Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

fttfámur/kjÁi, miMjitcxt arm, swowa«. a •szám ÁUA: í FORTNT 1970. JANIT Alt 23, VASARNAF LAPUNK TARTATAMBŐtr Készül Szabolrs-Szatmár negyedik ötéves terve (3. ©Ida# Sértettből VÁDLOTT (5. o»da» Búcsú Kiess kapitánytól (7. oldal» Sportjelenteseink ai- oldal» Zárszámadás a beregdaróc-beregsurányi Barátság Tsz-ben A közgyűlésen részt vett és felszólalt di. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke Szombaton délelőtt zár* számadásra gyűltek össze Beregdaróc és Beregsurány szövetkezeti tagjai, akik évek óta egy tsz-ben, a Barátság­ban dolgoznak. Egy év múl­va már három község pa­rasztsága tart majd együtt zárszámadást, most csatlakoz­tak hozzájuk a' inárokpapiak is. A vendégek sorában üd­vözölték dr. Fekszi Istvánt, a megyei tanács vb elnökét, Spisák Andrást, a Vásáros- naményl Járási Tanács VB elnökét és Gergely Ferencet, s járási pártbizottság osz­tályvezetőjét. Szendrei Kál­mánnak, a szövetkezet főág- ronómusának megnyitó sza­vai után Szarka Sándor tsz- elnök számolt be a múlt esz­tendő gazdálkodásáról. Bevezetőül ismertette, hogy szövetkezetük a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tartozik, ezért részesülnek a megkülönböztetett 10 száza­lékos állami ártámogatásban. Érdekes volt beszámolóját hallgatni, mert nem a nö­vénytermesztéssel kezdte konkrét elemzését, hanem az állattenyésztéssel. A beszámo­ló is jelzi, hogy Beregben vagyunk. Ók az adottságot és hagyományt tisztelve évek óta dolgoznak az állatte­nyésztés fejlesztésén. A közös szarvasmarha-állományuk 715 darab, amiből 221 a tehén. Most épül a modern szakosí­tott tehéntelep. Jelentős a sertés- és a juhállomány is, de döntő a szarvasmarha. Ismerve a hat aranykoro­nás földjüket, azért a nö­vénytermesztés eredményei miatt sem kell szégyenkez­niük. Búzából 13,5, őszi ár­pából 14,8, kukoricából 19,3, dohányból pedig 8,1 mázsa volt a holdanként! átlagter­més. Jónak mondható ez Beregben. 4000*rel több jut tagouként Hosszan beszélt az elnök az öregek, fiatalok megbe­csüléséről, anyagi támogatá­sáról. Segítik á szakemberek letelepedését is, hiszen a múlt évben adtak át két agronómusi lakást. A szövet­kezetben négy szocialista címért dolgozó brigád van, valamennyi az állattenyész­tésben tevékenykedik. Közü­lük kettőt, a „Szocialista ha­záért” és a „Vietnamért” ne­vű brigádokat elfogadta a közgyűlés a szocialista cím viselésére. A gazdálkodást jellemző számok közül érdemes meg­említeni, hagy a halmozott termelési érték 1968-ban 21 417 000 forint volt, 1969- ben pedig 24 811 000. A ta­goknak részesedésre 7 521 000 forint jut. A különböző ala­pokra három és fél millió forintot használnak fel. Az egv tagra eső részesedés 1968-ban 15 000 forint volt most pedig 19 000. Az elr.ök beszámolója után az ellenőrző bizottság is­mertetője. majd a hozzászó­lások következtek. Vala­mennyi hozzászóló első sza­va az elégedettségről szólt. Javaslatok hangzottak el a gépesítés fokozásáról a lege­lő- és rétgazdálkodásról, a háztáji állatállomány gyara­A beregdaróc beregsurányl Barátság Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén beszédét mondja dr. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb elnöke. Hammel József felvétele pításáről és a tagok anyagi érdekeltségéről. A vitában felszólalt dr. Fekszi István is, aki többek között az alábbiakat mondta: — Az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében meleg szeretettel köszöntőm a „Ba­rátság” termelőszövetkezet tagságát, zárszámadó közgyű­lésük valamennyi résztvevő­jét — kezdte beszédét Fekszi elvtárs. — Ügy hiszem, a mai fa­lusi élet legizgalmasabb, mindenki érdeklődésére szá­mot' tartó esemenye az egy év gazdálkodásával számot vető zárszámadás. Szövetke­zeti mozgalmunkban első íz­ben történt meg, hogy ter­melőszövetkezeteink — és egész mezőgazdaságunk *— fejlődése nagyobb mértékű volt mint a népgazdaság más ágazataié. A mezőgaz­daság termelése kb. 6 száza­lékkal, a termelőszövétkeze- teké pedig 12—14 százalék­kal növekedett. Hasonló ütemben fejlődött megyénk mezőgazdasága is. Különösen fontosnak tart­juk. hogy jelentősen javultak a gazdálkodás eredményei; és ennek nyomén lakossá­gunk mezőgazdaságából szár­mazó készpénzbevétele 22— 23 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A ter­melőszövetkezeti parasztsá­gunk közösből származó jö­vedelme előreláthatóan mint­egy 8 százalékkal növekszik. Ezeknek a zárszámadási közgyűléseknek azonban nem csak ilyen — az anyagi ja­vak elosztásával kapcsolatos — jelentősége van. A mi társadalmunk állan­dóan jelenlévő eleme a szo­cialista demokratizmus és szüntelen törekvésünk annak kiterjesztése Hat;-lmunk jel­legéből fakad, hogy támasz­kodunk legszélesebb töme­geink véleményére, akarat- nyilvánítására. És mint ahogy kisebb közössegek gazdasági eredményei összegeződve al­kotják az egész népünk ered­ményeit, úgy véleménycse­rénk gazdagítja és erősíti politikánkat Aligha kell arról szólni, mennyire fontos, hogy a szö­vetkezeti tagok otthon érez­zék magukat, a közös gazda­ságról, mint sajátjukról be­szeljenek. Első elismerésünk a tagoké A zárszámadások kedvező eredményeit számba véve el­sősorban elismeréssel kell szólnunk termelőszövetkeze­ti parasztságunk évről évre szervezettebbé váló szorgal­mas munkájáróL Erre vonatkozó adataink mutatják, hogy a termelési eredményekben és a jövedel­mekben elért növekedés a tagság mind aktívabb rész­vétele és a munkanapok mind tökéletesebb kihaszná­lása mellett megy végbe. Például az önök gazdaságá­ban is 12 ezer munkanappal teljesítettek többet, mint egy évvel korábban. De nem kevésbé kell szól­ni azokról a társadalmi jelle­gű intézkedésekről, melyek következetes agrárpolitikánk alapján egyre inkább megte­remtik a hatékony mezőgaz­dasági munka feltételeit, fo­kozzák annak társadalmi el­ismerését. E mellett az el­múlt évben államunk köz­vetlenül a különböző formák útján is több mint 525 mil­lióval támogatta megyénk mezőgazdaságát. Az eredmények egyben bi­zonyítják párt- és állami ve­zetésünk bizalmát és előre­látását azt. hogy a mezőgaz­daságban eszközölt befekteté­sek hasznosnak bizonyultak • megvalósulnak termelési cél­jaink: szövetkezeti mozgal­munk fejlődése a termelő­szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek ja­vítása hatékonyan szolgálja társadalmi rendünk politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Ma már 248 közős gazda­ságunk nagyüzemileg művelt táblái, 37 ezer holdat megni ladő gyümölcsöse, egyre gya rapodó — korszerű nagyüze­mekre valló — épületei, az emberi munkát segítő tech­nika terjedése jelzi, hogy mezőgazdaságunk fejleszté­sének ez volt a helyes alter­natívája. Élő részesei lehe­tünk ahogyan a nagyüzemi gazdálkodás fokozatosan meg­teremti a kötött munkaidő, a megfelelő jövedelem, az ipa­ri szintű szociális ellátás, a kultúra és a technika, a kommunális kényelem szoci­alista ’ vívmányait, és aho­gyan — tömören kifejezve — az egyre javuló életszínvo­nal megteremti a biztos pers­pektívát. (Folytatás a 2. oldalon) Fiatal tanácstagok ankétja A járásban dolgozó fiatal tanácstagok részvételével ankétot rendezett pénteken délután a Hazafias Nép­front nyíregyházi járása bi­zottsága. Érdekes, s egyben hasznos kezdeményezése volt ez a népfrontnak. A választások óta először hí­vott össze fiatal tanácstago­kat, hogv kötetlenül vitatkoz­zanak, beszélgessenek arról, hogyan dolgoznak. milyen megbecsülésben részesülnek, közéleti tevékenységük során milyen problémákkal talál­koznak hogyan érzik ma­gukat tanácstagi mivoltuk­ban, hogyan sikerül eleget tenni kötelezettségüknek és niég sok más, tanáccsal, if­júsággal összefüggő kérdés­ről. A tanácskozás legfőbb ér­deme volt, hogy sikerült megtalálni azt a formát, amelyben a résztvevők gát­lástalanul őszintén mondták el véleményüket, észrevéte­leiket saját munkáiukról községükről, nem szépítve az eredményeket és nem elken­dőzve a hibákat. Ami • a fia+al tanácstagok közéleti tevékenységét illeti, a beszélgetésből igen tarka kép bontakozott ki. Vannak olyanok, akik őszintén el­mondták hogy az elmúlt há­rom év alatt alig tettek va­lamit. Egyik felszólaló arról szólt, hogy évek óta szorgal­mazza művelődési otthon, de legalább egy összejövetelre alkalmas helyiség létrehozá­sát, eredménytelenül. De er­re nem jut pénz. A termelő- szövetkezet akart segíteni rajtuk. Létre is hozott egy klubtermet, de a tavalyi jő kenyérgabona-termés után búzával töltötték meg. Egy másik fiatal viszont arról számolhatott be. hogy si­került. első nagy vállalkozá­sa, önkéntes pénzben! hozzá­járulással is a villany beve- zettetése s ezzel kivívta vá­lasztói megbecsülését, mert ismeretes előttük, mennyit járt utána, amíg megváló- sült. A beszélgetésből az is ki­derült, nagy megtiszteltetés tanócs+agnak lenni Dicsőség, ha az idősek és fiatalok bi­zalmat szavaznak valakinek. De ez azt jelenti: aki elvál­lalja. kell annyi kötelesség­érzetének lenni, hogy leg­jobb tudása szerint tegyen eleget megbízatásának. Háromnapos népfrenftanácskozás A Hazafias Népfront köz­ségi bizottságainak elnökei, illetve titkára részvételével háromnapos tanácskozást tartanak Nyíregyházán. a Tanárképző Főiskolán. Mint-* egy 250-en vesznek részt a hétfőn kezdődő tanácskozá­som. Az ünnepi megnyitót hét­főn délután 3 órakor dr. P. Szabó Gyula, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke tartja, majd Ju­hász Róbert, a HNF belpoli­tikai titkársága vezetőjének előadása következik a nép­front helyzetéről a lakótele­pi népművelésben. Gazdag program várja a tanácskozás részvevőit a kö­vetkező napokban is. Janu­ár 27-én délelőtt például Koncz Károly, a HNF me­gyei bizottságának titkára tart előadást a közelmúltban megtartott IV. országos nép­frontkongresszus tapaszta­latairól. A következő nap dr. Réczei Lászlónak, az Or­szágos Béketanács elnökhe­lyettesének előadására kerül sor. aki a békemozgalom és a nemzetközi helvzet idősze­rű kérdéseiről szól. A háromnapos tanácsfe»* zás utolsó napján, 29-én dél­előtt a befejező előadást Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkára tart­ja. Az előadás témája me­gyénk társadalmi, gazdasági helyzete főbb politikai fela­dataink 1970-ben. Munkásőr-egységgyűlcsek megyénkben A munkásőrség nyíregyhá­zi várisi egysége ünnepélyes egységgyúlését szombaton délelőtt tartotta a Krúdy filmszínházban. Az esemé­nyen megjelent Gáti József, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese. Murczkó Károly, a nyíregy­házi városi pártbizottság első titkára és Kovács László, a munkásőrség megyei parancs- nökhelyetbese. Ugyanezen a napon tartot­ták ünnepélyes egységgyűlé- seiket három járás — a vá- sárosnaményi, a baktalóránt- házi és Mátészalka város, járás — munkásőregységei. A nyíregyházi járási egység- gyűlést vasárnap tartják a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat kultúrtermében. Az ünnepi egységgyúléser. kitüntették a legki válóbe parancsnokokat és munkás- őröket. Vendégszereplésre me­gyénkbe érkezett a hét végen a Munkásőrség Központi Férfikórusa, s hangverseny t ad a nyírbogdányi egyseg- gyűlésen, majd vasárnap es­te 18 órakor — hazánk fej- szabadulása 25. évfordulója A nyíregyházi zászlóalj ünnepi egységgyűlésén Murca- kó Károly, az MSZMP megyei V. B tagja, a városi Pártbi­zottság első titkára adta át a leszerelő Farkas István vete­rán munkásőrnek a Munkásőr emlékérmet. Egri 6. felvétel* tiszteletére — bemutatja ün­nepi műsorát a nyíregyházi Móricz -Zsigmond Színházt ban. ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents