Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-09 / 7. szám
Ptrr tir 5 ofdaJ Ibtti 1*nuär ♦. — ■■ ----- 4Gondolatok a borravalóról ÚJ KÖNYVEK Harsányi János: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen Arról a valóságban is létező társadalmi jelenségről van szó. amikor az állampolgárok szőkébb rétege anyagi hasznot húz a lakosság széles tömegei zsebéből. Erre a társadalmi életünk visszásságára tömegességénél és nagymérvű terjedésénél fogva célszerű felfigyelni. Nem azért, mintha a társadalmi életünk jövője függne tőle, hanem azért, mert sok jó szándékú embert nyugtalanít az a tény. hogy egyes társadalmi rétegek foglalkozásukból folyó helyzeti előnyüket kihasználva a munkájuk értékétől magasabb életszínvonalat biztosíthatnak maguknak azoknái. akik a munkahelyükön becsülettel helytállnak a megállapított munkabérükért. A borravaló jellemzői Nem 1 ellet kétséges. • hogy a borravaló adása és elfogadása korrupciószerű társadalmi jelenség körébe sorolható leginkább. Vitathat- ja-e valaki azt. hogy ha a legkülönbözőbb területen dolgozó állami vagy vállalati alkalmazottak millióinak elsőrendű kötelességük tudásuk és szorgalmuk legjavát nyújtani a megállapított munkabérért, akkor ez éppen ilyen kötelessége minden más dolgozónak is. A borravaló adása mögött — különösen ha előre adják — rendszerint az a gondolat bújik meg, bogy a borravaló adója gyorsabb és jobb szolgáltatásban részesül, mint mások, akik Bem adnak borravalót, vagy kisebb összegűt adnak. Mivei rendszerint visszatérő szolgáltatásokról van szó. ezért utólagos adas esetén is felmerül a további szükségletkielégítés hasonló célzata is. Viszont nincsen semmi garancia arra, hogy a borravaló elfogadója qlyan erkölcsi magaslaton áll. amely a munkája során megóvja őt a borravaló által való befolyásolhatóságtól. Ha a borbély elfogadhat borravalót, inert megtette kötelességét és előzékenyen kiszolgálta vendégét. miért ne fogadhatna el a könyvtáros, ha készségben kiszolgálta a kedves olvasót. Ha az állami alkalmazott orvos elfogadhat honoráriu mot, mert kötelességszerŰen meggyógyítja a beteg testét, akkor milyen erkölcsi okból követeljük meg az állami tisztviselőtől, hogy ne fogadjon el honoráriumot azért, mert jól és gyorsan elintézte az állampolgár vitás ügyét, orvosolta társacjal- mi baját. Megjegyzem, hogy egyesek a borravalót honoráriumnak, vagy elérzékenyiilten hálapénznek titulálják; ez a rideg tényeken nem változtat semmit Valamennyiük közös vonása, hogy mindegyiket általában társadalmi megszo- kottság nyomása alatt vagy k^nv-szer helyzet ben adják. A borravaló megszokott élvezői: a fodrász, a taxisofőr a postás, a pincér, a népzenész, a házmestér. a masz- szőr a kabinos, stb.. sőt a maeásabb szolgáltatást nyújtó foglalkozások között is még akad: ígv az ügyvéd Is elfogadhat a hivatalos tarifán felül „csúsztatot” is. Egyre szaporodnak azonban azok a foglalkozások, amelyek igényt tartanak borravalóra. Így a gázkihordó, a villanyszámlás, a tüzelőfuvaros a gépkocsi szervizen, stb. A bútorszállííók is valamiképpen tudtul adják, hogy jobban jár a szállíttató, ha fizet nekik valamit, mintha nem vigyáznak kellően holmijára. Hallani olyanról is — bár ez jelenleg is bűncselekmény —, hogy egyes üzletekben. valamilyen jobb árut csak dugpénz ellenében lehet kapni. Hol a megállás? Hol vannak a határok a borravalót elfogadható, vagy annak tilalmába ütköző foglalkozások között? A borravalózás és továbbterjedésének társadalmi veszélyessége éppen ott van, hogy a határokat közöttük elvileg nem lehet .megvonni A borravaló- zás valamennyi formája ellentétes a szocialista elvekkel, elharapódzása a közmorál gyengülésének, vagy legalábbis még nem kellő színvonalra való emelkedésének a jele. E negatív társadalmi jelenség abban jelentkezik, hogy a jövedelmek arányai eltorzulnak, mert nem a végzett munka értékei szerint alakulnak. Ezek a jövedelmek csaknem felmérhe- tetlenek és kívül esnek minden adóztatáson, amely viszont a többi dolgozókat terhelt. Sajnos vannak közöttük.olyan szakmák is, ahol a dolgozók munkabérének a megállapításánál már eleve számításba veszik a borravaló címén elérhető jövedelmet. Ezzel mintegy legális alapot teremtenek a borravaló elfogadásának, határok nélküli igénylésének. Egyes szakmákban nem ritka, hogy öt- ször-tízszer annyit keresnek borravalóból, mint ameny- nyi a fizetésük. Van-e megoldás? Emeljük fel á munkabéreket az egyes borravalós szakmákban. Szinte hallom azt az aggódó kérdést, vajon ez nem vezetne-e még nagyobb jövedelemarányta lanságokra? Hisz a megszokás béklyóitól, á kényszerítő körülményektől ez még nem szabadit fel. Kétségtelen ezek komoly visszahúzó erők. Az is igaz viszont, hogy e negatív társadalmi jelenség egyre jobban kilóg a szocialista viszonyainkból. A borravalózás gondja egyre nagyobb tehernek jelentkezik a szocializmus építésének útján. Éppen ezért helytelen lenne azokat, kik e visszásságok ellen háborognak. szűk látókörűséggel, vagy akár irigységgel - vádolni.. Előbb vagy utóbb, úgyis szembe kell • nézni a borravaló problémájával. Idáig is annyi nehézségeit megoldottunk már, ha akartuk. Nem megoldhatatlan probléma nálunk sem. Csak következetesen kell érvényesíteni minden területen a szocialista bérezés elveit és a szocialista erkölcsi követelményeket. Törekedni, illetve biztosítani kell, hogy mindenki képességei és munkája szerint részesedjen a társadalom javaiból. Ezzel olyan légkört kialakítani — mint egyes országokban már megvan —, hogy a dolgozók sértőnek tartják, ha nekik az elvégzett munkáért borravalót kínálnak. Ennek elérésére természetesen más hatékony .intézkedésekre is szükség van. valamint a társadalom figyelő és nevelő erejére, • összefogására is. Csak együttes és széles kör ben kibontakoztatott frontá lis támadással lehet e negatív társadalmi jelenség ellen felvenni a harcot. Az állampolgárok tömegei bizonyára örülnének, ha a borravaló nyomasztó gondjától minél hamarabb megszabadulnának. Or. Kovács Pál Rendkívül értékes és érdekes dokumentumkötet dicséri Harsány! Jánost, aki eddig a legteljesebb gyűjtésben és összefüggésben tárja a nyilvánosság elé, hogy magyar hazafiak mily sokoldalúan, mennyi hősiességgel és véráldozattal harcoltak a fasizmus ellen. Az antifasiszta ellenállási mozgalmat a Kommunisták Magyarországi Pártja szervezte és irányította a tragikusan sötét hitleri Európában és mutatta a nemzetnek az utat a jövő felé. Fehér Lajos könyvének első kiadása akkor jelent meg, amikor a szereplők tekintélyes részéről még' nem lehetett tudni, hogy kicsoda, vagy ki volt. Amikor 1946-ban napvilágot látott, mementó volt és arra emlékeztetett, hogy voltak ebben az országban hősök akkor is, amikor nemcsak a fegyveres ellenállás, hanem a szabad gondolkodás is bűnnek számított. Az efső könyv volt, amely megismertette az országban a kommunista párt, a hazafiak hős ellenállását. Azóta 25 év telt el. Ismertek lettek a szereplők, a részletek, a második kiadás tehát bővebb is. A náci megszállás és a nyilas terror árnyékában, 1944 véres napjaiban alakultak meg a kommunista párt akciógárdái, azok a harci csoportok, amelyek a magyar nép igazi érdekeit képviselve, fegyverrel szálltak szembe a fasiszta megszállókkal és magyar csatlósaikkal i;.,,1*;*' Fehér Lajos érdekfeszítően megírt könyviben megelevenednek a már legendás hírű Marót- és Szír-csoportok, s az illegalitásba húzódott A megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának legfrissebb határozata szerint — az országos múzeumi szerveknél bevezetett gyakorlathoz hasonlóan — január 15-től a Szabolcs-Szat- már megyei múzeumok tárlatait is szombati napokon ingyen látogathatják a dolgozók. A tanács ezzel az intézkedéssel kívánja segíteni a kiállítások iránt megnyilvánuló érdeklődés növekedését, és a szabad idő jobb kiA kötetben hadműveleti és politikai összesítő jelentések, programok, kitüntetési qk- mányok, ' harccselekményekről szóló beszámolók, a horthysta bíróságok peri rátái nyomán tárul elénk a legjobb magyar hazafiak harca. Megismerkedhetünk a Nógrádi- és Uszta-brigád tevékenységeivel, harcaival, a budapesti akciókról, az újpesti partizánharcokról. A szép kötet a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg. Lelkesítő és izgalmas olvasmány kortársaknak és fiataloknak egyaránt. kommunista párt hőseinek tettei. Fehér Lajost a párt Központi Bizottsága a német megszállást követően állította a katonai vonalra, azzal a feladattal, hogy hívja életre az akciógárdákat, s fegyveres akciókkal zavarják meg, tegyék bizonytalanná a németek és a nyilasok uralmát. Az akciógárdák tagjainak felső kapcsolata tehát a szerző volt. Közvetlenül ő szervezte és irányította a csoportokat. Ezek a bátor fiatal kommunisták robbantották fel Gömbös Gyula szobrát, s a Met- ropol-szállót, az ő kézigránátjaiktól dőltek romba a hírhedt „Hűség Háza” szobái, ők zavarták és hiúsították meg az egyetlen nyilas nagygyűlést az egykori Városi Színházban, és az ő sikeres akcióik nyomán gyulladtak ki és robbantak fel a német teherautók és harckocsik. A magyar kommunisták történelmünk e legtragikusabb korszakában vívott harcait, több mint hiteles szemtanú: olyan szerző mutatja be, aki maga is cselekvő resztvevője volt az ellenállásnak, a kommunista párt harcának. használását. A határozat még nagyobb kedvezményben részesíti az általános és középiskolák tanulócsoportjait és az őket kísérő nevelőket. ök minden nyitva tartási napon ingyen látogathatják a múzeum rendezvényeit, feltétel csupán az, hogy a látogatást 8 nappal korábban be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy a kiállítási hely kezelőjének. Fehér Lajos; Harcunk Budapestért Múzeumlátogatás ingyen Negyven éve változatlan A Nyíregyházi Egészségvédelmi Intézet védőnői, vezetőjükkel együtt, leültetnek egy asztalhoz, maguk is körbe ülik es — panaszkodnak. Elöljáróban el kell mondani, hogy mindannyian önként, élethivatásból választották az egészségvédelmet, különösen a gyermekek egészségvédelmét. Tehát, ha tetszik — amit csinálnak, maguk akarták csinálni. És ez nagy előny, mert amit önként vállalunk, azt mindig örömmel csináljuk. Mindezt azért kívánom az elején elmondani, mert a panaszkodó védőnők kitűnően végzik munkájukat, de ezt már nem tőlük hallottam. öt helyett harmincon Azt viszont igen, hogy milyen körű'menyek között dolgoznak. A beszélgetésünket azzal kezdték, hogy az intézet immár negyven esztendeje működik — ugyanabban az aprócska kis épületben, amelyben ma is „kénytelenek vagyunk szű- fc&girfVlnt és kínlódni*’. Mert elismerem: valóban szűkös- ködnek és kínlódnak. És — ahogyan elmondták — negyven éve senkinek nem jutott az eszébe, hogy javítani kellene az itteni, lehetetlen munkakörülményeket. Milyen körülmények ezek? — Amíg öt-hat védőnő dolgozott, addig megvoltunk valahogy — mondja a vezető védőnő —, de ma már harmincán dolgozunk ugyanabban a lukban. Két helyiség van a szülőknek, gyerekekkel, a terhes anyáknak és a védőnőknek. Az egyikben — ahogy Itt becézik „az előszoba-várakozóban” — a terhes asszonyok és az anyák, gyermekükkel várnák. De itt nem csak várnak, hanem le is vetkőz- tetik a csecsemőket. Eddig mindez a „nagy szobában” történt, amire panaszkodtak az anvák, hogy — hideg, mert lehetetlen volt rendesen befűteni. Addig a védőnők az „előszobában” végezték munkájukat. Most, néhány hete cseréltek. Az anyák ma arról panaszkodnak, hogy — nem férnek a várakozóban. És — magam győződtem meg róla —: minden okuk megvan a panaszra. Hat embernek egy asztal A várakozó mérete harminc négyzetméter ha lehet, de inkább — kevesebb. Ide szorulnak, esetenként, har- minean-negvvenen, közülük fele gyermekkel jön, a másik fele terhes. Az előszobát ugyan kitűnően fűtik, de az ajtaja közvetlen az utcára nyílik és a szülők állandóan rettegnek: mikor kap huzatot a gyerek? És láttam kismamákat, sokat, előrehaladott állapotban hosszú ideig álldogálni, mert leülni alig néhányan tudnak, hiszen alig fér valami bútor a helyiségbe. És a védőnők? A vezetőjük mondjál , — Amióta helyet cseréltünk, azóta elértük, hogy néhány asztalt is adtak, s így már nem az ölünkben végezzük az adminisztrációs munkát, mert most már minden hat embernek van egy íróasztala. Mert, ezt csak közben jegyű meg, néha annyi a kimutatás és a jelentés, hpgy nem tudunk miatta a gyerekekkel foglalkozni. Ha mégis mindent el akarunk végezni, akkor az adminisztrációt munkaidő Után csináljuk. Akkor legalább csend van és — el is férünk Bár eddig azt sem kérdezte tőlünk senki, hogy „mindezt mikor csinálják?” Csak éppen mindennek meg kell lenni! Bár valamit azért könnyí- tenek a körülményeiken, de — amikor ezt is elmondták, áronnál úgy éreztem: ez a könnyítés kevés. Mert: mit kapnak? . „Nem jutott keret“ Most már hosszú évek óta, minden esztendőben csinálnak, valamit — sorolják a tényeket. —- Egyszer meszelnek, máskor festenek. Megint más esetben aj tófűfákat újítanak, aztan ablakokat cserélnek. A következő évben tataroznak, majd — mindezt — kezdik elölről és a dolgok — ismétlődnek. És erre minden évben elmegy nyolcvan-százezer forint. Amikor nem több. Ami viszont létfeltéte' lenne — nincs víz a helyiségben. És különös, hogy eppen kora ősszel vezették be a városi vízhálózatot a szomszéd épületben működő óvodába — a hálózat fővezetéke az intézet előtt, halad, de arra már „nem jutott keret”, lega'ábbís a tanácsban ezt mondták —, hogy az Egészségvédelmi Intézet is kapjon egy kis jó vizet. Talán az idén, vagy a következő évben újabb több tízezer forintért ez is megvalósul. Talán, mondom mert hiába kérték, hogy — mikor számíthatnak vízre, semmi ígéretet nem kaptak. Mint ahogy arra a kérdésre sem válaszolt senki, hogy: meddig kell még ilyen körülmények között védeni az anyák és a gyermekek egészségét? A városban ezernégyszáz, gyermek születik évente. Balogh György Pályázati (elhívás t/sz helyettes iskolqi jelentkezésre A Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira jelentkezhetnek azok a 7. életévüket 1970. szcyteu.^ :r 1-ig betö.tő, 23 évesnél nera idősebb fiatalok, akik az altalános iskolát sikeresen elvégezték. A jelt ntko es további feltétele: erkölcsi-pq- litikai megbízhatóság, feddhetetlen előélet, fizikai alkalmasság hivatásos, ka to iái szolgálatra, magyar állam- polgárság, nőtlen családi állapot. A pályázók — a sorkatonai szolgálatot teljesítők is — a kiegészítő parancsnokságtól, illetve a szakmunkásképző iskola igazgat' tói kapnak jelentkezési lapot. Ehhez mellékeljenek saif ’ e- zűleg írt részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, legmagasabb iskolai végzettségre! szóló lsko>al bizonyítványt. (Szakmunka - képzőt végzetteknél oklev elet) és erkölcsi bízón utványl. Az utóbbi kiadásának szükségességét a polgári életből jelentkezőknek a kiegészítő, a sorkatonáknak az állományi- lag illetékes parancsnokság igazolja A jelentkezők pálya nak gépkocsizó lövész, tüzér, műszaki, lokátoros. híradó, hadtáp, gép j árműtec vn i 'i, s, harckocsi technikus, fegyverzeti technikus, vág;,' repülőműszaki szakra. A technikus szakokra elsősorban azok jelentkezzenek, .akiknek a választott szaknak megfelelő, vagy ahhoz hasonló szakképzettségük van. A pályázati határidő 1970. március 31., a pályázók 1970. májusában a központi tiszt- helyettes iskolán alkalmas- sági vizsgálaton vesznek részt Azokat a fiatalokat, akile megfe'elnek a felvételi követelményeknek, 1970. szeptemberében híviák be. a sorkatonákat pedig áthelyezik. . ____A > Vizsqák a főiskolákon A január a vizsgák hónapja megyénk felsőfokú tan- intézményeiben. Több szán diák sötét ruhába öltözve járkál fel-alá a íöly osokon, még egyszer átgondolva magában a tanultakat, hogy aztán a vizsgáztató előtt adjon számot tudásáról. A legtöbb vizsgajegyet — körülbelül 5000-et — a tanárképző főiskolán írják be a leckekönyvekbe. Ugyanis a 711 nappali és a 220 levelező hallgató átlag hat tárgyból vizsgázik ebben a félévben. Az első akadályokat általában sikerrel vették a hr Ugatok. Különösen örvendetes, hogy az elsőéveseknél sok a jeles jegy a magyar, a biológia és a testnevelés szakos diákoknál. Akad persze sikertelen vizsga is. illetve néhányan betegségük miatt későbbi időpontra halasztották a vizsgát. A levelező tagozaton az első évfolyamnál — a korábbi rendszertől eltérően. — nem tartanak külön félévi vizsgaidőszakot, hanem szeptember 30-ig kell eleget tenni a kötelezettségüknek. A tanárképző intézetben a vizsgáztatás a korább; évek gyakorlatának megfelelően folyik. A számonkérésnél szem előtt tartják a/, elméleti oktaias és gyakorlati munka egységét. A vizsgákon a hangulat jó, a felkészülésre nincs komolyabb panasz, a tanulócsoportokból eddig mindenki sikeres vizsgát tett. A vizsgaidőszak közepén tartanak a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gépész és növényvédelmi repülő szakos hallgatói. Már december 18- án befejezték a félévet. s egyhónapos vizsgaidőszak áll rendelkezésükre. A kertész .száknál csak a jövő héten kezdődik a tanultak számonkérése. ugyanis a hé+en még az oktatási munka folyik. A 425 nappali és levelező hallgatónál a vizsgáztatás az egyetemi rendszernek megfelelően folyik, a diákok a tanárokkal beszélik meg a vizsga időpontját. (lányi)
