Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
Wie. 1MW*" *. wr wagt Annnt»«1» 8 ofdafl A KEDVES NÉZŐ visszaszól Megjegyzések, a HA... című, díjnyertes angol filmről Mikor a Krúdy moziban kézhez kaptam az ankétot megelőző filmvetítésen a MOKÉP reklámlevelét a „Ha...” című díjnyertes angol filmről, azt gondoltam a filmszakemberek a véleményemre kiváncsiak. De nem közvéleményku tatás volt ez, hanem egy újfajta moziinvitálás: „Kedves Néző! Ne csodálkozzék, hogy levélben fordulunk Önhöz: szeretnénk felhívni ügyeimét...” S a továbbiakban szimpatikusán a rendező, Lindsay Anderson rövid életrajza, eddigi alkotásai szerepelnek. Ez korszerű és ismeretterjesztő, a nézőnek illik megismerkedni a film alkotóival. Szétnyitva a levelet a következő felkiáltójeles szavak néztek rám: — Pompás — Könyörtelen — Rendkívüli film — Éles és kegyetlen — Kihívó — Gonoszkodóan tréfás —Mestermű — Mulatságos és vér- fagyasztó — Óriási — és kezdődött elölről, összegyűjtöttünk az ön számára néhány szemelvényt külföldi lapok kritikáiból — kalauzol tovább a mozilevél, s most már bővített mondatokban olvashattam a különböző — egy kivételével — nyugati polgári lapok, filmmagazinok kritikáinak kivonatait „A Ha... a filmművészet kézigránátja. Megnevetteti a nézőt még akkor is, ha közben megfagy a vére.” „Rendkívüli film”. „Óriási művészi siker született..” Nem az olvasó untatására idéztünk egy kissé a mozi- reklámból. Ennek a filmnek ugyanis olyan sajtója van, s olyan mozireklám előzte meg, hogy érdemes keresni a Cannes-ban Arany Pálma díjjal kitüntetett angol film titkát Milyen haladó erkölcsi vonásokat művészi értékeket sűrít magában ez a Ha- Ha már ekkora port ver fel az érkezése... Mit mond ez a film a magyar nézőknek, & főleg a fiataloknak, akikről szól? Egyértelműen pozitív-e az áttételesen, a film formanyelvén megfogalmazott VÉLEMÉNY, amit kisebb, nagyobb próbálkozás után a filmből kiolvashat a néző? De nem szaporítjuk a szót hisz rengeteg kérdésünk támad a film megtekintése után. így volt a Krúdy moziban is, ahol a január eleji első zártkörű bemutató után, 22-én ismét levetítették a most már műsorra is kerülő filmet — előzetesen a meghívott középiskolai magyar irodalom szakos tanároknak, népművelőknek, ifjúsági szervezetek vezetőinek. A vetítés után rövid előadás hangzott ei a modem filmművészeti irányzatokról, majd ankétszerúen sor került a film elemzésére, a különböző vélemények, kérdések tisztázására. Természetesen az első benyomások frissességével és a ki- érlelődés lehetőségeit ezúttal mellőzve. Az ankéton nagyjából az alábbi kérdések foglalkoztatták a felszólalókat: milyen film ez a Ha. .. Alkalmam volt a fővárosi bemutatón megnézni a filmet, s a Krúdy moziban a másodszori szembesítés esetleges önkorrekció szándékával ültem. Kiváncsi voltam, természetesen az ankéton résztvevők véleményé- • re is, hogyan értelmezik, értik ezt a modem alkotást, amely sajátosan keveri a valóságos és abszurd helyzeteket, a reális történéseket és a fantáriaképet, melyekhez a néző gondolattársító képessége szükséges. Egyfajta modem regényhez hasonló művészi eszközökkel mondja el az angol új hullám tehetséges és kiemelkedő alakja, Anderson egy regi angol fiúkoRégium életét, a fia+alok lázadását. Mintha egv kicsit kívülről nézné őket. méfds nagvon ismeri az anmi kpú átriumodban nevelkedő fiatalemberek érzésvilágat, a régi elavult kötöttségek ólomként ] nehezedő súlyát. Szinte jelkép a filmbeli kollégium, a dresszúra, az euojuisra, vagy romDo- iásra iteit energiait a kollégiumon kívül is megtalálhatók az angol Uusacfaiomoan. Meglepődünk a filmben konzervatív kollégium drákói szigorán — a 17—lb éves fiatalok botozásán, a lelki terrort, a ferde hajlamú vigyázok, nevelők garázdálkodását túlságosán kiélezettnek és napjainkban szinte elképzelhetetlennek tartjuk. Persze az alkotóknak jogukban áll a legszélsőségesebb történetekhez fordulni, ha erőteljesen kívánják kifejezni kíméletlen bírálatukat Ez az alkotói hév és bíráló atmoszféra nem is hiányzik a filmből. Nem támadható a modern montázsok, képösszevágások, látomások alkalmazása sem, hisz az irodalomban már korábban találkozhattunk ilyen kifejezőeszközökkel, gondoljunk csak Proustra, vagy Franz Kafkára. Mégis a jelenetek értelmezését, olykor megértését zavarják a reális kockákat átmenet nélkül követő, vagy azokban megjelenő fantáziaképek. A néző nem tud mit kezdeni a meglepő és merészen alkalmazott vízióképekkel. Nem tudja, hogyan fogadja, valósnak, vagy engedje szabadon gondolattársító képességét? Anélkül, hogy valamilyen osztályozásra gondolnánk, valójában a „vájt fülűek”, a film formanyelvében járatos nézők tudnak megbirkózni ezekkel a feladványokkal. Talán a film leggyengébb pontja a befejezés, a tulajdonképpeni rombolási jelenetsor, amikor a fiatalok szó szerint szétlövik a kollégiumi ünnepség közönségét, válogatás nélkül és szadista örömmel az arcukon— Nem lehet elvitatni a filmtől, hogy szándéka pozitív, lerombolásra ítéli a régit Azt már nem tudhatjuk, hogy figyelmeztetőnek szánja-e Anderson rendező a filmet; vigyázzatok, mert ha nem változtatunk, ha nem értelmezzük újjá a megváltozott viszonyokat, makacsul ragaszkodunk a dresszúrá- hoz, a lélekmételyezéshez, ez történhet- Vagy őszintén nem hisz abban, hogy jóra- fordítható a holnap angol társadalmának hajója. A szabados, liberális, a fiatalokat megérteni akaró igazgató fellépéséből és kíméletlen lelövéséből arra következtethetünk, hogy ez a módszer sem hozza meg a sikert. Vagyis, a fiatalokhoz nem lehet közeledni „jó” pedagógiai fogásokkal, — hanem alapjában kellene változtatni, célt, értelmet, ideákat állítani eléjük. De tud-e ilyet produkálni a tőkés társadalom? Nem! Mélyére nézve a filmnek, elgondolkoztató, hasznos, ám eszmeileg és művészileg heterogén alkotás a Ha— Józan kritikával kell fogadnunk a lelkendező sajtóvisszhangot, melyeket a bevezetőben idéztünk. Érdemes megnézni, de hiba lenne a diákoknak kötelező, vagy ajánlott filmmé avatni, s a középiskolai filmesztétikai, vagy osztályfőnöki órákon meddő vitákat folytatni róla. Valószínű nem ez a film áll a legközelebb a mi ifjúságunk világához, problémáihoz. Természetesen beszélni kell róla, válaszolni kell a fiataloknak ott,^ ahol spontán érdeklődésből a film szóba kerül. Eltúlozni nem érdemes. Nem ártana azonban, ha nagyobb reklámot kapnának _ előzetesek, vetítések, ankétok és más szervezett, formában — az olyan alkotások is, melyek a mi társadalmunk valóságából sarjadtak és művészileg is kiemelkednek a sorból. Nem csodálkozna. sőt örülne ennek a KEDVES NÉZŐ. Páll Géza Napirenden a falusi és tanyai ismeretterjesztés Ülést tartott a TIT megyei elnöksége Idei első ülését tartotta Nyíregyházán tegnap, pénteken délután, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége. A napirenden a falusi ismeretterjesztés problémái szerepeltek. Megállapították, hogy a TIT-előadások többségét a mezőgazdasági lakosság körében tartották. A tavalyi 4328-ból 2760-at, az összelő- adások 63 százalékát a községekben bonyolították le. A tartalmat illetően az elnökség úgy találta: nőtt az érdeklődés a világnézeti, politikai, a szocialista közgondolkozás, erkölcs normáival foglalkozó témák iránt. Népszerűek voltak a szakmai és általános kérdésekkel foglalkozó előadássorozatok, a tsz-akadémiák, a szakmunkás-előkészítő és egyéb céltanfolyamok, a közgazdasági, agrártudományi, jogi előadások, gyakorlati bemutatók, tanulmányi kirándulások. Probléma, hogy az utóbbi időben visszaesett a közgazdasági ismeretterjesztés, mely a tervezési hibák következménye, másrészt vidéken kevés a megfelelően képzett közgazdász, a megyeszékhelyről nehéz kielégíteni az igényeket. Ugyancsak csökkent a falusi ismeretterjesztő munkában a művészeti rendezvények aránya. Kiemelten foglalkozott a TIT megyei elnöksége a tanyai ismeretterjesztés munkájával. A tanyákon egy- egy idényben 6—8 előadás hangzik el. A több mint 800 település közül általában 70 nagyobb tanyára terjed ki ez a népművelési tevékenység. Sajnos a tanyai művelődés szolgálatába állított művelődési autóknak harmadrendű feladatuk az ismeretterjesztő», elsődlegesen a könyvkölcsönzéssel és a filmvetítéssel foglalkoznak. Az is nehezíti a tanyák kulturális gondozását, hogy általában egységes tematika szerint folyik az ismeretterjesztés. Pedig itt is differenciáim szükséges, más tematikát kívánnak azok a települések, ahol tsz-üzem- egység ían, másat, ahol termelőszövetkezeti csoportok. De figyelembe kellene venni a tanyák elhelyezkedését, villannyal, rádióval, tv-vel való ellátottságát is. Külön fel kellene kutatni a szokásokban és magatartásokban uralkodó babonákat, helytelen nézeteket, s az előadások összeállításánál árnyaltan, nagy tapintattal felhasználni a tudományos ismeretek bővítésében. Szükséges lenne az is, hogy a sok tanyával rendelkező járások az ismeretterjesztő keretük meghatározott részét következetesen a tanyák művelődésére használják fel. Ezzel, együtt jelentősen javulna a tanyák ellátása, ha a megyei tanács a sok tanyás járások költség- vetésében nagyobb összegeket hagyna jóvá a művelődés céljaira. Egyes járásokban idegenkedtek az igényesebb formák szervezésétől a nagyobb költségek miatt, ragaszkodtak a helyi előadókhoz, ezzel a szervezés! és az előadók utaztatásának gondjától is megszabadultak. Nem utolsó szempont az anyagi források mértéke sem. A falusi ismeretterjesztés anyagi alapjai az utóbbi években csökkentek. A járási tanácsok keretei szűkültek, a tsz-ek nagyrésze, még az anyagilag erősek is, húzódoznak az előadások, rendezvények finanszírozásától. A megyében mindösz- sze 33 tsz-szel van a TIT- nek szerződése, a tsz-ek meglévő adottságaikat rendszerint nem a célnak megfelelően használják ki. A falusi ismeretterjesztés Az Igazsagügy-minisztérium a Legfőbb Ügy észséggel egyeztetett szempontok alapján — a megyei (fővárosi) bíróságok polgári kollégiumainak bevonásával megvizsgálta a termelőszövetkezeti tagsági viszonyból eredő, valamint a termelőszövetkezetek gazdasági kapcsolataival, a termelőszövetkezeti földtulajdonnal es földhasználattal ösz- szefüggő perekben folytatott ítélkezési gyakorlatot. A tapasztalatok «amint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti perekben az ítélkezési gyakorlat helyes irányba fejlődik. Az új jogszabályok alkalmazása során azonban elég sok olyan kérdés is felmerült, amelyben a gyakorlat további figyelemmel kisérése és esetenként a Leifelsőbb Bíróság elvi irányítására van szükség. A termelőszövetkezet, tagsági viszonyból származó perek — egyébként nem hatékonyságát erősen csökkenti, hogy a tiszteletdíjas TIT járási titkárok nem tudnak kielégítően megbirkózni a növekvő feladatokkal, kevés lehetőségük van eljutni a községekbe, tsz- ekbe. A korszerű és szerve- vezettebb ismeretterjesztő munkához elengedhetetlen a járási titkárok függetleníté- se. Az elnökségi ülésen a falusi ismeretterjesztés néhány sürgős problémáját vitatták meg. A következőkben olyan témák is sorra kerülnek, mint a tsz-ekben dolgozó nők és fiatalok, $ a szocialista brigádok körében végzendő ismeretterjesztés, a mezőgazdasági szakkörök segítése, a falusi előadók felkészítésnek gondjai, a különböző kulturális szervek gyakorlatiasabb együttműködésének kialakítása. Az 1970-es munkaterv főbb célkitűzései között az első helyen áll a hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulójával és a Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység. nagy •— száma az új jogszabályok ' hatályba lépését megelőző öt év átlagához viszonyítva 74 százalékkal emelkedett. Ez főként a bírói hatáskör bővülésével magyarázható. E perekben a felek különböző vagyoni igényeket, főként földjáradék, kártérítés, betegségi és szülési segély iránti követeléseket érvényesítettek. Viszonylag kevés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek árukapcsolataiból és gazdasági szerződéseiből eredő per, s « perek egyelőre nem * vetettek fel jelentősebb gazdaságpolitikai vagy jogi kérdéseket. Megállapítható azonban, hogy a bíróságok felismerték a termelőszövetkezetek, mint vállala+sze- rűen gazdálkodó nagyüzemek megváltozott gazdasági jelentőségét. s a bírói gyakorlatban megszűnt a termelő- szövetkezetek korábban tapasztalható egyoldalú véleménye. A bíróságok azonos feltételek mellett most már azonos követelményeket állítanak fel és egyenlő kőSzovjet óriás traktorok a mezőgazdaságnak Az AGROTRÖSZT meg- rendelésére a Szovjetunióból az idén 20 olyan óriás tral.ior érkezik, amelyre a közlekedésrendészetnek külön forgalmi engedélyt kell majd kiállítania. A K—700-as típusú hatalmas traktor teljesítménye eléri a 200 lóerőt, méreteire jellemző, hogy 12 tonnás súlya kétszer nagyobb a közepes teljesítményű EJ 4—K erőgépekénél. A K-» 700-as 7,2 méter hosszú és vezetőfülkéjének teteje 3.3 méter magasban van. A 8 hengeres gépmonstrumot a kedvezőtlen talajú gazdaságokban használják majd, főképpen a talajművelési munkáknál. Ugyancsak szovjet gyártmányú DT—75-ös lánc+aipas erőgépekből kílencszázat rendeltek, az első százas tételt már át is vették az AGRO- KER-teleDek. A maevar mezőgazdaság idei újdonsága lesz a 7‘itor—56J 1-es erőgép, amelyből ez^r várja majd a vásárlókat. A traktor mintadarabját rövidesen levizsgáztatják az illetékes közlekedésrendészeti és közlekedési szervek, intézmények, ezután érkeznek hazánkba az első ilyen gépek, amelyeket márciusban már a földeken látni majd * 15 vetkezményeket i* alkalma» najt a termelőszövetkezetekké! szemben is. A vizsgálatok alapján bizonyos negatív következtetések is levonhatók, szögezik le az illetékesek. A perekből megállapítható, hogy a ten* melószövetkezetek — főként az ipari jellegű kiegészítő tevékenység gyakorlásában —» több esetben még nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, felkészültséggel, anyagi erőforrással. A jövedelmezőségre való törekvés pedig esetenként a tevékenységi kör túllépésére vezet. A jogszabályok megkerülésévé! folytatott kiegészítő tevékenység vagy egyéb jogellenes magatartás esetén a bíróságok a jogviszonyt felszámolják és az illetékes szervek kezdeményezésére a gazdasági bírság intézményét is alkalmazzák a termelő- szövetkezettel szemben, ha pedig a termelőszövetkezet működéséért felelős személyek magatartása bűntett fogalmát is kimerítik, büntető feljelentéssel élnek. Az Igazságügy-minisztérium vizsgálata: Emelkedett a termelfiszivetkezetek jogviszonyaival összefüggő perek színia Három hét alatt 7 millió forint gépkocsibetét Sorsolás februárban MIT MOND A TUDÓS: „Csóválják*4-© csóvájukat az üstökösök T Or. D. R. L. Jones és A. J A gépkocsi-nyereménybetét fennállása óte eltelt időszak bármelyikét felülmúlja az az érdeklődés, mely a megye lakossága részéről tapasztalható január hónapban. Három hét alatt kőael 7 millió forint értékű gép- kocsi-nyereménybetétkönyvet nyitottak megyénk betétgyűjtő helyein- As ilyen betétben kezelt pénzösszeg jelenleg 147 millió forint. £ betétfajta ily mérvű alakulását nagyban előmozdítja az a tény, miszerint — az elmúlt sorsolások alkalmával összesen — 207 gépkocsit nyertek már Szabolcsban, ebből 56-ot 1969 évben. Február hónapban ismét a sorsolási gömbbe kerülnek azok az 5000 és 10 000 forint értékű gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek, melyeket I960, október 31-ig nyitottak, s mélyek január 31-én még forgalomban lesznek. Minden bizonnyal e sorsolás után is számos szabolcsi betétkönyvtulajdonos mondhat majd magaén ali értékes gépkocsit. A február havi sorsoláson megyénkből közel 20 ezer darab 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nyereménybetétkönyv vesz részt. Azoknak, akik részt kívánnak venni a május havi sorsoláson, január 31-ig kell nyereménybetétkönyve* váltani. Meadows prof .sszor, a iei- cesteri egyetem tudósai nemrégiben felülvizsgálták azoknak a megfigyeléseknek anyagát, amelyeket Bessel végzett 1835-ben, a híres Halley-üstökös észlelésekor. Bessel annak idején egy hónapon keresztül figyelte az üstökös csóvájának a Naphoz viszonyított helyzetét (ismeretes, hogy a csóva a Nappal ellentéte© oldalon áll. mindig az üstökös feje fordul a Nap irányába). $ azt tapasztalta hogy a csóva 4,6 napos periódussal hol az egyik, hol a másik irányba lendül ki az üstököst a Nappal összekötő képzeletbeli egyenestől. A kitérés szöge 30—30 fok volt. Az 1960-ban megfigyelt Bumham-féle üstökös esetében ugyancsak észleltek egy ilyen természetű jelenséget Az oszcilláció a Bumhamüstökös esetében 3,0 napos volt és amplitúdója csupán 15 fokra terjedt. Amikor az üstökösök a Naptól igen távol vannak, még nincs csóvájuk. A jellegzetes „uszály” kifejlődése csak a Naphoz viszonylag közel történik. A csóva említett ingadozása, kilengése az üstököst a Nappal összekötő egyenes irányától feltehetően azzal magyarázható, hogy a Nap hidrogénmágneses zavarokat kelt a csóva anyagában. Az elméletileg várható periódus 3,4 nap. amely — bár kisebb ugyan a megfi- gyéltnél, de mégis közel áll az eddig észleltekhez. A Napból érkező korpuszkuláris sugárzásban bekövetkező időszakos változások is eredményezhetnek bizonyos mozgásokat az üstököscsóván belül, de ezek a mozgások nem periodikusak.
