Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

lé. oldal SELB t-MAG iARÚfiSZÁG 1970. január «. \A/eve$ és nevetséges sajtóhibák A sajtóhibák legtöbbször a ▼életlen szülöttei s így bün­tetést csak akkor vontak ma­guk után, ha a szándékosság megállapítható s ha a sajtó­hiba következtében az értel­mében megváltozott szó, vagy mondat valakinek a becsüle­tébe, hitelébe gázol, vagy közbotrányt okoz. Van azon­ban kivétel is...! * A sajtóhiba Franciaország­ban például gyilkolt is. Egy Turnerieur nevű párizsi. asz­talos pityókás állapotban tért haza it felesége rögtön patiká­ba rohant csillapítóért. A gyógyszerész a hivatalos gyógyszerkönyv alapján ke­vert egy gyógyszert, amely az asztalos halálát okozta. Az ok a gyógyszerkönyv sajtó­hibája volt: 15 gramm ammó­niák szerepelt 15 csepp he­lyett. Az özvegy a bírósághoz fordult, amely a gyógysze­részt a kötelező gondosság el­mulasztása miatt egyhavi fogházzal és 80 frank pénz- büntetéssel sújtotta. A könyv kiadója 800 frank pénzbünte­tést kapott azonkívül az öz­vegynek életfogytiglan, a gyermekeinek pedig nagyko­rúságukig havi 240 frank élet­járadékot kellett fizetnie... * Az Egyesült Államokban a század elején négymillió sür­gönyblankettát kellett meg­semmisíteni egy sajtóhiba miatt. 1883-ban ugyanez a sors ért néhány százezer bé­lyeget is. 1860-ban egy papír­pénztervező a rajz aljára igen kis betűkkel ugyan, de oda­írta a nevét s a rézmetsző ezt is rávitte a lemezre. Egy spa­nyol rézmetsző a nevét úgy örökítette meg a bankjegyen, hogy a szöveg egyik-másik betűje magasabban állt a réz­lemezen, mint a többi s a ki­emelkedő betűk a grafikus ne­vét adták. Ezt csak akkor vet­ték észre, amikor a bankjegy kibocsátása után a rézmetsző maga dicsekedett el a csíny- jével. Persze valamennyi ban­kót kivonták a forgalomból és elégették. ★ Amióta a gépszedő nem egyes betűket, de sorokat szed és önt ki, a sorok felcserélé­se a tördelésnél ugyancsak sok kellemetlenséget okozhat. A párizsi ,,L’ Intransigeant”- ban a tördelő egy kinevezési és egy sertéstenyésztési hírt kevert össze s a közlemény így festett (a sertéstenyész­tésre vonatkozó sorokat dől­ten adjuk): „Benőit űr éveken keresztül volt a törvényszék legkivá­lóbb alakja. Kiemelkedő, nagy tudású egyéniség s egyben — amit határozottan állítunk — rendkívül falánk disznó volt abból a fajtából, amely csak Andalúzia földjén található s így emberies, nemes érzések­től dobog a szíve...” ★ Detektívregényt adott ki egy New York-i kiadóválla­lat és hogy a könyvet kelen­dőbbé tegye, azt a trükköt al­kalmazta, hogy a könyvben szándékosan egyetlen sajtó­hibát rejtett el s a napilapok­ban kihirdette, hogy aki elő­ször felfedezi a sajtóhibát, az 30 000 dollárt kap. A könyv­ből megjelenése után az első lu ten 150 000 példány kelt el. 3V> j'.'.dult a sajtóhiba-vadá- s .a:. A sajtóhiba az utolsó oidalon volt elrejtve és a nyertes egy húszéves mecha­nikus volt. aki tervszerűen fo­gott a munkához, naponta csak fél oldalt olvasott el — de azt alaposan. Galambos Ferenc ÚJÉVI. MEGLEPETÉS — Ezt hallgasd meg apa. A gyerek meg a papagáj me­gint versenyeznek, melyikük tud csúnyább szavakat. AZ ORVOSNÁL — Kislányom, önnek rendkívüliek a reflexei, ahogy látom... KERESZTREJTVÉNY l»67. január 4-én halt meg J. A. D, Ingres francia^ festő. A párizsi múzeumokban őrzött híresebb müve. 31 helyeztünk el néhányat mai rejtvényünk beküldendő vizsz. 1., 28.. függ. 30., vizsz. 52., 71. és a függ. 16. és 20. sorokban. VIZSZ-*TES: xi.. Vörös, németül. 14. Vicc. 15. Főzelékféle 16. Tőszámnév. 20. Vissza: ész. 21. Allatiakás. _ 22. Székesegyház. 25. Vissza: művé­szit latinul. 27. Monte Cristo várbörtöne. 31. Vulkán Szicíliá­ban. 33. Szórakozásra, elsősorban kártyázásra és más szerencsejá­tékokra szolgáló helyiség. 34. ..Hangtalanul’ kér. 35. Csúnya. 37 DEFTY. 38. Erős. 39. Hiányos érzékszerv. 40 Kémiai elem. 42. Folyó spanyolul. 43. Harang ala­kú, borító üveg (+*). 44. Mosás­hoz iasznált edény. 46. Sportáp. 47. Forró égövi növény. 48. Állam a7. USA-ban. 51. NM. 56. Község N 'regyháza mellett 58. Vágja. 59 Aaa-..., sziget az Al-Dunán. 60. Évszak. 61. Régi mesefilm cí­me. 62. MÖ. 64. KTN. 65. Mással­hangzó kiejtve 66. Görögkeleti zentkép. 68. Francia játékkártya egyike 70. Klasszikus «'UGGÖLEGES: 2. TC a Szovjetunióban. 3. Az eredetit helyettesítő. 4. Országos Tervhivatal 5 És, latinul. 6. A nat> huszonnegyed része. 7. Minden asszonynév végén ott van. 8. Építőanyag, névelővel. 9. Tan­tál vegy.iele. 10. Indíték. 11. Gor­donkaművészünk (Tibor). 12. Becézett Olga. 17. Értékes prém­mel rendelkező rágcsáló. 18. Ár­tatlanság, jóság. 22. Filmfajta. 23. Alanyi kérdőszó, többesben. 24. Szabályos, kitűnő, zsargonban. 25. Élesztő (lángot, haragot). 26. Éktelen kerti szerszám! 28. Bő­ségesen áraszt. 29. Ülőalkalma­tosság. 32. Disznó igéje. 34. Min­dent elvittek 36. Nyugton, nyu­godtan (hagyj .. .) 38. Pénz, zsar­gonban. 40 Nem sok. 41. Isme­retlen névjele. 43. BS. 44. ,,Ék­telenül” messze! 45. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 16. Egyesült Államok. 49. Kik? 50. Lelkesít, buzdít, latinul. 53. Víz tetején lebegő. 54. Rang­jelző. 55. J3ámai gépkocsik nem­zetközi jelzése. 57. Az egészből egy darab 61 Folyó a Szovjet­unióban. 63. Szabolcs megyei községből való. 66. Erősítő szócska 67, Nobélium vegyjele. 68. Kicsinyítőképző. 69. Csont la­tinul. A megfejtéseket január 11-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. December 25-i rejtvény pályáza­tunk megfejtése: .,Én hozzám is be­n _ett a karácson. Tán csak azért, hogy bus or ez at is lásson.** Szeberényi Lehel: Egy mondat babonából Hogyan is folyik el az esz­tendő? Akár a nap. Hiszen az esztendő se más, mint sok kis nap egymás mellett. Csak a magamét tudom mondani. Irigylem és ^sztélém, kikszi- "re viszik a puszta felismerés­nél, hogy az idő: pénz és ké­pesek arra is, hogy aranyva­lutára beváltsák; tékozlóként nem szórják a szélbe szét. Irigylem és tisztelem, ki'- szi­gorú rendet tartanak, fiók­jukban. fejükben, s a perce­ket és órákat igájukba hajt­ják. Nemegyszer megpróbál­tam, de csak a naptárban si­került. Az új életet csaknem min­den este elhatározom — le­fekvéskor. Éppen a lefekvéssel kell a dolgot kezdeni — szólok el­tökélten magamhoz, rendsze­rint éjféltájt. Az ei-edményes írásmunka alapja az alvás. De így, hogy másnap egész nap álmos vagyok, csak kör­be jár a dolog és semmit se lépek előre. Most már a jókor való le­fekvéssel nem kezdhetem, mert éjfél. És ha még sokáig totyogok, vakarózom és min­den ruhadarabommal külön járulok a székhez, egy óra lesz, mire álomba szenderü- lök. De reggel nincs mese! Szi­gorúan kezdődik az új élet. Pattanás időben az ágyból. A járulékos totyogást üstökön ragadjuk. Friss vért és öko­nómiát ebbe is. A kályhák kilencre elzárva, s könyvet az illemhelyre nem viszünk. Kilenckor megszűnt minden, csak az íróasztal létezik, a fehér papír és a ceruza. Az is már meghegyezve!!! Valami engedmény... — al­kudozik egy gyengécske hang bennem. De ráripakodik pu­ritánságom : Semmi! Semmi, ami megzavarhatja a kon­centrációt! Esetleg a reggeli, az közben is elfogyasztható, míg kezemben a ceruza jár. És természetesen a feketeká­vé, az beadható, óvatos ko­pogással... Sok!!! így megint fellazul az egész. Némi átcsoportosítás is szükséges. Például a kihamu- zás és tüzelő-bekészítés soha­sem a drága reggeli órákban intézendő. Minimális fegyelemmel igenis biztosítható az írásra négy bontatlan kerek óra a délelőttből, s ugyanoly szi­gorú négy óra az estéből, s legalább három a délután­ból. Csak le kell ülni az íróasztalhoz és nem szabad felkelni a székről. Ezen a ponton kell erősnek lenni, s nem alkudozni. Most már későn van, mert éjfél, de reggel új napra kelünk! Ám az új nap: a tegnapi, s a tegnapelőtti. A szent el­határozások. akár az éj álomtermékei, eltávolodnak, hogy estére újból közeledje­nek. — Duduska, nyisd meg a kályhákat, hogy felizzon — szólok a lányomnak az ágy­ból, aki koránkelő az isko­la miatt. ...Aztán kezdődik a sza­ladgálás kályhától kályháig. Nincs jobb reggeli torna. Azt mondja a feleségem: „csinálom én, csak te dol­gozz!” „Hogyisne, — fele­lem —, még ennyit se mo­zogjak?!” — Jézusmária, mindjárt kilenc! — Eltivoliztad az időt a fiaddal — korhol a felesé­gem. Pöttöm fiam éppen ki­húzza a széket alólam, hogy kompot csináljon belőle. — Látod — panaszkodom —, most is feltart. — A kávét miért kell ne­ked csinálni? — Mert csak én tudom, hogyan kell a kupakját fel­csavarni. — Mindent csak te tudsz. Újra az én hangom hall­ják: — Ez fantasztikus. Már fél tíz! És még a főfő szer­tartás hátra van... Csak egyszer tetten érhetném, mi viszi el a reggelt —morfon­dírozok a reteráton s bele­mélyedek Du Gard család- regényébe. — Tessék a kávé — szól a feleségem. — Ne ide hozd, mindjárt végzek... Tudod, hogy úgy szeretem, ha leülünk hozzá, szépen a szobában. így ész­re se veszem, hogy ittam. Feleségem nevet. — így van — mondom —, nem is annyira a kávé kell nekem, mint a szertartás. Szépen leülünk, megisszuk a kávét. Családi béke, a kölyök körülöttünk bolondo­zik. Jó ég! Fél tizenegy. Most már igazán neki kell fog­ni! Kihessegetem szerettei­met dolgozószobámból. Gá­bor viszi az autót, a tivolit, meg a Bréhmet. Csend van, az ajtó kulcs­ra zárva, ujjaim közt a ce­ruza. Ó. még nem fut a pa­píron, deszkalap van alatta. Akkurátusán hegyezgetem. (Endrődi István rajza) Percekig, tűhegyesre. Na. kész. Mi lesz az első mon­dat? Az első mondat nem akar elindulni. Valami nyugta­lanság van bennem, fel Kell hogy álljak, pedig nincs is itt a fiam, aki kihúzza a széket alólam. A szél len­geti odakint a nádat, a hó felett a Duna-parton. Jé, fácánok, egy egész csapat. Nem is tudtam, hogy ide is elmerészkednek. Ezt meg kell mutatni a fiamnak és a feleségemnek. Nagy családi csodálkozás, a fiam ujjong. — Anyukám — mondom — én olyan álmos vagyok. N4m megy a munka. Igyunk még egy kávét. — Igyunk. — Most fele­ségem teszi fel. hogy ne ra­bolja el a művelet az én időmet. Újra leülünk a szo­bában a kisasztalhoz, Gá­bor körénk rakja játékait. — Ez mi ? — fülelek. Nincs mese. A déli harang­szó. Dilemmában állok az író­asztalom fölött: most írjak, vagy kimenjek fűrészelni? Kell a levegő, kell a test­mozgás. — Gyere fiam, menjünk fűrészelni. Tudod, délre ez van beiktatva... Ebéd előtt egy kis muzsiká­lás. hogy jobb legyen az ét­vágy. Folytassam? Ebéd utánra félórás alvás következik. Az agynak van rá szüksége, hogy tevékenyebben őröl­jön... Este keresem hová lett az a három óra. amit írásra ki akartam hasítani belőle? Miféle események sodorták el az időt? Bárhogy kuta­tok, azonkívül, hogy a kis­lányok hazajöttek az iskolá­ból, semmiféle eseményre se bukkanok. Szent eltökélés: az estém, az estém aztán nem ha­gyom! Nem engedem fel- trancsírozódni! A kályhák dolgát még el­igazítom, a vacsorát még el­fogyasztom... még valamit meghallgatok Dudus törté­neteiből, élvezetesen mesél a kölyök az iskoláról... Na de most már lássunk munkához. Mindenki alszik^ az utcai Zaj is elült. Újra íróasztalom előtt ülök, asztali lámpám fény­köre alatt. Ceruzám se kell meghegyeznem, reggel óta mit se kopott. Egy kései légy zümmög a fülem körül. Ezt még agyon csapom — szólok. S elkez­dem a hajszát — a légy után. Na végre. Teljes a csend. Most már semmi sem aka­dályozza többé, hogy leír­jam azt az első mondatot... Vagy nem lemre helye­sebb inkább lepihenni? Fél tizenkettő. S tulajdonkép­pen a jókor való lefekvéssel kell kezdeni az élet megre­formálását: majd reggel ki­pihenten. frissen nekilátok az írásnak. Eszerint teszek. S midőn december 31-én visszatekintek az esztendőre, megijedek, hová lett az év? Úgy mered rám. mint a kozmikus tér. Rémülten fo­gok , az íráshoz, s egész szil­veszter éiszakám ezzel töl­töm. míg a család °<sv szo­bával odább vigadoz. Uiév napián nedig leg­alább egv mondatot leírok, babonából, hogy csupa mun­kás nap kövesse az új ér­tendőben. Nyertesek: Fábri Pálné, Gyúr- morói Csányi Dezsőné nagyha- ján Mihály, dr. IváncslI- Miklós, lászi, Danes Judit tiszaberceli és Koppány lamás es Petrikovits Sztároszta Pál tyukodi kedves _ ,, , rejtvenyfejtdink. Gyuláne nyíregyházi, Tóth Lész- A nyereménykönyveket postán- 16 hodaszi. Kovács Gyuláné ko- elküldtük. — Uram. nem kell választania, mind az Öné.

Next

/
Thumbnails
Contents