit a lovag kegyesén köl­csönvett... Mit magyarázzon itt ezek­nek? Macához intette d fő­nököt és hűen övmagához feladta a rendelést: — Főúr. egy pohár szódát. És egy pár papüc3ot..„ (puli) — Kemény ólet az — me« sélt. — Kicsit azért fájt, hogy abbahagytam es nyugou, vi­zekre tértem át. Mert míg egyedül van az ember, m g megy is. Én megnősültem, hát fel kellett adni a vándoréle­tet. Idejöttem a Tiszára, a család is közel lakik. Csali a vizet nem vagyok hajlandó elcserélni. Az olyan nekem, mint a kötéltáncosnak az egyensúlyozó rúd. Ha jön a parancs „...pihen a komp Kikö­tötték a szőke folyó vándo­rait. Végzik a motorok javí­tását, s bóbiskol az Ugyeiei.es a jégtörők rádiós szobájában. Közvetlen kap-< -hatót tarta­nak a miskolci és a nyíregy­házi vízügyi igazgatóságok urh-álloiíi hsaival, Ha megjön a parancs, min­denki a' fedélzetré, felbőg­nek a motorok, s a jégtörő- flotta hasítja a jeget, töri az utat, védi az erőművet fhorváth) ' Meg refent a Műgyűjtő Üj képzőművészeti folyó­irattal gazdagodott a magyar időszaki sajtó. Megjelent a Műgyűjtő című műkereske­delmi és képzőművészeti fo­lyóirat első száma. A negyed­évenként jelentkező folyóirat tartalmazza az ország legje­lentősebb bemutató termeinek írásos tárlatvezetését, beszá­mol az „Emberek, művek, gyűjtemények” rovatban a mai magyar gyűjtésről, mű­gyűjtőknél tett látogatásokról, nemzetközi képmagazint kö­zöl, kiállítási előzetest ad, a ‘ „Művészét és otthon” rovat­ban a lakáskultúra, a művé­szet a lakásban és hasonló témákkal foglalkozik. Hasz­nos és érdekes a műgyűjtők kislexikona, a Tévé galériájá­nak felidézése képben és szö­vegben. Szabolcsi vonatkozása is van a Műgyűjtő első számá­nak „Ajándékok között” cím­mel Kurucz Gyula hasát közli dr. Vigvári László nyír­egyházi SZTK-főorvos ma­gángyűjteményéről, a Nyír­egyházán tett látogatáséról. Az ízléses kivitelű, sok kép­pel illusztrált folyóirat mű- mellékletet és színes diafilm­kockákat is tartalmaz. Hasz­nos eligazítást a művészet iránt érdeklődőknek. Január 15-én folytatódik a tanítás Január 15-ér, Ismét bené­pesülnek sí általános- és középiskolák. A szünet utá­ni első tanítási napon az ellenőrzőkönyv útján értesí­tik. a szülőket a gyermekek félévi tanulmányi eredmé­nyéről. Ez alól csak az álta­lános iskolák első osztályo­sai kivételek •— őket félév­kor még nem osztályozzák. A tanévnyitó miniszteri utasítás értelmében — a népszámlálás következtében hosszúra nyúlt téli sZilftidő miatt az 1969—70-es oktatási évet csak az esetben szabad legfeljebb június 20-ig meg- hosszabítani, ha a tanítási napok száma nem éri el a 190-et. Erre azonban előre*' láthatólag nem kerül sor. mert ősszel a közhasznú társadalmi munkákra fordított időt az iskolákban két hétről egy hétre csökkentették. A következő hónapok fo­kozott, kitartó szorgalmat igényelnek a diákoktól, mért a tavasszal esedékes, április 4-től 13-ig tartó újabb szünetig hátralévő időszakban az iskolai élét folyamatos lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents