Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

XXVTL ÉVFOLYAM. 24. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1970. JANE AB 29, CSÜTÖRTÖK LAPtJNK TARTALMÁBÓL? Kinek mi az érdeke? (3. oldal) Üzem, tető nélkül (3. oldal) Az építésügy jogszabály- alkotási programja (6. oldal) Nemzetközi labdarúgó híradó (7. oldal) Megkezdődtek a magyar—NDK tárgyalások Berlin, (MTI): Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, szerdán délelőtt különvonaton a Ké­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosába érkezett. Ká­dár János és Fock Jenő, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának és az NDK kormányának meghívására baráti látoga­tást tesz az NDK-ban. A magyar vezetők külön- vonata pontosan 10 órakor gördült be a berlini Ostbahn- hofra. A vonatról lelépő Ká- .dar Jánost és Fock Jenőt Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az államtanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a (Politikai Bizottság tagja, a Jíözponti Bizottság titkára, és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete üdvözölte. Kádár János és Fock Jenő fogadására megjelent még a pályaudvaron Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Hermarin Axen, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára; Wolfgang Rauchfuss, a minisztertanács elnökhe­lyettese; Harry Ott, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je és Oscar Fischer külügy­miniszter-helyettes. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Jenő a pályaudvar körül ösz- szegyűlt ünneplő berliniek lelkes tapsa közepette szállá­sára hajtatott. Szerdán délben, fél tizen­kettő után néhány perccel, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának székházában, a Politikai Bi­zottság tanácstermében, meg­kezdődtek a megbeszélések a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány­vezetői között. Magyar részről Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Erdélyi Ká­roly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-he­lyettes, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága gazda.ságpolilikai osztályá­nak osztályvezetője, Katona István, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztá­lyának helyettes vezetője és dr. Nagy hajós, a Mag3'ar Népköztársaság NDK-beli nagykövete vesz részt a tár­gyalásokon. Az NDK oldaláról részt vész a megbeszéléseken: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtaná­csának elnöke. Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizbtt- ságának tagja, az NDK mi­nisztertanácsának elnöke. Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára. Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP Köz­ponti Bizottságánák tagja, a minisztertanács elnökhelyet­tese, Harry Ott, az NSZEP Központi Bizottsága nemzet­közi kapcsolatok osztályának helyettes osztályvezetője és Oskar Fischer külügyminisz­ter-helyettes. A Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságá­nak tanácstermében, Marx és Engels portréi alatt, a a hosszú tárgyalóasztal két oldalán foglaltak helyet a két ország párt- és kormány­vezetői,' valamint a tár­gyalások többi résztvevői. Walter Ulbricht üdvözlő szavaiban köszöntötte a ma­gyar vendégeket és bemutat­ta a megbeszélések német részvevőit Örömmel állapí­totta meg, hogy újból sor ke­rült a két pórt és kormány vezetői között rendszeressé vált valamennyi alapvető kérdés teljesen egységes megítélése alapján folytatott tanácskozásokra. Ezzel össze­függésben emlékeztetett Ká­dár János legutóbbi, az NDK 20. évfordulójának ünnepsé­geivel kapcsolatos berlini lá­togatására. Kádár János" szívélyes han­gon válaszolt Walter Ulbricht üdvözlő szavaira. Megköszön­te azt a meleg és szeretettel­jes fogadtatást, amelyben a magyar vendégeket a Német Demokratikus Köztársaság­ban részesítették. A délelőtti tárgyalások 14 órakor értek véget. Kádár Jáno6 és Fock Jenő a tárgyalás magyar részve­vőinek körében ebédelt. Délután folytatódtak a tár­gyalások. A szerdai berlini lapok el­ső oldalának címfeliratai, ké­pei és cikkei, a magyar ve­zetők érkezésével összefüggő ünnepi vendégvárás hangula­tát tükrözték. Valamennyi lap vastagbe­tűs címfeliratban köszönti az NDK-ba látogató magyar vendégeket: Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárát és Fock Jenőt, a magyar Miniszterta­nács elnökét. A NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland pirossal nyomtatta címfeliratát: Szí­vélyesen üdvözöljük szereteti magyar elvtársainkat. A szakszervezetek lapja, a Tribune, így fogalmazza meg szintén piros betűs szalagcí­mét: Testvéri szeretettel kö- szönijük magyar barátain­kat. Hasonló címfeliratokat kö­zölnek a többi berlini lapok is. Valamennyi, újság első Ol­dalán hozza Kádár János és Fock Jenő fényképét és élet­rajzát. A Neues Deutschland mel­lett számos más lap is ve­zércikket szentel a látogatás­nak és ebben megemlékezik kapcsolataink jelentőségéről és fejlődéséről. A Berliner Zeitung vezér­cikke kiemeli a Magyar Nép- köztársaság és az NDK szo­ros és jó hagyományokkal rendelkező kapcsolatát. A Der Morgen vezércikke Kádár Jánosnak, a két or­szág barátsági szerződése megkötése alkalmából elmon­dott beszédéből idéz: „Vál­tozatlan meggyőződéssel hangsúlyozzuk: az NDK ál­lamiságának tiszteletben tartása nélkül, nem lehet Európában szilárd bizton­sági rendszert teremteni.” A Bauern Echo kiemeli: A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság. baráti együttműkö­désben folytatott tevékenysé­gével, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Európa népei je­lenleg, századunk leghosszabb békeszakaszában élhetnek. Kádár János és Fock Jenő látogatása újabb csúcspontot jelent ebben a küzdelemben — állapítja meg a lap. Kállai Gyula Újpesten Hazánkba érkezett a román belkereskedelmi miniszter Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán — Venéczi Jánosnak, a bu­dapesti pártbizottság titkárá­nak társaságában — egész napos látogatást tett Újpes­ten. A vendégeket a IV. kerü­leti pártbizottság székházában a helyi vezetők tájékoztatták Újpest fejlődéséről, gondjai­ról. a kerület jövőjéről, egy­ben ismertették a párt-, a tár­sadalmi- és tömegszervezetek tevékenységét. Ezután az országgyűlés el­nöke a Chinoin Gyógyszer­es Vegyészeti Termékeket Gyário Vállalatot kereste feL Nicolae Bozdognak, a Ro­mán Szocialista Köztársaság belkereskedelmi mihiszteré- nek vezetésével szerdán ke­reskedelmi küldöttség érke­zett hazánkba. A vendégeket a Nyugati pályaudvaron Szur- di István belkereskedelmi mi­niszter és munkatársai fo­gadták. A két miniszter az 1970 évi magyar—'román (bel­kereskedelmi választékcseré­ről, a belkereskedelmi tudo­mányos-műszáki együttműkö­désről tárgyal, s megnyitja a Divatcsarnok Lotz-termében rendezett román iparcikk-ki­állítást. * A magyar—román belkeres­kedelem fejlődő kapcsolatai­ban, tárgyalásaiban minisz­terként először vesz részt Ni­colae Bozdog, aki e funkciójá­ban első ízben jár Budapes­ten. Éveken keresztül belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, a Román Országos Ide­genforgalmi Hivatal vezetője volt Képünkön: Walter Ulbrich't a berlini pályaudvaron üdvözli Kádár Jánost. (Kelet-Magyarország telefotó) Közművelési törvény megalkotását Javasolta a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa 1963 szeptembe­rében foglalkozott a szakszer-, vezetek nevelő munkájával, a dolgozók kulturális helyze­tével. Állásfoglalásában akkor megállapította, hogy az ered­mények ellenére egyenetlenül fejlődött ás több szempontból nem kielégítő a bérből és fi­zetésből élők kulturális ellátá­sa. Megoldatlan a munkáste­lepülések, a művelődési ott­honok, könyvtárak tervszerű fejlesztése, korszerűsítése. A SZOT szükségesnek tartotta, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésének arányában rendszeresen és tervszerűen kell növelni az ideológiai és kulturális*célokra, ezen belül a tömegkultúrára fordított összegeket, hatékonyabbá kell tenni a nevelő munkát.. A SZOT kulturális, agitáci- ós, propaganda és sportosz­tálya most megvizsgálta és összegezte az említett SZOT- ülés óta eltelt idő tapasztala­tait. Megállapította, hogy a tö­megkultúra fejlődése továbbra is lassú, nem tart lépést a társadalmi igényekkel. A tö­megkultúra fejlesztésére for­dított összegek alakulása vál­tozatlanul elmarad a nemzeti jövedelem növekedésének üte-. métől. Megoldatlanok Buda­pest peremkerületeinek, az új lakótelepeken, az ipari tele­püléseken, az új szocialista városoknak, az állandó mun­kásszállásoknak a kulturális >ós mimkát végezijiük-e té­vés, nefcet eloszlatás ara. A ne­velés szempontjából' ugyanis óriási a jelentősége a minden­ki számára hozzáférhető ma­gas színvonalú kultúra meg­teremtésének. — A helyzet gyors javítása egyben fontos állami feladat is. A Művelődésügyi Minisz­tériumnak és más állami kul­turális szerveknek az eddigi­eknél szervezettebben kellene foglalkozniuk a tömegkulturá­lis intézmények munkájával, tevékenységük összehangolá­sával. — A SZOT felkérte a Mű­velődésügyi Minisztériumot és az illetékes felügyeleti szer­veket, hogy vizsgálják felül a népművelés területén ér­vényben levő rendelkezéseket, s módosítsák mindazokat, amelyek nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. A SZOT javasolja közműve- lési törvény megalkotását, amely egységbe foglalja, s korszerűsíti a tömegkultúrát érintő szabályokat. A fejlő­désnek további anyagi feltéte­lei is vannak. A szakszerve­zetek szükségesnek tartják, hogy az Országos Tervhivatal a T^űvelödesugyi iVíinisztér riummal és a SZÓT-tad egyetértésben kulturális nor­matívákat dolgozzon ki, ame­lyek megszabják, hogy egy- egy. új lakótelep, vállalat, munkásszállás létrehozásakor egyben milyen kulturális in­tézményekről kell gondos­kodni. — Valamennyi szakszerve­zeti szerv feladata, hogy ha­tékonyabban ellenőrizze a tömegkultúra fejlesztésével kapcsolatos intézkedések vég­rehajtását. A szakszervezetek álláspontja szerint a tömeg- kultúra fejlesztésére szárit összegeket — központi és vál­lalati alapokból — a nemzeti jövedelem növekedésének arányában kell fokozni, ugyanakkor a szakszervezetek saját erőforrásaikból — első­sorban a tagdijakból — 1 ugyancsak jelentős összegeket költenek kulturális célokra. A szakszervezetek a tömeg- kultúra fejlődését továbbra is figyelemmel kísérik, ha szük­séges, a hibákra újra és újra felhívják a figyelmet, s köz­reműködnek azok elhárításá­ban. Kétezer szabolcsi fiatal az építőtáborokban problémái. A felmérésről és a teendők­ről Virizlay Gyula, a SZOT titkára a következőket mon­dotta az MTI munkatársának: — A kulturális életben elért eredményeink — ha azokat a felszabadulás előtti, vagy a közvetlenül azt követő éveké­hez mérjük — igen nagyok. Közismert az oktatásügy, a könyvtárhálózat, a múzeumi kultúra fejlődése. A reális szükségletekhez képest azon­ban lassú az előrehaladás. En­nek mindenekelőtt az a be- idegzett szemlélet az oka, amely a tömegkultúrát má­sod-, vagy sokadrangu fel­adatként kezeli. Elsősorban a szakszervezeteknek kell szí- * A már hagyománj ossá vá­ló ifjúsági építőtáborokba az idén is elutaznak a sza­bolcsi diákfiatalok. Megkez­dődtek az előkészületek és szervezések. Ebben az esz­tendőben is közel kétezer szabolcsi fiatal vesz részt hat ifjúsági tábor munkájá­ban. Megyénkben az idén nem rendeznek tábort. A résztvevők között vala­mivel több a lány. ök álla­mi gazdaságokban időszerű mezőgazdasági munkákat vé­geznek — a növényápolás­ban és gyümölcsszedésben vesznek részt a Bács megyed Ujbögon és a Veszprém me­gyei Balatonakaliban. Ez utóbbi táborban 800, az előbbiben 400 szabolcsi di­áklány dolgozik majd. A fiúk a Balaton partján Zánkán és Csillebércen a két úttörőváros építésénél dolgoznak. Szabolcsi főiskolások is részt vesznek a tábori mun­kában: a lányok Balatonali- gán dolgoznak az állami gaz­daságban, a fiúk Balaton- edericsnél a vasúti rekonst­rukcióban vesznek részt. A táborok az idén ;únius 28-án kezdődnek, kéthetes turnusok lesznek. A szabol­csiak négy időpontban in­dulnak. MÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents