Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

ISM. larioir 4. ICELET-MACY AÄÖRS* Kft S. bids' T sz-pár tszervezetek Irta: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára A termelőszövetkezetek életében egy gazdasági év lezárása mindig fontos határkő és jelentős politikai eseménynek számít. Szervezése, lebonyolítása minden évben nagy gondos­ságot igényel és a pártszer­vezetek munkájának szerves részét képezi. Most az év lezárása előtt szükségszerű, hogy a szövetkezetekben a pártszervezetek reálisan fel­mérjék a gazdálkodás hely­zetét, adjanak segítséget a gazdasági vezetőknek a pon­tos zárszámadás előkészítésé­hez, egyben készítsék fel a párttagságot aktív politikai munkára. Sikeres esztendőt zárnak a Szabolcs megyei termelőszö­vetkezetek. Tovább nőtt a gazdaságok halmozott terme­lési értéke, nőtt a bruttó jö­vedelmük. a közös vagyon, a termelés anyagi, műszaki alapjai, a tagság jövedelme is. Az idei termésátlagok ki­emelkedő eredményeket tük­röznek. Búzából 15 máz '.t. kukoricából 16,5 máz?a. bur­gonyából 80 máasa körül ter­meltek holdanként. Hasonló jó eredmények vannak az egyéb növényféleségeknél is. Rekordtermésünk volt almá­ból, mely 10 000 vagonnal több az 1868. évitől. A múlt évihez képest to­vább nőttek az állattenyész­tés fajlagos hozamai, tovább javultak a tartási, takarmá­nyozási viszonyok, A terméshozamoknak meg­felelően kedvezően alakul az áruértékesítés is. A termelte­tő. felvásárló vállalatok és a szövetkezete'!; közötti kap­csolat egyre inkább két szo­cialista üzem kapcsolata .esz. Tovább bővült a többcsator­nás értékesítési rendszer, jól szolgálta a fogyasztók, de aa üzentek érdekeit is. A szövetkezetek időben el­végezték az őszi mezőgazda- isági munkát, ezen belül opti­mális időben elvetették a ke­nyér- és takarmánygabonái. A z elért eredmények for­rása elsősorban a párt helyes agrárpolitikája, de az elért eredmények szo­ros összefüggésben Vannak a termelőszövetkezeti tagság jó munkájával, helytállásával, szorgalmával is. A termelő­szövetkezeti taöság ez évben is munkából, helytállásból is­mét jól vizsgázott, politikai­lag érettebb lett, s ezzel a szövetkezeti mozgalom erköl­csi bázisa tovább gyarapo­dott. A termelőszövetkezeti veze­tés növekvő színvonala ugyancsak jelentős mértékben járul hozzá az eredmények eléréséhez. A vezetés mind­inkább felnő a feladatokhoz. Gazdasági döntéseiket jobban előkészítik, megalapozottab­ban döntenek. Év közben — látva a jó terméskilátásokat — növelték sajáterős beru­házásaikat. s ez egybeesik a népgazdasági érdekekkel is. Az elért eredmények tevé­keny részesei voltaic a terme­lőüzemek pártszervezetei. Javuló munkájuk eredménye, hogy a szövetkezetek dolgozói, vezetői elismerik, igénylik a oártszervezetek munkáját. A pártszervezetek hatékonyan munkálkodtak a párt gazda­ságpolitikájának megvalósí­tásában, az új mechanizmus adta lehetőségek kihasználá­sában. Az elért sikerek mellett vannak gondjaink, problé­máink is. Az állattenyésztés fejiődeee nem volt kielégítő, elmaradt a kívánalmaktól, a növénytermesztés fejlődésé­nek ütemétől. A háztájiban tovább csökkent a szarvas- marha- és a sertésállomány. Sä a nagyüzemi gazdaságok nem tudják pótolni, ellensú­lyozni. A kedvező hosszú ősz elle­nére mintegy 40 000 kh őszi mélyszántást nem végeztek el megyénkben. M egoldatlan a tagság egész évi rendszeres foglalkoztatása, sok esetben nem kellően érvénye­sül a szocialista elosztás el­ve, a végzett munka szerinti díjazás. Lassú az előrehaladás a szakmunkásképzés terén. Nem minden esetben kielégí­tő a gazdasági elemzés, a döntések előkészítése, a ha­táskörök megosztása, a ká­dermunka végzése. Szabolcs megye szövetkeze­tei készülnek a zárszámadás­ra, arra, hogy politikailag át­fogóan értékeljék szövetke­zetük egész évi gazdálkodá­sát. Külön elemzik, hogyan éltek a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel. Értéke­lik mennyire sikerült előre­lépni a különböző fejlesztési, gazdálkodási döntések meg­alapozásában, sikerült-e rendszeresen értékelni köz­gazdaságilag is a gazdálko­dást, a belső üzemi szervezet a szövetkezetben igazodik-e a jelenlegi feladatokhoz. Mindezek tükrében megszab­ják a jövő feladatait. Felelős­ségteljes munkáról van szó, melynek előkészítésében, le­bonyolításában a legtöbb fel­adat a termelőszövetkezeti pártszervezetekre hárul. Si­kere attól függ, hogyan tud­ják e fontos munkát az egész falu ügyévé tenni. Pártszervezeteink támasz­kodjanak az előkészítő mun­kában a falu egész lakossá­gát átfogó tömegszervezetek­re, tömegmozgalmakra, hogy azok is — sajátosságuk­nak megfelelően — se­gítsék elő a zárszámadások sikeres lebonyolítását. Az előkészítő munkát pártszervezeteink már most kezdjék el, hogy le­gten elegendő idő az 1969-es év gazdaságpolitikai értékelésére, az eredmények, a hiányosságok számbavéte­lére. Nagy segítséget ad eh­hez a munkához pártunk Központi Bizottságának no­vember 26—28-i ülése, az ott hózott határozatok ismerete. Az értékelés során abból induljanak ki, hogyan sike­rült megvalósítani a párt gazdaságpolitikai céljait. Át­fogóan értékeljék a gazdálko­dás főbb mutatóinak birto­kában szövetkezetük egész gazdálkodásét. De emellett értékeljék az egyes üzem­egységek, termelési egységek tevékenységét is. A pártszervezetek külön vizsgálják meg a maguk te­llyenkor, télen mindig új­ra eszembe jut Klapi. ifjúsá- gom aranyos jóbarátja, reg­gelig tartó ulticsaták hőse, mértékkel, de állandóan ba­rátkozó tanítómesterem az élet ama dolgaiban, amiket egy 17 éves pelyhedző baju­sza, diák sürgősen meg sze­retne tanulni, Klapi nem is ember volt, hanem egy ele­ven tréfa. Családom kijelentetté: kg tovább is barátkozom ve­le, kirekesztetlek. Hát tit­kon követtem vándorútjain. Es nem csak en. Az a furcsa, hogy nem is szatmári volt. Valahonnéi a délvidékről menekült ide. Apjától itt is örökölt háromszáz hold föl­det, két malmot és két bu­dapesti bérházat. A harmin­cas években hozzáadtak fe­leségül egy csinos földbirto­koslányt, aki pontosan ugyanennyit. 390 holdat, két malmot és két pesti bér­házat hozott hozományul a házasságba. Klapinak gye­rekei születtek* mánittsserű rületén a párt gazdaságszer­vező, irányító és ellenőrző tevékenységét. Megkülönböz­tetett gonddal elemezzék gaz­daságuk potenciális tartalé­kait az üzemszervezésben, a jobb politikai munkában, a munkafegyelemben. Igen na­gyok itt a lehetőségek, me­lyek kihasználatlanul van­nak. Értékeljék a kommu­nisták egész évi munkáját, a gazdasági feladatok megvaló­sítása tükrében. Az eredmé­nyek mellett tárják fel azo­kat a hiányosságokat is, ame­lyék csökkentették a gazdál­kodás hatékonyságát, késlel­tették a gyorsabb fejlődést. Tovább kell előrejutni a gazdasági elemzés, a megala­pozott döntések előkészítésé­ben. Bátorítani a szövetkeze­tek vezetőit a mechanizmus adta lehetőségiek kihasználá­sára. H elyesnek tartjuk — úgy mint a korábbi években —, ha a tag­ság kisebb csoportjait, brigá­dot, vagy munkacsapatot részletesen tájékoztatják a gazdaság helyzetéről, eredmé­nyeiről, a kiesésekről, az elő­fordult hibákról és azok okai­ról. Fordítsanak nagy gondot az év folyamán felvetődött egyéni sérelmek, problémák rendezésére. Ezeken az érte­kezleteken. megbeszéléseken kérjék ki a tagság vélemé­nyét, a szövetkezet életéi, működését, gazdálkodását érintő kérdésekről, a munka menetéről, a munkafegye­lemről, a váAasztotí, vezetők munkájáról. Az itt elhangzott észrevéte­leket, javaslatokat a oárt- szervezetelc és a gazdasági vezetőink hasznosítsák a zár­számadás beszámolóiban, és 1970. évi termelési tervekben. A szövetkezeti tagság joggal igényt tart árra, hogy rend­szeresen tájékoztassák, ki­kérjék, meghallgassák véle­ményéi a szövetkezet ügyé­ben. Pártszervezeteink segítsék, kísérjék figyelemmel az év végi leltárak portos felvéte­lét. A reália helyzettől való eltérés a számbevételnél megengedhetetlen és végső Boron a szövetkezet látja ká­rát. Nagyon fontos, hogy a zárszámadási beszámoló a gazdálkodást ae I960, évi munkát reálisan értékelő, po­litizáló, mozgósító és előre­mutató legyen. Adjon pers­pektívát a jövőre, célozzon feladatokat a tervkészítéshez, A beszámoló legyen konkrét, dicsérjen, de biráljon ia Az emberek értékelésének mér­céje a végzett munka legyen. Legyenek ezek a zárszámadá­si közgyűlések munkaérte­kezlet jellegűek, ahol a szö­vetkezetek gazdái, dolgozói értékelik saját munkájukat, vonnak le követkor tetőseket, beszélik meg a jövő felada­tait. A zárszámadási beszámoló foglalkozzék a szocia­lista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom helyzetével, értékelésével. Az anyagi és erkölcsi elismerés se maradjon el. Igen örven­detes jelenség, hogy a szö­vetkezetek majdnem teljes számban szocialista verseny- vállalásokat tettek felszaba­dulásunk 25. évfordulójára. Pártszervezeteink segítsék ezt a mozgalmat, feltétlen ejtse­nek szót a mozgalom szélesí­tése érdekében. A jövedelem elosztásánál az állam iránti kötelezettsé­gek teljesítése mellett he­lyezzenek nagy súlyt a fo­gyasztás és felhalmozás ará­nyának helyes kialakítására. As idei év eredményei lehe­tővé teszik, hogy a fogyasz­tás növelése mellett a fel­halmozás mértéke nagyobb arányban növekedjék. Jó gazda gondosságával nagy- gondot fordítsanak a tartalé­kokra is, hogy egy rosszabb esztendő ne okozzon megle­petést, a megfelelő jövede- lemszint a tagságnak akkor is biztosítva legyen. Ugyanakkor a jövedelmek elosztásánál gondolni kell az idős, munkaképtelen szövet­kezeti tagokra, nyugdíjasokra, járadékosokra. Valamennyi szövetkezei, anyagi erejéhez mérten egészítse fci jövedel­müket, adjon meg részükre minden segítséget. Több szö­vetkezet már az elmúlt években is szép példáját ad­ta e gondoskodásnak. A zárszámadások előkészíté­se, lebonyolítása mellett nagy- gondot kell fordítani a jövé évi tervezésre, annak realitá­sára. Pártszervezeteink a meglévő jó politikai hangu­latot ápolják, erősítsék, s tö­rekedjenek arra, hogy a kö­vetkézé év termelésében megfelelő módon gyümölcsöz­őn. T erinelöazovetkewevi pártszervezeteink eb­ben az évben adjanak meg több segítséget a gazda­ság vezetésnek a zárszámadá­sok előkészítésénél. Tolmá­csolják a népgazdaságnak a mezőgazdasággal saemben támasztott igényeit, követel­ményeit. Segítsenek, hogy a szövetkezet vezetői az agrár­politikai, közgazdásági kérdé­sesben még jobban eligazod­janak, s az ezekből adódó lehetőségekkel megfelelő mó­don éljenek. Korszerű közlekedést a peremjárásokba is kevés pénztár, kicsi, zsúfolt szerelvények Anyagiak hiánya, és emberi mulasztások KLAPI apa volt, amikor otthon volt. Csak ritkán volt otthon. Va­lami nyugtalanság hajtotta. Kopott bőrkabátjában min­den reggel felült egy autóbusz- ' ra, egy vonatra, vagy ha más nem volt, bérautói rendelt és neki a megyének. Ha hal­lotta. hogy valahol jó a Sor, oda. Utcán, vonaton, csap- székekben szerzett baráto­kat, parasztokat, napszámo­sokat. Etette, itatta őket. Finoman mulatott, ordítozó- sok és részegeskedések nél­kül. De mindig. Hat év alatt elverte mind a 600 holdat, mind a négy malmot, és mind a négy bérházat. Ház­mesterei molnárai már nem tudták, hogy számoljának el több törött malomkereket, több lakbérhíányt. Elfogad­ta, aláírta, még egy pohárra is meghívta őket. Arany éle­te 90Ü mindenkinek, edd *A­la eit. A család szidta. Uszították ellene feleségét, aki szelíden tűrte cs sze­rette. Pazarlónak, könnyel­műnek, herdal&nak nevez­ték. Testvérei, sógora, apja, apósa már nem. is köszöntek neki. Tűrte. Amikor utolsó házát is elárverezték, pont akkor behívták katonának. Tartalékos tiszt veit, géhás lett. Élete csak annyiban változott. hogy most egy ka­tonai, nagy 750 köbcentis Puch-motoron közlekedett, az oUalkocsi tele enni- és inni­valóval és járta ugyanazokat a Helyeket, mint régen. Csak a bórzubbönya volt vadonat­új. amit nem szeretett, de ehhez az egyhez ragaszkod­tak parancsnokai. ígysége imádta. Narancsot adott ebéd után a katonáknak ét Egymás után érkeznek az autóbuszok a vásárosnaményi állomásra. Még fél hat sincs és a vonatok csak 6 óra körül indulnak, mégis nagy a tola­kodás az ajtókban. A pénztárnál hármas osz­lopban várjuk, hogy ránk kerüljön a sor. A szűk kis csarnokban nem lehet egyes sorban állni, mert arra kicsi a hely. Akinek sikerült oda­tolakodni, megpróbál bejutni a váróterembe. Aki nem fér el, megáll a vágányok között. Hideg van, fázunk, dehát már nem sokat kell várni, jön mindjárt a vonat. Elöl langyos, hátul hideg Az utasok többsége Nyír­egyháza felé utazik. Még csak pislákol a mozdony lámpája, de már mindenki elfoglalja helyét a vágány két oldalán. Minden utas ül­ni szeretne. Meg sem áll a vonat, de a fiatalabbak már­is felugrálna)! a síkos lépcső­re. — Laci! Ide gyertek, fog­laltam nektek helyet — ki­abál az egyik kocsi lépcsőjé­ről egy fiatalember. Karjával úgy fogja a kétoldalt lévő fogantyút, hogy nem tud sen­ki felszállni mellette. Nagy szatyorral a kezében egy népi próbál fellépni, de a fiatal­ember észre sem veszi. To­vább kiabál. Élőre igyekszik mindenki. Végre látok egy olyan lép­csőt, ahol kevesen próbálkoz­nak. Mire beérek a kocsiba, már teljesen üres. A másik végén átmentek a következő kocsiba. Bent éppen olyan hideg volt, mint kint az ál­lomáson, mikor a vonatra várakoztunk. Az ablakon ak­kora jégréteg, hogy nem le­het átlátni rajta. A szerelvény első öt kocsi­jában enyhés a levegő. A bát­rabbak még a nagykabátju­kat is leveszik. Hátul viszont hideg van. A gőzmozdony fű­tésre szánt energiája nem ké­pes befűteni az egész szerel­vényt. Éppen ezért a mele­gebb kocsik zsúfoltak, a há­tul lévők pedig csak a kile­helt párától és füsttől enyhül­nek meg az egy óra harminc­öt perces menetidő alatt. Hidegre, zsúfoltságra és a bosszú menetidőre panaszko­dó utasok keresik meg sze­mélyesen, vagy levélben szer­kesztőségünket. A hideg téli időjárásban több, mint másfél órát fagyoskodnak állva Na- ménytól Nyíregyházáig és vissza, Tiszátoktól a megye­székhelyig és Vissza. A zá­honyi vonalon zsúfoltak azok a vonatok, amelyek reggel és este a sok ezer bejáró dol­gozót szállítják. Van még olyan gondunk is, hogy rö­A&tán vége lett a háború­nak. Az agrárproletárok földosztásra készültek. Kla- pit volt cselédei kényszerí- iették. hogy elmenjen, mint nincstelen. Kapott. Nyolc holdat. Fiatal gyümölcsössel. Nem volt olyan agrárproletár & megyében, akit szívesen ne invitált vol-na egy kis bará­ti beszélgetésre úr korában. „Klapinak »e adnánk?* — mondták ezek. És a legjobb földet osztották neki. Kla­pi lehiggadt, iskoláztatta gyerekeit, ápolta kertjét, mely igen jól jövedelmezett. Most már csak otthon látta vendéaül, akit lehetett. Nép­szerű emberként halt meg. Egykori földbirtokos rokona­it, kik kitagadták, mindig egy sajátos mozdulattal üd­vözölte. (Gyerekeknél ez azt jelenti: úgy kellett, káposz­tába hús kellett.): „Na? En legalább megittam, elszórta koztam. És hova lett a tie­tek?* «gcsstelyS vödebb idő alatt lehet a fő­városba érni vonattal, mint kijutni Fehérgyarmatra. Az igazgatóság válasza A beérkezett panaszok ős saját tapasztalataink alapján felvetődő problémákra ke­restünk választ a Debreceni MÁV Igazgatóságon. Kt rdé- seinkre Békési Uezső. az igazgatóság helyettes vezető­je válaszolt. Elmondotta többek között: a vasútigazgatósug ismeri az utazóközönség gondján. Gyakran felvetődő kérések ezek, de a fővonalakon törté­nő hatalmas beruházások mellett jelenleg sem anyagi, sem tárgyi lehetőségek nin­csenek a bajok orvoslására. A mellékvonalakon közleke­dő kocsipark legnagyobb "c - sze elavult, kicseréié éré egyelőre nincs lehetőség. Ezek állapota befolyásolja részben a fűtés hiányosságait és a kultúrálatlan személy­szállítás megszüntetését is. A menetidő csökkentésére eines lehetőség. A gőzmozdo­nyok, a kocsik és a vágányok állapota nem engedi ezt meg. A zsúfoltság oka szintén a kevés kocsi miatt van. Eze­ket a problémákat végül teté­zik még az emberi mulasztá­sokból eredő hiányosságok, amelyek akár a fűtésre, akár a menetidő pontos betartásá­ra kihatással vannak. Az igazgatóság helyette« vezetőjének válasza — bár megértjük a nehéz helyzetet — az utazóközönséget nera elégíti ki. Azzal is egyetér­tünk, hogy feltétlenül fontos a korszerű közlekedés szem­pontjából a fővonalak minél előbbi villamosítása. Vannak azonban olyan dolgok, ame. lyeket nagyobb anyagi rá­fordítás nélkül is meg lehet oldani. Sok a várakozás ás az átszállás A pénztárak előtti zsúfolt­ság és tolakodás megszűnte­tésére — véleményünk sze­rint — megoldható a nagyobi» állomásokon az állandó pénz- támyitvatartá*. Csúcsidő- szakban pedig legalább két- három ablaknál. A kocsihi­ány miatt rövid szerelvények zsúfoltságának megszünteté­sére megoldhatónak tartjuk « fordulók olyan kialakítását* amelyek ha nem is gyorsít­ják, de sűrítik a járatokat Szabin ár egész forgalma ai mátészalkai állomáson ke­resztül bonyolódik. Négy irányból jönnek ás mennek a vonatok egy elavult, korsze­rűtlen állomás fogadja az ér­kező es induló utasokat. A csomópont jelleg és a már várossá lett Mátészalka é« az egész szatmári lakosság érdekében feltétlenül fontos­nak tartjuk — a fővonalak mellett — egy új állomás építését. Nagyon sok bosszúságot okoz az utasoknak — éppen a kicsi és régi váróterem mi­att — a hosszú várakozás. A Zajta felé induló vonatolt csatlakozása — ha nincs nagy késés — többé'-kevésbé kielégítő, de érthetetlen, hogy miért nincs közvetlen vonat a megyeszékhelytől Zajtáig — esetleg Fehérgyarmatig. Miért kell a vasút szempontjából távolságnak nem nevezhető végállomások között átszáll- ni, amikor ezt sem a távolság, sem a menetirány nem befo­lyásolja. Végezetül a menetidő betar­tására ia lenne javaslatunk. Sem az állomásfőnököket, sem az utazó személyzetet nem serkenti semmi a me­netrendhez való szigorú ra­gaszkodáshoz. Valamilyen formában meg kell találni annak a lehetőségét, hogy anyagilag is érdekeltek le­gyenek a menetrend betar­tásában, ______ Waiwgfc jftrnnT

Next

/
Thumbnails
Contents