Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
irm. f«iu& ». KftT.ET MAGYAROKBA« S. oldali Ítélkezés helyben A szabálysértési bizottságok egy éve LAPSZÉLEN Ha jól megy, emelni kell..? A tűzkosár az olajkályhák tűzterére helyezve megakadályozza a kormozást és kettős falu oszlopot képezve lehetővé teszi a tüzelőolaj fűtőenergiájának optimális kihasználását. Ugyanis 15 perces felfűtés után a tűzkő- sár izzásba jön, ezáltal megnöveli a hatásfokot, ami által olajat takarít meg. 1968- ban jelent meg először a Mechanikai Művek tűzkosarg, a kereskedelemben a fagyasztók szívesen fogadták és igen nagy érdeklődés kísérte az árusítását is. Ecfcfig rendben ig volna. A hiba ott kezdődik, bogy a tűzkosár fogyasztói ára eredetileg 1968-ban még csak 68 forint volt. Szabadáras cikk, tehát az ér mozgatható. Ezt a lehetőséget használta ki a nagy- és a kiskereskedelem is, hogy a tűzkosár árá'. emelhesse. 1968- ban a helyi vasműszaki kereskedelem 68 forintért hozta forgalomba. A kereslet nagy volt, a helyi nagykereskedelem nem tudta áruval ellátni a kiskereskedelmet és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kénytelen volt a Borsod megyei Vasnagykereskedelmi Vállalathoz fordulni a tűzkosár vásárlásával. Itt már az a meglepetés érte az igénylőket, hogy 84 forintért számlázták. 1969- ben Borsodban változott a helyisét, a tűzkosár arát ismét leszállították W forintra. Ez az ár november 2l-ig tartotta magát, ekkor a nagykereskedelem meggondolta magát és felemelte 89,50 forintra. Ilyen áron hozta forgalomba a Hajdú- Szabolcs megyei Vaskereskedelmi Vállalat is a tűzkosa- rat. A tárgyilagosság kedvéért azt is meg kell állapítani, hogy a. nagykereskedelem SÍ forintos árban számlázott, azonban valamit keresni kell a kiskereskedelemnek is, s így lett az ár 89,*0 forint. Szabad árucikkről van szó. Nem követtek el árdrágítást, azonban van egy erkölcsi morál is a kereskedelemben és nem indokolt az, hogy ha jól megy egy árucikk, annak az árát emelni is kell. Parkas Pál Mind következetesebb és eredményesebb államunknak az a törekvése, hogy bővüljön a társadalmi önigazgatás, amelynek nyomán egyre több a helyi szervek hatásköre. A már korábban létrehozott vállalati, üzemi társadalmi bíróságok eddigi működésének tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkahelyi vétségek nagy visszahúzó ereje lett a társadalmi bíróság. Hasonló céllal született az országgyűlés által megalkotott szabálysértési törvény is 1968-ban. Ennek a lényege, hogy a szabályok megsértői ellen helyben hozzanak határozatokat. az Ügyek egy részénél pedig — éppen, amelyek a leggyakoribbak — a községekben választott bizottságok döntsenek tárgyalásaik nyomán. Hárotn9záz szabály Milyen tapasztalatokat kozott a bizottságok létrehozása óta eltelt több. mint egy esztendő? — erről tájékoztatta lapunkat Kéke filbert, a megyei tanács vb. igazgatási osztályának vezetője. — Az új törvény időszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a szabály- sértéseket még jó egy évvel ezelőtt is egy kilencven évvel ezelőtt hozott törvény szabályozta. Ez természetesen elavult, egyáltalán nem szolgálta szocialista életünk fejlesztésének igényeit, követelményeit. Jóllehet a felszabadulás óta számtalan — mintegy háromszáz «— különböző szabály született, ez csak bonyolította a helyzetet. A sok jogszabály között nem egyszer veszett el a lényeg. Nagyon sokszor már nem csak a jogban járatlan emberek, de a képzett jogászok sem tudtak a helyzeten eligazodni, Ezért üdvözöltük nagy örömmel az új szabálysértési kódexet, amely egységessé tette az eljárást. Legnagyobb vívmánya mégis az, hogy a leggyakoribb jogsértéseket — a társadalmi együttélés területén előforduló kisebb szabálysértési ügyeket — ott tárgyalják, ahol azok előfordultak,. s azok, akik ismerik az elkövetőket, tehát a legmegfelelőbben bírságolhatják, büntethetik is őket. így került sor megyénkben is a községi szabálysértési bizottságok megalakítására. Fellebbezési alig — Hány helyen alakultak, s Itogy do'goznak ezek a bizottságok? Milyen g munkájuk hatása a helyi közvéleményben? — Száznyolcvanöt szabálysértési bizottságunk dolgozik a szabolcsi községekben. Tagjaik — a községek nagyságától, lélekszámútól függően — öttől huszonötig váltakoznak. A bizottsági tagokat a tanácsüléseken választották a tanácsok tagjai közül és a köztiszteletben álló egyszerű állampolgárokból Egy év elmúltával már adatokkal is érzékelhetjük, milyen munkát végeztek. A 2176 bizottsági tag lelkiismeretesen látja el társadalmi teendőit. Bizonyíték ez már arra is, hogy nem csak érdemes, hanem igen szükségszerű lépés is volt az egyes szabálysértési' ügyek községi hatáskörbe való adása, s különösen a helyi bizottságok tárgyalásai, határozatai okoztak kellemes meglepetést. A bizottságok elé kerülő ügyek esetében igen jelentős a megelőző, nevelő, a visszatartó erő. Egy év során a községek bizottságai a tárgyalt ügyeknek több mint a felében jártak el. Meg kell mondanunk, hogy okosan, következetesen, bölcsen, a törvények szellemében. Jogi képzettségről náluk nem lehet beszélni. Mégis több. mint ezer határozatuknak csak töredék részét fellebbezték meg, kevesebbet, mint'áddig á hatóságok petében Népszerűtlen feladat? — tlgy tudom, hogy az egyes községekben nem mindenki vállalta szívesen ezt a megbízatást, mert az nem valami népszerű dolog, ha éppen egy jó ismerőst, vagy rokont kell megbüntetni, felelősségre vonni. — El kell ismernünk, hogy a tanács mellett működő bizottságok közül valóban a szabálysértési bizottság tagjai vállalták az úgynevezett népszerűtlen feladatot. De ez a munka csak látszólag ilyen, mert bár nem tetszik a szabályokat megsértőknek — ami nyilvánvaló — igenis kedvező fogadtatásra talál a lakosság döntő többségénél, a becsületes, törvénytisztelő állampolgárok körében. Különösen fokozott ez a megbecsülés, ha látják, hogy emberséges, igazságos és törvényes határozatok születnek. E bizottságok az eléjük utalt ügyekben a múlt évben — azért mert tekintetbe vették az elkövetők családi és szociális körülményeit — öt* száznegyvenkét esetben csal? a figyelmeztetés eszközét alkalmazták, száznegyvenkéf ügyet pedig a fegyelmi hatóságokhoz tettek át.' Nem kevés eljárást pedig éppert azért szüntettek meg, mert megalapozatlannak tartották a feljelentést. Nem állíthatjuk, hogy minden esetben a követelményeknek teljesen megfelelő a bizottságok munkája, de az igaz, hogy a többségben ilyen. Megelőzni a perekei — Milyen ügyekben jártak el a bizottságok legtöbbször? — A községekben elbírált ügyek majd negyven százaléka a tulajdon élleni szabálysértés miatt kerültek a bizottságokhoz. Az ilyen szabálysértések növekedtek. Elég sokan sértik meg a tankötelezettségi szabályokat is, bár ezek száma csökkenőben vart a korábbihoz képest. Érdemes megemlíteni, hogy bár még csekély számban, de már tárgyaltak olyan eseteket is, amikor a vásárlókat megkárosították. E területen azonban még bőven lehet teendőjük. Mint ahogy véleményem szerint helyben el lehetne járni a szocialista együttélés szabályainak megsértőivel is, hogy kevesebb legyen a bíróság elé kerülő úgynevezett tyúkper, birtokháborítás, testi sértés — mintegy megelőzhetnénk így az ilyeneket. — i gy gondolom, hogy a közrend szilárdításában nagy szerepet játszó bizottságok megr érdemlik a társadalom fokozott figyelmét. Milyen segíU ség ét kapnak? A megyei tanács végre-' hajtó bizottsága foglalkozott nemrégiben a témával. Köszönetét. elismerését fejezte ki a bizottságok tagjainak, akik tevékenységükkel a társadalmi és gazdasági érdekek védelmét, a helyi rendészeti feladatokat mind jobban látják el. E munka támogatása megyénk minden törvénytisztelő lakosának saját érdeke, a községi tanácsok és végrehajtó bizottságaik kötelessége. Az állam- hatalom teljes súlyával és eszközeivel kell segíteniük ezeket az embereket, akik önként, fizettség nélkül vállaltak nagyon hasznos társadalmi tevékenységet. Kopka János Egy évszázad csendes tanúja A nyíregyházi Kossuth utca 50, alatt még ms is áll az a ház, ahol éppen ma száz esztendeje született Vitái Zsuzsanna, pzv. Csákányi Andrásné. Nyíregyhaza kerek egy évszázadának tanúja ma a modern alközpont toronyházainak tőszomszédságában, a Vasvári Pál utoa 61-ben, leánya és unokája házában köszöntött rá életének századik születésnapja. Egy élet — melynek néhány kivételével — mind a harmincötezer-ötszáz napja itt pergett le Nyíregyházán, s e tengernyi napnak éppen fele. ötven év telt el özvegyen. Tiszta, rendes feis szobács- kája szekrényén festett porcelán szobrocska áll, g mint e tárggyal egyidős gazdája, az is épp oly hallgatag. Csákányi néni szeretettel néz látogatójára, legyen az rokon, szomszéd vagy ismerős, vagy akár gazdag élményei» I» re kiváncsi idegen, bezárkózik előtte, mint egy szép tartalmú vaskos könyv, melyet lakatként zár el a nénike egyénisége. „Vijágéletében csendes, hallgatag volt’’ — magyarázkodik üt élő, 75 esztendős leánya, s — legilletékesebbként igyekszik kiegészíteni százéves édesanyja mondattöredékeit. Zsuzsi néni parasztlány volt, néhány holdon gazdálkodó kisparaszt -gyermeke. Húszesztendős korában ment férjhez Csákányi Andráshoz, a városháza tanyai kézbesítőjéhez. öt gyermeknek adott életet, s közülük négyen ma is élnek: 79 esztendős a leg idősebb, 66 a legfiatalabb. Népes dinasztia családfájának a százesztendős néninek gyermekei, unokái, dédunokái és ükunokái éppen 40-en vannak, s ez a szám jelenti karácsonykor, húsvétkor, névnapján, születésnapján távirat- és képeslapforgalmát SL Hogy is telt el ez a száz esztendő? Csákányi néni életében — mint a család mondja — érdekes események, különleges történetek nincsenek. Míg körülötte oly sokszor forrongott a világ, városok, országok, földrészek borultak lángba, épültek gigászi épületóriások, az ember belépett az űrbe. feltalálták a vonatot, a rádiót, a televíziót és százezernyi társát — ő élte a kisvárosi parasztasszonyok korán kelő, szorgalmas munkával teli életét. A száz év alatt egy- szer-kétszer elutazott Budapestre, Debrecenbe, Ezek az utazások voltak azok a bizonyos „nagy események,” A többi nap mind egyforma volt. Napirendje órányi, sőt percnyi pontossággal Ugyanaz a mai nap is, mint akár hetven nyolcvan esztendővel ezelőtt. Csak a munkát ma már a kerti sep- regetés jelenti és most jut ideje az olvasásra is- Délelőtt kezébe veszi lapunkat és a Képes Újságot. Ráncos, eres kis kezét szeme fölé helyezi, s szemüveg nélkül böngészi a betűket. Legkedvesebb olvasmánya az időjárásjelentés. Azután a postást várja, majd amikor az óra két mutatója elfedi egymást, kéri leányától az ebédet. Ebéd után tesz-vesz a szobában, kinézeget az utcára. Boltba már nem jár, pedig a háztól alig két lépésnyire van. Utoljára talán millpengőkkel vásárolt, s számára ez a 25 év — amely alatt új történelem formálódott — csak egy röpke gondolati ugrásnak számít. Életének „nagy történetevei” mindenkinek adósa marad hát Csákányi néni. Száz- esztendős dolgos élete, ez már magában is szép és nagy történet. S hogy mégis valami érdekeset adjon, a maga csendes szavaival megjegyzi: „Szegrőlrvégről rokonom Krúdy Gyula ” S ha a rokoni szálakat kibogozzuk, valóban bebizonyosodik, s hogy Csákányi néni férje leánytestvérének fia volt a nagy nyírségi mesélő. S®. S& Klasszikus bürokrácia Nótin János Nyírbátor, Iskola út 74 sz. alatti lakos a® elmúlt év őszén felszólítást kapott, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Illetékkiszabási és Forgalmiadó Hivatal számlájára fizessen be 96 forintot. Nótin János a felszólításnak eleget tett. A befizetés után azonban bement a Nyírbátori Községi Tanács adócsoportjához, ahol megkérdezte, mire kérték tőle ezt az összeget. Itt tudta meg. ez az illeték Nótin László volt penészleki lakos hagyatéka után, annak fiát, Nótin Jánost terheli. Erre levélben fordult az illetékkiszabási hivatalhoz, ahová megírta: ö nem azonos Nótin László örökösével, az ő apját Nótin Mihálynak hívják és még most is él Penészleken. Tehát kéri vissza a tévesen befizetett összeget, Kérelmére a hivatal a következő levelet írta: „IUetékvisszautalás iránt benyújtott kérelmére az alábbiakra hívja fel a hivatal. A fenti számra hivatkozással csatoljon be hatósági bizonyítványt, hogy uéhai Nótin László (ki nős volt Mudra Veronnal) Címnek nem édesapja, s nevezettel rokonság] kapcsolatban nem áll, s egyben igazolja Cím szüleinek nevét, valamint az igazolás terjedjen ki arra is, hogy Cím házastársának neve nem Lengyel Mária, hanem más személy. (És ha vé- letlenségből a „Cím” házastársát is igy hívnák? Szerk. megjegyzésé.) Az azonossághoz igazoló hatósági bizonvítványon kívül csatolja he az 1969. november 18. napján befizetett 93 Ft-ra vonatkozó befizetési elismervény szelvényét, valamint adóigazolási csatoljon be, hogy közadó tartozása áll-e fenn, s ha igen, úgy milyen összegben. Az Szl:4752/5/1957 számlára eszközölt befizetésének visszautalása tárgyában benyújtott kérelmével a fentiek becsatolásáig érdemben nem tud foglalkozni a hivatal.” Szerkesztőségünkhöz küldött panaszos levelében Nótin János megírja, mivel nyírbátori lakos, neki ennek az ügynek az intézése Penészleken legalább egy napjába kerülne. Az egynapi keresete, az utazási költség és a hatósági bizonyítványra ragasztandó illetékbélyeg értéke legalább másik 96 forintot tenne ki. Nem ő követte el a hibát, miért kell neki ezt a tortúrát járni és még -pluszköltségbe verni magát. Ezt kérdeztük mi is a hivatalnál az illetékes előadótól. Ö a következőképpen érvelt. „Szabályosan jártam el, mert a pénz visszafizetéséhez nekem az ügyféltől megfelelő igazolás kell. Nálunk ez a hivatali rend, mi mást az ő ügyében nem szólíthatunk fel.” Igaz, a pénz nem játék. Csak úgy bemondásra, egy panaszos levélre nem lehet visszafizetni. Azonban olyan esetekben, amikor nem az ügyfél téved, hanem valamilyen közbeeső hivatalos szerv, akkor talán azt is meg lehetne keresni. Nótin Jánosnak ilyen levelet is írhattak volna: Ügyében az illetékes községi tanácsnál intézkedtünk a tévedés tisztázására. A tanácstól kapott, Önt igazoló válasz után pénzét visszafizetjük. Addig is türelmét kérjük és szíves elnézést a tévedésért”. Amennyiben a hivatal ügyrendje ,y, ilyen intézkedést nem engedi meg,. javasoljük, kerjfik ÍVlKtes hatóságuktól as ügyrend módosítását, mert' Igen furcsa, hogy valaki — egy közbeeső hivatal tévedése miatt — ilyen tortúrának és anyagi károsodásnak legyen kitéve. CSIKÓS BALÁZS SZÍNES KÉPESLAP Találkoztam a nyíregyházi villamossal Először nem akartam hinni a szememnek. Találkoztam az eltűnt nyíregyházi villamossal. Már régen izgat a kérdés, hová is lett tulajdonképpen. Jó, tudom, egy-két kocsija a Sóstóra került, „múzeumba”, gyermekparki dísznek. És a többi V Hát itt van. Nyírszőlősön, az egyik labdarúgópályán, egy színben, meg ahová még elfért. Sínek, kocsik, oszlopok. A nyírszőlósiek, akik elszállították és ezért megkapták —■ hivatalos elbontása többe került volna, mint amennyit ér — nem keveset gondolkoztak rajta, mihez kezdjenek vele. Furcsa, szinte tréfás megoldásokra jutottak. Az oszlopokat néhány új épület elemeinek szánták. A sínekből — ez már valamivel különösebb — a nyolcholdas tanulókért kerítése lesz. Már előre elképzelem a 1 anyai kollégium gyerekeinek büszkeségét, akik elmondják majd otthon, miből készült a kerítés. Idegenforgalom Rakamazon Amióta Mr. Hancock elutazott, azon gondolkozom, hány •rakamazi lakos tanul meg különféle nyelveket a közeljövőben. A rokonszenves, angolul beszélő dzsentleman, aki egyébként egy új-zélandi mezőgazdasági kutatóintézettől került mostani beosztásába és a változatosság kedvéért jelenlegi munkahelye az olasz fővárosban van, a FAQ az Egyesült Nemzetek igen tevékeny élelmezésügyi világszervezetének küldöttségével járt hazánkban, az egyik' feladataként tekintette meg a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet most bővülő hatszáz férőhelyes hagyományos módszerű borjúnevelő telepét. Nem minden izgalom nélkül várták véleményét. A rakamazi szakembereknek még mindig jóleső érzés, hogy a jó szakember láthatóan — tehát nem csak udvariasságból — volt megelégedve a rakamazi borjakkal. A megelégedés nem formális diplomáciai kérdés volt ebben az esetben. Vele jár, hogy a rakamazi termelőszövetkezet állattenyésztése nemzetközi bemutató gazdasággá válik és ugyancsak sűrűn látogatják majd szakemberek, a világszervezet ajánlására. Az is terv, hogy a fejlődő országok szakemberei közül mindig egynéhányan hosz- szabb időt töltsenek itt, a .yakoflati módszerek tanulmányozása elsajátításának érdekében, Rakamaz, a tokaji hegy lábánál fekszik. Jó emlékeket, szép benyomásokat lehet majd megőrizni a nálunk járt külföldi szakemberek* nek hazánkróL ígnzl
