Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

MTO. famiiír ff. REMET MAGVAROR***c5i S. oldal A Munkásőrség Központi Férfikórusa Két hangversenyt adott megyénkben Vasárnap a Mun­kásőrség Központi Férfikóru­sa: délelőtt a nyírbogdányi munkásőr-egységgyűlésén, es­te a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mutat­ták be gazdag és szép műso­rukat. A koncertet hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója jegyében rendezték, s a munkásdalosok forradalmi indulókkal, régi és mai pro­letárdalokkal köszöntötték az utóbbi hetekben. napokban kitüntetett munkásőröket. A munkásörkórus 13 éve alakult, s közel másfél évti­zedes művészi munkájával sikeresen ápolja a magyar munkásmozgalom dalos ha­gyományait. Színpadainkon, hangversenytermeinkben, a rádióban, politikai és társa­dalmi ünnepeinken ajkukról röppennek fel azok a dalok, melyek a Magyar Tanács­köztársaság és az azt kővető elnyomás éveiben lelkesítet­ték a forradalmárokat. Re­pertoárjukat a magyar és nemzetközi munkásmozga­lom indulói, dalai mellett magyar népdalfeldolgozások, Kodály-kórusművek és több klasszikus énekkari mű gaz­dagítja. De ez az a kórus, mely a munkásőrök ma már jól ismert dalait először éne­kelték, s a rádió és a hang­lemezek útján azóta népsze­rűvé tették. Művészi tevékenységéért nem kis elismeréseket szer­zett a munkásörkórus, mely­nek tagjai a fegyveres mun­kásőri szolgálat mellett vég­zik művészi munkájukat. A koncertek, munkásgyűlések közönségének elismerése je­lenti a kórus igazi sikerét, s e sikerek nyomán kétszeres viselője a „Kiváló együttes"’ címnek és kitüntették az együttest a „Szocialista kul­túráért” jelvénnyel is. A munkásörkórus mindkét kar­A Székesfehérvári Vi­deoton TelevÍ7.iógyár vég- szereldéjének két szalag­ján a közkedvelt „intereket” a folyamatos hangolású In- tersztárokat és az Interfavo- ritokat gyártják, amelyeknél gombnyomás helyett tárcsán kell keresni és beállítani az állomásokat. Ezekkel az in­terekkel egyaránt vehetők a hazai OIRT, valamint a kül­nagya — Révész László és Tóth Béla — a Liszt-díj tulaj­donosa A munkásőrdalosok most újabb művészeti eseményre készülnek; 1970 nyarán ők is részvevői lesznek a Debre­cenben megrendezésre kerü­lő Bartók Béla nemzetközi kórusfesztiválnak, addig azonban még számos ünnep­ség — a Lenin-centenárium es felszabadulási jubileu­munk — fellépései várnak a magyar munkás dalkultúra reprezentánsaira. Szilágyi— Módy földi CCIR állomások, s van magnó-, illetve fülhallgató­csatlakozásuk is. A nagykép- ernycs Intersztárokat az elő- keret nélküli „csupaszem” képcsővel gyártják. Ezeket a Selbone rendszerű robbanás­biztos képcsöveket az Egye­sült Izzó készíti. A harmadik tv-szalagon az ajtós Olym- piákat szerelik, amelyek a színes adás fekete-fehér vé­telére is alkalmasak. Szalagon a ,,csupaszt ni” lévé A tárgyalóteremből Knpeckeifés szövetkezet! segítséggel Üzérkedés miatt négy hó­nap szabadságvesztésre büntette a nyíregyházi me­gyei bíróság Bojté Miklós 38 éves bökönyi szakszö­vetkezeti tagot, ezenkívül kötelezte 15 ezer forint el­kobzást pótló egyenérték megfizetésére. Az ítélet jogerős. ★ Sok burgonyája termett ta­valyelőtt Bojténak, s a szép termés java részét más . me­gyékben értékesítette, Déva- ványán, Kisújszálláson, Szol­nokon Így került kapcsolat­ba a szolnoki kórház élelme­zésvezetőjével. A gondnok közölte Bojtéval, hogy ma­gánszemélytől csak ezer forint értékig vásárolhat burgonyát. Bojté, hogy ez a „formális” szabály ne akadályozza az eladásban, megbeszélte a szakszövetkezet elnökével, hogy a tszcs nevében adja el burgonyáját a szolnoki kór­háznak, s az átutalt pénzt a szövetkezet — négy százalék kezelési költség levonásával — kifizeti neki. Igv is történt. Bojté meg­állapodott a gondnokkal, hogy 400 mázsa burgonyát szállít Szolnokra. Bojténak azonban már csak 30—35 mázsa burgonyája volt. Elha­tározta, hogy szakszövetke­zeti tagtársaitól vásárolja fel a hiányzó mennyiséget. Hét-nyolc embertől vett is — hitelbe — burgonyát, és a sajátjával együtt 160—170 mázsát szállított Szolnokra. E mintegy 50 ezer forintos „áruforgalmon” ötezer forint haszna — jogtalan haszna — volt. •k Bojté Miklós megkapta méltó büntetését e különös kereskedésért, — de marad­junk még egy pillanatra a burgonya és a pénz útjának e láncánál. Bojté ugyanis nem követte volna el ezt a bűn­tettet, ha nem segítik őt mondhatnánk hivatalból: a szakszövetkezet azzal, hogy nevét adta az ügyletek lebo­nyolításához. Mit tett a szövetkezet? Át­vette a Szolnokról küldött pénzt, s továbbította Bojté­nak. E csekélységért négy százalékot tartott meg magá­nak. Kétségtelen, szép üzlet. Még azt is ráfoghatnánk, hogy végső soron egy közös­ség érdekében tették. A jótékony haszon ilyetén Kibújt a szög - az árbúi Visszatérő vizsgálatok a vasboltok bari Újszerű vizsgálati formá­vá! fejezte be 1969 évi mun­káját az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség. A minden részletre kiterjedő alapos vizsgálatsorozat lényege az volt, hogy a gondosan meg­tartott ellenőrzés, a hibák feltárása és a mulasztók fi­gyelmeztetése után váratlanul másodszor is megjelentek az ellenőrök, most már azt ku­tatva, hogy kijavították-e az első vizsgálaton feltárt hibá­kat. Sajnos, az esetek több­ségében azt .tapasztalták, hogy nem! Ebből arra lehet következtetni, hogy az illeté­kesek nem tájékozatlanságból követnek el hibákat, hanem tudatosan megkárosítják a vevőket, vagy a társadalmi tulajdont, ezért szabtak ki több esetben szigorú bünteté­seket. A közel négy hónapig tartó vizsgálat kiterjedt a Hajdú- Szabolcs megyei Vas-Műszaki Nagykereskedelemi Vállalat nyíregyházi telepére, az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat központjára és öt boltjá­ra, valamint 11 ÁFÉSZ-köz- pontra és 23 szövetkezet vas, illetve vegyes iparcikkboltra. Lehet S3 forinttal több? Első alkalommal Oktober 2-an tartott ellenőrzést az ÁKF felügyelője az újfehér­tói vas-vegyi boltban. Meg­állapította, hogy a bolt kész­letében lévő különféle kézi- szerszámokra az eredetinél magasabb árak vannak írva, ezért jegyzőkönyv alapján fe­gyelmi eljárást javasoltak a boltvezető ellen. Ugyanakkor a felügyelőség is felhívta a boltvezető figyelmét a helyes árak kialakítására. November 12-én újra meg­látogatták a vasboltot. Két társadalmi ellenőr ment be a boltba vásárolni és összesen 212 forint és 85 fillér értékű árut vásároltak. A boltvezető által elkészített számlán vi­szont 205,85 forint érték volt feltüntetve, ami kereken 53 forintos árdrágítást jelent. Az árdrágítás abból szárma­zott, hogy Z. J. boltvezető az 5 mm-es szerszámacélból ké­szült fém csigafúrót 6 mm-es gyorsacél árában számolta. A visszatérő vizsgálat által meg­állapított vásárlók megkáro­sításáért a felügyelőség 1500 forintra bírságolta a boltve­zetőt. Nem használt e figyelmeztetés Baktalórántházán M. Gy. eladó számlázott 1 forint 46 fillérrel többet a 22x50-es hu­zalszeget vásárló társadalmi ellenőrnek. Ekkor még egy írásbeli figyelmeztetéssel megúszta a dolgot. való felfogása sem változtat­hat azon a tényen, hogy a szövetkezet neve egy kupec- kedő tagjának ügyeskedését fedte, törvényesítette. A krumpli ment, a pénz jött, nem látszott érdekes­nek semmi, csak az, hogy a négy percentet le lehessen vonni. Nem sok ez a huszon­ötöd rész, pár ezer forint mindössze, nem tétel még egy szakszövetkezet pénztárában sem. Jó hirnevet nem érde­mes feláldozni érte. Nyilván nem így vetődött fel a szövetkezet vezetőiben sem, amikor belementek Boj­té „bulijába”. Meg akarták neki könnyíteni a termény el­adását — bizonyára ez volt a cél. S mi lett az eredmeny? Segédkezet nyújtottak Bojté­nak abban, hogy mások ter­ményeivel kupeckedjen, nye­részkedjen, — gyakorlatilag tagtársainak zsebéből emel­jen ki olyan jövedelmet, amiért ők dolgoztak meg. A szövetkezet szerepe így zárul körré: segítséget nyújt egynek, — hogy az elvegyen a többitől. k. L A november 26-án megtartott visszatérő ellenőr­zéskor — itt már csomagel­lenőrzést tartott az ÁKF —, Viszont kiderült, hogy nem használt a figyelmeztetés Szinte ugyanazt követte el, mint első alkalommal. Most a 38x8ü-as huzalszeeért kért löbbel ! forint 50 fillérrel a vásárlótól. M. Gy.-t • 300 fo­rint pénzbírsággal sújtotta a felügyelőség. Tévedés a bolt terhére Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat kisvárdai vasbolt- jábun két tételben bonyolítot­ta le a próbavásárlást a tár­sadalmi ellenőr. A vasgereb- lyét 1 forint 80 fillérrel adta drágábban az eladó. A má­sodik tételnél viszont nagyon furcsán számolta el az öt té­telből összevásárolt csoma­got. Két árufélénél megkáro­sította a vásárlót, két tételt jól számlázott, egyszer pedig kevesebb összeget írt a szám­lára. Összességében a bolt terhére tévedett, amiért 200 forint figyelmeztető jellegű büntetést kapott. Még két hét sem telt el az első ellenőrzés óta, amikor másodszor is megjelent az ÁKF felügyelője. Ebben az esetben csomagellenőrzésre ke­rült sor. A vásárló még alig értette meg miről van szó, máris visszafizettek neki 4,50-et. Az árdrágításért a boltvezetőt vonták felelősség­re, mert a drágábban adott konyhakés megtévesztően volt árazva. Mulasztásáért 400 forint tandíjat fizet. Hamis árak A rakamazi vasboltban sem szívesen emlékeznek vissza arra a társadalmi ellenőrre, aki múhelyreszelöt és asztalos fűrészlapot vásárolt. G. A. boltos a reszelőt két forinttal, a fűrészlapot egy forint het­ven fillérrel adta drágábban az eredeti áránál. A helyszíni vizsgálat meg­állapítása szerint nemcsak a vásárolt áruknál történt ár­drágítás, hanem a bolt kész­letében lévő kombinált fogók árainál is. Az ellenőr nem vásárolt ugyan belőlük, de a négy féle fogó ára összesen 25 forint 80 fillérrel volt drá­gább. Ez mindenképpen arra enged következtetni, ha a vizsgálat időpontja előtt ezek­ből az árukból értékesített a bolt, ügy mindenképpen megkárosította a vásárlót. Fokozottabb érdekvédelmet! Egymás mellett sorakoznak a jegyzőkönyvek kisebb és nagyobb értékű árdrágításról. A nyíregyházi Rákóczi úti boltban Sz. B. a másodosz­tályú fűrészreszelőt adta e! első osztályú minőségűként, amivel 1,60 forint kárt oko­zott a vásárlónak. Nyírbátor­ban, a szövetkezet mezőgaz­dasági boltjában ugyancsak a fűrészreszelő árát emelték fel két forinttal, de becsapták a vásárlót a balkányi, a vásá- rosnaményi, a nyírmadai, a nagykállói vasboltokban is. A vizsgálat végső megálla­pítása az, hogy sem a szö­vetkezeti, sem az állami ke­reskedelem vasboltjaiban nem megfelelő a fogyasztói érdekvédelem. A boltvezetők nem biztosítják maradékta­lanul az egyedi ármegírásokat és néhány esetben hiányos az eladók szakmai ismerete is. Az IKV 6 boltja közül 4 eset­ben, a 23 szövetkezeti boltból pedig 14 esetben tapasztalták a fogyasztók megkárosítását. A felügyelőség figyelmezte­téseket adott, fegyelmi vizs­gálatot. kezdeményezett és 20# forinttól 1500 forintijf ter­jedő pénzbírságot szabott ki a mulasztást elkövetők ré­szére. Ismert az árváltozásokkal kapcsolatos rendkívül sokré­tű munka. De mindez nem jogosítja fel a boltok dolgo­zóit és vezetőit arra, hogy tévedjenek akár a boltjtik, akár a vásárlók kárára. Balogh József MINISZTERI UTASÍTÁS az 1970—71-es tanév iskoláztatási és pályaválasztási tennivalókról Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az 1970— 71-es tanévre szóló iskoláz­tatási és pályaválasztási fel­adatokról. Eszerint az álta­lános iskolákban végzők a jelentkezési lapon két olyan iskolát tüntethetnek fel, ahol tovább szeretrtének tanulni. Akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik fel­vételüket, a választott szak­tárgyak megjelölésén túl azt is be kell írniuk, hogy ked­vezőtlen döntés esetén ké- rik-e felvételüket általános tantervű osztályba. A szak­mai képzést nyújtó iskolákba jelentkezőknek a tanintézet címén kívül fel kell tüntet­niük a választott szakmát, il­letve szakot is. Az általános iskolák igaz­gatói a jellemzéssel és javas­lattal ellátott jelentkezési la­pokat az első helyen megje­lölt iskolának továbbítják. A felvételi kérelmet elbíráló is­kola igazgatója döntéséről az általános iskolát értesíti, s elutasítás esetén a jelentke­zési lapot eljuttatja a máso­dik helyen megjelölt tanin­tézetbe. Ha a második he­lyen is elutasítják a kérel­met, az érintett középiskolák a jelentkezési lapokat a me­gyei. megyei jogú városi ta­nács művelődésügyi, Buda­pesten a kerületi tanács ok­tatási osztályának küldik meg, a szülő a felvételi ké­relmet elutasító döntés ellen — a kézhezvételt követő nyolc napon belül fellebbez­het. A fellebbezést a döntést hpzó iskolánál kell benyújta­ni, de a tanintézet közvetlen felügyeleti szervéhez címez­ve. A felvételi beszélgetéseket — ilyenek azokban a gimná­ziumokban lesznek, ahol két­szeres, vagy annál nagyobb a túljelentkezés — április 15-ig bonyolítják le. A fel nem vett tanulók lapját áp­rilis 25-ig küldik meg a má­sodik helyen megjelölt isko­lához. Ha a kérelmezőt onnan is elutasították, a jelentkezé­si lapot május 15-ig eljuttat­ják az Illetékes megyei, me­gyei jogú városi tanács mű­velődésügyi, Budapesten május 31-ig a kerületi ta­nács oktatási osztályához. A középiskolába fel nem vett tanulók kérelmére a megyei, megyei jogú városi művelő­désügyi, illetőleg a főváros­ban a kerületi oktatási osz­tály június !5-ig ad választ. A következő napokban or­szágszerte tájékoztatják az iskolákban a szülőket és a diákokat a továbbtanulás le­hetőségeiről. A pályaválasz­tás, a jelentkezés helyes irá­nyítása érdekében az osztály- főnökök rendkívüli szülői ér­tekezletet tartanak, szükség esetén egyénileg is elbeszél­getnek a szülőkkeL

Next

/
Thumbnails
Contents