Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

i. oldat KELET-MAGYÁRORSZAÖ Külpolitikai összefoglaló Hí Egy év a Fehér Házban Ü Washington és Európa 11 Belga vélemény az európai konferenciáról Kedden múlt egy eszten­deje, hogy Richard Mulhou­se Nixon hivatalba lépett. Az amerikai és a világsaj­tóban sok értékelés és elem­zés jelent meg a Fehér Ház új urának egyéves tevékeny­ségéről. Feltűnő azonban, hogy az amerikai kommen­tárok úgyszólván hallgatnak Nixon európai politikájáról. Mintha el is feledkeztek vol­na arról, hogy az elnök el­ső külföldi útja. tavaly feb­ruárban éppen Európába vezetett Emlékezik azonban Euró­pa. Érdekes például a LEMP Központi Bizottsága lapjának kommefttára. A varsói Try buna Ludu meg­állapítja: Washington most tartózkodóan viselkedik az európai kérdések iránt. Ez a magatartás azonban szán­dékos: így kívánják késlel­tetni az USA érdekeivel ellentétesnek tartott euró­pai folyamatokat Különösen megmutatkozik ez a szocia­lista országok áítai kezde­ményezett összeurópai biz­tonsági konferencia vonatko­zásában, továbbá az új nyu­gatnémet kormánynak a szocialista országokkal foly­tatott párbeszéde ügyében. Ezekkel a kérdésekkel az amerikai sajtó csak mellé­kesen és, kurtán foglalkozik. A Trybuna Tbudu vélemé­nye szerint Washington azért kezeli fenntartással az euró­pai biztonsági értekezlet ügyét, mert attól tart hogy Kelet- és Nyugat-Európa kö­zeledése csökkentté az USA befolyását Nyugat-Eu - répára. A színfalak mögött ezért gyakorol nyomást Nyu- gal-Európára Washington abban az irányban, hogy ki­fogásokat hozzanak fel az összeurópai értekezlet ellen. Ez a taktika vitathatatla­nul sikert hozhat — ideig- óráig. Tartós eredményre azonban alig számíthat Washington, lévén ez a ten­dencia ellentétes a történe­lem folyamatának irányával és az európai népek akara­tával. Ezt a kívánságot pe­dig, minden washingtoni nyomás ellenére, a .nyugat­európai kormányok is kény­telenek figyelembe venni. Például a holland kormány külügyminisztere, Luns, aki most éppen Szófiában tár­gyal. s Bulgáriában -— mi­ként már korábban is — az európai biztonsági értekedet megtartása mellett foglalt állást. A Hollandiával szom­szédos Belgiumban is érnek az értekezlet feltételei. Mint a Pravda keddi számában — a Victor Larock neves belga személyiséggel folytatott in­terjú alapján — megállapítja, a biztonsági értekezlet mi­előbbi összehívásának gon­dolata egyre szélesebb kö­rű támogatásra talál a bel­ga közvélemény és a belga politikusok körében. „A hét szocialista ország vezetőinek moszkvai csúcs- értekezlete értékelésem sze­rint megmutatta, milyen nagy figyelmet szentelnek a szocialista országok vezetői a feszültség valódi enyhülésé­re irányuló erőfeszítések­nek” — jelentette ki La*ock. Vajon, kormányzásának első 365 napja után, el^ lehet-e ugyanéit mondani Richard Nixon külpolitikájáról is? Amerikai kém pere Poznanban Varsó (MTI): A sziléziai körzeti katonai bíróság előtt megkezdődött Gerard Cichy amerikai kém pere. akit 1968 december 18- án tartóztattak, le Lengyel- országban. A pert azért tár­gyalják Poznanban, mert Cichy a városban és kör­nyékén folytatta kémtevé­kenységét. Gerard Cichy állandó lak­helye a franciaországi Lens. A vádlott Vesztfáliában szü­letett, de lengyel nemzetisé­gű, s apja jelenleg is Len­gyelországban él. Cichy a nyomozás során beismerte, hogy az amerikai felderítő szolgálatnak dolgo­zott. Mínt-az egyik francia utazási irodá utaskísérőié gyakran, járt Lengyelország­ba® és ada+okat gyűjtött a védelmi erőkről. Sajtóértekezlet Nigéria moszkvai nagykövetségén Moszkva; (MTI): A nigériai polgárháború befejeztével kapcsolatos saj­tóértekezletén Kurubo. Nigé­ria moszkvai nagykövete kö­szönetét mondott a Szovjetunió kormányának és népének, az Afrikai Egységszervezetnek, valamint más kormányoknak és szervezeteknek, amiért „szilárdan Nigéria oldalán álltak és állást foglaltak a Nigériai Szövetségi Köztár­saság egysége és Afrika füg­getlensége mellett.” A nagykövet hangsúlyoz­ta, hogy kormánya teljes mértékben képes megoldani a belső kérdéseket, s maga szándékszik foglalkozni az összes háború utáni problé­mákkal, legyen szó akár a segélyről, az újjáépítésről, vagy a megbékélésről Éle­sen elítélte azokat a kormá­nyokat és szervezeteket, amelyek támogatták a láza­dást és oly sok - szenvedést okoztak a nigériai népnek. Kurubo nagykövet kiemel­te, hogy az őszinte segítséget — pénzt, gyógyszert, orvosi személyzetet — Nigéria örömmel üdvözli és elfogad­ja. Lagos: Kedden este 17 szovjet orvos érkezett Nigé­riába. A különböző szovjet specialisták Nigéria orvosi intézményeinél teljesítenek majd szolgálatot. U Thant—Pompidou megbeszélés Párizs (MTI): U Thant ENSZ-főtitkár kedden egyórás megbeszé­lést tartott az Elysée-palotá- ban Georges Pómpidou fran­cia köztársasági elnökkel. A főtitkár elmondotta, hogy a megbeszélésen a nigériai, a közel-keleti és a vietnami helyzetről volt szó, de rész­letekről nem adott felvilágo­sítást. U Thant „nagyon hasznos­nak” nevezte a tárgyalást. A világszervezet főtitkára este visszarepült New York­ba. 1979. Január 21. '■ ­... ■ !■ ........—............ .ni . ■» Kínai—amerikai nagyköveti találkozó Varsó, (MTI): di varsói lap®k azonban Varsóban kedden délután megkezdődött a 135. kínai— amerikai nagyköveti találko­zó. Walter J. Stoessel ameri­kai nagykövet és a kíséreté­ben lévő Paul Kreisberg, a washingtoni külügyminiszté­rium Kína-szakértője pont­ban délután 2 órakor érke­zett meg a Kínai Népköztár­saság nagy követségének .pa­lotája elé, ahol a nagykövet távollétében Lej Jang ta­nácsos, ügyvivő fogadta. A tárgyalóterembe i-övid időre beengedték a várakozó újságírókat, foto- és filmri­portereket. A fehér ahrosz- szal le terí tett asztaloknál a két diplomata és kísérete egymással szemben foglalt helyet. A Mao elnök arcké­pével és mellszobrával dí­sz1'Htt termet nehéz vörös bársonyfüggönyök sötétítet­ték el. Az előcsarnokba Mao háromméteres bronzszobra és a „kulturális forradalom” jelmondatai, köztük az ame­rikai imperializmus elleni harcra szólító jelszavak fo­gadták a vendégeket. A 135. tanácskozásra több mint kétéves megszakítás után került, sor. A megbe­szélések folytatását 1968. no­vember 26-án a kínai kül­ügyminisztérium javasolta, de végül is lemondta. Most amerikai részről kezdemé­nyezték a véleménycserét. A megbeszélések szigorúan titkosak. Napirendjük és tartalmuk ismeretlen. A ked­wasmngtoni feltételezésedre hivatkozva azt a véleményt fejtették ki, hogy a mostani találkozón nem kerülnek na­pirendre nehéz és lényegbe­vágó kérdések, mint például Tajvan vagy Vietnam ügye. A Zycie Warszawy „Kína és Amerika” című kommen­tárjában a többi között meg­állapította, hogy mind'ddig nem tapasztalható alapvető- változás az Egyesült Álla­mok kínai politikájában. „Washington változatlanul fenntartja a „két Kína” el­méletét. Az amerikai fél egyelőre inkább másodrendű kérdéseket — köztük a gazda­sági és kulturális kapcsola­tok részleg-s könnyítését szeretné megvitatni. Kína nem fűzött előzetes kommentárt a tárgyalás ik- hoz> hacsak az utóbbi napok pekingi szovjetallenes rágal­mainak fokozását nem te­kinthetjük állásfoglalásnak.” Ezeket a rágalmakat — hangsúlyozta a Zycie War­szawy — az amerikai sajtó széles körben idézte és a varsói megbeszéléseket a három nagyhatalom — Ame­rika. Kína és a Szovjetunió kapcsolatainak átfogó vonat­kozásában kezelte. Felhívta néldául a figyelmet nrra, hogy a varsói kínai—ameri­kai megbeszélésekkel egvidő- ben folynak a pekingi szov­jet—kínai tárgyalások, s a Helsinkiben megkezdett, majd Bécsben foly+atédó szoviet—amerikai tanácsko­zások. Vietnami harcok Saigon (MTI): Amerikai B—52-es bombá­zók kedden Saigontól 185 kilométerrel délnyugatra, a kambodzsai határ közelében szórták le bombáikat. A saigonj kormány hadse­regének. ;-17,>. tiszti iskolása veszteg,^letef.-.tjetfön. ami-, kor Saigon közelében gya­korlatozás közben partizán-.' támadás érte őket. Életét vesztette egy kiképzőtisat és egy polgári személy is Negyvennégy kadét és egy másik kiképzőtiszt megse­besült A Dél-Vietnamban harco­ló amerikai csapatok több mint egy hónap után újból magas rangú tisztet vesztet­tek: a szabadságharcosok le­lőtték a volt demilitarizált övezettel határos Quang Tri tartomány fölött felderítő re­pülést végző Jennings ezre­des helikopterét NÉMA TÜNTETÉS SZICÍLIÁBAN. A szicíliai Gibellina faluban a fö’drengés* máso­dik évfordulóján a kárt szenvedett lakosok égész éjszaka tábortüzek körül néma tüntetést rendeztek, mert a kormányzat nem ad kellő segítséget a földrengés által összerombolt há­zak Újjáépítésére. ! (Kelet-Magyarország teleloto) Jh dtd a iM Q. Térjünk vissza Debrecenbe, hiszen az 1945-ös esztendő első három hónapjában még ez volt az ország központja. Legalábbis formálisan. Gya­korlatilag nem egészen, mert a dunántúli részeken még a főváros felszabadulása után is tovább dúlt a hábo­rú, Budapest pedig bizonyos szempontból önálló életet élt. Ez nem is lehetett másként, hiszen a főváros például a közellátás szempontjából is külön problémát jelentett. A debreceni helyzef az vplt, hogy a kormánynak csak miniszterei voltak, minisztériumok nélkül A miniszterek az Aranybika szobáiban laktak és eleinte ott volt a hivataluk is. Csak lassan-lassan helyezték el őket a különböző szabadon maradt épületekben. Ezzel m'-g is indult az ország kor­mányzása persze egyelőre még döcögve. Egy érdekes példa erre a stílusra: a spe­kuláció természetes“« azon­nal. hozzálátott az árak és elsősorban az élelmiszerárak felveréséhez. Debrecenben a kormány tiszteletreméltó eréllyel igyekezett a spekulá­lta : Wesselényi Miklós diót letörni és a veszélyes üzéreket lecsukatta. Ez rend­jén is volt így. Budapest speciális helyzete azonban kirívó eseteket is produkált, amit egy megtörtént eset il­lusztrál a legjobban. Né­hány nappal a felszabadulás után, amikor a budapesti ut­cákon még rongyos és éh­ségtől elgyötört emberek tá­molyog iák. elfogtak egy em­bert. Egyenesen Vas Zoltán elé vezették, aki igyekezett Budapest ellátását megszer­vezni. A kísérők elmondták Vasnak, hogy az illetőt raj­takapták, amint az utcán Lángost és valami maga sütöt­te kenyérfélét árult arany­ért Azt követelték Vastól, hogy ezt az embert elretten­tő példaként azonnal akasz- szák fel. az első lárripavasra Vas elkomorult, majd azt mondta: „adja még olcsób­ban is, eresszék szabadon". Neki is igaza volt. Pesten az vol* a probléma, hogy a lakosság akárhogyan is, de élelemhez íusson. A kormány első feladatá­nak tekintette bogv felszá­molja a múltat. Ennek első lépése a január 20-án Moszk i'ában rrmskötótt tóevverszü- net meid a hadüzenet a nád Németországnak, Ez­után következett, hogy a zsi­dótörvényektől a legkülön­bözőbb adózási ; ogszabályo- kig, hatályon kívül kellett helyeznie a letűnt korszak rendeletéit. Hozzá ' kellett látni a közigazgatás és a közlekedési hálózat megszer­vezéséhez, a pénzügyi re­konstrukcióhoz, a jogszolgál­tatás. a sajtó megszervezésé­hez. Az adott körülmények között ezek szinte megoldha­tatlan feladatoknak tűntek. A pénzügyi helvzet két szempontból is súlyos volt. Egyrészt a fenyegető inflá­ció ellen kellett küzdeni, másrészt a kormánynak pénzre volt szüksége. Mint Vásáry pénzügyminiszter ké­sőbb elmondta, ez ideiglenes nemzeti kormány államkasz- szájában az első napokban egy lyukas fillér sem volt. 1—2 hét múlva azonban már 6000 nengő felett rendelkez­tek. Ez természetesen csak­nem a semmivel volt egyen­lő. A mü’hnta+’an kiadások­ra szükcZíVös összeget Deb­recen város bá7ÍTvtnz+éra ad­ta kö’e-en ‘’’’’einte ehhől az előltörténtel< a kifize­tések. később ide folvtak be a bevételek; is. A norm4’! äl’anot:. amikor az állam ré­szére a pénzforgalmat a pos­tatakarékpénztár bonyolította le. csak áprilisban, a kor­mány Budapestre költözése után kezdődött meg. A kor­mány első komolyabb jöve­delmi forrása a Debreceni Dohánygyár volt, mely aránylag sértetlenül és elég jelentős készletekkel vészel­te át a háborút. Január 2- án ez a gyár már napi 20 tonna cigarettadohányt ter­melt és a szovjet hadseregtől is kapott megrendelést. A készletek feldolgozásából több mint l millió pengő folyt be. Az utolsó háborús években az állam havi szükséglete mintegy egymilliárd pengő­re tehető. Most a kormány bevétele négy hónap alatt nem egészen 400 millió, erő­sen inflációs' pengő volt. Január 30-án Vásáry pénz­ügyminiszter, Kovács állam­titkárt Dabanyec dohánygyá­ri igazgatóval a fővárosba küldte, hogy szerezzenek pénzt. A Nemzeti Bank csak nemrég felszabadult és, ro­mos épületében akadtak rá a Budapesti Nemzeti Bizott­ság által megbízott bankel­nökre Oltványi Imrére, aki megfelelő igazolás után át­adta nekik az Országos Föld­hitelintézet oénztárában ta­lált 34 millió pengőt, ezt lá­dákba csomagolták és a szovjet. . raranc'no'-sáriól kölcsön kért fegyveres kísé­rettel Debrecenbe vit! E volt a kormány első. ko­moly pénzügyi alapja. Az ideiglenes nemzeti kormány valamennyi tevé­kenysége közül az úgyneve­zett 600-as számú kormány- rendelet volt a legfontosabb, mely a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a föld- műves nép földhöz juttatá­sáról szólt. A rendelet ki­bocsátása nem ment simán, amit az is bizonyít, hogy vi­szonylag későn, a kofmany megalakulása után csak mintegy 3 hónapra került rá sor. A földreform mértéké­ről már meglehetősen eltér­tek a, vélemények. A későb­biekben élesebben kirajzoló­dó ellentétek a jobb- és bal­oldal között a koalíción be­lül, ekkor már előre vetet­ték árnyékukat. Különösen a kisgazdapárt iobbszárnya és a polgári demokratapárt képviselői igyekeztek meg­akadályozni a valóban radi­kális földreformot. Az ide szavával azonban most nem lehetett szem h-'s-'áUri. A március 17-én tartott Minisztertanács megtárgyal­ta és véleges fo—ét-íNen „j. fogadta a földreformtör­vényt. Nyomban elrendelte’ annak végrehajtását, s éri nek során 700 ezer nincste­len rnagvar jutott földhöz A kü’ön leges viszonyok mi­att azonban még a i-e«dele: kinyomtatása is nehézs-VTek- be ütközött. mert r^m vou prpír Végül ’s Budaiestrő’ s’kerü’f nan’ri stercmi, Te> a hivatalos lan. a M-evm Közlöny csak márriiis 29-' számában közölhette s ren­deletet. Megalakították az Országos Fóldbirtokrendező Tanácsot, melynek elnöke Veres Péter lett. Az Orszá­gos Fölüigényiő Bizottságuk is gyorsan megalakul­tak, soa nexyen meg sem várcaa a rendelet megjelené­sét. hanem hozzákezdtek a földosztáshoz. Az első hivatalos földosz­tás a niasouiü vnágnuuu.'u után iviagyarorszagou Sza­bolcs megyeoen volt. Tisza- nagyfaiun 1945. március zí- en. Dennan fel kettőkor vette kezdetet a történelmi jelen.ösegu esemény, me*yre az igénylőkön és a hi­vatalos stemeiyeaen sitii, a község apraja-nagyja kivo­nult. Az első nagyobb, már a törvény kihirdetése után történt földosztást ürun-K-- iyes kereteit között Puszta­szeren tartották, a volt Pal- íavicmi-féle uradalom terü­letén. A Vinarsarok napé vette tulajdonába azt. amj a ipagyar parasztság évezredes álma volt. A földosztás meg­valósításával, illetve beindí­tásával (hisz?® a teljes vég­rehajtás még sokáig eltar­tott) az ideiglenes nemzeti kormány, a demokratikus Magyarország egyik alapvető és legfontosabb problémáját oldotta meg. Közben az egész ország filszabadult A felszabadult országot azon­ban már technikai .szempor t- ból sem lehetett Debrecen1 51 kormányozni. így felmerült a Budapestre költözés sürgős szükségessége. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents